Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-15 / 294. szám
1986. december 15.. hétfő o A polgári védelem feladatai az ipari katasztrófák megelőzésében Az ipari katasztrófa a termelés váratlan leállását, a munkafolyamat megbomlását, az anyagi értékek rombo- lódását, megsemmisülését, az emberek sérülését vagy esetleges halálát vonja maga után. A következmények jellege függ a vállalat, az üzem sajátosságaitól és mindazon körülményektől, amelyek miatt a szerencsétlenség bekövetkezett. A katasztrófák leggyakoribb sajátosságai : a tömeg- vagy egyedi tüzek. Ezek által épületek, technikai eszközök, berendezések rombolódnak, elektromos és gázvezetékek sérülnek meg, aminek következtében — másodlagosan fejtik ki hatásukat. Előfordul, hogy olyan vállalatnál jön létre ez a nem várt folyamat, ahol kőolajat vagy ennek származékait tárolják, illetve termelik ki, s ahol egy robbanás igen súlyos következményeket rejt magában. Erősen agresszív folyadékok és egyéb anyagok kerülnek a levegőbe és a talajra. Mindezeket figyelembe véve úgy összegezhető, hogy a katasztrófa jellege függ a katasztrófa fajtájától, méretétől, az üzem sajátosságától, és mindazon körülményektől, amelyek miatt ez*az állapot bekövetkezett. Ha mindenekelőtt a kialakulás okait vizsgáljuk, néhány alapvető dolgot le lehet szűrni. Általában ipari katasztrófa az esetek többségében ott következik be, ahol alacsony a munka- és technológiai fegyelem. a munkavédelmi előírásokat nem tartják be pontosan, az átlagnál gyengébb az ellátottság mérő és biztosító műszerekből, hiányoznak a korszerű tűzoltó berendezések — különösen a tűz- és robbanásveszélyes üzemekben, továbbá nincs kellő felügyelet az épületek, létesítmények, berendezések stb. állapota felett. A katasztrófák jelentős része abból adódik, hogy az objektum tervezésekor nem veszik figyelembe a sajátosságokat & a helyi körülményeket, vagy már felépülés után nem az előírt rendeltetésének megfelelően használják. A megyei polgári védelmi parancsnokság terveiben évek óta egyik fő feladatként szerepel a napi életben bekövetkezhető elemi csapások és más rendkívüli helyzetek megelőzésével, felszámolásával kapcsolatos feladatok oktatása. A termelésben dolgozó emberek jelentős része az ipari-természeti katasztrófának kitett üzemekben végzi tevékenységét. A fő veszély abban nyilvánul meg, hogy ezeket nem kellő hangsúllyal veszik figyelembe a felkészítések során. Ezért elvárható, hogy azok a szervezetek és emberek, amelyek, illetve akik felelősek a polgári védelemért, mindent tegyenek meg annak érdekében,- hogy ilyen veszélyforrások ne keletkezzenek. Minden veszélyesnek minősülő vállalat, üzem. tsz stb. reá jellemző megelőzési, elhárítási tervvel rendelkezik, amely pontosan rögzíti az ilyenkor elvégzendő feladatokat. E tervekre támaszkodva kiemelten kell kezelni —. még béke idején —, hogy a vezetők, az irányításért felelősek jól ismerjék e tervek tartalmát, s azt időszerűvé tegyék, a „napi” változásokat mindenkor végrehajtsák. Nélkülözhetetlen követelmény, hogy a környező lakosságot az oktatás során kellő mértékben ezekkel megismertessék, s hogy adott veszély esetén elvégzendő feladatokra felkészítsék. Ugyanakkor hangsúlyozni kell az ilyenkor fellé- »pő pánik, hangoskodás, könnyelműség megelőzésére irányuló intézkedéseket. Az előadások legyenek szemléletesek; s ne sablonos, száraz anyagot tárjunk a lakosság elé. A tematikába be kell építeni a veszélyes anyagok gyártásakor, szállításakor, tárolásakor bekövetkezhető katasztrófák megelőzésének, felszámolásának kérdéseit. Egy másik fontos feltétel, hogy még „béke” idején a rendelkezésre álló eszközök mindenkor működőképesek legyenek a tárolóhelyükön elhelyezve. Minden vezető erezzen felelősséget az iránt, hogy ezeket a nap bármely órájában használni lehessen. Az érvényben lévő intézkedési tervek alapján Békés megye délnyugati területén jelentős mennyiségű olaj- és földgázkút található. Ezek évi termelése csaknem 89 ezer tonna kőolaj, illetve 917 millió köbméter földgáz. Ezenkívül számolni kell még növényvédő anyagokat tároló vállalattal, illetve a megye területén üzemelő és ezeket felhasználó gazdaságokkal, termelőszövetkezetekkel. Elgondolkodtató az a tény, hogy e kis területen mennyi veszélyés anyag van felhalmozva, és tovább lehetne sorolni ezeket a földön lévő szereket. De talán ennyi is elegendő ahhoz, hogy ráirányuljon a figyelem : ilyenekkel a munka folyamán fokozottan számolni kell. A veszély szinte naponta jelentkezhet, tehát legyen mindig naprakész tervünk arra, miként lehet ezt csökkenteni, illetve baj esetén kinek mit kell tennie a gyors, szakszerű mentés, a károk felszámolása érdekében. Végezetül: a polgári védelmi szervek felkészítését minden vezető, felelős személy kezelje kiemelkedően, tekintse fontos feladatnak, tartsa közügynek. A tervezett kiképzési feladatokat mindig időben és teljes tartalommal úgy kell végrehajtani, hogy mind a vezetők, mind a szak- és önvédelmi alegységek tagjai ismerjék meg, s a tennivalókat be tudják kellően gyakorolni. Ez a mottója annak, hogy egy váratlanul bekövetkezett katasztrófa esetén a végrehajtás gyors, pontos és szervezett legyen. Czeglédi Gyula főhadnagy több mint 220 ezer külföldit fogadtak — hallottuk. S elindultunk felfedezni ezt az ősi várost, mely hosz- szú időn át volt Lengyelország fővárosa. A Visztula partján magasodik a Wáwel, ami napjainkban sok mindent jelent. Szinte valamennyi kőnek története, emléke van. Itt őrzik sok egyéb között Lengyelország legnagyobb harangját, a lengyel állam koronaékszereit, legfőbb kincseit, a képzőművészet több tucat remekművét. Chopin eredeti kottáit, s egyik legnagyobb királyuk, Stefan Báthory — vagyis Báthory István — arcképét, amit 1795-ben lengyel királlyá koronázását követően festettek róla. CsoA Jagelló egyelem egy részlete Bogus A tolmácsunk kedves, 2* íves, ISO centiméter körUlt magas' fiatalember volt, Tec Bogumil. Budapesten, a műszaki egyetem villamosmérnöki karán szerzett diplomát 1382-ben. Először azt hittük, hogy magyar, oly tökéletesen beszélte nyelvünket. — Rá voltam kényszerítve, hogy megtanuljam — neveti el magát, aki főállásban egyetemista. Arról van szó, hogy hazatérte után beiratkozott az egyik krakkói egyetemre, s most annak harmadéves hallgatója. Hogy mit tanul? Természetesen magyart. — Szeretem Magyarországot, második hazámat. Hivatalos delegációkkal is többször voltam már ott, s néhány alkalommal, mint telepített Idegenvezető 'dolgoztam a Balaton partján. dálatos a Wáwel gobelin- gyűjteménye, és féltve őrzik a Gutenberg által nyomtatott bibliát. A Wáwel koronázási székesegyházának főépületében a királyi szarkofágok előtt megállnak a turistacsoportok. Vörös márvány síremlék mögött pihen Báthory, néhány méterre attól a helytől, ahol megkoronázták. Fő helyen áll a magyar származású Hedvig királynő síremléke, melyet állandóan friss virág övez, s ég mellette az örök mécses. A több mint ezeréves város nemcsak a Wáwelből áll, noha dz évszázadokon át közös kapcsolataink legtöbb emlékét itt őrzik. Az óváros központjában történelmi köveken lépdelünk. így jutunk a város központjába, ahol a gótikus stílusban épült Posztócsarnok van, mely a rég múlt időkben fényes királyi fogadások, ünnepek színhelye volt. Többek között itt fogadták I. Lajos királyunkat is. A tér egyik sarkában magasodik a kéttornyú Mária-templom, a csarnok másik végén a XIII. században épült városház tornya vigyázza a környék történelmi épületeit. Késő ősszel is kellemes a séta a téren. Néhány percre van az ország első egyeteme, a Jagelló egyetem, mely a város 12 felsőfokú tanintézményének egyike. Szekeres András (Folytatjuk) Székesegyház a Wávelben Fotó: a szerző felvételei Új jogszabályok t Rugalmasabb, kezdeményezőbb magánkereskedelem Interjú dr. Sebestény Józseffel, a Kisosz megyei titkárával A magyar gazdaság egyik leggyorsabban formálódó területe a belkereskedelem. Megváltozott a vállalatok irányítási rendszere, az új üzemeltetési formák térhódításával átalakult a gazdálkodás. Növekedett a magánkereskedők száma, szélesedett az általuk gyakorolható szakmák köre, nőtt az idegenforgalom szerepe. A piac növekvő jelentősége mindinkább megköveteli az aktívabb, kezdeményezőbb, rugalmasabb kereskedelmi munkát. Október elején lépett hatályba a belkereskedelmi törvényt és a magánkereskedelemről szóló jogszabályt módosító törvényerejű rendelet. A magánkereskedelmet érintő fontosabb változásokról kérdeztük dr. Sebestény Józsefet, a Kisosz megyei titkárát. 1. Az új rendelet szerint a magánkereskedő idegenforgalmi szolgáltatással is foglalkozhat. Ez azt jelenti, hogy ezután sportpályát, uszodát is üzemeltethet? — A miniszteri rendelet szerint az idegenforgalmi szolgáltatás nem önálló szakma, hiszen a kereskedésre, vendéglátásra vállalkozó nyithat panziót, kempinget, foglalkozhat sportszerek kölcsönzésével, bérlovaglással és kocsizással. Ilyen szolgáltatás jelenleg is igénybe vehető Szeghalmon, a Sebes-Körös partján és Szarvason. Ezenkívül a kiskereskedő sportpályát, uszodát is fenntarthat. Néhány vállalkozó már megyénkben is érdeklődik az új lehetőségek iránt. 2. A jogszabály kimondja: ezután csak az lehet magán- kereskedő, aki szakképesítéssel rendelkezik. Van-e kivétel, és ez mennyiben befolyásolja a vállalkozói kedvet? — A szakmák többségének a gyakorlásához eddig az általános iskolai végzettség tés a szakmai ismeret, vagy a középiskolai oklevél elegendőnek bizonyult. Az ellátás színvonalának az emelése, a fogyasztók érdekeinek a védelme mindenképpen szigorítást sürgetett. Megszűnt az a lehetőség, hogy valaki csupán érettségivel, képesítés, gyakorlat nélkül is kereskedő lehessen. Elegendő volt ugyanis azt vállalni, hogy három évig olyan alkalmazottat, segítő családtagot foglalkoztat, aki rendelkezik az előírt képesítéssel. A jövőben több szakmában, mint a vendéglő, kávéház, műszaki cikk, villamossági és híradástechnikai kereskedés, söröző, cukrászda (süteménybolt) kifejezetten szakmunkás-bizonyítvány, mesterlevél, magasabb szintű képesítés szükséges, amely nem pótolható szakmai gyakorlattal sem. Mintegy 40 szakmánál viszont a szakképesítés helyett elfogadható a 3 éves szakmai gyakorlat is. Ilyen többek között a vegyeskereskedés. a divatáru, a felső ruházati cikk, a gyermek- és szőrmeruházat, a lakásfelszerelési, a tüzelőanyag-kereskedés. vagy a gazdabolt. A magánkereskedői szakmák mintegy felénél továbbra is megmaradt annak A lehetősége, hogy általános iskolai, vagy középiskolai végzettséggel, kétéves szakmai gyakorlattal, illetve a Kisosz által szervezett háromhónapos szakmai tanfolyam után lehessen engedélyt kapni. A vállalkozói kedvet véleményem szerint ezek az előírások nem csökkentik, de akadályozhatják olyan személyek sorainkba kerülését, akik a sok pénz birtokában nem hivatásnak, hanem gyors vagyonszerzésnek tekintették a kereskedést. 3. Mit jelent az a kitétel, hogy a magánkereskedő köteles az üzlet munkájában személyesen részt venni? — A személyes jelenlét természetesen nem azt jelenti, hogy a magánkereskedő nyitástól zárásig köteles az üzletében, az elárusítóhelyen lenni. A személyes jelenléthez tartozik a kereskedéssel összefüggő tevékenység is, mint az árubeszerzés, a megrendelések felvétele, a pihenőnap. Előfordulhat olyan eset is, hogy a magánkereskedő bevonul katonának, szülési szabadságra megy, vagy hosszabb ideig beteg. Ilyenkor sem kell az üzletet bezárni, de feltétel az: a kereskedőt helyettesítő alkalmazott, vagy segítő családtag is rendelkezzék az adott szakmára előírt képesítéssel. Mindezt köteles a helyi tanácsnak előre bejelenteni. Megjegyzem: a kereskedő ezután is foglalkoztathat alkalmazottakat és segítő családtagokat. A vendéglőkben dolgozó zenészek azonban nem számítanak az engedélyezhető létszámba. 4. A tanácsok jogköre is megnőtt. Melyek a fontosabb változások? — Valóban. Az engedély kiadása előtt a tanács köteles meggyőződni arról, hogy a telephely alkalmas a kereskedésre. Ugyanakkor engedélyezheti az egyébként kötelező heti 42 órás nyitva tartás alóli mentesítést. Újdonság, hogy a kisipari és a magánkereskedői tevékenység bizonyos feltételekkel együtt is gyakorolható. így az 1500-nál kevesebb lélekszámú településeken, ha a szakmai feltételeknek megfelel, lehet valaki iparos és kereskedő is. A tanácsoknak joguk van megfontolt mérlegelés után, a lakossági igényekhez igazodva a városokban és a nagyobb községekben is engedélyezni a kettős ipargyakorlást. Előírhatja a tanács szakigazgatási szerve azt is, hogy az üzletkörébe nem tartozó cikkeket is árusíthat a kereskedő, vagy éppen kötelezővé teheti valamely áru forgalmazását. Ilyen lehet például a tej és a kenyér. 5. Mikor adható ki a szeszes ital árusítását engedélyező papír, és az visszavonható-e? — A szabályok szerint a szeszes ital mérésére, árusítására jogosító magánkereskedői igazolvány kiadása előtt kérni kell a rendőrségnek a közrend és a közbiztonság szempontjait figyelembe vevő hozzájárulását. A tanács ennek birtokában is megtagadhatja az engedélyt. Akkor is eltekintünk az ilyen papír aláírásától, ha megállapítja, hogy az italmérésnek nicsenek meg a kulturált feltételei, nem tartják meg a hatósági előírásokat, vagy éppen az üzlet röpködése zavarja a lakosság nyugalmát. Az új jogszabály szerint ilyen, vagy hasonló körülmények miatt a már kiadott szeszesital-árusítási engedély is visszavonható. 6. Ha már itt tartunk: mikor vonhatja vissza a tanács a magánkereskedői engedélyt, és ki nem lehet eleve kiskereskedő? — Fontos szabály: a szak- igazgatási szerv köteles visszavonni a magánkereskedői igazolványt, ha a fogyasztók terhére visszaélést követnek el. A kereskedő felelős az alkalmazottja és a segítő családtagja munkájáért. Megvonható az engedély továbbá, ha valakire két é(ven belül három szabálysértési bírságot szabnak ki jogosulatlan kereskedésért, árdrágításért, vám- és devizagazdálkodást sértő cselekményekért! De ide tartqzik a orgazdaság, a bizonylati fegyelem megsértése, az élelmiszer minőségének a megrontása, a pénzügyi szabálysértés. Nem lehet kiskereskedő többek között az, akit népgazdasági bűncselekmény miatt bármennyi időre, vagy egyéb bűncselekményért kétévi szabadságvesztésre ítéltek, akinek leltárhiánya volt, illetve szerződéses üzemeltetésből tartozása maradt fenn. 7. Miként intézkedik a jogszabály az üzletek elnevezéséről? — A belkereskedelmi törvénnyel összhangban a rendelkezés úgy szól, hogy védeni kell a magyar nyelvet az üzleti életben is. A boltok elnevezését a tanácsoknak felül kell vizsgálni. Akkor járnak el helyesen, ha az elnevezés utal a magyar nyelv, a helyesírás szabályai szerint az üzletben árusított cikkek választékára, a kereskedelmi szolgáltatás jellegére. Figyelemre méltó, hogy a rendeletnek visszamenő hatálya van, tehát ahol az elnevezés nem felel meg a követelményeknek, ott új nevet kell adni az üzletnek. 8. Hogyan változott az új rendelkezéssel a Kisosz szerepe? — Szervezetünk feladatköre tovább bővül. A belkereskedelmi ágazathoz tartozó gazdasági munkaközösségek érdekképviseletét is a Kisosz látja el a jövőben. A jogszabályok magyarázatát, a tájékoztatást ezután is fontos teendőnknek tartjuk, A fogyasztói érdekek védelme megköveteli, hogy a kereskedelmi etikának érvényt szerezzünk. Az új rendelkezés feljogosítja szervezetünket, hogy kezdeményezze az olyan magánkereskedők igazolványának a megvonását, akik súlyosan vétenek a kereskedői erkölcs ellen. A Kisosz ezzel a becsületes magánkereskedők társadalmi megítélését is elősegíti. Seres Sándor Állattenyésztés az Orosházi Dézsa Tsz-ben Az Orosházi Dózsa Tsz-ben az állattenyésztési főágazat éves termelési értéke a tsz összter- melésl értékének több mint felét teszi ki. Ebben az esztendőben a közös, Illetve a háztáji állattenyésztés együtes évi árbevétele megközelíti a 20« millió forintot. A termelőszövetkezet tejtermelő tehenészetében a ISO tehén mintegy 2 millió liter tejet termel. A borjúszaporulat biztosítja a hlzóalapanyagot és a tejtermelő tehenek selejtezéskori utánpótlását. A tejtermelés fokozására a szakembereik következetes tenyésztőmunkát folytatnak, amelynek eredményeként javítani szeretnék a borjúszaporulati mutatókat. Az Idén megépített silótérrel kiegészülve, a tehenészet rendelkezik azokkal a feltételekkel, amelyek az I. osztályú tej termeléséhez elengedhetetlenül szükségesek. Sajnos, nem mondható el mindez az állattenyésztés egészére. Az állattartó telepek zöme elavult, jelentős épület- és technológiai fejlesztést Igényelnek, de erre ebben a tervidőszakban csak keveset tud fordítani a szövetkezet. A híző- marha-értékesltés az elmúlt őt évben kiegyenlített volt. Évente 150 tonna élősúlyt adtak áj a húsiparnak. Mindez az Időközben nyújtott állami támogatással Is csak minimális nyereséget adott. A sertéstenyésztési ágazat az öt év átlagában megközelítőleg ötezer hízósertést értékesít. Igen korszerűtlen épületekben, hagyományos technológiával állítják elő a hlzóalapanyagot. Dinamikusan nőtt az ötéves tervidőszakban a baromfitenyésztés. Évente 40-45 ezer hús- és pecsenyeliba, valamint . 200 ezer broilercsirke került értékesítésre a közös baromfitenyésztésből. A termelőszövetkezet a háztájiban is ösztönözte a csirkenevelést. Az idén 70 kistermelővel kötöttek megállapodást, és inr nen várhatóan 2 millió csirke kerül értékesítésre, mintegy 120 millió forint értékben. V. L.
