Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-16 / 295. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TIlNflCS LAPJA 1986. DECEMBER 16., KEDD Ara: 1,80 forint XLL ÉVFOLYAM, 295. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Hz Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése Magyar-román árucsereforgalmi megállapodás Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága hét­főn a Parlamentben tartott ülésén megvitatta és elfo­gadta az 1987. évi állami költségvetés tervezetéről ké­szült előterjesztést, vala­mint az előzetes tájékoztató jelentést a jövő évi népgaz­dasági tervről. Ezek a té­mák törvényjavaslatként ke­rülnek napirendre az Or­szággyűlés december 19-re összehívott téli ülésszakán, amelynek az előkészítésére hivatott képviselői munka­ülések sorozata a terv- és költségvetési bizottság ta­nácskozásával befejeződött. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter reagált a beszámolókra. mindenek­előtt kifejezve megelégedé­sét, hogy a bizottsági kollek­tívák nemcsak a költségve­tési tervezet számszerű elő­irányzataival • foglalkoztak, hanem nagyon sok időszerű gazdaságpolitikai kérdéssel is. Az április 1-ig általános érvényű „bérstop” — hang­súlyozta — egy fillérrel sem rövidít meg senkit, mert az Így visszatartott összeget jö­vőre teljes egészében fel­használják. Kereskedelmi té­mában megemlítette: gátat kell vetni annak, hogy az el­sősorban a falusi élelmiszer- ellátásért felelős szövetkeze­tek a fejlesztési forrásaikat „átszivattyúzzák” városokba. Szólt arról is a miniszter, hogy a jelentős aszálykárt szenvedett mezőgazdasági üzemeknek fokozott pénz­ügyi segítséget nyújtanak, viszont a nagyon gyenge szövetkezetek adósságterhein az állam csak mérsékelteb­ben tud könnyíteni. A kor­mány az első félévben be­hatóan foglalkozik az ipar­politika egészével. Ami a kulturális bizottságban fel­merült egyik témát illeti: a jövő esztendőben a közép­fokú oktatás 500 új tante­remmel bővülve fogadja a nagy létszámú korosztályo­kat. Azzal az igénnyel kap­csolatban, hogy a szabályo­zók legyenek viszonylag hosszabb életűek, a pénz­ügyminiszter kijelentette: a közgazdasági környezetben bekövetkező változások nem mindegyike igényel feltétle­nül kormányzati intézkedést; maguk a gazdálkodók is ru­galmasabban élhetnek az önállóságukkal, mint ahogy az például a zöldség vagy a kávé esetében történt, hi­szen a gazdaságnak kell le­gyen bizonyos önmozgása is. Végül arra hívta fel a kép­viselők figyelmét, hogy az 1987-es évre egy nagyon ne­héz időszak tapasztalatai alapján készült a költségve­tés tervezete, amelyben az ésszerűségre törekvés jut ki­fejezésre. Hoós János országos terv­hivatali államtitkár kiemel­te: a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javítá­sához 1987-ben érzékelhető­en erősíteni kell a gazdaság jövedelemtermelő képessé­gét, s a tiszta jövedelemnek •gyorsabban kell gyarapodnia a teljes jövedelemnél. E kör vetelmények teljesítése vé­gett kisebb változások kö­vetkeznek be a vállalati jö­vedelemszabályozás rendsze­rébe, de úgy, hogy a módo­sítások ne növeljék az alapvető normatív adóelőírá­sokat. A teljesítmények és a keresetek megfelelő össz­hangjának kialakítására kell törekedni minden területen. A jövő évi magyar—román árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet hétfőn Buda­pesten Veress Péter külke­reskedelmi miniszter és Ilié Vaduva külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együtt­működési miniszter alá­írta. A jegyzőkönyvben elő­irányzott kölcsönös szállítá­sok értéke 636 millió rubel, ami 6,7 százalékkal haladja meg a hosszú lejáratú meg­állapodás jövő évi előirány­zatát. Az árucsere-forgalmi jegyzőkönyv keretében a magyar vállalatok számjegy­Aktívaértekezletet tartot­tak hétfőn a Magyar Nép­hadsereg fiataljainak képvi­selői a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán. A ta­nácskozás résztvevői átte­kintették az ifjúságpolitika végrehajtásának tapasztala­tait és megvitatták a soron lévő feladatokat Horváth István altábor­nagy, politikai főcsoportfő­nök, honvédelmi miniszter- helyettes vitaindítóját köve­tően a pályakezdő hivatásos katonák, a sorkatonák, a fia­vezérlésű megmunkálóköz­pontokat, híradástechnikai berendezéseket, műszereket, jármű-alkatrészeket, nö­vényvédő szerekét és gyógy­szereket szállítanak Romá­niába, ahonnan Dacia gép­kocsikat, sót szódaterméke­ket, bútorokat és más cik­keket vásárolunk. A román külkereskedelmi minisztert az aláírás alkal­mával fogadta Maróthy László miniszterelnök-he­lyettes. A megbeszélésen je­len volt Nicolae Veres, Ro­mánia budapesti nagyköve­te is. tál polgári dolgozók, vala­mint a katonai főiskolák hallgatói, illetve a középfokú katonai kollégiumok diákjai felszólalásaikban beszámol­tak arról, mit tesznek az egészséges életmód és élet­vitel kialakításáért, a kato­nai rend és fegyelem meg­szilárdításáért, s miként já­rulhatnak hozzá a kisközös­ségek formálódásához. Elis­meréssel szóltak azokról az intézkedésekről, amelyek megkönnyítik a katonafiata­lok szolgálaton kívüli hely­zetét. Ifjúsági aktívaértekezlet a Magyar Néphadseregben ____________­A Medgyesbodzási Egyetértés Tsz keverőüzemében évente je­lentős mennyiségű keveréktakarmányt állítanak elő az állatállomány ellátására. Képünkön zsákba töltik a takar­mányt Fotő: Szőke Margit Juhászat — reményekkel Termelőszövetkezeteink 85 százalékában a juhászat rá­fizetéses. Az elmúlt években egyre több helyen leépítették és megszüntették ezt az ága­zatot. Az Üjkígyósi Aranykalász Tsz-ben viszont a juhászat évek óta tisztes nyereséget hoz. Újkígyóson 100 anya­juh után 140 bárányt nevel­nek fel, s ez lényegesen hí­zelgőbb, mint a 105-ös or­szágos átlag. A bárányhús keresett exportcikk, így az Aranykalász Tsz szeretné a kedvező mutatót tovább ja­vítani. Egy évvel ezelőtt a gazda­ság elnökhelyettese, Bozó József Ausztráliában és Űj- Zélandban járt. Az ott ho­nos borola fajta nagy való­színűséggel örökíti ikerellő­képességét. Az Üj-Zélandból idetelepített három borola kos ez évben „munkához lá­tott”. s az újkígyósiak — úgy tűnik — megalapozottan várnak két év múlva 100 anyajuh után 180-200 bá­rányt. Ez anyajuhonként ezer forinttal növelné a be­vételt. Az ötödik kontinensen tett látogatás más téren is tanul­ságos volt. Ausztráliában és Üj-Zélandban a birkákat éj­jel-nappal legelőn tartják, s így nincs szükség a drága takarmányra. Mivel hazánk éghajlata valamivel szélsősé­gesebb, erre nálunk nincs mód, ám a juhok 9 hónapig itt is legelőn tarthatók. Eh­hez azonban elengedhetetle­nül szükséges a legelők kö­rülkerítése, ami biztosítja a szakaszos legelőhasznosítást. Emellett a legelőn gondos­kodni kell a vízről. Ez utób­bi feltételt az újkígyósiak már megteremtették. Ha si­kerül a szakaszos legeltetést megoldani, az jelentős mun­kaerőt is felszabadítana. Jel­lemző adat, hogy míg Ma­gyarországon általában 2000 juhra 16^an ügyelnek, Ausztráliában ugyanennyien 100 ezer állatot látnak el. Van tehát mit tanulni a két gyapjú-nagyhatalomtól. Ha csak egy keveset is si­kerül, Újkígyóson igaz lesz a dal, hogy: „a juhásznak jól van dolga...” UT Nagyobb önállóságot kapnak a költségvetési szervek Tegnap, december 15-én Muronyban átadták rendel­tetésének a kistelepülési re­konstrukcióban megvalósult iparcikk- és élelmiszerbol­tot. A 3,7 millió forintba ke­rült átalakítás során a most megnyílt bolt 96 négyzetmé­terrel lett tágasabb a koráb­binál. Az áruda iparcikkré­szében 2 millió, az élelmi­szerboltban pedig 900 ezer forint értékű áru közül vá­logathatnak a község lakói. Ezzel az áruválasztékkal a békési áfész nemcsak a köz­ség 1500 lakójának alapel­látását tudja biztosítani, ha­nem a Muronyba járó és itt dolgozó körülbelül 250 bejá­rót is kiszolgálja. A tanácselnök, Vágási Gá- bomé ünnepi megnyitójából kiderült, hogy 25 éves „adós­ságot törleszt” ezzel az újjá­varázsolt bolttal a békési áfész. Megtudtuk, a Békés Megyei Mészöv közös alap­jából 1 millió 375 ezer fo­rinttal, a községi tanács 150 ezer forinttal járult hozzá a rekonstrukció megvalósításá­hoz. A fennmaradó mintegy 2 millió 200 ezer forintot a békési áfész biztosította. B. V. Fotő: Fazekas László Medosz kulturális napúk A november 10-én kezdő­dött Medosz kulturális na­pok rendezvénysorozata be­fejeződött megyénkben. A harmadik alkalommal meg­tartott kulturális napok szép sikerrel zárultak. Tizenöt munkahelyen tekinthették meg az érdeklődők Koszta Rozália, Várkonyi János és Virág Éva festőművészek ki­állítását. A három művész tárlatát mintegy 4500-an lát­ták a megye különböző vál­lalatainál, intézményeiben. A hetedik alkalommal megrendezett Medosz amatőr művészeti csoportok talál­kozóján Mezőhegyesen 18 csoportban mintegy 280-an léptek dobogóra a megje­lent 450 vendég előtt. A munkásfiatalok 13. megyei vers- és prózamondó verse­nyén Békésen, az Erdőgaz­dasági Fűz- és Kosáripari Vállalat munkásklubjában 26 fiatal mutatta be tudását. Az egyéb rendezvényeken, poli­tikai fórumokon, irodalmi előadásokon virág- és kézi­munka-kiállításokon, író-ol­vasó találkozókon is szép számmal vettek részt az érdeklődők. összesen a harmadik Me­dosz kulturális napok ren­dezvénysorozatát mintegy 16 ezren tekintették meg. V. L. A pénzügyminiszter 1987. január elsejei hatállyal mó­dosította a költségvetési szervek — intézetek, hivata­lok, üzemek — gazdálkodá­sáról, valamint az állami pénzügyekről szóló törvény végrehajtási rendeletét. Az intézkedések célja, hogy tovább bővüljön a nép­gazdaság vállalati formában működő szektora, korszerű­södjenek a költségvetési in­tézmények gazdálkodási fel­tételei. A módosított rende­letek lehetővé teszik, hogy a költségvetési intézmények megfelelő pénzügyi kedvez­mények mellett vállalattá alakulhassanak, ésszerűbb működésükkel csökkentsék a költségvetés terheit. Az új gazdálkodási feltételek nö­velik az intézmények önál­lóságát, s a korábbinál fo­kozottabb mértékben ösztö­nöznek az ésszerű takaré­kosságra és a teljesítmény­növelésre. Január elsejétől egyszerű­södnek a gazdálkodási sza­bályok, és átalakul az infor­mációs rend is. Így lehetőség van arra, hogy az állami költségvetés információs igényeinek kielégítése mel­lett tovább erősödjék az üzemgazdasági szemlélet. A gazdálkodási önállósá­got növeli az is, hogy az anyagi érdekeltségi rend­szerbe vont költségvetési in­tézmények, vállalkozásaik fi­nanszírozására — a hitelpo­litikai irányelveknek meg­felelően — beruházási hitelt vehetnek igénybe. Az alap­vetően költségvetési támo­gatásból gazdálkodó, állami feladatokat ellátó költségve­tési szervek pedig lehetősé­get kapnak arra, hogy for­góeszközhiteit vegyenek fel gazdálkodásuk segítésére. A keretjellegű szabályozás erősítésével, a kötöttségek oldásával a költségvetési szervek vállalkozási lehető­ségei bővülnek. A gazdálko­dást szabályozó módosított rendelet lehetővé teszi a pénzügyi előirányzatok saját hatáskörben történő változ­tatását, a terven felüli fej­lesztések önálló finanszíro­zását, az állóeszköz-fenntar­tási eszközökkel való gaz­dálkodást az amortizáció el­számolásával a beruházási források bővítését, valamint a személyi érdekeltségi rend­szer javítását, a feladatok önálló kijelölését, a bér- és munkaerő-gazdálkodás kor­szerűsítését. Iparcikk- és élelmiszerbolt Muronyban

Next

/
Thumbnails
Contents