Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-04 / 260. szám

NÉPÚJSÁG 1986. november 4„ kedd Ünnepi megemlékezés Kalocsán az ellenforradalom leverésének 30. évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) Az elnöki zárszót követően az Internacionáléval fejező­dött be az ünnepi állomány­gyűlés. * * * A rendezvényre meghívták azokat a Békés megyeieket is, akik a 37. Budapesti For­radalmi Ezred kötelékében közreműködtek az ellenfor­radalmi erők felszámolásá­ban és a politikai helyzet konszolidálásában. Pádár Ottó a MOM galvanizáló­részlegében dolgozik jelen­leg Battonyán. — Mikor vonult be, és hol szolgált? — Mint sorkatona 1955 vé­gén vonultam be Kiskunha­lasra, majd Félegyházára ke­rültem tiszthelyettesi iskolá­ra. Emlékszem, 1956. október 23-án már riadókészültséget Pádár Ottó Battonyáró! rendeltek el alakulatunk­nál. .. Kocsis Géza főhad­nagytól, aki most alezredesi rendfokozatban van, kaptuk a legközelebbi információkat az akkori eseményekkel kap­csolatban. Október 26-án hajnalban indult ezredünk Budapestre, és először a Juta-dombok vonalánál ta­lálkoztunk fegyveres ellen­forradalmárokkal. A felderí­tők közül Jurinovics Miklós százados lett a tűzharc első áldozata. Többen megsebe­sültek, köztük magam is... — Mi történt önnel az­után? — Haslövést kaptam és először a pestszenterzsébeti, majd pedig a repülőskórház­ba kerültem. Ott három hó­napig feküdtem és hat műté­ten estem át. Azután lesze­reltek. .. 1958-ban vettem át a Munkás-Paraszt Hatalo­mért Emlékérmet, tavaly pe­dig a Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozatával tüntettek ki... —y —n November az egészségkultúra hónapja Az egészségmegőrző nem­zeti programot a Miniszter- tanács elfogadta, a részletek kidolgozása egy szakembe­rekből alakuló bizottság és a különböző minisztériumi tárcák feladata lesz. „Hinni és segíteni kell minden te­rületen ezt a programot, hi­szen hazánk halálozási mu­tatói nemzeti gondot jelen­tenek” — mondotta az egészségkultúra hónapjának megnyitóján dr. Hutás Imre egészségügyi államtitkár. A Pécsett rendezett országos megnyitó ünnepségen orvo­sok, tanácsi irányítók, újság­írók számára rendezett ke- rekasztal-beszélgetés során kérte Hutás Imre a sajtó segítségét. Jelszavakkal, plakátokkal, az egészségnevelés korábbi eszközeivel nem lehet meg­felelő eredményeket elérni, más módszereket kell ke­resni. A sokkoló hatású ne­velő filmek, intő példák a különböző kultúrájú embe­rek. a társadalom különféle rétegeiben élők között akár egymásnak ellentmondó ha­tást is kiválthatnak. Az Egészségügyi Világ- szervezet, a WHO több más külföldi várossal együtt Pé­cset az egészség városának választotta. Természetesen nem azért, mert ott már min­denki egészséges. Az ok, hogy a megfelelő komplex prog­ramot kidolgozták, és folya­matosan végrehajtják az emberek egészségének meg­őrzéséért. Felmérték a la­kosság egészségi állapotát, megtervezték a megelőzés, az egészségmegőrzés, a gyó­gyítás és a gondozás teen­dőit. Többek között például megalakították a megyében a nem dohányzó orvosok egyesületét, amelyhez már több százan csatlakoztak. Az egészségkultúra hó­napjának egyik elképzelése, amelyet az Országos Egész­ségnevelési Intézet fogalma­zott meg, hogy november 17-ét az egész országban nyilvánítsák füstmentes nappá! Az egészségkultúra hónapja azonban nemcsak az egyes szakterületek, a fogorvosok, a szemészek, a belgyógyászok gyógyító megelőző munkáját segíthe­ti, a közösen kidolgozott és megvalósított programnak egészségünk egészének meg­őrzéséért érdemes megszü­letnie. B. Zs. Hz Industrialexport a külpiacokon A gyárak és komplett, be­rendezések exportjával fog­lalkozó Industrialexport to­vább szélesíti fővállalkozói tevékenységét, s újabban a gyárépítéshez szükséges szolgáltatások, kiegészítő áruk külföldi értékesítésére is vállalkozik. Ehhez a, vál­lalat a közelmúltban kapta meg az engedélyt a Külke­reskedelmi Minisztériumtól. Az Industrialexport első­sorban a Szovjetunióban, In­diában, Kínában, Nigériá­ban értékesíti termékeit. Az exportálandó berendezések jelentős hányadát a magyar iDar gyártja, de egyes fon­tos technológiai részegysé­gek csak a fejlett ipari or­szágokból szerezhetők be. Azt tervezik, hogy ezeket nemcsak megvásárolják, ha­nem hazai gyártásukat is megszervezik. Már megkezdték az ehhez szükséges külföldi piacszer­vezet kiépítését. A közel­múltban Bécsben megalakí­tották első külföldi vegyes vállalatukat Wienna Trade néven. Az új cég kereske­delemfejlesztési tevékeny­séget folytat, Ausztriában és Magyarországon egyaránt támogatja a műszaki együtt­működést, fővállalkozói megbízatásokat közvetít. A vegyes vállalat bekapcsoló­dik a termelésfejlesztés fi­nanszírozásába is; tevékeny­ségét harmadik piacra kiter­jesztve már hozzálátott ilyen vállalkozások előkészítésé­hez. Törekvéseinek eredmé­nyeként az Industrialexport bekapcsolódik osztrák fő- vállalkozásban készülő be­ruházások kivitelezésébe. A hazai iparfejlesztést elő­segítő vegyes vállalat ala­pításáról kezdtek előkészítő tárgyalásokat az Egyesült Államokban is az Industri­alexport képviselői. A ter­vek szerint a vegyes válla­latba hazai és külföldi ban­kokat is bevonnának, hogy az üzlet felfutásához szük­ségessé váló tőkét így bizto­síthassák. Távolabbi elkép-. zelés, hogy a harmadik kül­földi vegyes vállalatot Ja­pánban hoznák létre. Az exportjog kiszélesíté­sével a vállalat lehetőséget kapott arra, hogy kifejlesz- sze kereskedőházi tevékeny­ségét. Elsősorban olyan cik­kek külkereskedelmével kí­vánnak foglalkozni, amelyek kapcsolódnak a nagyberen­dezések exportjához. A megelőzés a fő feladat Beszélgetés megyénk fogorvoslásáról Nem szívesen emlékezem gyermekkorom fogorvosok­kal kapcsolatos élményeire. Majd három évtized táv­latából eszembe jut, hogy a fogápolást szüléink intése alapján a fogmosás és a gyakori almarágás jelentette. Fogorvoshoz csak akkor szaladtunk, ha már fájt valami. Igaz, nem is nagyon volt kihez és hová menni. Na és azok a műszerek és módszerek —, nem véletlen, hogy inkább kínzó élmények jutnak eszembe, mintsem az enyhülő kínok. Mostanában ha fogorvosi rendelőben járok, gyakran látok gyermekcsoportokat, egész osztá­lyokat. Rajzolnak, posztereket nézegetnek, jókedvűek, csöppet sem félnek a rájuk váró kezeléstől. Sokat vál­tozott a világ! Hogy valójában mennyit, arról dr. Rück András megyei stomatológus szakfőorvost kérdezzük: — A valódi minőségi vál­tozást a hatvanas évek elejé­től számíthatjuk. Az iskola­fogászati munka ekkor már Békés megyében úttörő je­lentőségűnek mondható. Az utóbbi öt évben megyeszer- te száznál több fogorvos fo­gadja a betegeket. A koráb­bi években általában tíz be­töltetlen állásunk volt. Hiá­ba jött több új szakember, ugyanennyi el is ment. Nap­jainkban az országos állás- lehetőségek csökkentek. Ta­valy már alig tudtuk elhe­lyezni itthon a megyénkből elszármazottakat. Most is­mét van 5-6 üres állásunk, de ez tulajdonképpen termé­szetes váftozást, szelekciót jelent. Főként a megye észa­ki részein vannak üres állá­sok, ahol kicsi az infrastruk­turális megtartó erő, nincs megfelelő telefon és útháló­zat. A szakmai elvek szerint községekben 5 ezer lakosra számíthatunk egy fogorvost. A tanácsok jogkörébe tar­tozik a fogorvosok kinevezé­se és ez tulajdonképpen most már hasznos dolog. Megpróbálják a települést vonzóvá tenni a szakemberek számára. Így történt példá­ul Zsadányban, Sarkadke- resztúron, Nagykamaráson, ahol új rendelőket és laká­sokat adott át a tanács. Az állóeszköz-ellátásról közpon­ti pénzből gondoskodunk. A géppark eléggé elhasználó­dott, de csak fokozatosan le­het kicserélni a műszereket. — Hogyan épül fel a me­gye fogorvosi hálózata? — Az állami egészségügyi hálózat működtetéséért ezen a területen is a szakfőorvos a felelős. Nálunk már a het­venes évek elejétől preven­ciós és protetikus főorvos­helyettes segít a szakmai irányításban. A prevenciós feladata az iskolafogászati munka, a megelőzés irányí­tása, míg a protetikus he­lyettes szinte diplomáciai küldetést teljesít. Összekötő kapocs a fogtechnikai válla­lat és a szakma között. Vi­tás esetekben véleménye je­lenti a szakmai kontrollt, közvetíti a kéréseket a vál­lalat képviselői és a fogor­vosok között. Tevékenységé­nek eredménye, hogy lénye­gesen csökkent a reklamáci­ók száma. — Kísérjük végig egy em­ber életén keresztül, mikor mit tehetnek a betegekért a fogorvosok. — Nagy jelentőségűnek tartom a védőnők egyre ha­tásosabb segítségét. Ők ta­lálkoznak legelőször a ter­hesekkel és hároméves ko­rukig a kisgyermekekkel. A terhes mamák megváltozott állapotukban hajlamosabbak az ínygyulladásra, a fogszu­vasodásra, a fogágy megbete­gedéseire. A védőnők meg­tanítják őket tennivalóikra, a helyes táplálkozásra, a száj higiéné betartására. Fel­világosítják a mamákat a kisgyermekek cumis táplá­lásának, ujjszopásának hely­telenségéről. Arról, hogy nem szabad túlédesíteni az ételeket, mindig a korának és fejlettségének megfelelő rágásra kell késztetni a gyermeket. A fluoridtabletta- akció bevezetése ds a védő­nők segítségével történik. A 3+2-es rendszerben dolgo­zunk, ami azt jelenti, hogy három napig felnőtteket, két napig gyerekeket lát el a fogorvos. Nyáron az óvodá­sokat várjuk a rendelőbe. Főállású gyermekfogászat a megyében két helyen van. A megyeszékhelyen négy, Gyu­lán pedig három ilyen ren­delő található, ezenkívül Mezőberényben forgórend­szerben látjuk el a gyermek­fogászatot. Berényben száj- higiénikus nővér is dolgozik. E szakterület jelentősége a jövőben érezhető igazán. Or­vosi segédlettel bizonyos munkát végezhetnek a száj­ban is, döntően azonban a helyes szájhigiéne oktatása a feladatuk. Terveink szerint a megelőző fogászatot kell fej­lesztenünk, mert a felnőtt­ellátásban állásfejlesztéssel minőségi javítást már nem tudunk elérni. — Mikor végez jó munkát az iskolafogorvos? — A teljesítményt még mindig az egy gyermekre jutó tömésszám alapján mér­jük. Szerintem nem sok vi­gasztaló van abban, ha meg­várjuk, amíg a fog kilukad és betömjük. Így 18 éves koráig legalább tíz tömött foga lesz a fiatal felnőttnek. Ezért is nagyon fontos a megelőzés. Van olyan isko­lafogászatunk, ahol azt érté­keljük már, hogyan szaporo­dik a gyermekek között az épp fogúak száma. Békéscsa­bán a Lencsési lakótelepen iskolába járók között ver­seny alakult ki a fogbeteg­ségek megelőzésében és a helyes szájhigiéné elsajátí­tásában. — Ki gondoskodik a kö­zépiskolásokról? — Sajnos a serdülők min­den vonatkozásban az egész­ségügy perifériáján találha­tók. A gyerekek ebben a korban befelé fordulnak, gondjaik adódhatnak az is­kolában és a családban. Ek­kor jelentkezhetnek a káros szokások, a dohányzás, az alkoholfogyasztás. Ilyenkor a fogorvosi rendelőből eltűn­nek a gyerekek, és csak ak­kor kerülnek újra elő, ha például már szép foggal menyasszonyi fényképet akarnak csináltatni. Az iga­zi fogszuvasodási gondok pe­dig serdülőkorban jelent­keznek. A front- és az alsó­felső fogak szuvasodása a gyógyításban nagy szakmai igényességet kíván. Három iskolai fogászat gondoskodik a középiskolásokról a me­gyében, de teljes egészében nem tudják ellátni a gyere­keket. Mégis lényeges javu­lás tapasztalható a terüle­ten. A célunk az, hogy 12 éves korban lehetőleg 3-5- nél több tömött foga ne le­gyen a gyerekeknek. Ideális lenne, ha új iskolát csak: fogorvosi rendelővel együtt építenének. — A fiatalokkal fokozott figyelemmel foglalkoznak. A felnőttellátásban milyen gon­dokkal találkoznak? — Negyven év felett fog- ágybetegség miatt annyi fo­gat veszítünk, mint ameny- nyit korábban a szuvasodás miatt. A szuvasodás ellen sokat tehetnek a fogorvosok, a fogágybetegségekről vi­szont ugyanez nem mondha­tó el. Csak a szájhigiénés szokások javulásától várható eredmény. Persze ezeket a szokásokat gyermekkorban kell kialakítani és személyi higiéné nélkül nincs száj­higiéne. Konzultációs ellá­tást biztosítunk a paradon- tológián, de ez csak ott ered­ményes, ahol a beteg haj­landó együttműködni. Tény, hogy a pótlások számát 40- 50 éves korban lényegesen nem tudjuk csökkenteni. Ér­zékenyen érinti az embereket a fogpótlások minősége, el­készítésének határideje. A fogtechnikai vállalat nemré­giben költözött megfelelő körülmények közé, és mun­kájuk jónak értékelhető. A békéscsabai rendelőben ösz- szekötő fogtechnikus dolgo­zik, aki már nemcsak hibael­hárító és javító munkát vé­gez. Legfontosabb feladata, hogy az arra rászorulóknak minél hamarébb készítsen fogpótlást. A kivehető egy hét alatt, a rögzített 48 óra alatt áll a beteg rendelkezé­sére. Az összekötő fogtech­nikus léte természetesen nem biztosíték arra, hogy itt a megyeszékhelyen mindenki­nek megoldja a gyors fog­pótlás gondját. — A VII. ötéves tervek el­képzeléseit alakítva mire gondoltak? — A városokban csak is­kolafogászati fejlesztésre van lehetőség. A fogszabályozás­nál hetenként délutáni ren­delés is van Gyulán, szeret­nénk Békéscsabán ugyan­ilyen szakrendelést kialakí­tani. Nagy eredmény, hogy a kórházak baleseti sebészeti osztályain megfelelően kép­zett szájsebészek segítenek az egyre gyakoribbá váló arc- és állcsontsérülteken. A városokban már nem gond a délutáni rendelés. Faluhe­lyen legalább hetenként két­szer délután is fogadni kell a betegeket. Sürgősségi ellá­tást éjszakánként és hétvé­geken, ünnepnapokon a szakrendelőkben és a kórhá­zakban felváltva biztosítunk. Gondot jelent a szakdolgozók utánpótlása. A bérszínvona­luk hihetetlenül alacsony és ezért nagy a fluktuáció. Sze­rintem a fogorvosi hivatás sok más orvosi szakmánál változatosabb és nagyobb si­kerélményt biztosít. Aki igé­nyes, annak a továbbfejlő­dés, a tudományos kutatás lehetősége is biztosított. Le­het publikálni, új dolgokat tervezni. Ezért sem lehet egyhangúnak, hétköznapinak nevezni ezt a pályát. Köszönjük a beszélgetést. Bede Zsóka Miskolc: 9 óráig tilos az alkoholfogyasztás November 1-jétől délelőtt 9 óráig nem árusítanak al­koholtartalmú italokat Mis­kolc és a városkörnyék több mint harminc településének élelmiszerüzleteiben. A ven­déglátóipari egységek már az elmúlt években sem szol­gáltak fel alkoholt 9 óráig, a tilalom azonban olyan mértékben megnövelte az élelmiszerboltok reggeli zsú­foltságát és aíl italfogyasz­tást az üzletek körül, a sza­badban, hogy levelek ezrei érkeztek a tanácsok vezetői­hez: szüntessék meg ezek­ben az egységekben is az al­kohol reggeli árusítását. Miskolc Város Tanácsá­nak kereskedelmi osztálya ilyen előzmények után hozta meg a rendelkezést: novem­ber 1-jétől valamennyi ál­lami, szövetkezeti és magán­élelmiszerüzletben tilos a reggeli órákban az alkoholos italok árusítása. A város és városkörnyék ipari nagyvállalatainak ve­zetői azt kérték: az üzemek közelében lévő néhány ke­reskedelmi egységben a dé­li órákra is terjedjen ki a tilalom. Eddig ugyanis sok gondot okozott, hogy egyes dolgozók a délutáni műszak­ra alkoholos állapotban ér­keznek. Az egészségkultúra hónapjának megnyitóján dr. Hutás Imre államtitkár Fotó: Kertész Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents