Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-09 / 289. szám

o Húsüzem-rekonstrukció ______________________________________________________1986. december 9„ kedd Ű rséta — a földön Ebben az évben a Zöldért békéscsabai hús­üzeme nagyméretű kor­szerűsítésbe kezdett. El­készült, és jelenleg pró­baüzem alatt áll a mel­léktermék-feldolgozó (álló képünkön). Hatszáz férőhelyes állatszállás épül, melyen már a belső szerelési munkák foly­nak (felső képünkön), állnak a kolbászérlelő, -füstölő falai (alsó ké­pünkön). A jövő évben megkezdődik egy töltőmű­hely építése. A tervek szerint 1987 végéig az új létesítményeket ösz- szekapcsolják és üzem­be helyezik. A jelentős beruházás lehetővé teszi, hogy az üzem szárazáru- termelését 50 százalékkal növelje. Fotó: Szőke Margit KANADAI SAVAS ES0K. Hatkötetes jelentést adtak ki a héten a kanadai tudósok legkiválóbbjai arról, hogy miképpen pusztul az ország természeti környezete. A je­lentés a jelenleginél szigo­rúbb környezetvédelmi elő­írásokat és ellenőrzést köve­tel, hogy sikerüljön megóvni Kanada veszélyeztetett ta­vait, folyóit, halait, vadjait és — embereit. A vaskos jelentésből kide­rül, hogy immár 14 ezer ki- sebb-nagyobb tóban pusztult k] az élet a savas esők mi­att, s további negyvenezer tó juthat ugyanerre a sorsra, ha a szennyeződést nem fé­kezik meg. A kanadai savas esőket felerészben az Egye­sült Államok kéndioxidot kibocsátó gyárai „táplálják”. A kanadai Iparvidékek be­leegyeztek abba, hogy 1980— 84 között a felére csökken­tették a légkörbe kerülő kéndioxid mennyiségét. A mostani jelentés szerint ez is kevés, még további 40 száza­lékkal kell mérsékelni a sa­vas esőket okozó mérgesgáz- kibocsátást. JAPAN GÉPKOCSIIM- PORT. Japán rekordszámú gépkocsit importál az idén — közölte a japán autóim­portőrök szövetsége. A szö­vetség számításai szerint a szigetország gépjárműim­portja, melynek döntő részét személygépkocsik teszik ki, az idén 30 százalékkal nő, és 65 ezer lesz. Japán jövőre még több, már 75 ezer autó ■importját tervezi. Az impor­tált kocsik részaránya azon­ban csupán töredéke a Ja­pánban évente eladott, saját gyártású, több mint 3 millió gépkocsinak. ŰJ adórendszer ja­pánban. Az új, átfogó adó­rendszer — amelyet a par­lamentnek még el kell fo­gadnia — a 36 évvel ezelőtt amerikai mintára bevezetett adózást váltja majd fel. El­sődleges célja a költségveté­si hiány csökkentése. Az új jövedelemadó-rend­szer egyszerűsíti a 15 foko­zatú, és maximum 70 száza­lékos adókulcsot alkalmazó adózást. Az új rendszer ha fokozatban 10 és 50 százalék között mozgó kulcsokkal adóztatja a jövedelmeket. A japán típusú értéktöbb­letadót, mint a közvetett adózás alkotóelemét — amelytől a költségvetési be­vételek növelését várja a kormány — szintén beveze­tik. Ennek a részleteit a pénzügyminisztérium még nem dolgozta ki. A Tv-Híradó végén feltű­nő meteorológiai műholdfel­vételeket ma már nyilván­való természetességgel szem* léljük. Földünk nagy ma­gasságból történő rendszeres vizsgálata a meteorológiában már évek óta bevett gyakor­lat. Az új technika alkalma­zása azonban földünk más­fajta megismerésében is új távlatokat nyitott. Egy olasz- országi tanulmányút során három nagy nemzetközi szervezet ilyen irányú ered­ményébe sikerült bepillanta­nom. flz adatok forrásánál A földfelszín operatív vizs­gálata során kulcskérdés, milyen minőségű (felbontá­sú) felvételeket, milyen idő­közönként, milyen gyorsan és milyen árban kaphatunk meg? A sokszoros kérdés esetén — még a felvételek készítése napján megkap­hassuk a feldolgozott anya­got. Epilógus: a távozáskor ka­pott kiadványok között egy 1986-ra érvényes árjegyzék. Minden felhasználó választ­hat anyagi lehetőségei függ­vényében a felvételenként! 4 és 4000 dollár közötti kí­nálatból (Egy korrigált Landsat MSS felvétel mág­nesszalagon közel 800 dol­lár, egy hétcsatomás TM szalag majdnem 4 ezer dol­lár.) Az árak megmagyaráz­zák, miért terjed hazánkban lassabban a felhasználásuk. B világszervezet mint felhasználó Kevésbé ismert, nagy ki­terjedésű térségek vizsgála­takor hézagpótló szerepet játszanak az űrfelvételek. Az ENSZ római székhelyű feldolgozást). A nagyobb lét­számból fakadóan a vizsgált témák spektruma igen szé­les, bár erős egyszerűsítés­sel két fő irányba sorolha­tók: egyik irányzat a szá­razföldön lezajló folyamato­kat, a másik az előbbivel teljesen egyenrangú (ez csak egy magyarnak meglepő) csoport a tenger állapotát vizsgálja. Mindkét fő irány további 4-5 témára oszlik. Ezek közül először a szá­momra legmeglepőbbre utal­nék: Afrika folyamatos hid- rográfiai vizsgálata. Mit ke­reshet egy ilyen regionális téma az EGK kutatási pro­filjában? A válasz azonban nem is olyan meglepő. A térség zöme is a Kö­zös Piac gazdasági be­folyása alatt áll. En­nek fenntartása szempontjá­ból lényeges a tudományos szférában is a megfelelő súly megszerzése, s az itt folyó távérzékelési kutatá­sok a napi gyakorlatot szol­gálják: a mezőgazdasági ter­A francia SPOT műhold felvételei alapján könnyen készíthetők 1:25 000 méretarányú földhasznosítási térképek Is megválaszolásának helyszíne a Róma melletti Frascati, itt van az Európai Űrhajózási Ügynökség Földkutató Iro­dája (ESA EARTHNET). Eu­rópában ez az iroda gyűjti össze különböző speciális műholdak (Landsat, Nim­bus) információit, és továb­bítja (értékesíti) a felhasz­nálókhoz. Gondos vendéglá­tóimnak köszönhetően szin­te felvon ésszerűen ismerem meg a helyszínt és a lehető­ségeket. Első felvonás: jó órai szá­guldás a sztrádán és máris Fucinóban (Rómától 100 ki­lométerre keletre) a világ legnagyobb űrtávközlési köz­pontjában találom magam. Az ég különböző irányaiba tekintő 22 antenna megle­pően kis területen helyezke­dik el. Szögesdrót, fegyveres őrök. Tétova kérdésemre: szabad-e fotózni (?), gyorsan kész a válasz: természete­sen, ez polgári objektum, a védelem csak a terroristák miatt szigorú. A berendezé­sek bemutatása közben ér­kezik az állomás vevőkörze­tébe a Landsat műhold — éppen Dél-Anglia és az Ibé­riai-félsziget nyugati part­vonala fölött haladva — 705 kilométer magasságból — küld részletes információt, amit a felszínen mágnessza­lagra rögzítenek. Második felvonás: Earth- net-központ, Frascati. Tárgy: információkeresés számító­gépen. Rutinfeladványok kö­zül kettő: 1. az adott témá­ra vonatkozó irodalomkere­sés. (Természetesen a ma­gyar anyag után érdeklőd­tem.) Néhány pillanat után tartalmi ismertetővel együtt jön a válasz. 2. űrfelvétel­kikeresés. Helyszín, időinter­vallumok. megengedhető fel­hőtakarás. Újabb néhány pillanat és a sornyomtató már kopogja az adatokat. Harmadik felvonás: (hely­szín ugyanaz) Vizuális tal­lózás az anyagokban. Svájci partnerem (szintén geográ­fus) néhány csemegét és fel­adványt mutat az amerikai űrrepülőgép fényképeiből. A szakmai beszélgetés közben azt is megtudom, nincs elvi akadálya annak, hogy mi magyarok is — megfelelő berendezések megvásárlása mezőgazdasági szakosított szervezete, a FAO, ezért hoz­ta létre 1980-ban távérzéke­lési központját. A nem túl népes állandó kutatógárda (10 tudományos és 10 tech­nikai alkalmazott) elsősor­ban a föld kevésbé fejlett térségeinek problémáit ku­tatja. Ennek magyarázata az, hogy a fejletlen országok fő gondja agrár természetű (élelmiszerhiány), és megfe­lelő anyagi bázis' hiányában saját problémáik tudomá­nyos feltárásában sem képe­sek elég hatékonyan tevé­kenykedni. Erre alapozva a távérzékelési központ tevé­kenységi köre három terü­letre koncentrálódik: konk­rét szakmai segítségnyújtás egyes térségek hasznosításá­ban (az űrfelvételeken ala­puló információbázisra épít­ve), technikai segítségnyújtás — az intézet műszerállomá­nyára alapozva —, elméleti és gyakorlati szakképzés, to­vábbképzés — a térségek így lehetnek aktív befogadói és felhasználói a tudomány­nak. Tudományos nagyüzem Az űrfelvételek polgári hasznosítása akkor válhat igazi gyakorlattá, ha alkal­mazásuk tudományosan elő van készítve, a hasznosítás számítógépi programjai a gyakorlat próbája során is működnek. y E munkafolya­matról kaphattam átfogó ké­pet a Közös Piac Tudomá­nyos Fejlesztési Központjá­ban. A Maggiore-tó mellet­ti ötezer lakosú Ispra köze­lében mintegy két négyzet­kilométernyi területen épült ki a „kapitalista Dubna”. Több mint 1500 nyugat-eu­rópai tudós foglalkozik itt a tudomány különböző ágai­val: az atomkutatástól (a reaktor volt az egyik első objektum) a távérzékelésig. Az utóbbi téma kutatásával rövid múltja ellenére is igen népes • kutatógárda foglalko­zik. A kutatások tárgyi fel­tételei minden igényt kielé­gítenek (több hatalmas ka­pacitású számítógép segíti a melés folyamatos operatív segítése. Ennek lényege, hogy megfelelő — űrből beszerez­hető — információk alapján előre lehet jelezni a folyók vízszállítását, így az öntö­zés lehetőségeit, s ennek is­meretében alakítani a vetés- szerkezetet. Egy másik fi­gyelemfelkeltő téma: a ve­getáció folyamatos vizsgála­ta alapján évente keletkező biomassza meghatározása. A tengerek kutatásában az ola­jos szennyezések felderítése az egyik kiemelt téma. B hazai hasznosítás helyzete A távérzékelés nemzetközi műhelyeit járva óhatatlanul összehasonlítást tesz a szem­lélő. Az első. amit meg le­hetett állapítani: elméleti képzésünk terén nincs sem­mi szégyenkeznivalónk. A Budapesti Műszaki Egyete­men (BME) évek óta folyó szakmérnökképzés teljes ér­tékű szakemberképzést biz­tosít. Az eddig végzett több mint ötven fő a más terü­leteken végzett, de a témára specializálódott kutatókkal kiegészülve, komoly szellemi bázist jelent. A gyakorlati hasznosítás terén a BME és a Földmérési Intézet már hosszabb ideje eredménye­ket tud felmutatni. Ezzel szemben meglehetősen nagy a lemaradásunk a felhasz­nálható technika esetében. Mindez egyenes következ­ménye a számítástechniká­ban fennálló hasonló lema­radásunknak. Az egyes ku­tatási témák hasonlóságai ellenére ugyanakkor azj; is figyelembe kell vennünk, hogy országunk kis méretei miatt sok esetben másfajta megközelítést kell alkalmaz­nunk. Saját területünlfre kell adaptálnunk a máshol már meglévő eredményeket, de ezzel párhuzamosan a sa­játos problémáinkra nekünk kell megoldásokat találni. Dr. Rakonczai János tudományos munkatárs, MTA RKK Alföldi Kutatócsoport

Next

/
Thumbnails
Contents