Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-10 / 290. szám

1986, december 10., szerda o Nyugdíjasokról — nyugdíjasoknak Anyám álmát váltottam valóra Elgondolkoztató megítélések és számok Újkígyósról Kérem a kedves olvasót, ne nehezteljen azért, hogy egy jó példáért már megint Újkígyósra mentünk. Persze mehettünk volna máshová is, de hogy mégis ide jöttünk, annak egyszerűen több oka, magyarázata van. Kezdjük mindjárt azzal, hogy az Aranykalász Tsz a megye egyet­len törzstenyésztő sertésgazdasága. A másik, ami ide hozott bennünket, az iparszerű sertéstartás eredményes­sége, a harmadik pedig a háztáji sertéshizlalás nagy­üzemhez kötött szervezettsége. Józsi bácsi! így ismeri, így szólítja mindenki Pataky Józsefet, a Békéscsabai Kö­töttárugyár nyugalmazott főosztályvezetőjét, a fiata­lok és az öregek nagy ba­rátját, aki kerek 35 eszten­dőt dolgozott textiles szak­mában. — Hogyan került erre a pályára — kérdezem a ga­lambősz hajú, fiatalos moz­gású Józsi bácsit: — Anyán? álmát váltot­tam valóra, ö női szabó volt, apám mellette dolgozott, mint segédmunkás. Egyetlen nővérem is női szabó. Én ka­tonatiszt szerettem volna lenni, de szófogadó gyerrtiek lévén, kitanultam a szak­mát — és nem is bántam meg. — Addig azonban sok .minden történt velem. Oly korban születtem, amikor engem is megcsaptak egy ki­csikét a „fényes szelek” és ' meg akartam váltani a vilá­got. Kereskedelmi érettségit Békéscsabán szereztem. 1947- ben — sok magyar fiúval együtt — elmentem Jugo­szláviába. Szarajevóban se­gítettem az építkezést. Az­tán egy évig krampácsoló voltam a vasútnál. Iszonyú­an nehéz fizikai munka volt, de mit számított az akkor? 1949 májusában a Huber- tuszban 10 szakmunkástanu­lót vettek fel, közöttük vol­tam én is. A szakma elsa-. játítása volt a legfontosabb, de a sport- és kulturális te­vékenységről sem akkor, sem később nem mondtam le. — Mikor került a Béköt- höz? — A körhurkolóba vettek fel 1953-ban. Évekig itt dol­goztam három műszakban. A feleségem az orsózóban ugyancsak három műszak­ban munkálkodott. Anyám­nál laktunk évekig. Emlék­szem, amikor megkaptuk az egyszoba-konyhás önálló la­kást, a boldogságtól szóhoz sem tudtunk jutni. 1957-ben technikusi megbízatást kap­tam. Hogy a feladatnak ele­get tehessek, elvégeztem .a Bolyai Textiltechnikumot munka mellett. Marxista— leninista esti egyetemre jár­Tegnap ülést tartott a Ke­reskedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének' központi veze­tősége. A tanácskozáson, amelyen bankrendszer to­vábbfej lesztésével kapcsola­tos szakszervezeti tennivaló­kat vitatták meg, részt vett Ballal László, az MSZMP KB osztályvezetője is. Hetényi László pénzügymi­niszter elmondotta: a bank- rendszer korszerítése azért vált szükségessé, hogy meg­teremtsék a jövedelemori­entált tőkeáramlás feltétele­it, a gazdaságirányítás esz­% Pataky József tam, s 1956-tól a mai napig szemináriumot vezetek. így aztán a kapcsolatom a dol­gozókkal nem szakadt meg. — A Béköt önálló export­joggal rendelkező nagyválla­lat. Míg eljutottak idáig, sok víz lefolyt a Körösökön. Si­kerélményei? — Osztályvezetői beosz­tást 1962-ben kaptam. Na­gyon szerettem a fiatalok­kal együttműködni. Sok jó ötlet, új termék, új konfek­ció fűződik nevükhöz. Büsz­ke vagyok arra, hogy mun­kásságom alatt alakult ki a bedolgozói rendszer, a kon­fekcióban a minőségi bére­zés, technológia- és gyárt­mányfejlesztésben nagy lé­pést tett előre a gyár. Ami­kor a nyírottplüss-kelme megkezdődött, Budapesten és az ország más városaiban kellett partnereket keresni — és találtunk. — A társ- vállalatok megválasztása sem volt könnyű. Igen jól összekovácsolódott gárda te­vékenykedett, a munkatár­saknak sokat köszönhetek. Többször elnyertük a Kiváló Vállalat címet, amihez a magam módján én is segí­tettem. A tömegsportban mindig sok embert mozgósí­tottunk. Kitűnő lehetőséger­re a vállalat szanazugi üdü­lője. Szép környezetben ve­télkedőket rendezhetünk. Ilyenkor eljönnek a vidéki telephelyek dolgozói is. Ez aztán barátkozás, szórakozás a javából. közrendszerében nőjön a pénz- és hitelpolitika szere­pe. Ennek érdekében alakít­ják ki a kétszintű bank- rendszert, amelyben több új, üzleti alapon működő keres­kedelmi bank kezdi meg te­vékenységét. Mintegy hét­ezer dolgozót érint az át­szervezés. Három új keres­kedelmi bank alakul: a Ma­gyar Hitelbank, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank, valamint a Budapesti Hitel­és Fejlesztési Bank. Két ko­rábbi pénzintézet — a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank és az Értékforgalmi Bank — — Fájdalma, gondja, ba­ja? — Két évem lett volna még a nyugdíjig. Sajnos, a szívem, a vérnyomásom ra- koncátlankodott, a sze­memmel is többször voltam operálva, hosszabb-rövidebb időt töltöttem kórházban. Márpedig egy ilyen nagy üzem, mint a mienk, nem maradhat termelési főosz­tályvezető nélkül. Végtele­nül sajnálom, hogy pont ak­kor kellett megszüntetni ak­tív munkaviszonyomat, ami­kor egy fiatal vezető gárda vette át a stafétabotot. Az életem értelmét mindig a munka adta. — Ügy tudom, segítségére ma is számítanak. — Igen. Sport- és kultu­rális téren ma is segítek. A Béköt szanazugi nyaralója mellett építettem egy ví- kendházat. Gyakran kijön­nek hozzánk szocialista bri­gádok. „Józsi bácsi! Hozunk húst. Főznél nekünk egy jó birkapaprikást?” — kérde­zik. — Hát lehet ilyen ké­résnek ellenállni ? Ilyenkor aztán sok mindenről szó esik. Az „öreg róka” észre­vételeit mindig szívesen fo­gadják. Büszke vagyok ar­ra is, hogy a Béköt törődik a nyugdíjasaival. Minden hónap első csütörtökjén a nyugdíjasbizottság fogadja az idős embereket, segít ügyes­bajos dolgaik elintézésében. Én ahhoz szeretnék segítsé­get nyújtani, hogy nyugdí­jasok klubja alakuljon, ahol összejöhetünk, kicserélhetjük tapasztalatainkat és jókat szórakozhatnánk. Az elismerésről sem pa- naszkodhatom. A Könnyű­ipar Kiváló Dolgozója jel­vény mellett megkaptam a Kiváló Dolgozó, Kiváló Újí­tó, a Honvédségi Érdem­érem, a Sport Érdemérem és több más kitüntetést. Mindent egybevetve: ha­sonlóan szép nyugdíjashóna­pokat, -éveket kívánok min­den idős embernek, mint amilyen nekem megadatott. Boldog vagyok, hogy a Bé­köt nyugdíjasa lehetek. tevékenysége számottevően bővül. A bankok átszervezé­se befejezéséhez közeledik, az új pénzintézetek rész­vénytársasági formában kez­dik meg működésüket. A részvények egy részét az ál­lam, a többit hazai vállalatok vásárolták meg. A pénzügyminiszter a tech­nikai feltételek kialakításá­ról elmondotta: összességé­ben ötszázzal többen fognak dolgozni a hazai bankrend­szerben, mint korábban. A Pénzügyminisztérium 450 millió forintot adott épüle­tek, irodahelyiségek vásárlá­sára, s így ma már minden pénzintézetnek biztosított az elhelyezése. ELADÓ a Kötegyán? Petőfi Mgtsz 4 db MTZ—50 típusú ERŐGÉP JE, valamint 4 db MBP típusú PÓTKOCSIJA. Árverezés december 11-én, 9 órakor, a tsz gépműhelyénél, Bacsó Béla utca. Érdeklődni lehet: Hajdú Mihály főmezőgazdásznál. Telefon: Kötegyán 13. téglavas Ar A Battonyai Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet téglagyára a kisméretű tégla gyártását hosszabb időre szünetelteti, égetett- és száraztégla- készletét 20%-os árengedménnyel kiárusítja« Szeretettel várja vásárlóit! A három kérdésre úgy ke­restük a választ, hogy a törzstenyészet megyei kisu­gárzását is szerettük volna kitapintani, másrészt arra is választ szerettünk volna kap­ni, mit jelent az ágazat fo­lyamatos megújításán, meg­újulásán úgy dolgozni, hogy az élen járó szerepet a jöve­delmezőség magas fokú biz­tosításában évről évre meg­őrizzék. Előre csak annyit szeretnénk bocsátani, hogy vegyes, elgondolkoztató té­nyekre bukkantunk. Ezekről szeretnénk tájékoztatást ad­ni, hátha mások számára is elgondolkoztatóak az újkí- gyósi tapasztalatok. Bizonyára meglepő, hogy Újkígyóson három szakosí­tott telepen folytatnak ser­téstenyésztést. Ebből kettőn 800 kocával, teljes önelszá­molási rendszerben végter­méknek a hízott sertést te­kintik, míg a harmadik, a te- nyésztelepen tenyésztésre al­kalmas koca- és kansüldők előállításával foglalkoznak. Évente 20 ezer hízott sertést értékesítenek a szövetkezet­ből úgy, hogy a továbbte- nyésztésre nem alkalmas egyedeket is felhizlalják. A tenyésztelepen jelenleg 400 ljocát tartanak, de jövő­re százzal növelik a törzsál­lományt. A telep minden te­kintetben megfelel a legma­gasabb igényeknek, hiszen ál­lománya a három nemzetkö­zileg is előírt betegségektől mentes. Munkájuk minősé­gére jellemző a lehető leg­nagyobb szigorúság, és ra­gaszkodás a követelmények­hez. fgy senki se lepődjön meg, hogy a 10 ezres malac­szaporulatból mindössze 1500 koca és 300 kansüldő felne­velésére vállalkoznak. Ezek a jószágok kifogástalan kül- leműek, és olyan tulajdon­ságokkal rendelkeznek, ami­ért az Aranykalász Tsz fe­lelősséget vállal. Kényszerpályán. — Mikor érezték először, hogy nem lesz meg, amit terveztek? — kérdezte Iván Gizella, a Hajdú-Bihari Napló munka­társa a Debreceni Bútorgyár igazgatójától, Hizóh István­tól. — A második negyedév­ben. A belföldi piac igénye visszaesett; a vevők átvé­teli, raktározási gondokat emlegettek. — A dolgozók ebből- mit érzékeltek? — Sajnos, ^okat. Előfor­dult, hogy munkaellátási gondok voltak. Sokan el­mentek a gyártól, hiszen anyagilag sem tudtuk dotál­ni őket. Az áprilisban vég­rehajtott 9 százalékos bér­emeléssel is csak megköze­lítjük a 60 ezer forintos ke­resetszintet. — A beruházások és az új gépek nem tudták pótol­ni a kiesett munkaerőt? — A beruházás és a lízing célja. az volt, hogy meg­könnyítse a munkát, de mindenkit pótolni lehetetlen. Üjra tárgyaltuk a termelési tervet, hiszen beláttuk, hogy a korábbi elképzelések nem valósulnak meg. — Miről kell lemondani a megváltozott helyzetben ? — Nem leszünk vesztesé­gesek, sőt, 16 millió forint nyereséggel számolunk. A szabad rendelkezési alap, amelyre a legnagyobb szük­Az első kérdésre: milyen érdeklődés kíséri az itteni munkát, illetve a végtermék hogyan talál piacra, milyen a fogadtatása a termelők kö­rében, már nagyon vegyes a válasz. Az 1500 kocasüldőből ebben az évben 800-at adtak el a környékbeli termelők­nek, s alig 700-at a megye más gazdaságaiba. Ha össze­vetjük ezt a számot a háztá­jiba kihelyezett idei és ta­valyi kocalétszámmal, bizony elgondolkoztató adatokhoz jutunk. Korszerű, a húsipar számára minden tekintetben megfelelő fajtából a lehető­séghez képest kevesebb te- nyészanyagot ajánlanak meg­vásárlásra az illetékes szak­emberek. E helyett az ipar- . szerű sertéstelepekről, a hí­zóállományból szervezik a kocaakciókat! A törzste­nyésztőtelepről pedig vágóra küldik az állományt! Timkó Rudolf, az állatte­nyésztő vállalat igazgatója szerint Békés megyében az egyetlen újkígyósi törzs ké­vés termelői hátteret jelent az itt tartott nyolcvanezres kocalétszámhoz. De a kan­állomány utánpótlása sem megnyugtató. Sok a zugkan — hallottuk az állattenyész­tők értekezletén. Újkígyóson évente 300 kansüldőt nevel­nek. s ebből nagy nehézsé­gek árán csak 100—130-at ér­tékesítenek. Többre nincs igény. Ez az igény viszont vitatható. Itt többről van szó. Mindent megmagyaráz ' az a tény. hogy az újkígyósi te­nyészetből származó kocák utódaiból nevelt hízókért más megyék húsfeldolgozói többet fizetnek, mint a Bé­kés megyeiek. A kutya vala­hol ezen a tájon van elásva, ezért mellőzik bizonyára az itteni szakmunkát, s azt a garantált törzsanyagot, mely jobb minőségű áru előállítá­sára képes. Ez szinte érthe­tetlen. Ma, amikor a jobb ségünk lenne a fejlesztés­hez, az nagyon kevés lesz. Mit csináltunk rosszul? A béremelést? Arra nagy szük­ség volt. A lízinget? A be­ruházást. Mind fontosnak tartom ma is. A jövőnket építjük vele. Rugalmatlanok lennénk? Ezt egyértelműen tagadom. A tőkés piac gyor­sasága annyira rákényszerít minket a rugalmas munka­tempóra, hogy sokszor ma­gunk is meglepődünk, hogy milyen gyorsan tudunk vál­tani. (Hajdú-Bihari Napló, 1986. december 6.) Helyi kezdeményezésre született világszabadalom. A fürdősó gyulladásos betegsé­geket gyógyít. Mint Magyar- országon már annyiszor: ola­jat kerestek és forró vizet találtak. 2000 méterrel a minőség irányába lépked az egész ország, hogy megőriz­ze jól fizető külpiacait, ide­haza egyesek azon dolgoz­nak, hogy a jó minőségű áru­termelés alapfeltételei minél lassabban bontakozzanak ki. Ennek minősítése már meg­haladja az újságíró felada­tát. Nem is vállalkozhatunk a kérdések kérdésének el­döntésére, csupán a helyzet feltárása, bemutatása volt a célunk. Még egy gondolat erejéig azonban visszatérünk a ta­pasztalatokra. Az újkígyósi téesz átlagában 2,9 kiló ta­karmány felhasználásával ál­lít elő egy kiló élősúlyt. Igaz. a takarmányhoz húspépet is kevernek. De egyáltalán az a tény, hogy a törzsállomány garantáltan egészséges és el­lenőrzött, azt is jelenti, hogy a takarmány hasznosítása is jobb, mint az összevissza keresztezett állományoké. Egy ilyen állomány fajlagos mutatói tehát nem becsülhe­tők le. Nem véletlen tehát, hogy Újkígyóson a sertéste­nyésztési főágazat éves szin­ten 32—34 millió forint nye­reséget hoz rendszeresen. Eb­ből a pénzből futja a telepek folyamatos korszerűsítésére, á legújabb technológiai eljárás sok bevezetésére. S itt ilyen értelemben sincs lemaradás, inert ha azt mondjuk, hogy Újkígyóson egy hizlaldái dol­gozó 1700—2000 hízót gondoz, akkor a munka termelékeny­ségével is élenjáró szerepet tölt be ez a sertéstenyésztő szövetkezet. De nemcsak a nagyüzemi sertéstenyésztés szervezésé­ben példamutatóak, hanem a háztáji sertéshizlalás integrá­lásában is. Aligha van a me­gyében még egy község, még. egy szövetkezet, amelyik 27 ezer hízott sertés nevelését segíti évenként. Az újkígyósi portákon már 2000 tenyész- kocát tartanak. Sokan hizla­lással, de még többen malac­neveléssel és -értékesítéssel foglalkoznak. Ki miben lát­ja a hasznot. Mindehhez a szép és nemes törekvésekhez biztos takarmánybázis a szö­vetkezet növénytermelése, amely megtermeli és jó mi­nőségű táppal, keveréktakar­mánnyal kiszolgálja mind a nagyüzemi, mind pedig a kis­üzemi sertéstartást. felszín alatt húzódik a De­von-kori mészkőrétegből származó 83 Celsius-fokos karsztvíz. Az egészségügyi szaktárca 1979-ben gyógy­vízzé nyilvánította. A ma­gas sótartalom adta az ötle­tet, hogy lehetne bepárlás- sal sókoncentrátumot készí­teni. A sóbepárló üzemre az Állami Fejlesztési Bank ad­ta a hitelt, a különleges, a világon egyedülálló techno­lógiát — párlás idején nem mennek tönkre az értékes ásványi anyagok, mindet megőrzi a párlat — az Ener­giagazdálkodási Intézet dol­gozta ki, s szabadalmaztatta világszerte. A sólepárló üzem 1986. január 1-től üze­mel. Egy köbméter vízből 45 kilogramm sót nyernek, és naponta 2,2 tonnát tudnak előállítani. Még a gyártás előtt lezajlottak az egészség- ügyi kísérletek, az eredmé­nyek a hasznosságát igazol­ták. (Vasárnapi Dunántúli Napló, 1986. december 7.) Ebben az évben kezdték meg a kabinajtók gyártását a fü­zesgyarmati Univerzál Ipari Szövetkezetben. A hajógyár megrendelésére jövőre is folytatják készítésüket . Fotó: Szóké Margit Új! Új! Új! Akkumulátorok garanciával Üzembe helyezett állapotban kaphatók minden típusú gépjárműbe. / Közületet is kiszolgálunk Békéscsabán, Tanácsköztársaság út 49. sz. alatt megnyílt szaküzletünkben. AKKUVILL Kisszövetkezet, Nyíregyháza, Moszkva út 9. Telefon: 11-643 Ary Róza A bankrendszer továbbfejlesztése Dupsi Károly mí'&j] ,ii!iiíy!i;uTO°'kloí--------------1_

Next

/
Thumbnails
Contents