Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-28 / 304. szám

NÉPÚJSÁG 1986. december 28., vasárnap II Népújság körkérdése: Kik voltak a megye legeredményesebb sportolói 1986-ban? O A Békés Megyei Tanács V. B. testnevelési és sportosz­tálya, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának sportbi­zottsága, a KISZ megyei bizottsága, az MHSZ megyei vezetősége, a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya és az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda segítségével szer­kesztőségünk idén is megrendezi közvélemény-kutatását: kik voltak a megye legjobb, legeredményesebb sportolói 1986- ban? Mától több napon át szavazószelvényt közlünk lapunk sportoldalán, hogy olvasóink eldönthessék, ki a megye leg­jobb női és férfisportolója, illetve melyik csapatot tartják a legeredményesebbnek? A szavazás megkönnyítésére — a teljesség igénye nélkül — közöljük legjobbjaink eredménylistáját. A szavazás végered­ményét lapunk egy későbbi számában hozzuk nyilvánosság­ra, a díjakat is egy későbbi időpontban adjuk át. Megyénk sportolói 1986-ban is jó néhány alkalommal hív­ták fel a figyelmet jó eredményeikkel a különböző váloga­tottakban való helytállásukkal. íme a legjobbak eredmény- listája. SÚLYEMELÉS A Békéscsabai Előre Spar­tacus súlyemelői "több kitűnő eredménnyel hívták fel ma­gukra a figyelmet. A Kari Marx-Stadt-i Európa-bajnok- ságon a 100 kg-os súlycso­portban összetettben Bökfi János 5. lett (372,5 kg). Lö­késben 210 kg-mal bi^onzér- met szerzett. A szófiai vi­lágbajnokságon szintén a 100 kg-os súlycsoportban szakításban 4. (182,5 kg), lö­késben 5. (217,5 kg), össze­tettben egyéni rekorddal, 400 kg-mal 5. lett. Az or­szágos bajnokságon egy súly­csoporttal feljebb, a 110 kg^ ban három aranyérmet szer­zett (390, — 175-L215). A belgrádi nemzetközi verse­nyen könnyűsúlyban. Zsíros János (275 kg), középsúly­ban Marton Lajos (315 kg) bronzérmet szerzett. Mindkét sportoló teljesítménye I. osz­tályú szint. Az ifjúsági OB-n Rétes Zoltán a 82,5 kg-os súlycsoportban 3. helyen végzett (280 kg). A junior OB-n 52 kg-os súlycsoport­ban Szeleczki Ferenc ezüst­érmes lett (165 kg). ÚSZÁS A gyulai úszók közül Csiz­madia Mariann és Annus Szilvia neve kívánkozik az élre. Mindketten az orszá­gos serdülő-, illetve ifjúsági bajnokságon több számban is a dobogóra kerültek, s Csizmadia több gyermek­korosztályú rekordot is föl­állított az év során. Ök ket­ten, valamint Braunsteiner Csaba ifjúsági aranyjelvé­nyes sportolók, és a külön­böző utánpótlás-válogatott- keret leendő várományosai. A békéscsabai úszók közül Pribojszki Mátyás az orszá­gos úttörőbajnokság bronz­érmese a 100 m-es pillangó­úszásban. Négy ifjúsági aranyjelvényes sportolót re­gisztrálhatnak az előre spar- tacusosok: Zahorán Erika, Szilvásy Judit, Pusztai Ani­kó és Milyó Orsolya. Vala­mennyien korosztályukban az országos bajnokságon nem is egy versenyszámban a fináléba jutottak. TORNA A Békéscsabai Előre Spar­tacus ifjúsági női tornász- csapata magyar bajnokságot nyert, s a .vidékbajnokságon is az első helyen végzett. A magyar ifjúsági válogatott tagja Önodi Henrietta és Kovács Krisztina. Mindkét sportoló sikeres versenyév­adot zárt. Kovács Krisztina eredményei: IBV-n egyéni összetettben 5. A szerenkénti döntőkben ugrásban és fe­lemáskorláton 3., talajon 5.. gerendán 6. lett. A junior Európa-bajnokságon felemás korláton 7. Az ifjúsági or­szágos bajnokságon egyéni összetettben első. A szeren­kénti döntőkben gerendán, talajon és ugrásban első, fe­lemáskorláton 2. lett. 33 olimpiai pontot gyűjtött. If­júsági vidékbajnokságot is megnyerte. A szerenkénti döntőkben három első (talaj, ugrás, felemáskorlát) és egy 2. (gerenda) helyezést ért el. Önodi Henrietta eredményei. Az IBV-n a szerenkénti döntőben felemáskorláton 7.. talajon 8. lett. A junior Eu­rópa-bajnokságon gerendán 4., talajon 7. helyen végzett. Az országos ifjúsági bajnok­ságot nyert csapat tagja. A serdülő országos bajnoksá­gon összetettben első, a sze- rerakénti döntőkben három első (talaj, gerenda, felemás­korlát) és egy 2. (ugrás) he­lyezést ért el. ö is 33 olim­piai pontot gyűjtött. A két kiváló tornász az úttörő­olimpiát nyert 2. sz. általá­nos iskola tornászcsapatá­nak tagja. Egyéni összetett­ben Ónodi első, Kovács 2. lett. A szerenkénti döntők­ben talajon: 1. Kovács Krisz­tina, 2. Ónodi Henrietta. VITORLÁZÓ REPÜLÉS A 31. nemzeti vitorlázó­repülő-bajnokságon, melyet Békéscsabán rendeztek, ösz- szetettben szabadosztályban a Békéscsabai MHSZ Kvasz András Repülős és Ejtőer­nyős Klub tagja. Halasi Gá­bor 4. helyen végzett. VÍVÁS A Békéscsabai Előre Spar­tacus vívói a következő ki­emelkedő eredményeket ér­ték el. Országos ifjúsági bajnokságon tőrvívásban Márton Péter 4. lett. A vi­dékbajnokságon, Salgótar­jánban: tőr 1. Maszlay La­jos, 3. Márton Péter. Pár­bajtőr: 1. Bordás Róberi Pontversenyben: 3. Bcs. Előre Spartacus 19 ponttal. * * * Felsorolásunkkal csupán tájékoztatást kívántunk ad­ni, a lista koránt sem telje- így olvasóink, a sportbará­tok, természetesen más spor­tolókra, csapatokra is lead­hatják voksukat a mellékelt szavazócédulán az idén is. csakúgy, mint 1977 óta min­den esztendő végén. A lapokból kivágott sza­vazócédulát borítékban, vagy levelezőlapra ragasztva 1987. január 9-ig (péntek) kell el­juttatni szerkesztőségünk sportrovatához (5601 Békés­csaba, Pf.: 111). (Vége) összeállította: Hankó György SPORT Zielbauer András emlékére A sportmozgalom újabb ál­dozatkész „közkatonája” dőlt ki a sorból: életének 52. évé­ben tragikus hirtelenséggel el­hunyt Zielbauer András test­nevelő tanár. Kitűnő atlétaként tartották számon éveken ke­resztül a szarvasi sporttanács élén. Szarvason, majd az utób­bi tíz évben Békéscsabán igye­kezett a testedzés, a mozgás igényét átplántálni tanítványai­ba. Az évtized elején rákon- cátlankodó szíve egy időre All jt parancsolt számára, de felépü­lése után — nyugdíjasként — tevékenykedett az Előre Spar- tncusnál, tanított a József At­tila Általános Iskolában és a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskolában. Őszü­lő halántékkai is tovább ta­nult, a Testnevelési Főiskola gyógytestnevelői szakán. Célul tűzte ki, hogy részt vesz sors­társai, az infarktusból felépül­tek rehabilitációs testnevelésé­ben. A sors kegyetlen fintora: december 21-én útra kelt, hogy belgyógyászatból vizsgázzon. Az értelmetlen halál a békés­csabai vasútállomáson vetett véget sok megpróbáltatással teli, de mindvégig tartalmas életének. Zielbauer András hamvasz- tás előtti búcsúztatására de­cember 30-án, 13 órakor, a bé­késcsabai Ligeti-temetőben ke­rül sor. Edztttovábbképzés A Békés Megyei Labdarú­gó-szakszövetség Békéscsa­bán, a Sebes György Köz- gazdasági Szakközépiskolá­ban (Békéscsaba, Tanácsköz­társaság u. 3.) december 29- én (hétfőn) 9 órakor labda­rúgóedzők, -vezetők részére továbbképzést tart. Neves előadója lesz a továbbkép­zésnek : Bicskei Bertalan, aki a közelmúltban fejezte be ta­nulmányait a világhírű köl­ni főiskolán. D Népújság közvélemény-kutatása Ki volt Békés megye legjobb' női sportolója 1986-ban? 1________________________________1 ________________________ 2 . _____________________________________________ 3________________________________________________ K i volt Békés megye legjobb férfi sportolója 1986-ban? 1. _____________________________________________________ 2 . ________________1____,_______________________ 3 ._____________:__________________________________ M efyik volt Békés megye legeredményesebb csapata 1986-ban? 1______________________________________________ 2 . __________________________________:__________ 3 . ______________________________________’ A szavazó neve és pontos címe:.,___________________ ® — Mert a játékosok jóformán semmit se mondanak. Nincs, aki kérdezzen. — Rossz csönd kezd lenni. Ku­darc és csönd, melyben majd — érezhettük — rob­bannia kell valaminek, mert valaminek ki kell robbannia a csöndből. Valakinek jönnie kell, „aki megmondja, mi tör­tént”. De aki belefújja az orrát ebbe a csöndbe, annak a hangja érces trombitahangra fog hasonlítani. Messiási kürt­hangra, mert az .országos csöndnek megvan a maga növeke­dési szabálya. Az a hang majd már nem mondhatja el azt, hogy nem történt semmi, mert ekkora csönd után kötelező „valamit” mondani. — Kik és miért csinálták a csöndet? Hogyan jött létre? Miben gyökeredzik? Mért volt feltűnően ideges Mezey György szövetségi kapitány már a Mundiál előtt közvetlenül is? Miből jött Mezey György legutolsó, az elutazás előtti furcsa nyilatkozata? MEZEY FURCSA NYILATKOZATA Szepesi Györgyöt faggatom ismét. — Közvetlenül a Mundial előtt Mezey György furcsa nyi­latkozatára emlékezhetnek a labdarúgás hívei. Arca megvi­selt volt. A laikus számára már-már rébuszokban beszélt arról, hogy a vezetők közül egyesek megnehezítik a munká­ját. De hogy mi van? Mi történt? — Azt nem lehetett érte­ni. Mi volt az oka? — Én első számú oknak azt tartom, hogy Mezey koncent­rációs készsége az 1985. május 14-e és 1986. június 2-a kö­zötti szakaszban szétszóródott. Idegállapota megromlott^ a hatalmi harcban, ami körülötte kialakult. Félt, hogy el fog­ják vágni a külföldi szerződését, hogy nem kapja meg a ki­utazási engedélyt. Olyan komplexus alakult ki benne, ami arra késztette, hogy például egy nála levő, minden magyar állampolgár számára megengedett valutát ne tartson otthon, átadjon egy barátjának, mert félt, hogy házkutatást fognak nála tartani! És mindez a világbajnokságot megelőző időszak­ban! — Ügy érzed, hogy Mezey már ekkor feladta? — Mezey soha nem adta föl, annál keményebb fából fa­ragták. De azt már eredetileg is tudta, hogy mire képes csa­pata, tisztában volt játékosai képességével. S az is fölvető­dött benne, vajon tud-e majd annyit a csapat a világbajnok­ságon, mint amennyit a megelőző három évben mutatott az eredménylista. A spanyolországi edzőtáborozást és a katari mérkőzéssorozatot jónak tartotta, de amikor 1985 decembe­rében Mexikóban játszottunk, azokon a mérkőzéseken már kiderült, hogy Nyilasi nélkül irányító nélküli csapat a ma­gyar válogatott. Mezey szerint ugyanakkor a magyar baj­nokság nem volt alkalmas a megfelelő edzettségi állapot el­érésére. Igen ám, csakhogy a sűrített bajnoki sorozat — amellyel ő is, az edzőbizottság is egyetértett — szembeállí­totta saját edzéstervével, mert a szerdán — szombaton — szerdán lejátszott bajnoki mérkőzésekkel világbajnoki edzés­állapotot elérni úgyszólván lehetetlen volt számára. Ezt sok­kal korábban fel kellett volna ismernie. A lienzi edzőtábort ő választotta, az ő döntése volt Ausztria. Pedig a bolgárok 1986 januárjában figyelmeztettek: ne menjünk 1800 méter magasba, ök 1970-ben megpróbálták, és utána póruljártak Mexikóban. Kövessük példájukat — mondták —, ők az NSZK-ba mennek, kemény mérkőzéseket játszanak 2 hétig, aztán jöhet Mexikó! Nem követtük a bolgárok tanácsát... Izgalmas volt Buda István javaslata is, aki dr. Hegedűs Csa­ba és dr. Török Ferenc tapasztalatai alapján a kecskeméti űrhajóstábort szervezte volna meg. Ott egy speciális gömb­készülék áll rendelkezésre, amelyben az űrhajósokat képezik ki, szoktatják. Szoktassuk játékosainkat űrhajós körülmé­nyek között a mexikói magaslathoz — így hangzott a javas­lat. Mezey azzal utasította el, hogy a birkózókat, öttusázó­kat külön-külön föl lehet készíteni, ő azonban 11 labdarúgót nem tud berakni egyszerre egy ilyen gömbbe. Ezért nem Mezei András: Ki beszél itt már Mexikóról? Válaszok Végh Antalnak foglalkozott komolyan a javaslattal. Egyfelől tehát voltak aggályai, félt az esetleges kudarctól, másfelől meg ő — a magyar labdarúgás legprecízebb embere — sem tett meg mindent annak érdekében, hogy a legkorszerűbb módszerek­kel kísérelje meg elkerülni azt, ámít végül is Mexikóban nem tudott elkerülni. — A játékosok erőnléti állapotára gondolsz? — Igen. De hadd tegyek egy kis kitérőt. Számomra kérdő­jeles Esterházy Marci esete. Ö nem itthon, a miénknél ke­ményebb görög bajnokságban profi játékosként szerepelt. Miért vált egy hónap alatt a többiekkel együtt ő is árnyé­kává önmagának? Nem szeretnék szakmai kérdéshez hozzá­szólni — ezt már hangoztattam —, de újólag nem kerülhe­tem meg a kérdést: Spanyolországban elsőrangúan sikerült a januári alapozás. Vajon nem volt-e fölösleges a lienzi edzőtáborozás? Mezey elutasítja azokat a véleményeket, hogy a játékosok a túledzettség állapotába kerültek. De hát ugyanezt mondta Dettmar Cramer is, aki a sportág, a FIFA egyik vezető szakértője. Márpedig ő tapasztalt szakember. — Mezey elhárítja a felelősséget. Na és Szepesi György? Miért nem vállal magára ebből a felelősségből? Miért nem nyilatkozott? — Ezeket a kérdéseket a világbajnokság után ízléstelennek tartottam volna érinteni. A szakma egyébként is Mezeyre és Zalkára tartozott. De aki bizonyos távlatból, néhány hónap elteltével vizsgálódik, most már nem térhet ki. Nagy kár — személyesen mélyen fájlalom —, hogy az önmagával is min­dig tisztességes Mezey nem ad választ még ma sem. Ha csak annyit mondott volna: kár volt nem elmenni Kecskemétre, megnézni az űrhajós módszert. Vagy: a figyelmeztetések el­lenére kár volt vállalni a lienzi edzőtáborozással járó nehéz­ségeket. Vagy.: válogatott játékosaink túlértékelték képessé­geiket, és nem úgy éltek az utolsó hetekben, ahogy arra fo­gadalmat tettek. Vagy: Mexikóban más felkészítést kellett volna alkalmazni. Vagy: tévesen ítéltem meg a szovjet vá­logatott erejét. Ezek közül akárcsak egy, önkritikus mondat elegendő lett volna, hogy kihúzza a talajt az utólag oly okos gáncsoskodók alól. De Mezey nem tette. Mert sok esetben makacs és önfejű. Ez a háttere annak is, hogy bár többször fölvetődött: utazzon a Szovjetunióba egy-két ember, hogy a szovjet válogatottat és vezetését közelebbről megismerje, Mezey ezt nem kívánta.'Azt mondta: ennek a csapatnak kö­zelebbi ismerkedés nélkül is képesnek kell lennie megbir­kózni a szovjet válogatottal. Rövidnek tartotta Lobanovszkij kapitányi idejét a válogatott élén. Ha talán kicsit jobban tart tőle, rááll a védekezési stílusra. Beáll csapatával és vár 20 percet: azután majd meglátjuk, mit lehet tenni. — Nem lehetett beszólni, gyerekek, gyertek védelembe? Te miért nem szóltál Mezeynek? — Példát mondok. Az 1982-es világbajnokságon, amikor azt láttam, hogy cserére készülődik Sallai és Csongrádi, föl­ugrottam a helyemről, hogy nem engedem a cserét. És ak­kor Maróti-János — néhány más segítőtárssal együtt — visz- szagyömöszölt a székre. Nem engedtek megmozdulni. Pedig akkor — nem úgy, mint Mexikóban — én voltam a felelős vezető. Leszorítottak. Azt mondták: nincs jogom hozzá, hogy lemenjek a pálya szélére. De ha akkor mégis megteszem, ha kiszakítom magam a kezükből és lerohanok, mi történt vol­na? — kérdeztem később Mészölytől. Ha letérdelek, és azt mondom: az istenre kérlek, ne cserélj! Azt mondta: pofán csaptalak volna. Mondok egy másik példát. A francia mér­kőzés előtt a reggeli órákban érkeztem Guadalajarából a csapathoz. (Már 1986 februárjában eldőlt, hogy Mexikóban — FIFA-megbízatásom miatt — nem én leszek a csapatve­zető. De az csak természetes volt — vállalva a napi 10 órás autózást —, hogy minden mérkőzésen ott legyek.) Tehát, amikor a francia mérkőzés előtt megtudtam, hogy Disztlt akarja a kapuba állítani, a szó szoros értelmében könyörög­tem, eszébe ne jusson, hagyja Szendreit védeni. Soroltam in­dokaimat, azt, amit mindenki ismer, hogy Disztl hatot ka­pott, Szendrei viszont — igaz, Kanada ellen, de — egyet sem. Én úgy láttam, Disztl Peti nehezen viseli el a tűző na­pot. Már az edzőmérkőzésen sem volt az igazi. Szendrei sok­kal kiegyensúlyozottabbnak látszott, ezért kértem, hogy őt védesse. Mezey válasza: „a játékosok előtt mondtam, hogy a . harmadik mérkőzésen mindenképpen Disztl véd. Kitartok a szavam mellett..Véget ért a franciák elleni mérkőzés. Ülünk a kiesés utáni gyalázatos hangulatban, ketten Mezey- vel szótlanul. És akkor Gyuri egyszer csak azt mondja: „Most képzeld el, ha elfogadom a javaslatodat, és Szendrei- vel kapunk 3 gólt! Akkor most itt akasztom fel magam az ajtófélára.” Nem tudom, érzékelhető-e ebben, Mezey György milyen szívósan ragaszkodik saját gondolataihoz. Miért? (Folytatjuk) BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hlrlapkézbesitő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk viasza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents