Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-05 / 261. szám

1986. november 5., szerda ázár György ismét felszólalt Bukarestben ER3EHryM JIMBM i««» $r~~ . >ranffurter Í^mES új szír-------==­A KGST 42. ülésszaka kedden folytatta munkáját. A tanácskozás második napján a tagállamok küldöttségei megtárgyalták az országaik 1986—1990-es népgazdasági terveinek összehangolásában elért eredményekről szóló beszámolót, valamint az idő­szak integrációs intézkedé­seinek tervét. Véleménycse­rét folytattak továbbá a KGST-tagországok tudomá­nyos-műszaki haladása 2000- ig szóló komplex programjá­nak első eredményeiről. A tanácskozáson Lázár György miniszterelnök is felszólalt. Emlékeztetett arra, hogy a KGST-országok jelentős fel­adata gazdaságaik dinamizá­lása, a hatékonyság növelé­se. A KGST-országok együtt­működésében egyre nagyobb szerephez jutnak a vállala­tok, kutatóintézetek közvet­len kapcsolatai. Ez is jelen­A megnyitó héten vala­mennyi résztvevő ország külügyminiszterével képvi­selteti magát, Magyarorszá­got Várkonyi Péter külügy­miniszter képviseli. A Hof­burg kongresszusi központjá­ban Peter Jankowitsch, az osztrák diplomácia vezetője nyitotta meg" az ülést, majd a vendéglátó ország nevében Franz Vranitzky kancellár mondott üdvözlő beszédet. Szólt arról, hogy éppen e térséget, amelyben Ausztria és szomszédai élnek, a törté­nelemben visszatérő konflik­tusok sújtották, s e tapasz­talatok alapján is elsőrendű érdek az európai együttmű­ködés. A helsinki folyamat mit sem vesztett vonzerejéből — hangoztatta a kormányfő: maradandó alapelv, hogy a békét és a biztonságot csak hosszú távon kiépített, sok­rétű együttműködés garan­tálhatja, amely kiterjed az tősen hozzájárulhat az áru­forgalom kölcsönösen elő­nyös bővítéséhez. Hazánk gazdaságirányítási rendsze­rében már korábban létre­hoztuk azokat a közgazdasá­gi és jogi feltételeket, ame­lyek az ilyen jellegű együtt­működést lehetővé teszik. Ha szükséges, ezeket a jövőben újakkal egészítjük ki. Lázár György rámutatott: az együttműködés új, fejlettebb formáinak gyorsabb kibon­takoztatása céljából nagyobb figyelmet kell fordítani az olyan — a mainál korsze­rűbb — valutáris és hitel- rendszer megteremtésére, amely biztosítja az elszámo­lások tényleges sokoldalúsá­gát. és megteremti a tagor­szágoknak az elszámolási ak­tívum elérésében való érde­keltségét. További lehetőséget je­lent számunkra, ha az áru­forgalom egyeztetése és bő­államközi kapcsolatok min­den területére. A biztonság nem csak ka­tonai kérdés, mutatott rá a továbbiakban Vranitzky, s szólt arról, hogy az emberi jogok, az emberi kapcsola­tok akadálytalan érvényesü­lése nélkül a tartós béke el­képzelhetetlen. A helsinki folyamat történelmi érdeme, hogy az ideológiai különbö­zőségek, s a belőlük eredő gyakorlati következmények ellenére közös politikai aka­rattal mindenki számára el­fogadható megoldásokat le­het találni a valamennyiün­ket fenyegető veszélyek elhá­rítására. Különösen áll ez a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés sürgető feladatára — hangoztatta. Az osztrák kormányfő sze­rint Ausztria szempontjából — amely a semleges orszá­gok nézeteit tükrözi — kü­lönösen fontos a találkozó nyilvánossága, valamint az, hogy a helsinki folyamat tar­vítése során a szűk árucso­portonkénti kiegyensúlyozás­ra való törekvést felváltja olyan exportszerkezet kiala­kítása, amely megfelel az országok gazdasági adottsá­gainak. Ez közvetlenül hat a gazdaság dinamizálását szol­gáló törekvések sikeres meg­valósítására. A KGST-tagországok tu­dományos-műszaki haladásá­tós jellege immár nem vita­tott. E folyamat egyébként 1975 óta új távlatokat is ka­pott, a leszerelést célzó biz­tonságpolitikai területen csakúgy, mint a környezet- védelem, vagy a gazdasági együttműködés vonatkozásá­ban. Vranitzky kifejtette vé­leményét, hogy emberiessé­gi és emberi jogi vonatko­zásban súlyos hiányosságok várnak még felszámolásra, de általában minden terüle­ten gyakorlati, kézzel fogha­tó megoldásokra van szük­ség. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár a tanácsko­záshoz intézett üzenetében rámutatott, hogy a helsinki folyamat „korunk legfonto­sabb és legígéretesebb poli­tikai folyamatainak egyike”, és példát ad a világ más térségei számára is. A nem­zetközi biztonságért, a gaz­dasági haladásért, az emberi jogokért, az érintkezés, a kölcsönös megértés fejleszté­séért párhuzamosan, egymást kölcsönösen segítve fárado­zik az ENSZ és a helsinki folyamat — mutatott rá az ENSZ-főtitkár üzenete. Az ünnepi megnyitót kö­vetően az osztrák külügymi­niszter ebédet adott kollégái tiszteletére. A délutáni órák­ban megkezdődnek a minisz­teri felszólalások, amelyek péntek délutánig tartanak. riak 2000-ig szóló komplex programja a műszaki haladás meggyorsításának hatékony eszköze. A komplex program feladatai hazánk középtávú kutatási-fejlesztési * tervének részét alkotják, és — lehe­tőségeinknek megfelelően — ennek alapján veszünk részt a kitűzött célok megvalósítá­sában, hangoztatta Lázár György. Mozambik legfontosabb bel- és külpolitikai feladatai­ról beszélt hétfőn Maputó- ban Joaquim Chissano, a FRELIMO-párt Központi Bi­zottságának rendkívüli ülé­sén. Chissano méltatta Machel érdemeit, amelyeket a Mo­zambik felszabadításáért ví­vott küzdelemben és az új társadalmi rendszer építésé­ben, a FRELIMO megalapí­tásában szerzett. Külpolitikai kérdésekről szólva Chissano kifejtette, hogy a FRELIMO-párt to­vábbra is hű marad az in­ternacionalizmus elveihez, s más afrikai országokkal együtt Mozambik tevéke­nyen részt vesz az Afrikai Egység szervezetben, az el nem kötelezettek mozgalmá­ban. A párt fellép a gyar­matosítás és az apartheid el­len, s azért, hogy erősítsék a „frontállamok” kapcsolata­it. * * * . Kedden a mozambiki fő­városban tüntető fiatalok megtámadták és felgyújtot­ták Malawi nagykövetségét, s közáport zúdítottak a Dél­afrikai Köztársaság kereske­delmi képviseletére. A rend­őrség rohamalakulatai könnygázt vetettek be a tö­meg szétoszlatására, de a fiatalok később másutt ismét összegyűltek, s az inciden­sek kora délután még tar­tottak. ŐFELSÉGE FÉRJE UNATKOZOTT A brit lapok bírálják Fü- löp főherceget, második Er­zsébet királynő férjét, mert legutóbbi kínai tartózkodása alkalmával enyhén szólva el­hamarkodott kijelentéseket tett. Amikor egy angol di­ákcsoporttal beszélgetett, akik; Kínában tanulnak az egyetemen, kijelentette, hogy ha még sokáig Kínában maradnak, ferde szemmel térnek majd vissza Nagy- Britanniába. Amikor meg­kérdezték tőle, milyenek a benyomásai Pekingiről, azt felelte, hogy a kínai főváros borzalmas és unalmas. A kínaiak valószínűleg udvari­asságból még nem reagáltak ezekre a kijelentésekre. TAXIÁR ÉS TAXIMOTOR A New York-i taxisofőrök a gorombaságot szinte mű­vészi tökélyre emelték. E megállapítás egy különleges nemzetközi felmérés ered­ménye. A World Executive Digest folyóiratban közölt kimutatás kilenc metropolis taxisait hasonlítja össze öt különböző szempont alapján: ebből négy a szolgáltatás színvonalára vonatkozott (tisztaság, elérhetőség, vá­rosismeret és megbízható­ság), egy pedig az árakra. Nos, a képzeletbeli dobogó legfelső helyére Tokiót és Londont sorolták a szerzők, a New York-iaknál elhanya- goltabb autókat viszont csak Kairóban találtak. Párizs és Róma szintén elöl végzett, Bangkok, Jeruzsálem és Rio de Janeiro pedig a középme­zőnyben. Ami az árakat il­leti, ott is Tokió vezeti a sort: egy alig öt kilométeres útért a japán fővárosban csaknem öt dollárt kérnek — igaz, New Yorkban sem sok­kal kevesebbet. Legolcsób­ban a fuvart Rio de Janei- róban lehet megúszni, ahol ilyen távra csak 76 cent a tarifa. FIGYELMEZTET A STATISZTIKA Furcsa jelenségre figyel­meztet az Egészségügyi Vi­lágszervezet legújabb sta­tisztikája: a nőknél a tüdő­rák, mint a halál oka, mind többször és többször jelent­kezik az angolszász orszá­gokban és Dániában. Több mint 300 százalékkal növe­kedett ott a tüdőrákban meghalt nők száma az el­múlt húsz évben. A legtöbb, iparilag fejlett országban is hozzávetőlegesen 200 száza­lékos ez az emelkedés. A jelenséget a tudósok egy ré­sze azzal hozza összefüggés­be, hogy mind több a do­hányzó nők száma. FESTMÉNY A SZEMÉTDOMBON Düsseldorfban nagy port vert fel, amikor megtudták, hogy Joseph Beuys elhalálo­zott művész Zsíros sarok cí­mű festményét a szemétre dobták. A takarítónők a mű­vész műtermében dolgoztak, s nem ismerték fel, hogy művészi festményről van szó, s a vásznat a szemétre dobták. ISMÉT A JETI Reinhold Messner olasz al­pinista, az első ember, aki meghódította mind a tizen­négy, 8000 méternél maga­sabb hegycsúcsot, kijelentet­te, hogy látta a havasi em­bert, a jetit. Elmondta, hogy ez a lény átmenet az állat és az ember között. Hangsú­lyozta, hogy a jövőben is kutatni fog utána. KISMÉRTÉKBEN ORVOSSÁG Azokat az embereket, akik túlzásba viszik a szeszesital fogyasztását, négyszer akko­ra veszély fenyegeti, hogy agyvérzést kapnak, mint azokat, akik egyáltalán nem isznak. Amerikai tudósak ez­zel szemben megállapították, hogy a kis mennyiségű sze­szes ital megakadályozhatja az agyvérzést. LŐTTEK VELE Mintegy 300 éves öntött­vas ágyúgolyót találtak a földmunkások a novgorodi kreml mellett. Az egykori erődítmény golyóbisa 30 cen­timéter átmérőjű és súlya 63 kilogramm. UGRÁS Egy 25 éves ausztráliai ej­tőernyővel leugrott a New York-i Szabadságszobor leg­magasabb pontjáról. A 90 méteres ugrás után egyene­sen a rendőrség karjai kö­zött találta magát: a „ka­landhoz" nem volt engedé­lye. Utoljára 1912-ben került sor hasonló próbálkozásra. FRELIMO-KB-iilés Modern rabszolgasors Virágzó embercsempészet Rabszolgasors — akaratla­nul a televízióban sugárzott sorozat jut az ember eszébe, amikor az Egyesült Államok­ba illegálisan bevándoroltak hányattatásáról, kiszolgálta­tottságáról olvas. (Legtöbb­jük a mexikó—amerikai ha­táron jut az „ígéret földjé­re’” általában valamelyik kö­zép-amerikai államból.) A külföldiek azelőtt úgy csúsztak át a határon, hogy azon az úton haladtak, ame­lyet a határ közelében élők mutattak nekik. Amióta azonban megnövelték a ha­tárőregységek létszámát, és technikailag is megerősítet­ték a határellenőrzést, ez a módszer egyre nehezebbé vált. Hatékony világítóbe­rendezéseket szereltek fel, és egyes helyeken 12 láb ma­gas kerítéseket, úgynevezett „trotillá függönyöket” építet­tek a határ védelmére. Mindezen intézkedések elle­nére évente mintegy 50 ezer illegális „bevándorló” jut át Mexikón keresztül az Egye­sült Államokba. „Beutazá­sukról” jól szervezett em­bercsempészbandák gondos­kodnak. A csempészek, amíg a ha­tár mexikói oldalán vannak, nem is nagyon igyekeznek leplezni, mit csinálnak. Ne­vük, címük, „honoráriumuk'* alig titok. Felhajtóik bárok­ban és olcsó szállodákban csellengenek, és keresik az ügyfeleket, akiket „pollos”- nak, (spanyolul: csirke) ne­veznek. Amint összejön egy legalább húsztagú csoport, valamelyik házban vagy mo­telben összegyűjtik őket, míg azután a vezető átjuttatja őket a határon. A kaktuszok­kal benőtt sivatagos terüle­teken jól láthatók a gumi­abroncsok nyomai, de eldo­bott tejesüvegek, üres kon- zerves dobozok is jelzik az északra vezető utat. A határ túlsó oldalán, El Pasóban vagy egy másik ha­tár menti városban úgyneve­zett „biztonságos házak” várják az érkezőket, akiket ezután gépkocsin szállítanak valamelyik észak-amerikai városba. Ám itt kezdődik az embercsempészek Virágzó üz­lete, és a bejutottak igazi megpróbáltatása. Az „élő árut” leggyakrabban hűtőko­csikban szállítják, s az út nem egyszer több ezer kilo­méter. Az illegális bevándor­lókat távoli idegen városok­ban, egyetlen cent nélkül te­szik ki a kocsikból. A ki­szolgáltatott embereknek minden megtakarított pén­züket előre oda kell adniok, s ha a hatóságok netán fel­fedeznék őket, a csempészek magukra hagyják őket. Egy 26 éves mexikói ács az U. S. News and World Re­port szerkesztőjének így szá­molt be viszontagságairól: „Tizenketten voltunk, négy napot és négy éjszakát töl­töttünk a hidegben, egy ráz­kódó pótkocsiban. Mondtuk a férfinak, aki szállított ben­nünket, hogy majd megfa­gyunk. Erre azt válaszolta, hogy a fuvarért fizetünk, nem a melegért. Amikor ba­rátom, Ernesto vért köhö­gött, a sofőr egyszerűen ki­tette az útra. Az egész do­log 500 dolláromba került, ez volt minden vagyonom.” Az elmúlt években több embercsempészbandát sike­rült felszámolni. A „papa Joe”-nak becézett mexikói csoportja például El Pasó­ban és Los Angelesben több „biztonságos házzal” rendel­kezett. A banda a hétvége­ken 3 teherautónyi külföldi szállítását bonyolította le Te­xas és Kalifornia között. El Pasóból mindig éjszaka in­dultak, és napnyugtára már Los Angelesben voltak. On­nan újabb teherautók indul­tak Chicagóba és más váro­sokba. Hetenként mintegy 500 embert csempésztek át a ha­táron, és Jósé de Jesus Rob- les-Robles — ez „papa Joe” igazi neve, dollármilliókat keresett. Roblest Mexikóban letartóztatták. Hasonló sors érte Salvador Pineda Verga- rát is, akiről a bírósági tár­gyaláson kiderült, hogy az „üzlet” több mint 15 millió dollár hasznot hozott neki. 40 sofőrt foglalkoztatott, és több „biztonságos háza" volt. Az amerikai határőrök, erőfeszítéseik ellenére nem bíznak benne, hogy végleg fel tudják számolni az em­bercsempészetet. Üjabb vál­lalkozók mindig akadnak, hi­szen az idegenek átcsempé- szésére lényegében elég egy gépkocsi. De talán még töb­bet jelent, hogy egyes ame­rikai vállalkozók szívesen tá­mogatják őket, ugyanis ily módon olcsó és szófogadó munkaerőket kapnak. Nem kell tartaniok a szakszerve­zetektől, vagy a dolgozók elégedetlenségétől. Sok mun­kahelyet egyenesen az ille­gális bevándorlók számára létesítettek, olyan munkahe­lyeket, amelyeken az ameri­kaiak többsége ilyen feltéte­lek mellett nem lenne haj­landó dolgozni. Gáti István mi 4 émm * h '1111 i-jJK mkfí . iW&S *P fwM ■ m\ HH.%: - j Illegális bevándorlókat fogtak el az amerikai hatóságok (Fotó: Newswerk — ks> Lázár György és Nyikolaj Rizskov együttműködési szerződést irt alá A KGST 42. ülésszaka során kedden kétoldalú kormány- megállapodáSbk aláírására került sor. Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet küldöttség vezetője a vállalatok közvetlen együttműködését, valamint a közös vállalatok alapítását szabályozó egyezményeket írt alá Lázár György miniszterelnökkel, továbbá a Bolgár Népköz- társaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság küldöttségeinek vezetőivel. Tanácskozás Európa biztonságáról és az együttműködés kérdéseiről Az osztrák fővárosban kedden ünnepélyes keretek kö­zött megnyílt az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó harmadik utótalálkozó. Belgrád és Madrid után ezúttal itt tárgyalnak 35 állam (Albánia ki­vételével valamennyi európai ország, az Egyesült Álla­mok és Kanada) képviselői az 1975-ben Helsinkiben el­fogadott ajánlások végrehajtásáról, illetve az együttmű­ködés fejlesztéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents