Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-06 / 287. szám

o NÉPÚJSÁG 1986. december 6„ szombat CSALÁD - OTTHON Közeledik a karácsony Gyermekjátékok » Vegyük egy kicsit szemügyre, milyen já­tékok vonzzák'életkor szerint gyermekein­ket. S ezen van a hangsúly: az életkoron. Például a nagyon mutatós, igazán nem drá­ga kínai gyártmányú játékzongora a két- háromévesnek sok: rövid időre köti csak le, ha üti-veri, lármázik, a nyolcévesnek vi­szont már kevés: a boci-boci tarka dallama már nem elégíti ki. A két-háromhónapos csecsemő is tud már örülni az ajándéknak, ha az sima formájú, tarka csörgő, amit megfoghat, rázza, kós­tolgatja. A nagyobbak elnézik a léggöm­böt, szívesen forgatják a puha testű, sípoló gumibabákat, állatokat. S alighogy egyéves múlt a baba, már értékeli az egymásra rakható kockákat, a kisméretű állatfigurá­kat. Ez a kor, amikor „olcsón” megússzuk, mit tegyünk a baba ágyába. Sőt, a jól meg­szoktatott gyerek egy szegett tarka rongy- gyal is elszórakoztatja magát. A másfél-két év körüli gyerek már nem­csak dobálja a játékait, tudatosan játszik. Egymásra rakja a kockákat, faelemeket, már épít. Ágyába viszi a hosszú fülű-lábú rongy­babákat, figurákat, kedvencei lesznek. S amikor már magabiztosan fut, ura a moz­gásának, mindennél jobban szereti a húz- ható-tolható talicskákat, kerekes játékokat. Kezdődik a dömper, a kisautókorszak. S ebben az időben jelenik meg a kis­gyermek életében a KÖNYV, a leporelló. Nemcsak az egy tárgyat ábrázoló színes kép köti le a figyelmét, hanem a hajtogatás él­ménye, az alagútkészítés megunhatatlan csodája, s néhányszori ismétlés után felis­meri az ábrákat, megtanulja a hozzájuk tartozó versikéket. S nem szabad megfeledkezni a labdákról, aminek egyéves kortól kezdve ott kell len­nie minden gyerek polcán. Persze, akkorá­nak, hogy fogni, gurítani^ tudja. Hároméves kortól már könnyebb a hely­zet, mert a gyerek már célzatosan tudja, mivel szeretne játszani. Rendszerint azzal, amit napközben az óvodában megszeretett. Az ekkorkáknak kifejezetten nagy a moz­gásigénye, szívesen vezeti a lábbal hajtott járműveket, keresi a rollert. Nagyszerűen elfoglalják magukat az összerakás játékok­kal, a számolólétrával, forgatják a színes- figurás játékkockákat. A játékok között mind jelentősebb he­lyet foglal el körükben a színes kréta, a papír, de még jobban örülnek a falitáblá­nak. (Ilyet otthon is lehet készíteni. Gyúró­táblát, rajztáblát, sötétkék-sötétzöld színnel mosható olajjal, diszperzittel lefestünk és a falra akasztjuk.) Eddig tehát viszonylag két-háromszáz * fo­rintból nagyszerű játékokat vehetünk, ami megnyeri a kicsinyek tetszését, nemcsak a szülők bíbelődhetnek vele. S ekkortól kö­vetkezik a gyerekjátékok vásárlásánál a már drágább korszak. Mert a nagycsopor­tos ovis életében megjelennek először a be- rendezős játékok, mindenekfelett a Lego, aminek — be kell vallani — nehezen akad párja. Ebben a korban már ugyancsak nagy a keletje a mozgó, elemes járműveknek, s megjelenik a kívánságlistán a kétkerekű bicikli, szánkó, és amikor nem lehet ki­menni, a bűvös kocka forgatása jó mulat­ság. Az iskoláskor előtt állóknak izgalmas él­ményt adnak az eddigi tudásszintjüket pró­bára tevő könyvek, amelyek forgatása be­vezeti őket a színek-számok-összefüggések birodalmába. S milyen játékot kapjon a kisiskolás? A kisiskolásnak és a nagyobbaknak a megun­hatatlan könyv mellett olyan ajándékot ér­demes venni, amely fejleszti mozgásigényét, sportolásra készteti. Rossz idő esetén az ol­vasás mellett legszívesebben a modellezés­sel, a bonyolultabb konstrukciós játékokkal foglalják el magukat. A tízévesek már ügyesen bánnak a lomb­fűrésszel, örömmel dominóznak, malmoznak, sőt sakkoznak. A még nagyobb korosztály­nak a klasszikus ifjúsági könyvek mellett nagy élményt nyújtanak á barkácskészle- tek, a szellemi képességeket próbára tevő kérdés-felelet játékok, a logikai fejtörők. Nem is olyan egyszerű dolog a játékvá­sárlás, hogy nemcsak aki adja, de aki kap­ja, annak is örömet okozzon. Komáromi Magda ÉLŰSOROK Szervezeti módosítások a MOTOE-ben A Fővárosi Állat- és Nö­vénykert barlangmozija volt az elmúlt szombaton a hely­színe a két és fél évvel ez­előtt alakult Magyar Akva­rista és Terrarista Egyesület (MATOE) küldöttgyűlésé­nek. A közel fél ezer tagot számláló, hat budapesti és vidéki kört Összefogó egye­sület meglehetősen nehéz, el­lentmondásoktól sem mentes hónapok után döntött úgy, hogy a helyi körök által de­legált küldöttek előtt számot ad eddigi tevékenységéről. Juhász László mb. főtitkár az elnökség véleményét is tükröző beszámolójában ken­dőzetlen nyíltsággal szólt a kibontakozást hátráltató té­nyezőkről is. Az alakulás óta eltelt időszakban mégis több olyan rendezvényt tartottak, amelyek igen jól szolgálták az alapszabályban is meg­fogalmazott célkitűzést, a környezet- és természetvéde­lem ügyét. A nyári, mindig más nagyvárosban sorra ke­rülő találkozók mára már nemzetközivé váltak, irántuk igen nagy a külföldiek ér­deklődése. A helyi körök is megerősödtek, mind több alakul. Megszervezték, hogy a tagok kedvezményes áron díszhaltakarmányhoz és-gyógyszerekhez jussanak. Ezekben a hetekben készült el az előadói és a tenyésztői kataszter, amely elsősorban az akvarisztikával és a ter- rarisztikával most ismerke­dőknek nyújt segítséget. A küldöttek módosították az alapszabályt. Az el­telt időszak tapasztalatai alapján vált szükségessé, hogy elsősorban a szerveze­ti felépítésen változtassa­nak. A központilag válasz­tott tisztségviselők arányát lényegesen csökkentették. Ezen túl az elnökség tagja lesz minden helyi kör veze­tője, amely csoport húsz ta­gúnál nagyobb létszámú és egy évnél régebben eredmé­nyesen működik. Több, a következő három év tevékenységét meghatá­rozó kérdés megvitatása és eldöntése után a küldöttek megválasztották a MATOE vezető szerveit. Az elnök is­mét Pintér Károly (Bp.), a főtitkár pedig Juhász László (Szeged) lett. Alelnökökké Zsilinszky Sándort (Bp.) és lvitz Zoltánt (Salgótarján), szervező titkárrá Pasaréti Gyulát (Bp.), az elnökség tagjaivá pedig Farkas Józse­fet (Zalaegerszeg), Gyurko- vics Györgyöt (Győr), Pato- na Tamásnét (Szombathely) és Szebenyi Ambrust (Kapos­vár) választották. Az el­lenőrző bizottság elnöke is­mét Nemesi László (Békés­csaba), a fegyelmi bizottság elnöke pedig újra dr. Hasz­nos Miklós (Budapest) lett. (n) Újabb Süni-könyv: Terráriunt „Napjainkban a természet­től távol került ember egyre nagyobb érdeklődést mutat az állatvilág iránt. Sokan tartanak otthonukban hazai vagy távoli földrészek álla­taiból egy-egy példányt. (...) Ami nagyon fontos, egyre többen nemcsak kedv­telésből, de biológiai ismere­teik kiegészítése céljából is foglalkoznak állattartással. Talán ez az egyik oka an­nak, hogy kezd oldódni a kétéltűekkel, hüllőkkel szem­beni rosszul beidegződött el­lenszenv. Sőt. komoly érdek­lődés nyilvánul meg e kü­lönös, egzotikusán szép ál­latok iránt.’’ — kezdi köny­vének bevezetőjét Fehér Ta­más, jeles terrarista. Ezekben a napokban hagyta el a nyomdát a Süni című természettudományos gyermekmagazin Zsebkönyv­tárának újabb kötete, a Ter­rarium című. A hagyomá­nyosan apró méretű kötet a terrarisztika titkaiba vezeti be a kezdőket, hasznos és sajnos magyar nyelven hoz­záférhetetlen információkkal gazdagítja a tapasztaltabbak ismereteit. A könyv hagyo­mányos felépítésű; a szerző, Fehér Tamás a terrárium- készítés leírásával kezdi, majd technikai ismertetőt ad, amit a berendezéssel (terraráma) kapcsolatos le­írások is színesítenek. A to­vábbi fejezetekben a leg­gyakoribb, terraráriumban tartható állatokról (külön említve a hüllőket és a két- éltűeket) ír, részletesen szól­va etetésükről, gondozásuk­ról, tenyésztésükről és egész­ségvédelmükről. A kötetnek igen fontos az utolsó fejeze­te. amely az Egyéb tudniva­lók címet kapta. Ebben az eseménynapló vezetéséről éppúgy olvashatunk, mint a begyűjtés módozatairól, a műszerek használatának technikájáról, valamint a napszakos ritmusokról. A kis méretű, tetszetős ki­vitelű, fényképekkel és áb­rákkal illusztrált kötetet a nagyobb újságos pavilonok, valamint a bizományosok árusítják. Takarjuk, védjük növényeinket! Az elmúlt két év fagyká­rai arra figyelmeztetnek, hogy feltétlenül érdemes és szükséges kertünk érzéke­nyebb növényeit az erős fa­gyoktól védenünk. Ezt a fon­tos munkát a nagyobb és a tartósabb lehűlésekig végez­zük el. A bokorrózsákra húzzuk fel a földet, a gyökerek meg­sértése nélkül. A teahibrid vagy polianta rózsák hosszú­ra nőtt vesszőit egyharmad- dal rövidítsük meg. A gyö­kérnyak fölött 15-20 cm ma­gas földhalmot készítsünk, s úgy tömörítsük, hogy a talaj kellően védjen, s a hideg ne tehessen kárt az oltás he­lyében. A földtakaróra még komposztot vagy érett istál- lptrágyát is tehetünk, amit majd tavasszal aláforgatunk. A törzses rózsákat óvatosan hajlítsuk le és avarral, majd földdel takarjuk. Ne kössük be a koronájukat műanyag fóliazsákkal, mert nem védi kellően a növényt; könnyen befüllednek, megfagynak alatta a vesszők. Az ősszel ültetett gyü­mölcsfákat kis földhalom készítésével védjük, nehogy a gyökérzet a télen fagy­kárt szenvedjen. A fügebokrokat is védjük a fagytól, készítsünk föléjük lécekből vagy karókból sá­tort, és a vesszőket fedjük be szellősen, egészséges, le­vágott növényszárakkal. A bokor tövénél az ágak kö­zeit töltsük ki lombbal. A szamócaágyás talaját a sor­közökben ritkásan fedjük komposzttal vagy szalmás is­tállótrágyával. ÉTELRECEPT SERTÉSSÜLT MÁRTÁSSAL, GOMBÁVAL Hozzávalók: 5-6 szelet ser­téscomb vagy sertésborda, 15 dkg gomba, 3 dkg vaj, 3 dkg liszt, 1 db tojás, 2 dl tej, zöldpetrezselyem, só, bors, olaj a kisütéshez. Paní­rozáshoz: tojás, zsemlemor­zsa. A hússzeleteket kivereget­jük, gyengén sózzuk, lisztben megmártjuk, és mindkét ol­dalát kevés olajban vagy zsírban megsütjük. Tálra rakva lehűtjük. A mártást a következő­képpen készítjük: a gombát vékony szeletekre vágjuk, kevés zsíron megdinszteljük apróra vágott zöldpetrezse­lyemmel. A 3 dkg vajból, 3 dkg lisztből és a tejből be- chamelmártást készítünk. Ha jól felforrt, hozzáadjuk a pirított gombát, ízesítjük só­val, borssal, majd a kisütött szeletekre kenjük. A szelete­ket tojásban, morzsában megforgatjuk és olajban ki­sütjük. Annyi legyen az olaj, hogy ellepje, mert itt már nem forgatjuk. Vilá­gosbarnára sütjük. Zöldfőzelékkel vagy fejes salátával tálaljuk. GOMBÁS FOGAS Hozzávalók: 50 dkg nagy­ságú hal, 10 dkg vaj, 10 dkg gomba, só. A halat megtisztítjuk, meg­sózzuk. Sütőbe tesszük és forró vajjal locsolgatva meg­sütjük. Tálalás előtt a fölös­leges vajat leöntjük, és a halat beborítjuk vajban pá­rolt gombaszeletekkel. SAJTRIZOTTÓ Hozzávalók: személyenként 5 dkg rizs, 2 dkg vaj, víz vagy húsleves, 1 dkg re­szelt sajt, só. A rizst vajban üvegesre pirítjuk, vizet vagy húsle­vest öntünk rá forrón, sóz­zuk. Főzzük, majd reszelt penmezánsajtot teszünk rá, összerázzuk (keverni -egyál­talán nem szabad a rizst), és néhány percre sütőbe tesz- szük. Tálaláskor kevés saj­tot szúrunk rá. Keverhetünk hozzá bármilyen apróra vá­gott főtt húst, gombát. M. M. KERT, HDZTD1I A hagyományos, alacsony művelésű szőlők egyik leg­fontosabb késő őszi munkája változatlanul a fedés. Erre azért van szükség, mert ha a hőmérséklet huzamosabb ideig mínusz 15—20 C-fok alá süllyed, tetemes fagyká­rokat okozhat. Az erős hideg következtében nemcsak a rügyek, de még a vesszők és a tőke idősebb részei is el­fagyhatnak. Szakszerű fedés­sel mindezt elkerülhetjük. E munkát az erős fagyokig fe­jezzük be, mert a fagyott ta­lajjal már nem tudunk el­fogadhatóan takarni. Akkor dolgozunk megfele­lően, ha a védő földréteget úgy húzzuk rá a tőkére ka­pával, vagy fedőekével, hogy a földhalmok ormos formá- júak lesznek, a tőke belső és külső oldalát egyformán ta­karják, és nem marad kis vájú a tetejükön. A rövidcsapos metszésű tőkék vesszőit 4-5, a hosszú­csaposakét 6-8 alsó rügyig takarjuk be. Ügyeljünk, hogy ne készítsünk túl nagy bakhátakat, mert nemcsak feleslegesen fáradunk, de a rügyek kipállását, pusztulá­sát is előidézhetjük ezzel. A fagyveszélyesebb helye­ken a fagyérzékenyebb cse­megeszőlő törzs- és karré­szeit is érdemes védenünk. Ezeket csomagoló, vagy új­ságpapírral, szalmával vagy kukoricsacsuhéval úgy kö­tözzük be, hogy a védő­anyag a törzset és a kordon­karokat szorosan vegye kö­Két új sorozat A Magyar Posta december 5-én „Védett hazai kisálla­tok” elnevezéssel hat címlet­ből álló, 20 Ft össznévértékű bélyegsorozatot bocsátott forgalomba, amely Kincses Arisztid grafikusművész ter­vei nyomán 402 300 fogazott és 4800 fogazatlan példány­ban többszínű ofszetnyomás­sal a Pénzjegynyomdában készült. A bélyegeken a vadmacska, a hermelin és a vidra (2 forintos), a mókus és a sün (4 forintos), vala­mint a mocsári teknős (6 forintos) kerül bemutatásra természetes környezetükben. „Történelmi arcképcsarnok” a címe annak a másik, öt címletből álló sorozatnak, amely december 10-én jele­nik meg. A bélyegsort Ké­rül. Műanyag fóliát ne hasz­náljunk, mert a befülledés következtében károsodhat a rügy, a vessző. Az új telepítésű és a fia­tal tőkéket kis földhalmok­kal védjük. A meghagyásra szánt felső rügy felett 4-5 centiméteres föld legyen. Ez véd a kiszáradás és a fagy ellen. A fedéskor egyúttal trá­gyázhatunk is. Mélyítsük ki a sorköz közepén képződött árkot, és keverjünk a talaj­ba érett istállótrágyát, Szu- perkomposztot, Cofunát vagy műtrágyákat. Télen is kijuttatható új gyomirtószer a Casoron G. Jól írthatók vele az egy­nyári és az évelő gyomok négyévesnél idősebb szőlő­ben, gyümölcsfák, gyümölcs­bokrok között, fás dísznö­vénykultúrában, sírkertek­ben. Nagy előnye, hogy télen és tavasszal a növények nyugalmi állapotáig veszély nélkül kiszórható. A ható­anyag a talaj felső rétegé­ben maradva megakadályoz­za a gyomnövények kelését és fejlődését. A szer ható­anyaga nehezen oldódik víz­ben, ezért a talaj mélyebb rétegeibe nem kerül, és így nem károsítja a mélyen gyö­kerező haszonnövényeket. Nagyon jól irthatok vele a disznóparéj-, az ászát-, a zsurló-, a sóska-, a csorbóka- félék. Kielégítő hatás érhető el a közönséges tarack-,' a szulák- és a csalánfélék el­len. Szakszerű kezelés hatá­sára a kultúrnövények talaja egész évben gyommentes marad. SZ—M. F. FILDTÉLID kési László grafikusművész terve alapján 285 ezer 300 fogazott és 4900 fogazatlan példányban többszínű of­szetnyomással az Állami Nyomdában készítették. A bélyegképek öt magyar ki­rály korabeli képét ábrá­zolják barna tónusos, ovális keretben. Szent István és I. Géza került a 2 forintos, Szent László és III. Béla a 4 forintos, valamint IV. Bé­la a 6 forintos címletű bé­lyegre. Mindkét sorozat bélyegei bárhova szóló postai külde­mény bérmentesítésére kor­látlanul felhasználhatók. A bélyegek árusítása 1988. de­cember 31-vel szűnik meg. (N. L.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents