Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-23 / 301. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. DECEMBER 23.. KEDD Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM Lázár György a Szovjetunióba utazott Az indulás pillanatai (Telefotó) Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a Szovjetunió kormányának meghívására tegnap, hétfőn munkalátogatásra Moszkvá­ba utazott. Kíséretében van: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnö­ke és Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, a Ma­gyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormány­közi Bizottság magyar ta­gozatának elnöke. Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete a helyszínen csatlakozott a kísérethez. Lázár Györgyöt Czinege La­jos miniszterelnök-helyettes, Várkonyi Péter külügymi­niszter és Bányász Rezső ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke búcsúztatta a Feri­hegyi repülőtéren. Jelen volt Vladlen Puntusz, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. Lázár Györgyöt és a kísé­retében lévő személyiségeket a szovjet főváros repülőterén Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Alekszej Antonov, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és más hivatalos személyek fogadták. (Folytatás a 2. oldalon) A vízlépcső és hatása Komárom megyében A Komárom Megyei Ta­nács tegnap Tatabányán tar­tott ülésén a bős—nagyma­rosi vízlépcsőrendszer építé­séről, annak megyei hatá­sairól tanácskoztak. Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese tá­jékoztatójában egyebek kö­zött elmondotta, hogy a nagyarányú beruházás mun­kálatai a Duna teljes Ko­márom megyei szakaszát érintik. A part menti léte­sítmények, a termőföld, e& élővilág védelméről körülte­kintően gondoskodnak. Üj töltéseket építenek ott, ahol eddig ilyen még nem volt, és megerősítik a meglévő­ket. A szivárgó vizek össze­fogására, a talajvízszint sza­bályozására csapolókutakat mélyítenek. Megfelelően gondoskodnak a Duna part­ján levő ipari üzemek vé­delméről is. Különféle mű­tárgyakat, belvízcsatornákat, szivattyúállomásokat építe­nek. Áthelyezik a pilismaró- ti és a dömösi hajóállomást, Visegrád és Dömös között új utat építenek. A vasút nyomvonalát sehol sem kell módosítani, a biztonságos közlekedéshez elegendő lesz a töltés megerősítése. Az ülésen elhatározták, hogy a továbbiakban is rend­szeresen tájékoztatják a la­kosságot az építkezések helyzetéről, és bővítik, ja­vítják a vízügyi szervek és a helyi tanácsok kapcsola­tát. Hazánk csatlakozott a Nemzetközi Búzatanácshoz * Magyarország csatlako­zott a Nemzetközi Búza­egyezmény végrehajtó szer­vezetéhez, a londoni székhe­lyű Nemzetközi Búzatanács­hoz (IWC). A nemzetközi szervezetnek a gabona ex­portjában és importjában je­lentősebb szerepet betöltő országok a tagjai. A szocia­lista országok közül a Szov­jetunió és Kuba után ha­zánk a búzatanács harmadik tagja. (Magyarország a bú­zatanács munkájában eddig megfigyelőként vett részt.) A szervezet nem gazdasá­gi szabályozó intézményként tevékenykedik, hanem a nemzetközi gabonakereske­delemben érdekelt országok számára piaci információkat tesz közzé, és a tanács ülé­sein konzultációs lehetőséget teremt a forgalmazás egyes kérdéseinek megvitatására, elemzésére. A búzatanács rendszeresen megjelenő ki­adványaiban előrejelzést is közzétesznek például a vár­ható piaci forgalom, illetve az árak alakulásáról. Ily módon ez a szervezet fon­tos szerepet tölt be a nem­zetközi gabonapiac életében. A belépés számunkra azt is ígéri, hogy lehetővé válik kapcsolataink bővítése a nemzetközi szervezetben te­vékenykedő partnerekkel. Lesz-e Gyulán kábeltelevízió? Mecénás kerestetik Gyula város lakossága — ami a televízió vételi lehető­ségeket illeti — nincs sze­rencsés helyzetben. A vi­szonylag nagy távolságra levő adóberendezések miatt az igazán jó minőségű tele­víziós és URH-rádióvételt csak igen drága antennák­kal lehet elérni. Városképi szempontból is egyre mos­tohább a helyzet, hiszen a rengeteg apró, egyedi an­tenna elcsúfítja a legszebb épületeket is. Néhány évvel ezelőtt valamelyest javult a helyzet, mert legalábbis a nagyobb lakótelepeken az egyedi antennákat a közpon­tiak váltották fel. amelyek egyenként akár 60 lakást*is ellátnak jó vétellel. A mos­tanában épülő újvári lakó­telepen tovább korszerűsö­dött a helyzet, hiszen itt már nagyközösségi — 500 la­kást kiszolgáló — antenna- rendszer telepítésére került sor. Mi következhet ezután? A többlépcsős folyamat­ban eljutunk a műszakilag legmagasabb fokot képvise­lő egy város, egy antenna elvhez, ami egyúttal megte­remti a kábeltelevíziózás alapjait — mondja Hild György, a városi tanács mű­szaki osztályának vezetője, társadalmi tanácselnök-he lyettes. — Városunkban 1984-ben a 2000-ig szóló hosszú távú fejlesztési prog­ram készítésekor fogalmazó­dott meg a gondolat, hogy meg kell teremteni a nagy- közosségi antennarendszert, és a kábelhálózat kiépítését, a kábeltelevíziózás és a he­lyi stúdió feltételeit. — Történtek már gyakor­lati lépések is ez ügyben? — Hogyne. Nemrégiben egy budapesti kisszövetke­zet képviselői jártak váro­sunkban, és tárgyalásokat folytattunk a kábeltelevízió ügyében. Bemutatót is tar­tottak, és akik ezen részt vették, meggyőződhettek ar­ról, hogy minőségileg össze­hasonlíthatatlanul jobb ké­peket produkál ez a rend­szer. Elmondották, hogy vi­szonylag rövid idő alatt ké­pesek lennének az elsőként számbajövő Kuznyeck lakó­telepet kábel esíteni. Ennek értelmében a beruházás el­ső ütemében történne meg a központi antennarendszer ki­építése a víztorony tetején. Ez képes lenne az MTV I-«-II. műsor, a jugoszláv tv I—II. újvidéki műsora, a román és a Csehszlovák tv II. műsora vételére, ezen felül műholdon keresztül a szovjet tv, valamint hat kü­lönböző URH-rádióműsor, ezen belül természetesen a Kossuth, a Petőfi és a IIL, műsor vételére. Ugyancsak ebben az ütem­ben készülne el az úgyneve­zett „fejállomás” kialakítá­sa, amely biztosítja a későb­biekben a helyi műsor rend­szerbe vitelét is. Elkészülne az egyes városrészek irá­nyába a törzskábel, lakóte­lepen belüli elosztóhálózat, A víztornyon lenne a köz­ponti antennarendszer és az épületeken belüli ká­belezés, a lakásban elhelye­zett csatlakozási pontig. — Anyagiakban mennyit jelentene ez a lakosságnak? — Az előzetes számítások szerint — optimális esetben — a lakótelepeken hozzáve­tőlegesen 5 ezer forint la­kásonként, a ritkábban lar kott területeken valamivel többe. Ugyancsak változhat ez a költség, ha a kábeleket a jelenleg figyelembe vett­nél költségesebb eljárással kellene vezetni. Nagy gon­dot jelent az, már ami az anyagiakat illeti, hogy az első ütemben meg kell épí­teni a központi berendezé­seket, amelyek költsége csak arányos részében hárítható át a lakosságra. Ezért ott az összeget meg kellene előle­gezni. Kézenfekvő lenne, ha ezt az összeget a tanács elő­legezné meg. Sajnos, a már köztudott anyagi gondok miatt a tanács a jövő évben erre nem képes. Éppen emiatt mecénást keres a gyulai kábelteleví­zió, olyan szervezetet — .le­gyen az gazdasági, társadal­mi, szövetkezeti —, amely 3-4 éves visszatérülés mel­lett hajlandó lenne a köz­ponti beruházáshoz szüksé­ges mintegy 2 millió forin­tot megelőlegezni. A beru­házás koordinálását a ta­nács műszaki osztálya foly­tatja, és a segítő szándékú, tőkével rendelkező szerveze­tek jelentkezését ugyancsak osztályunkon várjuk. Kép, szöveg: Béla Ottó Jelentős beruházás lesz Békéscsabán A MOV Vezérigazgatóság sajtótájékoztatója Több éves hagyomány, hogy az esztendő végén a vasút vezetői beszámolnak a sajtó munkatársainak a vég­zett munkáról, ismertetik a következő év elképzeléseit. Tegnap, hétfőn délelőtt Bu­dapesten a MÁV vezérigaz­gatóságán dr. Várszegi Gyu­la vezérigazgató tájékoztatta az újságírókat a vasút mun­kájáról, jövő évi terveiről. Elöljáróban a MÁV idei beruházásairól szólt. Kiemel­te: 1986-ban mintegy 8 mil­liárd forintot irányzott elő beruházásra. Ennek az ösz- szegnek több mint a felét fordították hálózatíejlesztés- re. Egyebek között megvaló­sítottak 244 kilométer vá­gányépítést, 20 km vo­nalszakaszt villamosítottak, 73 térközkilométer biztosító- berendezést építettek, 10 ál­lomáson biztosítóberendezést korszerűsítettek, 49 közút- vasútkereszteződés biztosítá­sát fejezték be. A beruházá­sok mellett az állóeszköz fenntartására több mint 9 milliárd forintot költöttek. 1987. beruházásairól meg­tudtuk: a vasút lehetőségei azonosak az ideivel, 8 milli­árd forint áll rendelkezésük­re. Ebből az összegből építe­nek többek között 60 kilo­méternyi villamos vezetéket, 146 kilométeren korszerűsí­tik a vasúti pályát, valamint felújítják a biztosítóberende­zéseket. A fenntartásra 10 milliárd 360 millió forintot költenek. A MÁV ebben az évben 232 millió utas elszállítását tervezte, ami várhatóan eny- nyi is lesz. Az átlagos utazá­si távolságok nőttek, vagyis kedvezőbben alakultak. Ez évben, ha kis mértékben is, de nőtt a gyorsvonaton uta­zók száma. Ezzel együtt nö­vekedtek gondjaik az utasok kiszolgálásával közvetlenül összefüggő munkakörökben. A nagy állomásokon kevés a személypénztáros, szinte mindenhol hiány van jegy- vizsgálóból. Az állomási utasterek és személykocsik tisztítására több mint 100 millió forintot fordítottak. Sajnos az idén tovább nőtt a kocsirongálók száma: az utasok 1986-ban 44 800 esetben rongálták meg a vasúti kocsikat, ezek javí­tási költségei megközelítet­ték a 10 millió forintot. S ez az összeg még nem tar­talmazza azt a kárt, amely a kocsik forgalmából törté­nő kiesésből adódott. A jövő évben a vasút személyszállításban stagná­lással számol. A nemzetközi forgalomban előrelépést je­lent, hogy Budapest—Bécs között indul egy új vonat­pár. Kevesen tudják azt is, hogy az ugyanezen az útvo­nalon közlekedő Lehár exp- resszre, oda és visszaút ese­tén az egyéni utasok 30 szá­zalékos, a 6—24-tagú csopor­tok 40 százalékos, a 25 főn felüli csoportok 50 százalé­kos mérséklésű menettérti jegyet válthatnak. A kedvez­mény azokat az utasokat is megilleti, akik az oda- vagy visszautat szárnyashajón te­szik meg. Az árufuvarozásról Vársze­gi Gyula elmondta: a MÁV ez évben 120 millió tonna áru fuvarozásával számolt. A fuvarpiacon várható szállítá­si igények nyomán 1-2 mil­lió tonnával maradnak el az előirányzottól. Az év eleji előszállítások eredményesek voltak, a vasút 95 millió fo­rint fuvardíjkedvezményt adott megrendelőinek. A konténerszállítást is bő­víteni kívánja a vasút; a há­rom évre elnyert világbanki hitelből finanszírozza fej­lesztését. Ebből a pénzből mintegy 70 millió forint ér­tékű beruházás valósul meg Békéscsabán. A tájékoztató végén a ve­zérigazgató elmondta: hogy a MÁV hétfőn teljesítette idei nyereségtervét. — szekeres — Karácsonyi telelőn a rádióban Az idén is működik a rádió csak december 24-én élő szolgáltatása. A munkatársak 4 telefonvonalon várják egy kis karácsonyi beszélgetésre azok hívásait, akiknek épp az ünnep estéjén nincs kihez szólniuk. A december 24-én, este 20 órától éjfélig hívható telefonszámok: 130- 422, 130-810, 131-625, 330-782. A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezetben 180 ezer villany­vasaló gyártását tervezték erre az évre. Év végére 190 ezer vasaló készül el. Ebből 80 ezret csomagolnak nyugati ex­portra, 16 ezerrel többet, mint 1985-ben. Legnagyobb vá­sárlójuk az NSZK és Svédország. A képen Konyecsni Éva szerelő munka közben d. k. felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents