Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-31 / 307. szám

o 1986. december 31., szerda NÉPÚJSÁG CSALÁD - OTTHON Sütemény- és italreceptek s t11 * e sli*i Fogadkozunk. Fogadkozzunk? Most ne tessék azt mondani, hogy ön még nem tett ilyet. Főleg Tiem ezen a mai, ki tudja, ,miért ennyire megkülönböztetett jelen. tőségű napon; főleg úgy éjfél táján, amikor már... Nem, most meg főleg nem szabad azt feltételeznem, hogy ön némi alkoholos be­folyásoltság hatására teszi a szívére a kezét, hogy megígérje ezt meg azt. Elvégre ezek komoly dolgok. Még akkor is, ha utána egy­két nappal, egy-több hónappal éppen mi, a fogadalmat tevők vagyunk azok, akik sem­mivé nyilvánítjuk az adott szót.. _ Persze, hivatkozni mindig lehet valamire. Klasszikus okokra, miszerint begyűrűzött a válság, meg hogy fizetésképtelenséget jelen­tett be a partner. De másra is, minthogy helyzet van, és az már túlzottan is bonyo­lódik. Tudom én is, hogy ettől még gyöke­resen nem változik meg valami, ön ugyan­úgy dohányzik továbbra is, és a hamut az esti szunyókálás közben a padlószőnyegre hullajtja, ami lehet, hogy (ismét) hiánycikk lesz. Hogy megadja a tartozását a második szomszédnak, hogy végre új protézist csinál­tat, hogy összeeszkábálja azt a fürdőszoba­polcot, ami miatt a felesége már az 1986-os évben is halálra szekírozta. Aztán valami közbejön. Tessék ide figyelni! Nagyon egyszerű, mondhatnák, pofon egyszerű a megoldás. Magunkra, arra a kicsi, alig hallható, gyen­gécske belső hangra kell figyelni. Ugye, ön is emlékszik még rá, amikor legutóbb fo- gadkozott? Mielőtt kimondanánk a szenten­ciát, mindig megszólal. Ott, legbelül. Bizo­nyos kutatók azt is kiderítették, hogy ez a hang mindenkinél megszólal. Csak nem mindenki hallgat rá... Nos, ebben van a lényeg! Lassan, tagoltan beszéljünk szil­veszter (lehet, hogy) ködös éjjelén. Figyel­jünk arra a hangra. S ha azt mondja, hogy „öregem, az a nő úgyis botrányt csinál a feleségednél, ha elhagyod”, akkor csupán annyit nyögjünk ki: anyukám, jövőre csak keddenként megyek kiszállásra és a pénte­ket újra nektek áldozom. Ha pedig azt súg­ja az a belső hangocska, hogy „Irén, jövő­re sem lesz pénz a kolóniáira”, akkor eny- nyit kell illő hangnemben kinyilatkoztatni: Lajos, már januárban megveszem azt a tu­catnyi radírt, hogy végre felújítsuk a lakást. Egy valamiben azonban tényleg hallgas­sunk eltökélt szándékunkra és hangosan, jól hallhatóan fogalmazzuk is meg. Akkor, ha arra gondolunk, azt akarjuk, hogy hoz­zád, hozzá, valakikhez jobb szándékkal, szívesebben, őszintébben közeledünk. Kezd­jük azzal a fogadkozást, hogy megfogad­juk magunknak: ezeket be is tartjuk. Ha csak pár napig, hétig sikerül, sikerülni fog másokkal kapcsolatban is. S a fogadkozás megszegése sem annyira nyilvánvaló. Csak he kerüljön arra sor. . . (—silá—) Az utóbbi időben elterjedt szokás a whiskyt jeges víz­zel vagy szódával (angol vagy amerikai módra) fel­önteni, illetve a vodkába jégkockát tenni. Van olyan ital is — például a Vilmos­körte —, aminek a hűtés kiemeli az aromáját. . — A koktélok jégkocká­val, a bólé alaposan behűt- ve kínálandó. DÉDNAGYMAMA PUNCSTORTÁJA 6 tojás sárgáját 6 evőka­nál cukorral kikeverünk, fél citrom levét és lereszelt hé­ját, valamint a 6 tojás ke­ményre vert habját adjuk hozzá. Zsírozott és lisztezett tortaformába öntjük és 30 percig sütjük. Amikor lan­gyosra hűlt, egy ujjnyi la­pot levágunk a tetejéből és félre tesszük. Az alsó rész belsejét kikaparjuk úgy, hogy alul és oldalt egy ujj­nyi piskóta maradjon. A kiszedett piskótát összemor­zsoljuk és két evőkanál rummal meglocsoljuk. 14 de­ka vajat 10 deka porcukor­ral és 4 tojás sárgájával ha­bosra keverünk, aztán hoz­záadjuk' — kevergetve — a rumos tésztamorzsát és ezt a krémet a tésztaüregbe töltjük. Rátesszük a tészta- lapot, s egy napig jégen hagyjuk. Tálalás előtt egy doboz tejszínt, ízlés szerint cukrozva felverünk kemény habbá és bevonjuk vele a torta oldalát és tetejét. VAJAS POGÁCSA Előkészítünk 25 deka va­jat, 35 deka lisztet, fél deka sót. A vajat a liszt harmad részével táblán késsel ösz- szedolgozzuk, s hidegre tesszük. A többi liszthez ad­juk a sót, egy kiskanál cit­romlevet, 2 tojás sárgáját, és annyi tejfelt, hogy rétes­tészta keménységű legyen. Jól kigyúrjuk, aztán kinyújt­juk és a közepére tesszük a liszttel összegyúrt vajat, s ráhajtjuk a tésztát. Négyszer sodorjuk ki tízpercenként. Utána hüvelykujj vastagsá­gúra nyújtjuk, késsel fino­man megkockázzuk és po­gácsákat szaggatunk belőle. Egy egész tojást villával ösz- szekeverünk, ezzel a tetejét megkenjük és forró tűznél sütjük. SZILVESZTER-PUNCS 6 egész tojást és 12 to­jás sárgáját keverjünk jól el 75 deka porcukorral, re­szeljünk bele egy jól meg­mosott narancs sárga héját, facsarjunk bele 2 narancs és 2 citrom levét, adjunk hoz­zá 1 liter asztali bort, 3 de­ci arakot és 3 deci vizet. Helyezzük most a habüstöt a fenti anyaggal egy na­gyobb lábasba, melybe elő­zőleg 3 ujjnyi vizet öntöt­tünk, tegyük a nyílt tűzre, és verjük a habverővel mér­sékelt tűz fölött addig, míg a puncs emelkedni kezd. Ek­kor vegyük le a tűzhelyről és verjük tovább még 5 per­cig és aztán öntsük a meg­felelő poharakba vagy csé­székbe. Ha nem szeretjük a re­szelt narancshéjat, akkor dörzsöljünk le 10 kockacuk­rot 2 naracs héján. Az arak helyett tetszés szerinti más likőrt is használhatunk, csak finom és erős legyen. FORRÓ PUNCS — MÁSKÉPP Alaposan, lehetőleg hab­verővel kikeverünk 4 tojás sárgáját, 8 deka cukrot és fél csomag vaníliás cukrot; tovább verve beleöntünk 3 evőkanál rumot, végül pe­dig 5 deci erős és tűzforró teát. Tűzön habverővel élén­ken verve addig melegítjük, míg egyszer-kétszer fel nem bugyog, majd a tűzről levé­ve még pár percig verjük, hogy össze ne menjen. Vas­tag falú poharakban kínál­juk, de öntés előtt kiskana- lat tegyünk bele, nehogy a forró ital szétrepessze. Vass Márta Italkódex — nemcsak szilveszterre Rejtekhelvek értékeknek S bár nem akarjuk az al­koholellenes küzdelem ál­tal eddig meghódított csú­csokat elfoglalni, abban mindenki egyetérthet: szil­veszter napjára absztinen­ciát hirdetni farizeusság. S különben is; az alkoholtar­talmú italok mértékletes fogyasztása az orvostudo­mány (no és a sok száz éves emberi tapasztalás . ..) szerint is nemhogy káros, inkább az egészséget szol­gálja ... A lényeg a mennyi mellett a hogyanon van. Az előbbit mindenki józan be­látására kell bízni; az utób­bihoz szeretnénk némi se­gítséget, támpontokat nyúj­tani. 0 MIBEN? — A poharak megválasz­tásánál vegyük figyelembe a felkínálandó italok fajtáját. — Az italt mindig a meg­felelő pohárba töltsük. Vi­zespohárba a vizet, a szó­da- és ásványvizet, üdítő­italt, esetleg sört; rövid­italt lehetőleg fél decisnél valamivel nagyobb térfoga­tú pohárba (ugyanis nem il­lik teli tölteni!), kivéve a borpárlatokat és a whiskyt, ezekhez kehelyszerű, öblös pohár, illetve hosszú vagy mély pohár való; talpas, leg­feljebb másfél decis kar­csú pohárba pedig a pezs­gőt' töltsük. — Színezett üvegű, vagy festett mintás poharat ne használjunk, mert abban nem érvényesül az ital jel­lemző színe. Q MIKOR MIT? — Az italok kínálásánál is érvényes a fokozatosság elve: a könnyebb italokat kínáljuk először. — Aperitifként étvágy­gerjesztőket töltsünk: gyo­morkeserűt, röviditalt, aszút vagy gyümölcslevet. — Aperitifet általában még az asztalhoz ülés előtt iszunk, de természetesen an­nak sincs akadálya, hogy az étkezőasztal mellett fogyasz- szuk el. — Sört már a leves után is tölthetünk, könnyű, szá­raz, fehér bort szintén. Az utóbbit előételekhez is kí­nálhatjuk. Q MIHEZ MIT? — Általános szabály: fe­hér húshoz fehér bort, bar­na húshoz vöröset. A nők és a nem dohányzó férfiak ál­talában az édesebb, a dohá­nyos férfiak pedig a szára­zabb bort kedvelik ... — A halételekhez a szá­raz és félszáraz fehér bor egyaránt illik. Ha a hal na­gyon fűszeres vagy barna húsú, akkor könnyű vörös bort kínáljunk hozzá (pl. rácpontyhoz). — Fehér húsokhoz (sertés, szárnyas, borjú és bárány) testesebb száraz, félszáraz fehér borok illenek. — Marhahúsokhoz, vadak­hoz, barna húsú szárnyas­hoz a száraz és félszáraz vö­rös borok valók. . — A desszertekhez édes­kés italokat töltsünk. Tész­tához fehér bort, fagylalt és parfé mellé félédes és édes pezsgőt, a sajtokhoz keve­sebb vörös bort. Gyümöl­csökhöz a tokaji szamorod­ni illik. Feketekávé után már likőrt, brandyt, konya­kot szokás kínálni. O MILYEN HŐFOKON? — Az italok hőfokára is ügyelnünk kell. Az ital jel­legzetes aromája csak op­timális hőmérsékleten érvé­nyesül. — A sört csak annyira hűtsük be, hogy még hab­ja legyen (világost 8-10, bar­nát 10-12 fokra). — A fehér borok pince­hőmérsékletet (12-15 fok) kívánnak. — A vörös bort az előb­binél magasabb hőmérsék­leten (14—17 fok) tartsuk. — A pezsgőt néhány fo­kosra hűtsük le, s ha lehet, jéggel töltött vödörben szol­gáljuk fel. — A röviditalokat általá­ban szobahőmérsékleten tá­roljuk. BARKÁCSOLÁS Gyakran olvashatunk ar­ról, hogy betörők és besur­ranó tolvajok családi és tömbházak lakásaiból igen nagy értékeket tulajdonítot­tak el. Az értéktárgyak biz­tonságos megőrzésére több lehetőség van, erre adunk néhány, úgymond házilago­san is kivitelezhető ötletet az újvidéki Szivárvány című magazin cikke nyomán. Per­sze, hangsúlyozni kell: a leg­nagyobb biztonságot mégis­csak egy — bár sajnos, még méregdrága — riasztó-, őrző­védő berendezés, illetve a némi várakozás után bérel­hető bankszéf jelenti... I. Rendkívüli jó rejtek­hely, ha az értéket őrző acélkazetta (ebből is a leg­biztonságosabb a mágneszá- ras) számára az előszobafal kalaptartó fogasa mögé ké­szítünk falmélyedést. Felté­tel, hogy a vakolat eltávolí­tása után is kellő vastagsá­gú legyen a fal. A kibon­tott téglák adta üregbe ki­ékeléssel, betonozással épít­jük be a kazettát. Mindezt úgy tegyük, hogy a kazetta ajtaja előre és lefelé nyíljon. Az egész kazetta kifeszítése nem lehetséges akkor, ha al­jára a széltől néhány cen­timéterre túlnyúló pántot csavarozunk vagy hegesz­tőnk, amit aztán a fal tég­láinak fugáiba falazunk. A végül simára vakolt üregbe pufi?osan (!) simuló doboz fölé csavarozzuk a kalaptar­tót. (1. ábra) II. A falhoz állított vagy arrra szerelt konyhaszekrény felső szekrénysorának egyik oldalába is készíthető érték- megőrző, amelynek nyílá­sát szellőztetőt sejtető bevo­natú anyaggal zárunk el és így álcázzuk. Jó, ha a szek­rény többi, hasonló helyeire is készítünk ilyet, de csak az egyik legyen rejtekhely. A konyhákban különben sem igen keresik az értéke­ket a tolvajok. (2. ábra) III. A könyvszekrény vagy -polc legalsó szintjébe is építhető lapos rejtekhely. Fedele egyben a legalsó polc — amelyen a többihöz ha­sonlóan tartsunk könyveket, (3. ábra) IV. Jó rejtekhely a ma­gasabb padlószegélyező léc mögötti tér is. A látszólag egészen a falhoz simuló sze­gélyléc egy pontosan illesz­kedő darabját fűrészeljük ki, s még ne is szegekkel, hanem mágnessel pattintsuk a falazatban kialakított rej­tekhely fölé. (4. ábra) V. Ahol emelt a padozat (ún. hajópadló, amelynek deszkái párnafákon nyug­szanak), ott a padló egy da­rabját kiképezhetjük ki- emelhetőre. Alatta lesz a rejtekhely. Az ilyen üreget célszerű a helyiség közepén, szőnyeggel takart részén ki­képezni. Még jobb, ha asz­talt vagy széket is állítunk fölé. (5. ábra) VI. Ha a lakásban térosz­tó polc található, abban is kiképezhető rejtekhely — például dísztárgyakat, fű­szereket (6. ábra) vagy szer­számokat tartó polc (7. ábra) mögött. VII. Végül egy jól ismert — és mind a mai napig ha­tásos — megoldás: a kettős fenekű fiók. Egyetlen hibá­ja, hogy még egy amatőr tolvaj is megkocogtatja a fiókok alját, s ha az kongó hangot ad, elárulja a benne rejlő üreget. (8. ábra) E hi­bát elháríthatjuk, ha az üre­get — a benne tárolt ki­sebb értékek mellett — kóc­cal, vattával töltjük ki. Még inkább, ha a fiók alja vas­tagabb deszkából készül, s abba vésünk kis ürege(ke)t, amit a felső rétegként fed a vékony fa(rost)lemezből ki­fűrészelt felső fenéklap. — Ha éjszaka nyílik a krumplivirág, katonafiunkat hamarosan előléptetik. — Ha a kakasnak tavasz- szal lekonyul a taréja, gyen­ge lesz a csirkeáldás. — Ha novemberig nem esik az eső, aszályos évet hagyunk magunk mögött. — n. agy — ® Lm, ....111 ni J1 « tál függ?!... Szókratész, az ókori bölcs nyugalmas szemlélődéssel álldo­gált Athén piacán. Egyszer csak egy feldúlt ember rohant el mellette. — Hová szaladsz? — állította meg a bölcs. — Egy gyilkost kergetek! — Gyilkost? Mit értesz te ezen? — Egy embert, aki ölt! — Tehát egy mészárost? —■ Dehogy! Olyan embert, aki egy másik embert ölt. — Akkor hát egy katonát? — Ördögöt! Egy embert, aki békében öi meg egy másik em­bert! — Szóval egy hóhért? ... — Te szerencsétlen! Egy em­bert, aki azt a másikat a saját lakásán ölte meg! — Most már értem. Szóval egy orvost kergetsz! Prognózis ’87-re — Ha februárban felfú­vódik a tehenünk, szeles nyárra számíthatunk. — Ha a vak tyúk is talál szemet, nem lesz fennaka­dás a baromfitáp-ellátásban. — Ha a csincsilla éjsza­kára leveti a bundáját, bőr­kabát lesz a divat. — Ha a fuvarosló zabbal álmodik, akkor füstszűrővel hajt ki kertünkben a do­hány. — Ha a bakkecske meg­engedi, hogy megfejjük, emelkedik a tejtermékek ára. — Ha teherbe esik az anyakocánk, valahol kan van a közelben. — Ha visszakacsint a ker- titörpe, bő termést ad a hasábburgonya. — Ha a melegházunkban télen hideg van, akkor va­lahol lyukas a fólia. — Ha a levétíetvek nem érkeznek meg időben, eme­lik a postai díjszabást.

Next

/
Thumbnails
Contents