Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-09 / 289. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1986. DECEMBER 9., KEDD Ara: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM BÉKÉS MEGYEI 0 Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése A Vega programban részt vevő magyar tudósok kitüntetése A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa,, Kállai Gyu­la elnökletével hétfőn ülést tartott a Parlament kong­resszusi termében. Az ülésen — amelyen részt vett és felszólalt Szabó Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke is — Pozsgay Imre, a HNF Or­szágos Tanácsának főtitkára tájékoztatót tartott az MSZMP Központi Bizottsága november 19—20-i üléséről, illetve a népfrontmozgalom időszerű feladatairól. A tájékoztatót vita követ­te: tizenketten szóban fej­tették ki véleményüket az elhangzottakról, s az orszá­gos tanács egy tagja írás­ban nyújtotta be felszólalá­sát. A Hazafias Népfront Or- ' szágos Tanácsa a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága november 19—20-i határozatáról és a népfrontmozgalom feladatai­ról az alábbi állásfoglalást fogadta el: A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa megismerke­dett az MSZMP Központi Bizottságának a gazdasági munka megjavítása felada­tairól és az 1987. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló határozatával. A tes­tület nagyra értékeli, hogy a párt a kommunisták és a pártonkívüliek közös támo­gatását kéri és igényli a XII. pártkongresszuson meg­fogalmazott és a VII. ötéves tervvel törvénybe foglalt or­szágépítő program megvaló­sításában. E közös munkát az országos tanács szüksé­gesnek tartja és valóra vál­tásában felelős részt vállal. A népfrontmozgalom sok­oldalú tapasztalatai meg­egyeznek a Központi Bizott­ság helyzetértékelésével. Az országos tanács emlékeztet arra, hogy a párt kongresz- szusán meghatározott célokat az állampolgárok nagy több­sége egyetértéssel fogadta, s ezt kifejezésre is juttatta az elmúlt évi általános válasz­tásokon, majd a Hazafias Népfront VIII. kongresszu­sán is. Ez a nemzeti egyet­értés és támogatás kísérte és kíséri ma is a közös célok érdekében kibontakozó tö­rekvéseket, intézkedéseket és ezek kezdeti eredményeit. Ugyanakkor az országos ta­nács is érzékeli, hogy a kö­zös célokhoz közeledésünket akadályok nehezítik, s hogy ezek között a legjelentőseb­bek saját gyengeségeink, az irányítás fogyatékosságai, az indokolatlan késedelmek, le­maradások, az egyetértés hiánya a kibontakozás táv­latait illetően. Ezek az aka­dályok és a gazdasági hely­zet ezekből következő rom­lása erősen nyugtalanítják közvéleményünket és gyen­gítik a szocialista közmeg­egyezést éltető bizalmat. Mindezt figyelembe véve az országos tanács támogatja a Központi Bizottságot a gaz­dasági fejlődés útjában álló akadályok eltávolításában, az irányítás színvonalának és hatékonyságának emelé­sében, a nélkülözhetetlen po­litikai, társadalmi, szerveze­ti és személyi feltételek megteremtésében. A testület helyesnek és szükségesnek tartja, hogy a jelenlegi hely­zetben megfogalmazott fel­adatokat reális, társadalmi kihatásaiban is -végiggondolt és a távlatokat is tartalmazó koncepció, következetes meg­valósítás, az önállóság és a felelősség elveit minden te­rületen érvényesítő gyakor­lat támassza alá. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Ve­ga űrkutatási programban kiemelkedő munkát végzett magyar tudósokat és kuta­tókat magas állami kitünte­tésben részesítette. Pál Lé- nárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendet, Sza­bó Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia Központi Fizikai Kutató Intézetének főigazgatója a Népek Barátsága Érdemren­det kapta. Kitüntették to­Az építésügyi ágazat, a közlekedési tárca, valamint a posta és a távközlés jövő évi terveit, lehetőségeit vi­tatta meg hétfőn az Ország­házban — Stadinger István­nak, a bizottság elnökének vezetésével — a Parlament építési és közlekedési bi­zottsága. A képviselők meg­tárgyalták a közúti közleke­désről készülő törvényjavas­lat tematikáját is. Az építésügyi, a közleke­dési tárca, valamint a pos­ta jövő évi költségvetéséről készített írásos tájékoztató­hoz Kádár József építésügyi és városfejlesztési miniszté­riumi államtitkár, Klézl Ró­bert közlekedési miniszter- helyettes, valamint Doros Béla, a Magyar Posta álta­lános elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. vábbá Apáthy Istvánt, a KFKI tudományos munka­társát, Szabó Lászlót, a KFKI főosztályvezetőjét és Szegő Károlyt, a KFKI tu­dományos igazgatóját. A kitüntetéseket Borisz Sztukalin, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete hét­főn adta át a nagykövetsé­gen. Az ünnepségen részt vett Radios Katalin, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának veze­tője. Az építőiparról és az épí­tőanyagiparról adott tájékoz­tatásból kitűnik: jövőre az építési piacon várhatóan to­vább javul a vevők pozíció­ja. Az építőipar fő fel­adata az lesz, hogy ter­melési szerkezete igazodjék a differenciálódó építési ke­reslethez. A munkaerő és az eszközök hatékonyabb fel- használásával fokozni kell a jövedelemtermelő képessé­get, előtérbe kerül a lakás­építés minősége és ütemessé­ge. E célokat szolgálják bi­zonyos szabályozómódosítá­sok is. A budapesti lakás­építés ösztönzésére például a lakásonkénti 24 ezer forin­tos adókedvezményt 50 ezer forintra emelik, s a jövőben a vezetők közvetlenül érde­keltek lesznek a lakások szerződés szerinti átadásá­ban. Tanácskozott az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Ebben az évben létesítettek villanymotor-forgácsoló üzemet a Dombegyházi Petőfi Termelőszövetkezetben. A motorokat az Egyesült Villamosgépgyár számára készítik Fotó: Szőke Margit Szarvason: Az ivóvízre szavaztak A közelmúltban azzal a kéréssel keresték fel szer­kesztőségünket, hogy néz­zünk utána: vajon csak­ugyan megszavazta-e a több­ség a településfejlesztési hoz­zájárulást (teho) Szarva­son? Sőt, az is érdekelte őket: ha igen, akkor mire fordítja majd a városi ta­nács a befizetendő összeget? Nos — nézetünk szerint — Pakainé dr. Szabó Éva vb- titkár adta meg a legfonto­sabb választ ezekre a kér­désekre. Mint mondotta, a vízellátással különösen a nyári időszakban akad sok probléma. Ezért is tűzték ki egyik feladatként az ivóvíz­bázis javítását. (A másik el­képzelés az időskorúak megsegítésére vonatkozott.) Az érdekelt szervek mint­egy 7 ezer, fizetésre kötelez­hető emberrel számoltak kezdetben. A beérkezett négyezer-háromszázkilenc- venegy szavazat közül — 2499 esetében — 2500 forint alatt volt az egy személyre eső havi átlagjövedelem. Mintegy 1800-at tett ki az értékelhető szavazatok szá­ma. Csaknem 1300 állampol­gár igennel, és mintegy 400 nemmel szavazott. Egy öt­tagú bizottság megvizsgálta a lapokat, és megállapította, hogy a lakosság zöme, vagy­is több mint 60 százaléka az ivóvízbázis növelését tartotta elsődlegesnek. Különben már hozzá is fogtak a Mangol- zugban a közművesítéshez, ahová kivezette a tanács az ivóvizet. A tervek között szerepel két kút létesítése, s az egész beruházás 1989-ben kezdődhet el. Egyébként az érdekelt szervek körülbelül 3500 ha­tározatot hoztak a tehóval kapcsolatban és sok körül­ményt (szociális, egészség- ügyi stb.) méltányossági ala­pon vettek figyelembe. A meg­szavazott 800 forintokból várhatóan 200-300 ezerrel lesz több az az összeg, amelyet korábban kofa címen be-' fizettek. —y —n Vetélkedő Gyomaendrődön A Kner család és a magyar könyvművészet A 611-es Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet Gyomaendrődi Iskolája a helyben megalakult szak­munkásképzés 100. évfordu­lójára ünnepi eseménysoro­zattal emlékezik. Ennek el­ső állomásaként rendezték meg december 5-én a vá­rosi jogú nagyközségi párt- bizottságon a szakmunkás- képző iskolák számára meg­hirdetett A Kner család és a magyar könyvművészet című vetélkedőt, amelyen kilenc intézmény csapatai vettek részt. A vendégeket és a ver­senyzőket Mészáros Gábor tagozatvezető köszöntötte, szólt a centenáriumi ren­dezvénysorozatról, majd be­mutatta a zsűrit, amelynek elnöke Jánovszky György, a gyomaendrődi tanács műve­lődési osztályvezetője volt. A csapatok munkáját Haj­dú László játékvezető irá­nyította, akinek nem volt könnyű feladata. Hiszen a versenyzőknek ismernie kel­lett a Kner család életét, tervezni könyvborítót, meg­fogalmazni egy tárlatveze­tést, no és számot adni nyomdatechnikai ismerete­ikről. A részt vevő szakmunkás­képző intézetek fiataljai jó felkészültségről tettek ta­núbizonyságot. A versenyben a Tevan Andor Nyomda­ipari Szakközép- és Szak­munkásképző Iskola verseny­zői végeztek az első helyen, második a 611-es Ipari Szakmunkásképző Intézet Szarvasi Iskolája lett, har­madik pedig a Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Szak­munkásképző Intézet csapa­ta lett. Az első három he­lyezett csapat értékes tárgy- és könyvjutalomban része­sült, de emellett minden résztvevő átvehetett egy könyvet és oklevelet emlé­kül. Vaíxg. K}SH «y ä Az első helyezetteknek Jánovszky György zsűrielnök gratulál Értékpapírpiac Újdonsággal ünnepel a mezöberényi gimnázium Az Állami Fejlesztési Bank értékpapírpiaca 1987. január 1-jétől az újonnan alakuló Budapest Bank Rt. kereté­ben, változatlan feltételekkel működik tovább. Járai Zsigmond, az Álla­mi Fejlesztési Bank közgaz­dasági és értékpapírosztá­lyának vezetője elmondotta: az új pénzintézet — amely az ÁFB egyes egységeiből, a Budapesti Hitelbankból, a Magyar Nemzeti Bank Pest megyei igazgatóságából és még néhány más fiókjából jön létre — kereskedelmi bankként, tehát üzleti ala­pon fog működni. Ez azon­ban alapvetően nem befo­lyásolja -a kötvény kibocsátá­si, értékpapír-forgalmazási tevékenységet. Jelenleg több mint 150-fajta kötvény van forgalomban, értékük meg­haladja a 9 milliárd forin­tot. A kötvények több mint 50 százalékát az Állami Fej­lesztési Bank bocsátotta ki. Másodlagos forgalmazásuk­kal ugyancsak az ÁFB fog­lalkozik elsősorban. Átlagos napi forgalma a lakossági kötvényekből meghaladja a 12 millió forintot. A január 1-jétől működő új bank önálló értékpapír-iro­dát hoz létre, amely kötvé­nyek kibocsátásával, másod­lagos forgalmazásával, vál­tók leszámítolásával, részvé- - nyék kibocsátásával, vásárlá­sával egyaránt foglalkozik. A 25 éves fennállását ün­neplő mezöberényi Petőfi Sándor Gimnázium új okta­tási forma bevezetésével te­szi még emlékezetesebbé az évfordulót. Az 1987/88-as tanévtől kezdve ugyanis — bekapcsolódva az országos kezdeményezésbe — két ta­nítási nyelvű osztályt indit, amelybe a választott nyel­vet nem vagy csak kevéssé ismerő nyolcadikos fiúk és lányok jelentkezhetnek. A két tanítási nyelvű gimnáziumban ötéves lesz a képzés. A felvett diákok egy évig elsősorban a választott idegen nyelvvel foglalkoznak heti húsz órában, kiscsopor­tos foglalkozások keretében. A következő tanévben a matematikát, fizikát, törté­nelmet és földrajzot, majd a biológiát is idegen nyelven tanulják, szintén kis csopor­tokban. Az oktatást anya­nyelvi lektor és vendégta­nárok segítik. Mivel ez az oktatási forma országos be­iskolázású, a gimnázium a kollégiumi elhelyezésről is gondoskodik. Ez az iskola az általános műveltség megszerzését te­szi lehetővé, és egyúttal az idegen nyelv sokoldalú fel­használását is előkészíti. A tervek szerint az érettségi bizonyítvány a közép- és fel­ső fokú állami nyelvvizsga­bizonyítvánnyal lesz egyen­értékű. A felvételre jelentkező ta­nulóknak írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenniük. Az írás­beli vizsgák lebonyolítására Debrecenben kerül sor, a szóbelire a mezöberényi gim­náziumban. Az írásbeli vizs­ga során háromszor negy­venöt perc alatt feladatlapot töltenek ki a felvételizők, amellyel a matematikai fel- készültséget, a szövegértel­mezést, a nyelvérzéket és az értelmi fejlettséget mérik. A szóbeli vizsga rövidebb lesz, mindössze egy harminc­negyven soros szemelvény­ről kell tartalmi, nyelvi elemzést adni. A gondolkodásra már nem sok idő van, hiszen aki je­lentkezni szeretne, annak a mezöberényi gimnáziumba legkésőbb december 21-ig el kell küldenie a szükséges okmányokat. Az ide jelent­kező tanulók februárban ér­tesítést kapnak felvételi eredményükről, hogy még idejük legyen később más iskolába is jelentkezni. (bse)

Next

/
Thumbnails
Contents