Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-05 / 286. szám

NÉPÚJSÁG 1986. december 5., péntek Elhunyt Szobek András Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Szobek András elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, nyugalmazott miniszter, az Elnöki Tanács volt tagja, hosszan tartó betegség után 92 éves korában, december 3-án elhunyt. Szobek András elvtárs temetése december 11-én, csütörtö­kön 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgal­mi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti teme­tő fedett díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Gazdasági vezetők és orvosok ankétja Nyilatkozott a kormány szóvivője: Csak annyit lehet elosztani, amennyit megtermeltünk Szobek András 1894. de­cember 18-án született Bé­késcsabán, béres, kubikos család gyermekeként. Iskolai tanulmányai elvégzése mel­lett ő is dolgozott, hogy se­gítse a nagy létszámú csa­lád megélhetését. A munkás- mozgalommal fiatal ácsmun­kásként került kapcsolatba, a Szociáldemokrata Pártnak és a szakszervezetnek 1910- ben lett a tagja. Az 1918—1919-es forradal­mi időszakban már mint a munkástanács tagja tevé­kenykedett. A Tanácsköztár­saság idején vöröskatona volt, parancsnoki beosztást töltött be. A tanácshatalom bukása után internálták, majd rendőri felügyelet alatt tartották. 1920-tól 1944-ig a Szociáldemokrata Párt bé­késcsabai titkára volt, majd 1944-ben, a német megszál­lás idején ismét internálták. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt Békés megyei titkára, majd a viharsarki megye főispán­ja volt. 1945 végétől 1949-ig közellátásügyi államtitkár­ként tevékenykedett. 1949-től Az SZMT szeghalmi szak­maközi bizottsága (szkb) 1980-ban alakult újjá, ami nemcsak a személyi összeté­telben. hanem a tartalmi munkában is változást ho­zott. Az ágazati szakmák egy-egy képviselőt delegál­tak a 15 tagú bizottságba, és csak a tisztségviselőket választották újjá. Gyűrű Ist­vánná titkár a nemrég tar­tott társadalombiztosítási fó­rum napján még arról is tá­jékoztatott, hogy minden te­rületnek (réteg- és gazda­ságpolitika, közművelődés stb.) saját reszortfelelőse van. Az sdtb a párhuza­mosság elkerülése végett — a lakosság érdekeit is figye­lembe véve — a párt-, álla­mi és társadalmi szervekkel egyezteti az éves munkater­vet. Például a VII. ötéves tervkoncepciót a városi ta­nács érdekelt tesitületeivel együttes ülésen vitatták meg. Két évvel ezelőtt fel­mérték az idős korúak hely­zetét, s megállapították, hogy a nyugdíj alatta ma­radt az országos átlagnak. A 40 személyes öregek napközi otthonát még ebben az időszakban 20 hellyel bő­vítik. A 36 főállású, illetve társadalmi megbízatású gondozónő több mint 150 embert lát el Szeghalmon és a város körzetében. Az itt működő három szociális in­tézményben való elhelyezés esetén a várakozási idő a 30 napot is meghaladja jelen­leg. Ezért nagyon indokolt egy 100 személyes szociális otthon létesítése. A fentebb említett fórum­ra, amelyen részt vett Soi­led Erzsébet, az SZMT fő- munkatársa is, s amelyet a szakszervezeti hetek kereté­ben rendeztek meg, 150 ér­deklődő ment el. Egy részük nyugdíj előtt áll, másik ré­szük viszont munkaköri, vagy mozgalmi feladatként foglalkozik társadalombizto­sítási ügyekkel, illetve a nyugdíjaséletre való felkészí­téssel. Filipinyi Sándorné, a Békés Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság osz­tályvezetője tájékoztatásul elmondta, hogy 1982-től kezdve a szakszervezeti hazánkat nagykövetiként kép­viselte Moszkvában. 1950— 1953 között külkereskedelmi miniszter, később miniszter- helyettes, majd egy éven át pekingi nagykövet volt. 1954 és 1956 között — nyugdíja­zásáig — begyűjtési minisz­terként dolgozott. Az MKP-nak, illetve a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1945-től tizenegy évig volt tagja, közben — 1946-tól 1948-ig — a Politikai Bizott­ság póttagja. A magyar Or­szággyűlés 1944. december 21-én választotta soraiba, s huszonhárom esztendőn át képviselte választóit a tes­tületben. Az Elnöki Tanács­nak 1957-től több mint egy évtizeden keresztül volt tag­ja. Munkásságának elismeré­seként számos magas kor­mánykitüntetésben részesült. Megkapta többek között a Magyar Népköztársaság Ér­demrendje, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje, a Szo­cialista Hazáért Érdemrend kitüntetést, három alkalom­mal a Munka Érdemrend arany fokozatát vehette át. szervek az adminisztrációs teendők végzése alól mente­sültek, így a munkahelyek kötelezettsége lett a nyugdí­jak előkészítése. Egyebek között kiemelte, hogy a munkáltatóknak a nyugdíja­zás előtt 1 évvel kell előter­jeszteniük a dolgozók szol­gálati idejének elismerési kérelmét, s ez a 12 hónap elegendő ahhoz, hogy a munkában eltöltött vala­mennyi idő megfelelően „igazolva legyen”. Az osz­tályvezető ismertette továb­bá a szolgálati idő bizonyí­tási formáit, a nyugdíjasok foglalkoztatásának feltétele­it, és befejezésiül azokról a témákról is szólt, amelyek a felsőbb szintű vezetést fog­lalkoztatják a‘ társadalom- biztosítási törvény módosí­tásával kapcsolatban. A jelenlévők közül töb­ben a korkedvezményre jo­gosító munkakörökre, az ösz­tönző nyugdíjban részesü­lőkre, a rokkantnyugdíjasok' foglalkoztatásának lehetősé­geire vonatkozó kérdéseket tettek fel. Közérdeklődésre tartott számot a következő téma is, amelyről a Vasár­napi Hírlapban olvastak. A cikkben ugyanis a nyugdíja­sok korlátozás nélküli to­vábbfoglalkoztatásáról volt szó, míg az elhangzott tájé­koztatóban 1260 munkaóra és 60 ezer forintig terjedő évi jövedelem szerepelt. Nos, er­re a kérdésre adott válasza következő volt: a nyugdíja­sok foglalkoztatása nem tár­sadalombiztosítási téma. Ezt mindig a munkaerő-kereslet, illetve -kínálat határozza meg, ami megyénként eltérő lehet. Nevezetesen: amíg az egyik helyen munkaerő-fe­lesleg tapasztalható, addig a másikon munkaerőhiány van, sőt, ezen belül külön­böző a szakmák iránti ke­reslet is. Ebből a meggon­dolásból utalták át az 1260 órát meghaladó időkorláto­zás alóli felmentést a me­gyei tanácsok munkaügyi osztályainak hatáskörébe, s a keret alóli felmentést pe­dig j, foglalkoztató vállalat felügyeletét ellátók hatáskö­rébe. —y —n Első alkalommal találkoz­tak ankéten tegnap, de­cember 4-én Békéscsabán megyénk gazdasági üzemei­nek vezetői orvosokkal, egészségnevelőkkel. A közös cél: hozzájárulni az egész­ségmegőrző nemzeti prog­ram megvalósításához. A megyei tanács egészségügyi osztályának, a HNF megyei bizottságának, a Vöröske­reszt megyei vezetőségének és a Köjál egészségnevelési osztályának rendezvényét Várai Mihályné, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának osztályvezetője nyitotta meg. Az Országos Egészségne­velési Intézet igazgató fő­orvosa, dr. Bottá Ádárn szólt az egészségnevelés megúju­lási törekvéseiről, időszerű feladatairól. „Egészséget min­denkinek 2000-re” — fogal­mazta a jelszót az Egészség- ügyi Világszervezet. Egy nemzet egészségügyi fejlődé­se azonban nem állhat meg egy évszámnál. Beszélt az életmódot, életvitelt befo­lyásoló tényezőkről, az egészségügyi hálózat meg­előző-gyógyító munkájáról. A társadalmi célú reklám- propaganda, a megelőzés rengeteg pénzbe, energiába kerül, s ez nem csupán az egészségügy feladata. A kö­zös bajokat együtt kell fel­tárni és legyőzni. Az elhall­gatás struccpolitikája ered­ménytelen az AIDS és a ká­bítószerek terjedéséhez ha­sonló súlyosságú problémák megoldásánál. Döbbenetes példákat so­rolt dr. Deli László megyei kardiológus szakfőorvos a szív. és érrendszeri beteg­ségekben szenvedőkről, a ne­gatív életvitel következmé­nyeiről. Amíg irányító em­berek 40—60—80—100 szál cigarettát szívnak el na­ponta, nem várhatják, hogy elkerülje őket az infarktus. A főfoglalkozásuk mellett mérhetetlen fizikai és pszi­A HNF békéscsabai városi gzadaságpolitikai munkabi­zottsága a békési és gyulai testülettel közösen december 4-én, tegnap ülést tartott a megyeszékhelyen. Ezen dr. Körösfalvi Pál, a megyei tervező vállalat igazgatója a három város együttműködé­sével kapcsolatos kutatás és tervezés jelenlegi állásáról tájékoztatta a bizottságok vezetőit és tagjait. Bevezető­jében ismertette, milyen te­lepülésfejlesztési koncepciót dolgoztak ki a szakemberek országos és megyei viszony­latban. A vizsgálat során megállapították: e térség tár­sadalmi és gazdasági haté­konysága kezd felértékelődni a népgazdaság számára. Az összefüggések feltárása után most az a cél, hogy az el­Nyolcvan nap telt el a szep­tember 16-án, Szentendrén fegyveresen elkövetett pos­tarablás óta, s csütörtökön jogerős ítélettel lezárult a büntetőügy, amelynek vád­lottja a 32 éves Seres István budapesti lakos volt. Fegy- házban végrehajtandó. 12 évi szabadságvesztésre ítélte a Pest Megyei Bíróság, továb­bá tíz évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától, s el­rendelte vele szemben a — büntetésének kitöltése után esedékes — szigorított őrize­tet, amely 2-től 5 évig ter­jedhet, és ugyancsak bünte­tésvégrehajtási intézetben foganatosítják. Az első fo­kon a Szentendrei Városi Bíróság által kiszabott bün­tetések mértékén nem vál­toztatott a fellebbviteli bün­tetőtanács, csupán a posta­rabló által elkövetett más chikai megterhelést vállaló, „hajtós” emberek élete is rövidre szabott. Dr. Márk László főorvos értelmiségiek és fizikai dolgozók körében mérte fel a szívinfarktus-ve­szélyeztetettség mértékét, s erről szólt. Dr. Iványi János megyei belgyógyász szakfőorvos a cukorbetegségek lehetséges okairól és a megelőzés mód­jairól szólt. Békés megyé­ben jól szervezett hálózat gondoskodik a cukorbete­gekről, akiknek száma ag­gasztóan emelkedik, 16 ezer­nél is több. A kiváltó okok között jelentős helyet foglal el az egészségtelen életmód, a túltápláltság, a hasnyál­mirigy sérülését kiváltó al­koholizálás. A terhesség ve­szélytényezőiről, a család­orientált szülészetről, a ko­raszülések számának kisebb mértékű csökkenéséről tájé­koztatott dr. Jakubecz Sán­dor megyei szülész-nőgyó­gyász szakfőorvos. Az ankéton dr. Hankó Mi­hály, a Békéscsabai Lenin Tsz elnöke a mezőgazdasági üzemekben dolgozók egész­ségvédelméről, saját tapasz­talatairól szólt. A Szarvasi Vasipari Szövetkezet főmér­nöke, Hódsági Tamás is­mertette üzemegészségügyi szolgálatuk működését. Ná­luk a szövetkezeti dolgozó­kat csak a saját üzemorvo­suk veheti táppénzre. A Gyulai Húskombinát üzem­egészségügyi hálózatáról dr. Kis Viktória üzemorvos be­szélt. Öt követően Kardos Ernőné, a Békéscsabai Kon­zervgyár igazgatója mondta el, mit tesz üzemük a dol­gozók egészségéért. Tájékoz­tatott a gyár egészséges táp­lálkozást szolgáló termékei­ről. Felajánlotta segítségü­ket, hogy ésszerű összefogás­ban a megye más nagyüze­meivel segítenek az egész­ségügyi műszerellátottság javításán. b. Zs. képzeléseket műszakilag is alátámasszák. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a korábban ki­alakult helyzetnek megfele­lően mindhárom városunk­nak több sajátos (felsőfokú) szerepköre van, illetve to­vább lehetne erősíteni, közö­sen bővíteni ezeket a hagyo­mányosan kialakult funkció­kat. Az előadó külön is szólt a mezőgazdaság, az ipar, a közlekedés, valamint a kom­munális létesítmények fej­lesztésére vonatkozó elkép­zelésekről is. Egyebek között kisebb vitát váltott ki az a terv, amely szerint esetleg Gerla környékén alakítaná­nak ki egy hulladéklerakó­telepet. —y —n bűncselekmények — köztük sorozatos lopások, lakásbe­törések — jogi minősítését módosította. Az ítélet indoklásában a bíróság megállapította, hogy a már többszörösen bünte­tett vádlott — aki eddig összesen 12 évet töltött bör­tönben — bűnöző életmódra rendezkedett be, s gátlásta­lanul követte el a bűncse­lekmények sokaságát. Mos­tani szabadságvesztés bünte­tését teljes egészében ki kell töltenie, kedvezmény­ben nem részesülhet. A bí­róság álláspontja szerint a nagy számban előforduló vagyon elleni bűncselekmé­nyek, rablások elkövetőivel szemben csakis a törvény szigorának alkalmazásával lehet védekeznie a társada­lomnak. A kormányülést követő szóvivői értekezleten több újságíró érdeklődött a bős— nagymarosi beruházás prog­ramjának módosításáról. Bányász Rezső (a Népszabad­ság kérdésére) elmondta, hogy az eredeti beruházási terv jóváhagyása óta egy év­tized telt el, s a Miniszter- tanács most a munkálatok eddigi eredményeit, a víz­lépcsőrendszer megvalósítá­sának feltételeit, környezet- védelmi feladatait tekintette át. Emlékeztetett arra, hogy a magyar és a csehszlovák kormány 1977-ben kötött ál­lamközi szerződést a beru­házás közös megvalósításá­ról és üzemeltetéséről. A gazdasági helyzet alakulása miatt az építés 1981 októbe­rétől átmeneti időre szüne­telt, majd a munkálatok be­fejezésének időpontját közös elhatározással 1990-ről 1994- re halasztották. Időközben a sikeres tárgyalások nyomán létrejöttek az építkezésben való osztrák részvételről szó­ló megállapodások is. A szóvivő hangsúlyozta: a vízlépcsőrendszer alapvető koncepcióján sem az időköz­ben elvégzett vizsgálatok, sem a határozatok nem vál­toztattak. A beruházás célja nem változik: 440 Megawattal nö­veli majd energiarendsze­rünk teljesítőképességét. Emellett az építkezés nyo­mán mintegy 200 kilométe­res dunai vízi út létesül, s Rajka és Nagymaros között számottevően nő az árvízvé­delmi biztonság. A beruhá­zás részeként megvalósuló egyéb — belvízvédelmi, víz­ellátási, csatornázási — léte­sítmények hozzájárulnak az észak-dunántúli térség álta­lános fejlődéséhez is. A kormányülésen elfoga­dott adózási módosításokról szólva (a Magyar Rádió kér­désére) bejelentette, hogy a háztáji és kisegítő gazdasá­gok jövedelemadójánál az eddigi 150 ezer forintos adó­mentes árbevételi határt 300 ezer forintra emelték. Bő­vül az adóalap-kedvezmé­nyek köre is, s az új tétele­ket már az 1986-os adó meg­állapításánál alkalmazni kell. A téma kapcsán rámutatott, hogy a VII. ötéves terv sze­rint az összes mezőgazdasági termelés egyharmadát to­vábbra is a háztáji és a ki­segítő gazdaságok adják. Ehhez évi háromszázalékos termelésnövekedést kell el­érni. Az eddigi kormányzati intézkedések hatására az év első kilenc hónapjában e gazdaságok termelési értéke 6,7 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos idő­szakában. E kedvező folyamatok gyorsítása érdekében került most sor az adózási könnyí­tésekre. Módosulnak a kisvállalko­zási formák adózási feltételei is. Az új rendelkezések lé­nyegét abban foglalta össze a szóvivő (a Népszava kér­désére), hogy a jövőben a kisvállalkozásoknak fizetett összegek után a megrendelő által fizetendő adó 15-ről 20 százalékra, míg a kisüzemi szervezetek társasági adója 6-ról 10 százalékra emelke­dik. Ezzel egyidejűleg csök­ken a polgári jogi társaságok jelenlegi 40 százalékos adó­ja. Kedvezményben részesül­nek azok a kisüzemi szerve­zetek, amelyek részt vállal­nak a szakmunkásképzésből, a megváltozott munkaképes­ségűek foglalkoztatásából és a lakossági szolgáltatásokból. Bányász Rezső ugyanakkor kiemelte: a kisiparosok által fizetendő társadalombiztosí­tási járulék összege nem nö­vekszik, sőt, arról született döntés, hogy megkönnyítsék az iparkezdés gondjait. En­nek értelmében a kezdő kis­iparosok és kiskereskedők az első évben mindössze havi 900 forint társadalombiztosí­tási járulékot fizetnek majd. A versenytárgyalásokról szóló rendelet módosítását kommentálva (a Magyar Hír­lap érdeklődésére) elmondot­ta, hogy a hazai versenytár­gyalások tisztaságát illetően időnként bizonyos kétségek merültek fel. Néha például akkor is meghirdették a tár­gyalást, amikor már min­denki tudta, hogy ki kapja meg a megrendelést, máskor a vállalkozók — versenytárs híján — irreálisan magas árat kértek. Ezért a jövőben a versenyfelhívást a lapok­ban nyilvánosságra kell hoz­ni, s ugyancsak lényeges vál­toztatás, hogy az ajánlatok benyújtási határidejének le­jártát követően azok már nem módosíthatók, így a vállalkozók a konkurens ajánlatok esetleges ismereté­ben nem manipulálhatnak utólag az árakkal. A szóvivői értekezleten kérdés hangzott el arról is, hogy mi a háttere a kor­mány és az érdekképviseleti szervek bérgazdálkodási kér­désekről közzétett állásfogla­lásának (Magyar Rádió). Bá­nyász Rezső kifejtette: — Nincs szó valamiféle bérstopról, bérbefagyasztás­ról. Ügy értelmezem az ál­lásfoglalást, mint egy újabb, igen határozott felhívást ar­ra, hogy vegye mindenki tu­domásul : ez az ország, min­den állampolgár csakis a sa­ját jó munkájából élhet meg. Csak annyit lehet elosztani, amennyit megtermeltünk, il­letve amennyit értékesíteni tudunk. Ha új hiteleket ve­szünk fel, azokat nem hasz­nálhatjuk az elosztásra, ha­nem csakis olyan új beruhá­zások megvalósítására, ame­lyek piacképes áruk terme­lését segítik elő. Az állásfoglalás megszüle­tése után nem fordulhat elő, amire az idén is bőven volt példa, hogy sok helyen már az év elején elosztották azt, amit azután év közben nem termeltek meg. És az is meg­engedhetetlen, hogy a vesz­teséges, illetve alaphiányos vállalatok többet juttassanak dolgozóiknak, mint a nép- gazdasági szempontból kivá­ló teljesítményt nyújtó vál­lalatok. A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta: a kormány nem adta fel antiinflációs politikáját. Természetesen ennek is általános gazdaság- politikai törekvéseink szab­nak határt. Csak ha jobban, olcsóbban, hatékonyabban termelünk, és ha külföldi be­szerzési áraink is megfelelő­en alakulnak, akkor tudjuk az árakat a tervezett szinten tartani. A szóvivő a továbbiakban (a Tv-híradó kérdésére) el­mondta: a vegyes vállalatok alapításának ösztönzését szol­gáló korábbi jogszabály-mó­dosítások nyomán növeke­dett a külföldi partnerek ér­deklődése; eddig mintegy 60 millió dollár értékű tőke ke­rült be a gazdaság fejleszté­sébe. Főként kis és közepes nagyságú nyugati cégek tár­gyalnak közös vállalkozások­ról, de az érdeklődők között vannak olyan nagyvállalatok, mint a HILTI, vagy a Gene­ral Motors is. Magyar rész­ről elsősorban a szövetkezeti szektor szorgalmazza vegyes vállalatok létrehozását; kívá­natos volna, hogy nagyválla­lataink közül az eddiginél is többen kezdeményezzenek. Különösen ha az ennek ered­ményeként kialakuló együtt­működés termékszerkezetünk korszerűsítését, termelési kultúránk fejlesztését szol­gálja. Itt is vannak már jó példák, ilyen a Biogal és a svájci Ciba cég közös válla­lata, vagy a Polifoam nevű új magyar—japán közös vállal­kozás. Fórum a társadalombiztosításról Szeghalmon Három város együttműködése Postarablásért — tizenkét évi fegyházbüntetés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents