Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 'Ka Ql NÉPÚJSÁG 1987. JANUAR 2., PÉNTEK I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 1 MEGYEI TANÁCS LAPJA m-í. Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Losonczi Pál újévi köszöntője Kedves Honfitár­saim! Az úi esztendő első napján tisztelettel köszöntőm hazánk minden állampolgá­rát. Sikerekben sze­rényebb, ám tanulsá­gokban annál gazda­gabb óévet hagytunk magunk mögött. Megnyugtató, hogy létünk és munkánk legalapvetőbb' feltéte­le, a béke. változat­lanul fennmaradt. 1986 jellemzője volt a Genfben kibonta­kozott folyamat erő­södése. A Seovjetunió Losonczi Pál, az Elnöki köszöntőjét mondja és a szocialista Tanács elnöke újévi országok új elemeket tartalmazó bé­kekezdeményezései újraélesztették a né­pek bizakodását az enyhülés vissza­térése iránt. A reykjavíki szovjet—ame­rikai csúcstalálkozón ismét meggyőződhet­tünk, hogy tárgyalóasztal mellett, őszinte esz­mecserében, az érdekek kölcsönös tisztelet­ben tartásával a nemzetközi élet legsúlyo­sabb problémái is közel kerülhetnek a meg­oldáshoz. Ugyanakkor azt is jól tudjuk: je­lentősek még azok az erők. amelyek a bi­zalmatlanság szításával fékezik a népek kö­zötti normális kapcsolatok kialakítását, za­varják a békés egymás mellett élést. Hazánk a bonyolult világpolitikai helyzet­ben is tovább bővítette nemzetközi kapcso­latait. A Magyar Népköztársaság külpoliti­kájának eddig is egyik legmarkánsabb vo­nása volt, hogy a baráti szocialista országok­kal együtt, összefogva a világ haladó erői­vel, szorgalmazza a fegyverkezési verseny megállítását, a leszerelést, a nemzetközi biz­tonság, az államok közti bizalom és a béke erősítését. Mindenkor síkraszálltunk a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok köl­csönösen előnyös együttműködéséért, kiáll­tunk a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése mellett. Tárgyalunk mindenkivel, aki tiszteletben tartja társadalmi rendünket, szövetségi kap­csolatainkat és a kölcsönös érdekek elisme­rése alapján akar velünk szót váltani. Val-1 lőttük és valljuk, hogy az emberiség gond­jai csak úgy enyhülhetnek, ha a népek kö­zösen munkálkodnak orvoslásukon. Csakis a kölcsönös bizalom és egymás érdekeinek tisz­teletben tartása viheti előbbre az emberisé­get. Csakis így távolíthatók el azok a mes­terségesen emelt, politikai természetű aka­dályok, amelyek az országok közötti együtt­működés útjában állnak. Kedves Barátaim! Szűkebb értelemben vett hazai dolgainkat tekintve, elmondhatjuk, hogy a körülmények kedvezőtlen alakulása ellenére is gyarapodott a nemzeti vagyon, hazánk új létesítmények­kel gazdagodott, erősödött gazdaságunk és társadalmunk átfogó reformfolyamata, úi tu­dományos eredmények, szociális és kulturális alól. Későn ismertük fel a külső hatásokat, nem készültünk fel következményeire, nem igazodtunk elég rugalmasan és gyor­san az új követelmé­nyekhez. Pártunk Központi Bizottságá­nak 1986 novemberi határozata joggal ál­lapította meg, hogy a magyar népgazdaság mérsékeltebb teljesít­ményében saját munkánk gyengesé­gei, a vezetés és irá­nyítás fogyatékossá­gai, a végrehajtás kö­vetkezetlenségei is jórészt tükröződnek. Bár az emberek többsége becsületesen dolgozik, még nem vált általánossá a kor­szerű gazdálkodási szemlélet, a szervezett és fegyelmezett munka. Pazarlóan bánunk anyaggal, energiával, idővel, s ami talán a legsúlyosabb: az emberi munkával. Ezen a helyzeten változtatnunk kell, ha előre akarunk haladni. Az életkörülmények javí­tása és a jogos fogyasztási igények kielégí­tése csak úgy lehetséges, ha a maga terü­letén mindenki az eddigieknél eredménye­sebben dolgozik. A XIII. pártkongresszuson megfogalma­zott célokat nemzeti egyetértés fogadta, és társadalmunkban megvan a készség, hogy az elérésükhöz szükséges feladatokat vég­rehajtsa. Államunk ezeréves történelme is bizonyítja, hogy népünk a legnehezebb helyzeteken is úrrá tudott lenni, ha értel­mes célok érdekében egyesítette erőit. Az országgyűlés a közelmúltban törvény­erőre emelte az idei költségvetést, és ter­vünk tartalmazza a legfontosabb tennivaló­kat. Eredményes teljesítése elengedhetetlen gazdaságunk élénküléséhez. Arra van szük­ség, hogy már az év elejétől — a terme­lésben és minden más munkahelyen — a lehető legjobban hasznosítsuk erőforrása­inkat. Különösen fontos a munka minősé­gének javítása és az ésszerű takarékosság. Szocialista fejlődésünk és egyben a kor­szerű gazdálkodás nélkülözhetetlen feltéte­le, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket a hatékonyan működő vállala­tok fejlesztésére, a biztosabb és gyorsabb megtérülés javára fordítsuk. Mint ahogy — a szinte már vérünkbe ivódott egyenlősdit felszámolva — bérrendszerünkben is követ­kezetesebben érvényesítjük a munka sze­rinti részesedés elvét. A magasabb színvo­nalú, az alkotó tevékenységet kívánjuk át­lagon felül megbecsülni az élet minden te­rületén. Ez nemcsak kormányzatunk szán­déka, hanem a becsületesen dolgozó nagy többség igénye is. Társadalmi rendünk szilárdsága, népünk felelősségérzete és demokratikus intézmény- rendszerünk erősödése egyaránt záloga a szocializmus sikeres továbbépítésének. En­nek érdekében — a kölcsönös előnyök alapján — a jövőben is készek vagyunk együttműködni minden országgal, függetle­nül azok társadalmi berendezkedésétől. Legbiztosabb támaszunk azonban a baráti szocialista országok korszerűsödő és gazda­godó együttműködése. Hisz nemcsak cél­jaink azonosak, hanem közös a felismeré­sünk is: kapcsolatainkban minőségileg új viszonylatok és távlatok rejlenek. E gondolatok jegyében és nemcsak az új­év napjának szokása alapján mondom: re­ményeinket párosítsuk tenniakarással. sőt, tettekkel, és akkor az eredmény sem ma­radhat el. Ehhez kívánok 1987 első napján békés, boldog új esztendőt valamennyi honfitársamnak és barátunknak az egész világon. Bővült az építőanyag­termelés Többéves jelentős fejlesz­téssel lényegesen javult, s immár az igényeket is meg­haladja az alapvető építő­anyagok kínálata. Befejező­dött nyolc téglagyár re­konstrukciója, további 32 üzem nehéz fizikai munkái­nak gépesítése, és belépett a termelésbe a Mátra Gázbe- tongyár, amely 1986-ban 140, 1987-ben pedig már 225 mil­lió kisméretű téglaegységnek niegfelelő falazóelemet ad. Ez a tetemes gázbetonkíná- lat az érintett térségben már csökkentette a téglakeresle­tet. Kialakult tehát az azo­nos célt szolgáló és az egy­mást helyettesítő termékek közötti piaci verseny, amely­ben előtérbe kerültek a kor­szerűségi, a gazdaságossági és a minőségi követelmé­nyek. Az ablakok és ajtók, továbbá a tetőfedő anyagok választéka is bőséges. Az építőanyagok összetéte­le azonban nem eléggé iga­zodott a kereslethez. Égetett tetőcserépből például a ha­zai termelés nem fedezte az igényeket, ugyanakkor be­toncserépből túlkínálat volt. Falburkoló csempéből a szí­nes és a mintás áru meny- nyisége meghaladta a szük­ségleteket, fehér csempéből pedig nem volt elegendő, ezért Csehszlovákiából és Bulgáriából kellett importál­ni. Kedvező, hogy az átlagos­nál dinamikusabban fejlő­dött a szigetelőanyag-ipar, továbbá a szigorú hőtechni­kai szabvány követelménye­it kielégítő falazóelemek és szerkezetek gyártása. Szines konfettipettyek Vidám hangulatban búcsúztattuk az óévet Húsvétot idéző reggeli ve­rőfénnyel köszöntött be az 1987-es esztendő. A langyos esőtől tisztára mosdatott jár­dákon itt-ott színes konfet­tipettyek, elázott szerpentin- szalagok, kiszolgált trombi­ták emlékeztettek az évbú­csúztató mulatságok éjsza­kájára, a nyüzsgő utcai for­gatagra. A gyorsmérleg sze­rint több vendég szilveszte­rezett hazánkban, mint leg­utóbb. Hegyeshalomnál 16 ezren lépték át a határt az esztendőfordulót megelőző 24 órában, 120 autóbusszal és 6 ezer személygépkocsival ér­keztek. Az utasok nagy több­sége Ausztriából és .* az NSZK-ból jött — jelentették az MTI munkatársai. Megyénkben szintén vi­dám hangulatban búcsúztat­ták az óévet. Békéscsabán a Korzó étteremben minden hely foglalt volt, táncdal- énekesek és artisták szóra­koztatták a közönséget. Há­romfajta menü közül lehe­tett választani. Előételnek velőt szolgáltak fel ropogó­sán, tartármártással. A fő­ételek közül sokan válasz­tották a citromos, vajas szűzérméket, burgonyapüré­vel és savanyúsággal. A leg­többet a somlói galuskából adtak el. A bevétel elérte az 53 ezer forintot. A békési Dübögő étterem­ben 110-en szórakoztak. A miskolci Csillagrevü reggel 4 óráig szórakoztatta a jó­kedvű társaságot. Volt itt bőségtál, pohárkrém, virsli és cigánypecsenye. A Nagy­ház pinceborozójában sem unatkoztak. Az öttagú ci­gányzenekar húzta a talp- alávalót. Velős ételeket, egy- és kétszemélyes pincetálat szolgáltak fel és természete­sen volt pacalpörkölt is. A 96 tagú, Jugoszláviából ér­kezett- íbusz-csoport január 1-én kereste fel a reprezen­tatív borozót. Gyulán a Komló étterem­ben 250-en, a cukrászdában (Folytatás a 3. oldalon) Munkával köszöntötték ’87-el Számos, folyamatos üze­mű gyárban, s valamennyi nagyüzemi gazdaság állat­tartó telepein munkával kö­szöntötték az új esztendőt. Szilveszter éjszakáján is a szokásos teljesítménnyel termelt a legnagyobb hazai alumíniumkohó Inotán. Mű­szakváltáskor, 15 perccel éj­fél előtt éppen csak köszönt­hették egymást a kohó és öntöde dolgozói, a munka egyetlen percre sem állha­tott meg. Ezen az éjszakán is csaknem 50 tonnányi alu­míniumot állítottak elő, és reggelig fel is dolgozták. Az inotai alumíniumkohó igen eredményes esztendőt zárt. Tovább növelte a feldolgo­zott termékek arányát, így tavaly már az összes itt elő­állított alumínium 80 száza­lékát félkész- vagy kész­áruként adták tovább. Üj termékekkel is megjelentek a piacon, és megkezdték az alumínium hegesztőhuzal és az élelmiszer-ipari huzal gyártását is. Termékeiket minősíti a dinamikusan nö­vekvő export is: 1986-ban 40 százalékkal több árut adtak el a konvertibilis elszámolá­sú piacon, mint az előző év­ben. Teljes kapacitással termelt legnagyobb műtrágyagyá­runk. a Péti Nitrogénművek is; az 1987-re virradó éjsza­ka nyolcszázan dolgoztak és 1000 tonna műtrágyát állí­tottak elő. .Készenlét volt a szállítóknál is. A rakodás és az exportszerelvények indí­tása ugyanis az ünnep alatt sem szünetelhetett. Hótakarót várnak a vetések létesítmények születtek. Megőriztük a teljes foglalkoztatottságot és a lakosság ellátásának színvonalát is. Az az összteljesítmény, amit népünk nyújtott, megbecsülést érdemel, mert nehéz körülmények között érte el eredmé­nyeit. Céljaink eléréséhez azonban mindez kevés volt. A világgazdaság értékítéletei tovább szi­gorodtak. Termékeink leértékelődése folyta­tódott, kedvezőtlenebbé váltak értékesítési lehetőségeink. Hátráltatták versenyképessé­günket azok a végső soron politikai jellegű akadályok, amelyek nemcsak a termelő­berendezések és technológiák, hanem az áruk normális cseréjét is megnehezítik. De csupán ezek a vitathatatlan tények nem szolgálhat­nak magyarázatul lemaradásunkra, és nem menthetnek fel bennünket következményei A december elején tartott őszi kalászosok minősítése nem a legbiztatóbb képet mutatta megyénk gabonáiról. Az elmúlt év utolsó hónap­jában, különösen annak má­sodik felében lehullott csa­padék némiképpen javította a helyzetet. Mint Nagy Andrástól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának szakfel­ügyelőjétől megtudtuk, első­sorban a megye déli részén fejlődtek jobban a búzák. „Reméljük, hogy a további időjárás kedvezően befolyá­solja a kenyérnek való fej­lődését” — hangsúlyozta a szakember. Az elkövetkezendő hetek­ben fagymentes időre és hó­takaróra lenne szükség ah­hoz, hogy utolérjék magukat az ősziek. Az elmúlt években előfordult már, hogy hó alatt kelt ki a búza egy része. Ezt követően, a kedvező idő­járásnak köszönhetően gyors növekedésnek indult, és jú­nius végén jó közepes ter­mést adott. A mezőgazdasági osztály szakemberének véle­ménye szerint nem remény­telen tehát a helyzet. Az el­következendő hetekben, hó­napokban az üzemi szakem­bereknek nagy gondot ■ kell fordítani a kalászosokra. Kedvező hatása lehet a szakaszos műtrágyázásnak, így ugyanis fokozatosan kapják meg a szükséges táp­anyagot a növények. Fel kell készülni a gazdaságokban a tavaszi növényápolásra, nö­vényvédelmi munkálatokra. Javított a helyzeten az is, hogy a nagyüzemek vezetői már a vetéskor számoltak az aszállyal, ezért 15-20 száza­lékkal több vetőmagot jut­tattak a talajba. Csapadékos időjárás esetén a búzánál a szükséges csíraszám még el­érhető. Ennél rosszabb a helyzet az őszi árpánál és a repcé­nél Sajnos, a nagy száraz­ság miatt csak foltokban kelt ki sok helyen az őszi árpa, nem erősödött meg kellőkép­pen, így a nagyobb fagyok jelentős kárt 'okozhatnak az ősziárpa-vetésekben. v. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents