Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-22 / 300. szám
1986. december 22., hétfő o Befejeződött az Országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) lentőségét is hangsúlyozzuk, amelyet az Európa különböző országaiban élő nemzetiségek játszhatnak a jószomszédi viszony megteremtésében, annak erősítésében, gazdagításában. Várkonyi Péter befejezésül kiemelte: — Meggyőződésem, 'hogy szándékunknak megfelelően a magyar kormány külpolitikája a maga eszközeivel hozzájárult -'szocialista társadalmunk építéséhez, Tisztelt Országgyűlés! Először kapok szót az Országgyűlésben, de nem a problémákról kívánok beszélni, amelyek Szarvason és térségében jelentkeznek, hanem a külügyminisztei* expozéjához kívánok az én munkámmal összefüggésben hozzászólni. Hazánk nemzetközi tekintélyét növeli, hogy külpolitikánk világos, következetes elvi alapon áll, a fennálló problémákat tárgyalások útján kívánjuk megoldani, és mindenkor a béke és a haladás mellett állunk. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének fontos tényezője az ország gazdaságának fejlődése, stabilitása. A Külügyminisztérium sajátos eszközeivel komoly segítséget nyújtott gazdasági munkánk nemzetközi fejlesztésében. Belföldi stabilitásunk, amit 30 év alatt teremtettünk meg, jó alapot ad arra, hogy hallassuk szavunkat a világban. Mindez jelentősen növeli országunk nemzetközi tekintélyét. Hazánk kapuja nyitva áll a jószándékú külföldiek előtt. Ebben az évben mintegy 15 millió külföldi állampolgár keresi fel hazánkat, míg 5 millió honfitársunk utazik nemzeti céljaink megvalósításához szükséges kedvező nemzetközi körülmények megteremtéséhez. A jövő esztendőben is az eddigi eredményekre alapozva, a jól bevált külpolitikai elveink és gyakorlatunk szerint kívánjuk folytatni nemzetközi tevékenységünket. A vitában Barcs Sándor (országos lista), az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke egyebek között az Interparlamentáris Unió munkájáról szólt. határainkon túlra. Mi tehát helsinki szellemét a gyakorlatban valósítjuk meg. A gazdasági építőmunkában az elmúlt 40 év alatt jelentős eredményeket értünk el. Komoly aggodalomra adnak okot a pénzügyminiszter beszámolójában elhangzottak. A jelenlegi helyzetben, amikor nem teljesültek terveink, a konvertibilis külkereskedelmi mérleg passzív, nem sikerült elérni a tervezett növekedést, a gazdaság élénkítésére van szükség. Lázár György részletesen elemezte az okokat, megállapította, az elosztásban túlteljesítettük, a termelésben nem értük el a tervet. Az idei esztendő gazdasági eredményei nem túlságosan jók, sok az egymással ellentétesen ható folyamat, mindezt jól tükrözte a költségvetés vitája is. Egyesek azt mondják, forrásokra, külföldi hitelekre van szükség ahhoz, hogy meggyorsuljon a fejlődés. Annak ellenére, hogy a mérleghiány pótlására külföldi hiteleket kellett felvenni, e téren vannak olyan tényezők is, amelyek reményre jogosítanak. A hitelek megítélésének fontos szempontja, hogy egy adott ország a külföldi forrásokat mire használja fel? Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy az idén 600 millió dollárért importáltunk a vállalatok termelésének korszerűsítéséhez, exportjuk bővítéséhez modern gépeket, külföldi technológiát. A hiteleknek egy nem je- , lentéktelen hányadát a Magyar Nemzeti Bank a korábbi években felvett magasabb kamatozású kölcsönök idő előtti visszafizetésére használta fel. Az elmúlt évben és az idén is 500—500 millió dollárt fizetett vissza az MNB, alacsonyabb kamatozású, hosszabb lejáratú hitelekből, csökkentve így a terheket, és javítva az adósság- állomány összetételét. Jelenleg a nemzeti bank tartalékai nemzetközileg is jónak minősíthetők, a mai helyzet stabilabb, mint korábban volt. A legfőbb gondot abban látom, hogy a hitelek egy részét a fogyasztás finanszírozására használtuk fel. Ezt a gyakorlatot hosz- szú távon nem lehet tovább folytatni. Hitelképességünk azonban nem egy-két év kevésbé eredményes munkáján alapul, hanem az elmúlt négy évtizedben elért sikereken. Azon, hogy zavartalanul és minden körülmények között — a legnehezebb időszakokban is — teljesítettük kötelezettségeinket. A Központi Bizottság november 19—20-i határozatában rámutatott a hibákra, pontos analízist adott. Tennivalóink elég világosak. Tovább kell folytatni a gazdasági irányítási rendszer korszerűsítését. Az én szűkebb területemen már január 1- től teljesülnek a Központi Bizottság célkitűzései, megvalósítjuk a kétszintű bank- rendszert. Ügy vélem, valamennyi határozatot ilyen gyorsan és következetesen kellene végrehajtani, akkor még eredményesebben fejlődne az ország. A külügyminiszter expozéját jónak tartom, elfogadom és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom — mondotta befejezésül. Boldizsár Iván (országos lista), a The New Hungarian Quarterly főszerkesztője a külügyminiszteri beszámolóhoz kapcsolódva rámutatott: a magyar kormány külpolitikai tevékenysége mindenkor a béke megőrzésének politikáját követi. A továbbiakban megjegyezte: fontos az a szerep, amit a különböző európai országokban élő nemzetiségek játszhatnak a jószomszédi viszony megteremtésében, erősítésében, gazdagításában. A magyar társadalom keserű történelmi tapasztalatokon és keserves tanulságokon okulva alakította ki és az Alkotmányban is rögzítette a hazánkban élő nemzetiségek sajátos jogait. Mándity Marin (országos lista), a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára saját tapasztalatai alapján képet adott arról, hogy a hazánkban élő délszlávok — szerbek, horvátok, szlovének — milyen szerepet vállalnak a Magyarország és Jugoszlávia közötti jószomszédi vi-. szony fenntartásában, erősítésében. Mint elmondta, az utóbbi években különösen szorossá váltak a testvérmegyei, testvérvárosi kapcsolatok. E napirendhez több hozzászóló nem jelentkezett, a szó ismét Várkonyi Pétert illette. A külügyminiszter megköszönte a képviselők értékes, a kormány külpolitikájáról szóló beszámolóval egyetértő gondolatait, majd így folytatta: mindaz, amit képviselőtársaink elmondtak — a szovjet parlament felEzután Morvay László (Budapest, 33. vk.) képviselő kérdésére — tervez-e a Belügyminisztérium intézkedést a lakóhelynyilvántartás, illetve a ki-bejelentkezés jelenlegi, visszaélésekre lehetőséget adó rendszerének módosítására — Földest Jenő belügyminisztériumi államtitkár válaszolt. Bevezetőül utalt arra, hogy több éve folyamatban van a lakcímbejelentés és -nyilvántartás korszerűsítése. Az állami népesség-nyilvántartás rendszerének 1974-ben létrehozott rendszerével megkezdődött a lakosság személyi számra épülő korszerű, egységes nyilvántartása. Ehhez kapcsolódott 1984-ben a lakcímbejelentés és -nyilvántartás új rendjének bevezetése, amely után kiépül a központi, egységes, számítógépre tervezett lakcímnyilvántartás és a területi tanácsi szerveknél a gépi kartonnyilvántartás. A bejelentkezések új rendszere azonban jelenleg még nem tudja teljesen megakadályozni a visszaéléseket. A leggyakoribb hiba, hogy nem a valóságnak megfelelően töltik ki a bejelentőlapot, a tanácsi ügyintézők pehívásáról, a Magyarok Világszövetségének tevékenységéről, az Interparlamentáris Unió munkájáról, a nemzetiségek helyzetéről, a szomszédos országokkal való kapcsolataink javításáról és fejlesztéséről — alátámasztja a beszámolóban is elhangzottakat, * azt, hogy hazánk külpolitikájának az egész magyar társadalom részese. alakítója, rendkívül nagy aktivitással segítve közös ügyünk sikerrevitelét. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a külügyminiszter beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. dig nem tudják azonnal ellenőrizni ezeket. A ’ fiktív bejelentések jogsértések előidézőivé válhatnak. Az ilyen esetek orvoslása jogilag szabályozott, azonban hosszas utánjárást, bizonyítást igényel. A gondok, amelyekre a képviselő utalt, részben arra is visszavezetnek, hogy a korszerű gépi rendszer szolgáltatásai még nem teljes- körűek. Ez a helyzet a tervek szerint 1988. végétől változik meg. Az állami népesség-nyilvántartás területi, gépi alközpontjainak működése is — a pénzügyi lehetőségek függvényében — előreláthatóan a VII. ötéves terv végéig valósul meg. Ugyancsak az említett problémák megoldását szolgálja az ingatlan-, a lakás- és a lakcímnyilvántartás komplex számitógépes rendszerének kiépítése. Az adatok integrált hasznosítása hozzájárul majd a bejelentésekkel kapcsolatos visszaélések megelőzéséhez, feltárásához — mondotta az államtitkár. Ezzel az Országgyűlés téli ülésszaka, amelyen Cserven- ka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt, befejezte munkáját (MTI) Fekete János felszólalása Válasz képviselői kérdésre Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese, megyénk országgyűlési képviselője (balról) és Gajdócsi István, Bács-Kiskun megye tanácselnöke megbeszélése a szünetben Parlamenti mozaik „Nagy élmény volt” Az Országgyűlés ülésszakain nemcsak a honatyák, a diplomáciai testületek képviselői vesznek részt, hanem jónéhány meghívott vendég is. Így találkoztunk a Parlament karzatán Karasz Györgynével, a tótkomlósi nagyközségi pártbizottság titkárával, aki választókerületé képviselőjének, Zahorecz Józsefnek a meghívására vett részt a téli ülésszakon. Tőle érdeklődtünk, milyennek látja a Parlament munkáját, a költségvetés vitáját. — Elöljáróban azzal kezdeném, hogy több alkalommal jártam már látogatóként, valamint a nőtanács tagjaként az Országházban. Első alkalommal veszek részt meghívottként a Parlament tanácskozásán. Számomra nagy élményt jelentett, hogy meghallgathattam az ország jövőjéről döntő költségvetési vitát. — Mely hozzászólások nyerték meg leginkább a tetszését? — Elsősorban Bognár József akadémikus felszólalása ragadott meg. Meggyőzően taglalta, hogy csak a magyar export világpiaci pozíciójának fokozásával, a minőség A képviselők postai értékcikkeket vásárolnak a Parlament folyosóján javításával, a hatékonyság növelésével, és az egyéni érdekeltség megteremtésével érhetünk el a jövőben sikereket. Szavai arról győztek meg, hogy most már minden energiánkat a gyorsítás érdekében kell befektetnünk. Ugyancsak nagy figyelemmel hallgattam a textilipar helyzetéről szóló beszámolókat. Nálunk, Tótkomlóson, a háziipari szövetkezetben — ahol 280-an, zömmel nők dolgoznak — több gonddal küzdenek. Alacsony a bér, nehéz a munka. A helyi vegyesipari szövetkezet textilüzemében több mint százan tevékenykednek, s ott is adódnak problémák. Ezek a felszólalások adták az ösztönzést ahhoz, hogy jövőre jó lenne Tótkomlóson megvizsgálni a két szövetkezetben folyó textiles munkát. Egyébként örömmel mondhatom, hogy amíg félévkor időarányosan csak 20 százalék körül volt a tőkés export teljesítése a vegyesipariban, addig az év közben hozott intézkedések hatására úgy tűnik, év végére a szövetkezetnek sikerül túlteljesítenie a kapitalista országokba irányuló kivitelét. Mit várnak 1987-töl a külpolitikában? Várkonyi Péter külügyminiszter expozéjában méltatta a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamainak béketörekvéseit. A szünetben, a Parlament folyosóján a képviselők a világbéke mgeőrzésének szükségességéről beszélgettek. Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára így vélekedett: . — Békét, enyhülést várok 1987-től. A Szovjetunió következetes, elmúlt években tett nagy horderejű békejavaslatai remélhetőleg meghallgatásra találnak a világban. Ráférne most földünkre egy enyhülési folyamat. A világ minden térségére értem a béke megszületését, ugyanis az arab világban zajló helyi háborúk kedvezőtlenül érintik mezőgazdaságunk exportját. Véleményem szerint amennyiben csökkenne a feszültség, kedvezőbbé válnának agrártermékeink exportlehetőségei. Németh Ferenc, az orosházi, városi párt- bizottság munkatársa, a megyei képviselő- csoport vezetője a következőket válaszolta arra a kérdésre, hogy mit vár 1987-től: — Már évek óta azzal a reménnyel kezdjük az esztendőt, hogy javulnak az enyhülés feltételei a világban. A Szovjetunió célratörő békekezdeményezései arra serkentik a Nyugatot, hogy kielégítő, gyakorlati választ adjon ezekre h kérdésekre. Várkonyi Péter beszámolójában hallottuk, hogy az ENSZ felmérései szerint jelenleg a világ országai 900 milliárd dollárt fordítanak évente fegyverkezésre, ez az ősz- szeg megfelel a fejlődő országok eddig felhalmozott teljes adósságállományának. A fegyverkezésből felszabaduló jelentős pén^T más, hasznosabb célokra lehetne felhasználni, gondolok az éhínség megszüntetésére, az életszínvonal javítására. I színész egykori gyomai karácsonyai A Parlament folyosóján találkoztunk a megyénkből, Gyáméról elszármazott, Kos- suth-díjas színművésszel. Kállai Ferenccel, aki éppen Drecin József művelődési államtitkárral folytatott eszmecserét. — Számomra csakúgy, mint minden ember számára a gyerekkor élményei a legmaradandóbbak. Szinte még ma is élnek előttem azok a szép, meghitt, igazi melegséget árasztó karácsonyok, amelyeket a Békés megyei településen gyerekkoromban eltöltöttem. Nyolcéves lehettem. amikor az első verset írtam édesanyámhoz. Valamelyik este. odahaza, elfogott az ihlet, és ismét írtam egy verset anyámhoz, aki jelenleg 79 éves. Ennek záró sorait hadd idézzem fel: „Anyukám — mondtam akkor, arcom kipirulva, mikor hazajöttünk — megjött a jézuska! S szívem úgy vert a torkomban, mint most halálra gondolva miattad, ki először csináltál csodát, mit fáradtabb szívemben ma is őrzök jéggé fagyva.” — Hogyan telik az idei fővárosi karácsonya a művésznek? — Az ünnepek alatt is játszom, csak az első este leszek szabad. Számomra a legteljesebb kibontakdzást a színház, a színpad világa jelenti. Így megoszthatom örömömet és bánatomat az emberekkel. Engedje meg, hogy Békés megye lakóinak, szűkebb hazám, Gyama népének, így az újság hasábjain keresztül üzenjek, s kívánjak boldog karácsonyt és sikerekben gazdag, békés új esztendőt. A parlamenti tudósításokat Béla Ottó és Verasztó Lajos készítette
