Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-12 / 292. szám
1986. december 12., péntek Tervezői pályázatot hirdettek a sarkadiak A Sarkadi Lenin Tsz-ben a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére készülnek. Ennek egyik biztos jele, hogy a jelenlegi akció keretében 200 vemhes üszőt állítanak tenyésztésbe. Bajáról, az Orosházi Béke Tsz-ből és a Gyo- maendrődi Győzelem Tsz- ből már vásároltak is 102-t, a többit saját állományból állítják be. Ez a megoldás azért kedvező számukra, mert minden vemhes üsző egyúttal 30 ezer forint kamatmentes előleget is visz magával a szövetkezetbe. De van ennek a vásárlásnak egy hátulütője is. Egy év múlva a leellett előhasú üszők mindegyike után 3000 liter tejet kell értékesíteniük. Másrészt a vemhes üszők tenyésztésbe állításával a tehénlétszám abszolút növelése a kormányzat célja. Vagyis a 30 e2el- forintos hitelre, a kamatok elengedésére csak akkor számolhatnak, ha a tehénlétszám növekszik. — Mindkét feltétel teljesítését vállaltuk — mondotta Orosz Mihály, a főágazat üzemgazdásza. — Nálunk jól jövedelmez a tehenészet, egy liter tejet 6,67- fillérért állítunk elő olyan minőségben, hogy érte 10 forintot kapunk. Ebben az összegben természetesen benne van a 2,9 forint állami támogatás is. — Jelenleg mekkora állományt gondoznak? — Fejős tehénből a központi telepen 550-et tartunk. — Mennyi tejet fejnek éves átlagban tehenenként? — Ebben az évben 4800 liter átlagos tejhozamot várunk. Mondanunk sem kell, hogy a fajta a Holstein tejelő vonalához tartozik. Alcsired technológia előírásai szerint dolgoznak. A főágazat ebben az évben 12 millió fedezeti hányadot termel, ebből a szarvasmarha-ágazat 7,6—7,7 millió forintot biztosít. — Ez a viszonylag magas jövedelmezőségi színvonal arra ösztönzött bennünket, hogy a tehenészeti telep rekonstrukciós fejlesztésének gondolatával is foglalkozzunk — mondja Orosz Mihály, majd így folytatja: — felmértük lehetőségeinket, megfogalmaztuk a fejlesztéssel szemben állított követelményeinket, majd a telep újjáépítésére, bővítésére tervezői pályázatot hirdettünk. Három termelési rendszer is érdeklődött, sőt el is küldte hozzánk szakembereit. Megmutattuk a telepet, az állományt, az elhelyezést és a technológiát, majd elmondtuk a felújítással kapcsolatos elképzeléseinket. Ezek közül most csak néhányat említek: a felújított telep olyan elrendezést kapjon, hogy a tejelőállomány egy későbbi időpontban ezer létszámra is növelhető legyen. Azután nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tervdokumentáció alkalmas legyen banki hitelkérelem elkészítésére. A harmadik kívánalom az, hogy a jelenlegi tehenészet új körülmények közé helyezve jobb termelési és jövedelmezőségi eredményeket produkáljon, mint 1986-ban. Mindezekre a munkákra mi 15 millió forinttal rendelkezünk, tehát a beruházás felső határa ennél több nem lehet. — Mit válaszoltak ezekre a kérdésekre a termelési rendszerek? — A Taurina és a Bos- coop véleményét, tervajánlatát még nem ismerjük. Az Alcsired viszont elküldte az általa kidolgozott fejlesztési elképzeléseket. Még várunk a Taurinára és a Boscoopra, versenyeztetni szeretnénk a tervezők elképzelését, azután majd a számunkra legelőnyösebb tervkészítővel kötjük meg a szerződést. Ma még nem tudjuk, hogy a három közül melyik lesz a partnerünk. A Sarkadi Lenin Tsz-ben azonban nemcsak tejelő tehenészetet tartanak fenn. Évekkel ezelőtt építettek egy 1000 férőhelyes szarvasmar- hahizlaló-telepet a húsiparral, a cukorgyárral ésaKon- dorosi Egyesült Tsz-szel közösen. Ez a telep is kifogástalanul üzemel, jól hasznosítja a cukorgyári mellékterméket, amire tulajdonképpen épült. Itt állítják hízóba a 170 kilós, továbbtenyésztésre nem alkalmas bikaborjakat. A szabad férőhelyeket bérhizlalással hasznosítják. Az ágazat egy másik erőssége a legelőre alapozott, húshasznú marha bértartása. A Mezőhegyesi Mezőgazda- sági Kombináttal kötöttek szerződést, s így innen évek óta 470—500 alacsony tejtermelésű vemhes, vagy frissen ellett tehenet vesznek át ridegtartásra. Ez a megoldás is kimondottan előnyös és gazdaságos is a Sarkadi Lenin Tsz számára, mert 1090 —1200 hektár legelőt így hasznosítanak. Ezek a tények nyilván kedvezően hatottak abba az irányba, hogy a szarvasmarha-ágazat fejlesztésével megkülönböztetett módon foglalkozzanak ebben a nagy múltú, ma még sok gonddal küszködő, de mind eredményesebben gazdálkodó szövetkezetben. D. K. A sarkadiak szarvasmarhái a szabadban Fotó: Fazekas László A Kondorosi Egyesült Mgtsz Autóker-telepén (44-es út mellett) év végi vásárt tartunk 1986. XII. hó 15—19. között Ezen időszak alatt 20—40 százalék árengedménnyel árusítjuk az alábbi járműveket. Régi ár Új ár (Ft) Skoda 1203 MIKRO 103 800 62 300 IFA W—50 L/P 138 400 83 000 Barkas, platós 86 500 51 900 Prága műhelykocsi 207 600 124 600 Csepel üa.-szállító 44 800 26 900 UN—50 rakodó 145 600 87 400 UN—50 rakodó 168 000 100 800 ZIL 130 D 56 000 40 000 HK—5 pótkocsi 33 600 22 000 ROBUR, platós 34 600 20 800 UAZ 452 (zárt) 44 800 26 900 IFA, állatszállító 69 200 50 000 Engedmény nélküli kínálatunkból: Csepel 344 D , 42 600 Ft Csepel 344 D 37 000 Ft IFA W 50 L/P 56 000 Ft IFA W 50 L/SP 50 400 Ft Robur, platós 22 400 Ft Nyitva tartás: hétköznapokon 7—16 óráig. Várjuk közületi és magánvásárlóinkat! Növényvédelmi előrejelzés A kisüzemekben az idén érzékeny veszteségeket okozott a lombosfafehérmoly, amely elsősorban az alma, a körte, a cseresznye és a meggyfákat károsította. A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja jelzi, hogy igen sok hernyó vonult telelőre, ezért jövőre is várható a molyveszély, számolni kell tömeges szaporodásukkal. A kár már most mérsékelhető azzal, ha télen megtisztítjuk a fák törzsét, vázágait a fehér kokortoktól — a pici, fehér gumóktól —, amelyekben a kifejlett lárvák telelnek. Ebben a munkában hasznos segítők lehetnek a cinkék is, egy-egy cinkepár több tízezer hernyót is képes elfogyasztani. A száraz nyár miatt az idén a legtöbb kiskertben kevesebb gyökér, zöldség termett, mint más években. Ezért is fontos épségben, minél kevesebb veszteséggel megőrizni a termést a fel- használásig. Különösen a meleg tárolóhelyen kell figyelni az úgynevezett baktériumos lágyrothadásra, amely 30-40 százalékos veszteséget is okozhat. Ahol 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, ajánlatos többször is szellőztetni, átválogatni a terményt, s eltávolítani a beteg gyökereket. Változások a Munka Törvénykönyvében Munkanapok, munkaidő - szabadság - tartozáslevonás 33 százalékig — az igazolatlan mulasztás következményei November elsejétől egyszerűsödtek, egyben szigorodtak a folyamatos munkavégzést biztosító, a dolgozók érdekeit védő egyes rendelkezések. A gazdálkodó szervezetek kollektív szerződésükben, munkaügyi szabályzatban többnyire napi, heti, esetleg havi keretben írták elő a munkaidőt. A biztonságos vállalati tervezés, a rövidített munkahétre történt átállás miatt, a munkaidőalap jobb kihasználása, a hatékonyabb termelés, a lakosság ellátásának biztosítása és a munkafegyelem megszilárdítása érdekében előírták az évi munkanapok számát. A Minisztertanács heti ötnapos munkarendnél az évi munkanapok számát 255 napban határozta meg. Az e napokon a rendes (átlagos) munkaidőben végzett munka nem minősül túlmunkának. Új rendelkezés, hogy a gazdálkodó szervezet termelési, gazdálkodási érdekből — a kollektív szerződés módosítása nélkül — előre nem látható körülmény miatt elrendelheti a munkanapnak szabadnappal való felcserélését. Ehhez azonban a helyi szakszervezeti szerv előzetes egyetértését meg kell szerezni. Termeléskiesést okoz, a folyamatos munkát akadályozza a munkahelyről engedéllyel eltávozás is, magánügyek intézésére. Sok esetben anélkül engedik el a dolgozót, vagy utólag tudomásul veszik távolmaradását. hogy vizsgálnák ennek indokoltságát. Pedig a magánügyek többsége ma már munkaidőn túl intézhető. Az új jogszabály szerint a munkáltató munkaidőben való eltávozást vagy más tevékenységet csak akkor engedélyezhet, ha az ügy a munkaidőn kívül nem végezhető el. Ha a dolgozó nem a jogszabályban megengedett okból (hatósági, bírósági idézés, katonai ügyek intézése, véradás, közeli hozzátartozó halála) hiányzik a munkából, arra az időre, az érvényes jogszabály szerint munkabér nem illeti meg. Az új szabály azonban lehetővé teszi. hogy a dolgozó a munkáltatóval megegyezzen, és elvégezze elmaradt munkáját. Ez a munkavégzés viszont nem kerülhet túlmunkaként elszámolásra. Az új szabály egyértelművé teszi; hogy átmenetileg más munkakörben végzett munka esetén a dolgozót ténylegesen betöltött munkakörre előírt munkabér illeti meg. Ez nem lehet kevesebb a munkaszerződésben meghatározott munkakörben elért átlagkereseténél. * * * Korábban többször problémát okozott a vállalattól elkerült dolgozó tartozásának a munkabérből való közvetlen levonása, például tüzelőtartozás. Előleg esetén a munkáltatók feltüntették ezeket a távozó dolgozó MIL-lapján, de a még esedékes járandóságából nem vonhatták le. Az új szabály egyszerűsítette az eljárást. A rendelkezés szerint a munkaviszonyát felmondással vagy jogellenesen* megszüntető, valamint a fegyelmi úton elbocsátott dolgozó tartozását a munkáltató a dolgozó munkabéréből — legfeljebb annak 33 százalékáig terjedően — levonhatja. A munkáltató azonban ebben az esetben is köteles követelését kártérítési határozattal, illetőleg fizetési felszólítással érvényesíteni. Ha a jogerős határozat megállapítja, hogy a követelés és így a levonás is egészben vagy részben alaptalan volt, a levont összegét a határozatnak megfelelően vissza kell fizetni. * * * A Munka Törvénykönyve eddig is lehetővé tette, hogy fegyelmi vétség elkövetése esetén a munkáltató kizárja dolgozóját egyes kedvezményekből, juttatásból, vagy azok csökkentését a fegyelmi határozatban elrendelje. A munkahelyéről igazolatlanul hiányzót november 1-től fegyelmi büntetés nélkül is sújthatják a szankciók, mégpedig már egy igazolatlan mulasztott nap esetén is. Kimondja a jogszabály, hogy a Munka Törvénykönyvében meghatározott juttatások mulasztott naponként egynegyedükkel csökkennek. A kollektív szerződés további vagy szigorúbb anyagi jogkövetkezményt is előírhat, és annak alkalmazását az igazolatlan késésre is kiterjesztheti. Az előbbiek szerint csökkenteni, vagy megvonni kell a természetbeni juttatást, kedvezményes beszerzést, a prémiumot, a részesedési (érdekeltségi) alapból járó év végi juttatást. Az új szabály ezekben az esetekben kizárja azt a korlátozást, hogy a megvonás (a csökkentés) a dolgozó havi átlagkeresetének 10 százalékát, illetve a fegyelmi eljárás mellőzésével egy naptári évben kiszabott büntetések együttes összege a dolgozó havi átlagkeresete felét — nem haladhatja meg. Az igazolatlanul hiányzó és rendszeresen elkéső dolgozók tehát a jogszabályban előírt mindenféle juttatásból és kedvezményből teljes egészében kizárhatók. Az igazolatlan hiányzással együttjárhat a munkaviszony megszüntetése is. Az új szabály ugyanis azt is kimondja, ha a dolgozó munkahelyén egymást követő három munkanapon át igazolatlanul nem jelenik meg, munkaviszonyát a munkáltató jogellenes kilépés címén az utolsó munkában eltöltött nappal megszüntetheti. Ha a dolgozó utólagos alapos okkal kimenti magát, (kérelmére a munkaviszonyt' vissza kell állítani. * * * A rendes szabadság kétharmadát. ha a kollektív szerződés ennél többet határoz meg, a dolgozó részére egybefüggően kell kiadni. A dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apának járó pótszabadságot ennél figyelmen kívül kell hagyni, ami természetesen nem vész el. Ha a kétharmad szabadság kiszámításakor töredéknap keletkezik, lefelé kell kerekíteni. A dolgozó összefüggő pihenését biztosítja az a rendelkezés, hogy a szabadság kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Munkatorlódás esetén legkésőbb a következő év március 31-ig. A kollektív szerződés nem írhat elő ettől eltérő rendelkezést. Más eset, ha a dolgozó Betegség, vagy személyét érintő, elháríthatatlan akadály miatt nem tudta kivenni a szabadságát. Ilyen esetben az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell a szabadságot kiadni. Űj az is, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkáltató — a termelési, gazdálkodási és egyéb feladatok figyelembevételével — szabadságolási tervben határozza meg. A dolgozót előzetesen meg kell hallgatni és kívánságát a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni. Változatlan az a szabály, hogy a dolgozó munkaviszonya első hat hónapjában szabadság kiadását nem igényelheti. A szabadságra vonatkozó új rendelkezéseket az 1987. évre járó szabadságra kell először alkalmazni. * * * A munkaügyi döntőbizottság eljárását megindító kérelmet a kézbesítést követő 15 napon belül lehetett előterjeszteni. Az új szabályozás kiterjesztette azokra az esetekre is, amikor a dolgozó munkaviszonya közös megegyezés, vagy a dolgozó nyilatkozata, illetőleg igazolatlan mulasztásán alapul. A 15 napos határidő a munka- viszony megszüntetésére, a munkakönyv kiadására vonatkozó munkáltatói értesítést követő napon kezdődik. A dolgozót a munkáltató köteles erről tájékoztatni. Dr. Molnás József Melléktermék, vagy főtermék? Volt időszak, amikor a nagyüzemi termelést egyesek kizárólag kémiai anyagok felhasználásával képzelték et. Azt mondták, hogy a műtrágya felhasználásával minden megteremthető. Eveken át csak gyűlt az állattenyésztő-telepek körűi a szerves anyag. A talaj humusztartalma csökkent, a talajélet elsekélyesedett. Arra a szerves anyagra, amit a világ mezőgazdaságában mindenhol felhasználnak a talaj termőképességének fenntartására, növelésére, nagyon vegyes szemlélettel gondoltak. Meg is vetették a trágyataposó parasztot. Azután valaki rádöbbent, az ami van, egyáltalán nem jó. A mezőgazdaság kizárólag szervetlen anyagok felhasználásával nem képes önmaga megújítására. A talajélet kívánta, ^Megkövetelte a szerves anyagot, amiből humuszt és a növények számára hozzáférhető tápanyagot készített. Ekkor szorult háttérbe az a szemléleti hullám, miszerint a talajnak nincs szüksége szerves anyagra, mert a búza, a kukorica, a cukorrépa és a többi növény megtermelhető szervetlen anyagok uralta közegben is. Később ismét felfedezték a talaj és a szerves anyagok kapcsolatának fontosságát. A mezőgazdasági termelés hozamai egyből felfelé iveitek. A divattá vált lstállőtrágyázásra azonban nem sokáig ragyogott az Isten áldotta napfény. Most ugyan senki sem mondta ki a szerves anyag szerepének korábban megfogalmazott jelentőségét, csak olyan intézkedéseket foganatosítottak, melyekből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy egy teljesen felesleges folyamattal állunk szemben. Most tehát senki sem mondta ki, hogy a szerves trágyázás, a talajélet fenntartásáért vívott, éveken át tartó kemény küzdelem felesleges, de teremtettek olyan közgazdasági légkört, amiből nem másra, csak egyenesen erre lehet következtetni. Most tehát azért folyik a magas szintű küzdelem, hogy a gazdaságokat érdektelenné tegyék ebben a munkában. Olyan egységes elszámolóárat állapítottak meg, amelynek alkalmazásától minden növénytermesztő kedve elmegy a szerves trágya felhasználásától. A tonnánkénti 200 forintos ár túl magas. Az üzemi vezetők azt mondják, miért kell ebbe az ügybe a minisztériumnak beavatkoznia. Nem lehetne ezt az üzemi vezetőkre bízni: csinálják legjobb belátásuk szerint. Ez lenne a helyes. A most bevezetésre kerülő elszámolóár a kormányzat felé feltupírozza az egyes állattenyésztő-ágazatok eredményét, de magunk között szólva ettől nem lesz több tej és több hús, csak drágább tej és drágább hús, nem utolsósorban magasabb költséggel előállított gabona, kukorica, cukorrépa, napraforgó és természetesen takarmánynövények. Nem hinnénk: erre lenne szüksége az országnak. Ez látszik innen a barázda fenekéről, meg egy kicsit az, hogy a termőföldet, mint az élőszervezetek legfőbb hordozóját ismét alábecsülik, és igen károsan felértékelik, ezzel végképp versenyképtelenné teszik a növénytermesztést. A helyzet paradox, mivel a melléktermék főtermékké lép elő, de. hogy mi lesz az így előállított főtermékből, azt ma még senki sem tudja megmondani. D. K.
