Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-03 / 2. szám
NÉPÚJSÁG 1987. január 3., szombat Munkásgyűlések megyeszerte A munkásgyűlés résztvevői a Csepel Autógyár szeghalmi üzemcsarnokában Fotó: Szőke Margit Orosháza, Vas- Műanyagipari Szövetkezet Az Orosházi Vas-, Mű- anyagipari Szövetkezetben tegnap reggel 8 órakor Berta Imre elnök egyik munkatársával éppen az elmúlt év adatait értékelte. Így stílszerűen adódott az első kérdés, hogy az 1986-os teljesítményekről érdeklődjünk az év első munkanapján az elnöktől. — Szövetkezetünk a legfrissebb információk szerint jól zárta a tavalyi esztendőt. Árbevételünk tízmillió forinttal haladja meg az 1985. évit, s eléri a 280 millió forintot. Nyereségünk várhatóan 50 millió forint körül alakul, ez hat-hétmillióval több a tervezettnél. Bővült tőkés exportunk is, a közvetlen export eléri a 18 millió forintot. Tavaly a tőkés piacokra összesen 28 millió forint értékű árut szállítottunk. Szocialista partnereinknek 90 millió forint értékű terméket állítottunk elő 1986- ban. Valamennyi exportkötelezettségünknek időben eleget tettünk. A rövid értékelés után az idei célkitűzésekről, feladatokról kérdeztük Berta Imrét. — Erre az esztendőre hasonló tervet készítettünk, mint 1986-ra. Szövetkezetünk mintegy 350 tagú dolgozó kollektívája 3-5 százalékkal bővíti a termelés} az idén. Eddig mintegy 15—18 millió forint értékű tőkés export már szerződéssel fedezett, de további tárgyalásokat folytatunk ebben a témában. Gépeinket ismerik a Közel-Keleten, nagy reményeket fűzünk a márciusban Kairóban tartandó kiállításhoz, amelyen mi is bemutatkozunk. Jó lenne további piacra találni Egyiptomban. Növeljük nyugatnémet partnereinknek a precíziósönt- vény-termelést. A szocialista exportban csökkenéssel számolunk. Importpótló termelésnövekedést kívánunk megvalósítani a fémtömegcikk-gyártásban. A tőkés import kiváltását szolgálja az az együttműködés, amelyet a Rutex- szel kötöttünk, és ennek keretében bekapcsolódunk a cipzárgyártásba. A Bőrker- nek nyomógomb-alkatrészeket állítunk elő. összességében bizakodunk valameny- nyien, hogy sikerül az anyagi érdekeltség megteremtésével egy jó évet zárni az idén. Két munkástól is megkérdeztük a szövetkezetben, hogy mit vár 1987-től. Sándor József, aki 1969 óta dolgozik a szövetkezetben, így vélekedett: — Azt szeretnénk, ha mindig lenne munkája a szövetkezetnek, mert akkor biztos a megélhetés. Vezetőink sokat tesznek ezért, fejlesztjük piackutató tevékenységünket. Tavaly sok időt elvett a családomtól a gazdasági munkaközösség, remélem, az idén több lesz a szabad időm. Juhász László ipari tanuló korábban a szövetkezetben tanult, majd egy kitérő után 1985-ben visszatért. — Forgácsoló vagyok. Ezért nálunk az anyagellátás a legfontosabb. Ügy érzem, tavaly is megtettük a magunkét, de az idén el kellene érni, hogy mindenki pontosan, jó minőségben végezze el a rá bízott munkát. Ha így lesz, akkor nem akadozik a folyamatos termelés, és mindenki jól jár. V. L. Gyula, Könnyűfémöntöde és Betnnelemgyárté Vállalat Tegnap Gyulán az év első munkanapját a Könnyűfémöntöde és Betonelemgyártó Vállalatnál is munkásgyűléssel kezdték. Az üzemcsarnokban Mikló Gábor igazgató tájékoztatta a dolgozókat arról, hogyan zárták várhatóan az 1986-os esztendőt. Kiderült, hogy panaszra semmi ok, hiszen az alapvető célkitűzéseket eredményesen teljesítették. Az előző évi 66 millióhoz képest az árbevétel eléri a 83 millió forintot, nyereségük is közel lesz a 10 millióhoz. Ennek köszönhetően a dolgozók jövedelemnövekedése 10 százalékos volt. Ugyancsak teljesítették a tőkés exportjukat. Az NSZK-ba olaj- és gázégőházakat, az Egyesült Államokba pedig lámpaoszlopokat gyártottak. Természetesen szó volt az idei legfontosabb célkitűzésekről is. Az elmúlt évihez hasonlóan további dinamikus fejlődést terveznek, vagyis az árbevételnek el kell érni a 90 millió, a nyereségnek pedig a 12,5 millió forintot. Nem könnyű feladatok ezek, de mindenképpen teljesíteni kell ahhoz, hogy ebben az évben is a dolgozóknak 10 százalékos legyen a jövedelemnövekedése. Béla Ottó Felhívás a fiatal agrárértelmiség szakmai vetélkedőjére A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés Megyei Szervezetének ifjúsági bizottsága, a KISZ Békés Megyei Bizottsága mellett működő Élelmiszergazdaságban Dolgozó Fiatalok Tanácsa és a Békés Megyei Tanács apparátusi KISZ-bizottsága a fiatal agrárértelmiség számára szakmai versenyt hirdet. A verseny lehetőséget kíván biztosítani a fiatal agrár- szakemberek szakmai versengéséhez, tehetségük kibontakoztatásához és fejlesztéséhez, az agrárhagyományok megismertetéséhez. A verseny célfa: mezőgazdasági üzemek adottságainak megismerése; a korszerű technikai, technológiai módszerek elsajátítása; a szakmai tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása; a sajátos paraszti hagyományok megismerése, felelevenítése; a számítástechnika elterjedésének, a számítástechnikai programok alkalmazásának elősegítése; és a vezetés, irányítás és szervezés kérdéseinek előtérbe helyezése. Részvételi feltételek: a vetélkedőn indulhat minden fiatal, aki 1987. december 31- ig nem tölti be 35. életévét. A versenyre területekről 3 fős csapatok jelentkezhetnek. A nevezési díj: 500 Ft/csa- pat, amit 1987. január 31-ig kell beküldeni a 269-90172- 5339 KISZ MB egyszámlájára. A jelentkezők részvételi szándékukat írásban az alábbi címen jelezzék a fent említett határidőig: Béres Julianna, 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11—17. (KISZ Békés Megyei Bizottsága.) A verseny szervezése: a vetélkedőre mezőgazdasági üzemek csapatai nevezhetnek. Minden csapatnak írásban ismertetni kell munkahelyének termelési adottságait, eredményeit, jelenlegi főbb jellemzőit, maximum 10 gépelt oldal terjedelemben. Az írásos anyag tartalmazza röviden a területre jellemző népi hagyományokat is. A verseny a nevezésektől függően elődöntőkből és döntőkből áll. Az elődöntőket február 20-ig bonyolítják le, míg a döntőre 1987. március 13-án kerül sor. A jelentkező csapatoknak a követelményrendszert megküldik a vetélkedőt meghirdető szervek. Díjazás: I. helyezett csapat: 1 hetes NDK tanulmányút (1987. augusztus 31. —szeptember 5.). II. helyezett csapat: belföldi nyaralás (2 személyes). III. helyezett csapat: 1500 Ft/fő. Fejlődésünk kulcsa — a műszaki fejlesztés A műszaki haladás meggyorsítása és ezzel összefüggésben a tudományos kutatás eredményességének fokozása meghatározó fontosságú, tovább nem halasztható feladat. Végrehajtásától alapvetően függ a népgazdaság teljesítményének növelése, a szocialista társadalom további sokoldalú korszerűsítése. Különösen időszerűvé tette a műszaki fejlődéssel kapcsolatos kérdések elemzését az, hogy a gazdasági munka megjavításáról hozott 1986. novemberi központi bizottsági határozat a gazdaságfejlesztési munkák középpontjába helyezte a termék- és technológiai szerkezet korszerűsítését. Az abban megfogalmazott feladatok megoldása megköveteli a technikaitechnológiai fejlődés felgyorsítását. Ugyanakkor azok végrehajtása kedvező közgazdasági feltételt teremt a műszaki fejlesztés számára. Az országban folyó műszaki fejlesztési tevékenység fő irányait és feltételeit a VII. ötéves népgazdasági terv, a központi gazdaság- fejlesztési és szervezési programok, valamint az ezekkel összehangolt országos középtávú kutatásfejlesztési terv programjai meghatározták. Ezekben a tervekben és programokban — a XIII. kongresszus határozatának megfelelően — megtörtént a fő feladatok kijelölése, a források szétosztása, és körvonalazódtak az irányítás korszerűsítésének teendői is. Szükség van azonban a meghozott intézkedések összhangjának megteremtésére és a végrehajtás társadalmi, gazdasági és politikai feUételeinek javítására. Ezért tűzte a Központi Bizottság december 28-i ülésének napirendjére a műszaki fejlődés és a tudományos haladás felgyorsításának feladatait. B lét: leszakadás vagy felzárkózás A felszabadulás óta eltelt idő alatt hazánkban a gazdasági-műszaki színvonal jelentősen nőtt. A technológiai fejlődés főbb nemzetközi tendenciáit lényegében követtük. Egyes területeken olyan technológiák honosodtak meg, amelyek hozzájárultak a korszerű műszaki kultúra kibontakozásához. A tudományos-technikai fejlődés világméretű fel- gyorsulásának, a hazai gazdasági növekedés lassulása, és a nem kielégítő hatékonyságú munka hatására azonban az utóbbi időszakban számos területen fokozódott a nemzetközi élvonaltól való technológiai elmaradás. Olyan helyzet jött létre, mint egy futóversenyen, az élcsoport felgyorsította lépteit. Ilyenkor, ha valaki nem vált ütemet, nemcsak az elöl levőktől szakad le, de megelőzhetik a hátrább levők is. A tét tehát nagy: leszakadás vagy felzárkózás. Kérdés, jelentős erőfeszítéseink ellenére miért sokasodnak gondjaink? A gazdaság műszaki megújulását mindenekelőtt a teljesítményekre nem kellően ösztönző társadalmi-gazdasági környezet, és az igénybe vehető források csökkentése fékezte. A gazdaság- irányítás a külgazdasági egyensúly rövid távú stabilizációja érdekében tett nagy erőfeszítést, és kisebb figyelmet fordított a termelési szerkezet javítására, a technológiák korszerűsítésére. Ám a gazdasági szervezetek sem használták ki megfelelően meglévő lehetőségeiket. Az emberi tényező felértékelése A tudományos-műszaki haladás alapvetően társadalmi-gazdasági folyamat. Eredményességét a közösségek megújulására való készsége, a gazdasági szervezetek érdekeltsége, az egyének érdekeltsége, motivációja, az emberi tényező minősége szabja meg. Nemcsak a felhasználható források mennyisége, hanem ezek felhasználásának hatékonysága, az új műszaki eredmények alkalmazására való készség és képesség, a munkakultúra az, ami a korszerűsödés lendületét meghatározza. A műszaki fejlesztés döntő mértékben a válla-- latoknál, szövetkezeteknél megvalósuló, a versenyképesség és a jövedelmezőség növelését szolgáló — többnyire a kereslet által vezérelt — tevékenység. A tapasztalatok azt igazolják, azok a vállalatok és szövetkezetek törekedtek szervezetüket és technológiájukat megújítani, amelyeknek kemény piaci versenyben kellett helytállniuk. Jelentős szerepe van a műszaki fejlesztésben a központi irányításnak, amelynek feladata a prioritások meghatározása; a műszála tejlesztes stratégiai céljainak kidolgozása; a műszaki fejlődést szolgáló társadalmi és közgazdasági feltételek kialakítása. Ugyanakkor az állami irányításban a köz- gazdasági eszközök, a közvetett módszerek rugalmas alkalmazásának erősítésére van szükség. A fő figyelmet a társadalmi-közgazdasági környezet új műszaki eredményeket befogadó képességének javítására kell fordítani. Fő követelmény: a technológia korszerűsítése I A hazai műszaki fejlesztésben az előttünk álló évtizedben a technológia korszerűsítése lesz fő követelmény. Általános megítélés szerint ugyanis ezen a területen a legnagyobbak az elmaradások. Korszerűtlen eszközökkel nem lehet korszerű és versenyképes terméket gyártani. A szelektivitás következetes érvényesítése elengedhetetlen. Középtávon elsősorban a tartósan hatékony és versenyképes gazdasági szervezetek, valamint a termelési szerkezet javítását szolgáló súlyponti területek műszaki fejlesztését kell összehangolt állami intézkedésekkel felgyorsítani. A gazdasági szabályozórendszer a műszaki fejlődést elsősorban a hatékonysági követelmények következetes érvényesítésével, a versenyhelyzet erősítésével és a gazdasági szervezetek együttműködési készségének fokozásával segítheti. A feladatok megvalósításához a műszaki fejlesztést befolyásoló ár-, bér- és adórendszer tökéletesítése szükséges, ami folyamatban van. A műszaki fejlesztés eredményességének növeléséhez a feltételek kényszere mellett több pénzre is szükség van. Indokolt ezért, hogy a kutatásra és a műszaki fejlesztésre fordítható anyagi eszközök a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedjenek. Az alapkutatások fejlesztését az anyagi források differenciált felhasználásával, a pályázati és a megbízási rendszer javításával, a versenyeztetés szélesebb körű alkalmazásával kell elősegíteni. A tudományos kutatás gyakorlati hasznosítása érdekében kölcsönös érdekeltségen alapuló, tartós munkamegosztást kell kialakítani a kutató- és felsőoktatási intézmények, illetve a vállalatok között. Ez: megkönnyíti, hogy a vállalatok késedelem nélkül hozzájussanak a legújabb eredményekhez. Az oktatási intézmények viszont megérthetik a vállalatok valódi gondjait. Megfelelő feltételek mellett új, integráltan együttműködő szervezetek (például tudományos parkok) is segíthetik a tudományosműszaki eredmények" alkalmazásához szükséges idő lerövidítését. fl központi irányításnak is segítenie kell A műszaki fejlesztés felgyorsításában központi szerepe van a szellemi és anyagi tartalékok mozgósítását szolgáló érdekeltségi rendszernek. A műszaki fejlesztésben meghatározó szerepet betöltő szakemberek anyagi és erkölcsi megbecsülésének növelése halaszthatatlan feladat. Az emberi tényező hatékonyságát növelő eszközök számottevő része azonban a vállalatvezetés kezében van. Megkezdődött, bár csak lassan és csak néhány vállalatnál, a műszaki fejlesztésben kulcsszerepet játszó, kiemelkedő teljesítményeket felmutató vállalati szakemberek bérszínvonalának az átlagnál erőteljesebb emelkedése. Ezt a folyamatot fel kell gyorsítani, amelyet vállalati jövedelem- és keresetszabályozással a központi irányításnak is rugalmasan segítenie kell. A műszaki fejlesztés a vállalati kollektíva valamennyi tagjának feladata. Sikerének fontos feltétele, hogy a dolgozók azonosuljanak a célokkal. Ez nemcsak a dolgozók szakmai felkészültségén múlik, hanem a megfelelő ösztönzésen, és az újítást pártoló munkahelyi légkörön. Az előttünk álló időszakban ezért a legfontosabb feladat az emberi tudás, a hozzáértés és a leleményesség kibontakoztatása. Ifj. Marosán György, az MSZMP. KB munkatársa Változások a rádió reggeli mősoraiban Bővül a rádió reggeli műsorválasztéka. Január 5-től, hétfőtől három órával korábban indul a harmadik műsor: 5.55 perctől Muzsikáló reggel címmel elsősorban a komolyzene-kedvelőknek szóló adással. A munkába indulóknak természetesen itt is közük majd a legfontosabb információkat, így óránként híreket mondanak, közben időjelzés, időjárás-előrejelzés, valamint közlekedési információk hangzanak el. Az elképzelések között szerepel, hogy az adás később kiegészül napi kulturális információkkal, riportokkal is. A reggeli műsorválaszték bővítésével egyidejűleg a rádió törekszik a tájékoztatás kiszélesítésére, a főváros- központúság Csökkentésére is. Újdonság, hogy — ugyancsak január 5-től — a győri, a pécsi, a miskolci és a nyíregyházi körzeti adó hétfőtől péntekig reggel ‘ 6 óra 20 perckor és 7 óra 20 perckor önálló, 10-10 perces műsort sugároz. A kétszer tíz percben hallható információs blokkal immár mód nyílik arra, hogy- az ország lakossága saját környezetének időjárásával, közlekedési információival, híreivel reggel is megismerkedhessen.
