Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. DECEMBER 20., SZOMBAT An: 2JS# forint XLI. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka Pénteken 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Péter János, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg a tanácskozást. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról : 1. a Magyar Népköztársaság 1987. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. a külügyminiszter beszámolója a Kormány külpolitikai tevékenységéről. Ezután — az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően — Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Hetényi István expozéja Tisztelt Országgyűlés! A Kormány azzal a meggyőződéssel terjeszti önök elé a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetését, hogy annak a széles körű megvitatása és elfogadása hozzá fog járulni a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ez év novemberi határozatában megjelölt gazdasági feladatok sikeres megoldásához. A jövő évi költségvetés épít az idei tapasztalatokra. Sajnos, 1986-ban a költség- vetés bevételei csak megközelítik, a kiadásai pedig várhatóan 3 százalékkal meghaladják a tervezettet. Január és november között a hiány 23 milliárd forinttal nagyobb, mint 1985 azonos időszakában. Ennek elsődleges oka az, hogy a megtermelt jövedelem folyó áron a számításba vett 7,5 százalék helyett csupán 5 százalékkal, változatlan áron számítva pedig a tervezett 2,5 százalék helyett csupán 1 százalékkal emelkedik. A lemaradás tartós tényezője a megújulásban tapasztalható késedelmek, a nem kielégítő irányítás és számos vállalat gazdálkodásának alacsony hatásfoka. Emellett az aszálykár, továbbá az élelmiszer-gazdasági és egyéb exportárak zuhanása is csökkentették a jövedelmet. A népgazdasági terv előirányzatával összhangban az 1987. évi állami költségvetés tervezett bevétele 606,9, kiadása 650,7 milliárd forint; a hiány 43,8 milliárd forint. A bevétel körülbelül 6 szánépgazdasági érdekből, hanem kisegítő jelleggel állapítottuk meg. Következésképpen számolunk azzal, hugy visszaszorul néhány gazdaságtalan tevékenység: például egyes gazdaságtalan gknákat bezárnak, elavult kohókat helyeznek üzemen kívül. Másfelől az irányítás központi törekvéseink megvalósulása érdekében támogat és serkent is. Eminens céljaink elérését továbbra is segíteni fogják a pályázati úton elnyerhető export- és egyéb fejlesztési kedvezmények. A mezőgazdaság, mindenekelőtt az állattenyésztés számára kedvező, hogy emeljük a felvásárlási árakat, csökkentjük a műtrágyaárakat és a háztáji termelés adóit. A kormányzat segíti a jelentős aszálykárt szenvedett üzemeket, és pályázat alapján könnyíti azon nagymértékben eladósodott üzemek adósságterheit, amelyek jövedelmező gazdálkodást tudnak elérni. A vállalatok önállóságát segítő tényezők tovább erősödnek. 1987-től szélesebb és szabadabb lehetőség lesz vállalatközi társulásokra. Adókedvezménnyel ösztönözzük az új, kisebb méretű szocialista vállalatok alapítását. Korszakos lépés lesz a már említett kétszintű bank- rendszer, az önálló kereskedelmi bankok létrehozása. E bankok újszerű üzletpolitikájának egyik záloga, hogy több száz vállalat tulajdonosi részvételével fognak működni. Megtörténnek az első lépések a KGST-tagországok felső szintű megállapodásaiban elhatározott együttes fejlesztésekben, közös vállalkozások létrehozásában. Ennek kiemelkedő távlati jelentőséget tulajdonítunk és elősegítésére eszközöket csoportosítunk át. 1987-re nem lehetett eltekinteni a keresetszabályozás módosításától, mert • meg kellett akadályozni, hogy a munkajövedelem továbbra is gyorsabban nőjön, mint a tiszta jövedelem. A teljesítményekkel alá nem támasztott idei jövedelemkiáramlás máris erős inflációs hatást jelent. Ezért elkerülhetetlenné vált, hogy az ez évinél nagyobb, 7 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számoljunk, ami egyben azt is jelenti, hogy az év folyamán kénytelenek leszünk néhány fogyasztási cikk hatósági árát is emelni. Alapellátást jelentő cikkek hatósági árának emelése esetén az eddigi gyakorlatot követve, az arra rászorultak körében gondoskodni kívánunk a megfelelő kompenzálásról. A fogyasztói árak 7 százalékos és a bérek tervezett 5-5,5 százalékos átlagos növelése azt is jelenti, hogy a reálbérek országos átlagban nem fogják elérni az idei — a tervet meghaladó és a teljesítményekkel össze nem hangolt — szintet. Hangsúlyozom, hogy országos átlagról van szó, amihez képest a teljesítményektől függően felfelé és lefelé is lesznek eltérések. A bérek és teljesítmények szoros kapcsolatát hangsúlyozza a Kereskedelmi Kamara, a SZOT és más érdekképviseleti szervek megállapodása arról, hogy addig vállalati béremelést sehol sem valósíthatnak meg. amíg annak fedezete biztonsággal nem látható. Ez a felhívás azonban egyetlen fillérrel nem csökkenti az egész éves kereseti lehetőséget, kizárólag a józan gazdálkodás igényét erősíti meg. A népgazdasági teljesítmények eléréséhez továbbra is számolunk a kisegítő gazdaságok tevékenységével. Ezzel nincs ellentmondásban az, hogy a keresetszabályozás bizonyos szigorodásával összhangban emeljük a kisvállalkozásoknál a társasági adó mértékét, általában 4 százalékponttal, s az úgynevezett ellenértékadó 5 százalékpontos emelésével reálisabbá tesszük a választást a vállalatok számára saiát teljesítményük növelése, illetve a társas kisgazdaságok teljesítményének igénybevétele közt. Tisztelt Országgyűlés! Mint az elmondottakból kiderül, a gazdasági egyensúly erősítését nem a pénzügyi terhek általános növelésével, hanem ösztönző jellegük erősítésével kívánjuk elérni. Ez azonban fokozott hangsúlyt ad a költségvetési kiadásokkal való takarékoskodásnak. Áttérve a kiadásokra: ezek több mint fele társadalom- biztosítási és intézményi célokra szolgál. A költségvetési intézmények támogatását átlagosan 7 százalékkal — de differenciáltan — növeljük. Ezen belül a védelem, a fegyveres testületek kiadásai 6 százalékkal emelkednek. A központi költségvetési intézmények kiadásai 118 milliárd forintra rúgnak. A tanácsok saját bevételeit az állami költségvetés 80 milliárd forint támogatással egészíti ki. Az előirányzatok biztosítják a fedezetet társadalmi programjaink folytatásához. Ezek közül négyet emelek ki; a szociálpolitikát, az egészségügyet, az oktatást és a. lakáskörülményeket. A lakással kezdem. A jövő évi terv szerint 61 ezer lakás épül. A leginkább rászoruló és a lakáshoz jutás érdekében takarékoskodást vállaló fiatal családok támogatását fokozzuk. A tanácsi helyi támogatást szolgáló kedvezményes hitelkeret összege 900 millió forintról 1600 millió (Folytatás a 2. oldalon) zalékkal, a kiadás 5 és fél százalékkal haladja meg az idei várható szintet. A vállalati bevételek tervezésekor arra építünk, hogy a nemzeti jövedelem folyó áron 8 százalékkal emelkedik. A vállalati nettó bevételek tervezett növekedése 7 százalék. A nehéz helyzet ellenére is igyekeztünk elkerülni az adóterhek általános növelését. Ez lehetőséget adhat a gazdálkodó szférának az erőteljesebb teljesítmények megalapozására. Az átlagos számok mögött sokrétű belső változást várunk a nemzetközi fejlődés fő irányzataihoz való érdemi igazodás, a gazdasági szerkezet kedvező változtatása, a műszaki fejlődésnek és a hatékonyság növelésének a meggyorsítása és a racionális költséggazdálkodás terén. Mindezt az érés adórendszer megbolygatá- sa nélkül, de egy sor új intézkedéssel segítjük. Csökkentjük az adókedvezményeket, a fajlagos támogatásokat ott, ahol azokat nem Lakatos Ernő látogatása megyénkben Tegnap megyénkbe látogatott Lakatos Ernő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezetője. Délelőtt találkozott a megye vezetőivel és tájékoztatót hallgatott meg szűkebb hazánk életéről, majd kötetlen beszélgetést folytatott a megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztályának munkatársaival, valamint a megyei pártiskola tanáraival. A politikus délután aktívaértekezletet tartott (képünkön), ahol a vezető propagandisták előtt aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről beszélt. Gazdaságpolitikáról a megyei népfrontértekezleten Megyénk népfrontmozgalmának tisztségviselői — Szikszai Ferenc titkár elnökletével — december 19- én, tegnap értekezletet tartottak Békéscsabán. Ezen Cserei Pál, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának munkatársa a Központi Bizottság november 19—20-i üléséről, valamint az 1986. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről tájékoztatta a résztvevőket. Bevezetőjében azokra az alapproblémákra emlékeztetett, amelyeknek széles körű ismerete a hibák kijavítása és az előrelépés, a további fejlődés szempontjából szükséges. Többek között szó esett arról is, hogy napjainkban elengedhetetlen követelmény a veszteséges termelés megszüntetése, valamint a különböző anyagi eszközök jobb felhasználása. Ugyanakkor egységesebben és reálisabban kell kezelni például az exportérdekeltséggel, a bérgazdálkodással és az adózással kapcsolatos kérdéseket. A tájékoztatót követően Szegfű István, a HNF megyei titkárhelyettese a mozgalom gazdaságpolitikai feladatainak végrehajtására, a közelgő falu- és részfalugyűlésekről szólva pedig a helyi vezetőket és a lakosságot érintő közmegegyezésre hívta fel a figyelmet. Az értekezleten ezután kérdések és vélemények hangzottak el, s ezek részben a már elért település- fejlesztési eredményekre, részben megyénk mezőgazdasági termelését befolyásoló tényezőkre vonatkoztak. —y —n Emlékülés a gyulai román gimnáziumban A román anyanyelvű oktatás megkezdésének negyvenedik évfordulójáról emlékeztek meg tegnap, december 19-én Gyulán a román gimnáziumban. A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége által rendezett emlékülésen jelen volt a szövetség elnöke, Petrusán György, valamint a város párt-, állami és társadalmi szervezeteinek képviselői. A vendégeket Martyin György, az MRDSZ titkára köszöntötte, majd átadta a szót Vámos Lászlónak, a Békés Megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya vezetőjének, aki megnyitotta az emlékülést. Beszédében kiemelte az általános és középiskolai szintű román anyanyelvű oktatás jelentőségét az anyanyelvi kultúra és alapműveltség megszilárdításában és a nemzetiségi tudat erősítésében. Méltatta az elért eredményeket, rámutatva, hogy az utóbbi egy évtizedben az érettségizettek több mint fele továbbtanult és a jelentkezettek 80 százalékát felvették a felsőfokú iskolákba. Ezt követően az iskola igazgatója, Budai János, az MRDSZ elnökségének tagja ünnepi megemlékezést tartott. Felidézte az első hazai nemzetiségi tanrendű iskola történetének főbb momentumait. Emlékezett azokra a személyiségekre, akiknek kimagasló érdemeik voltak a román . anyanyelvű oktatás gyulai meghonosításában és fejlesztésében. A rendezvény befejezéseként a román gimnázium diákjainak román—magyar irodalmi összeállítását tekinthették meg az emlékülés résztvevői. (P. A.) Magyar—NDK járműipari szerződések A Mogürt székházában megkötötték az 1986—90-es évekre szóló magyar—NDK j ái műipari szakosítási szerződéseket. Az előkészítő tárgyalások nyomán hét megállapodás jött létre az évtized végéig szólóan. Az egyik szerint 24 600 IFA tehergépkocsi érkezik hazánkba, cserébe több mint 5000 különféle Ikarus autóbuszért. A további szerződések a két ország járműrészegységek gyártási kooperációját érintik. Egyebek között a magyar autóbuszokhoz NDK- beli gyárak kardántengelyeket, vezetőüléseket, kor- mányrudazatokat, a buszmotorokhoz pedig centrifu- gál-olajszűrőket készítenek, míg az NDK-ban előállított mezőgazdasági gépekhez a magyar ipar exportálja a kardántengelyeket.
