Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-29 / 281. szám
1986. november 29., szombat o lEHiHK-fíTd SZÜLŐFÖLDÜNK Okánv A főutca madártávlatból Az a bizonyán emléktábla A Haladás Tsz szárítója Nyílászárókat gyárt az áfész helyi fattzeme Tetszetős bútorokat készít a Mezőberényi Faipari Szövetkezet itteni üzeme Pelikán a címerben A községháza egyik tisztségviselője mesélte: meghívták őket a biharugraiak vendégségbe. Megmutatták nekik a tavakat, bemutattak egy halászatot, aztán együtt meglátogatták Szabó Pál házát — egyszóval jó napjuk volt. Most aztán törhetik a fejüket, mert a meghívást illik visszaadni, csakhogy milyen programot szervezzenek a vendégeknek. Okány- ban — úgymond — nem sok a látnivaló, legfeljebb egy emléktábla az iskola falán, amely hírt ad arról, hogy 1847. június 10-én itt járt Petőfi Sándor. Az eseményről maga á költő is beszámol az Üti levelekben, elárulva azt is, hogy a falu kocsmájában étkezni szeretett volna, de hasztalan. A rossz nyelvek szerint az utazó, ha egyáltalán erre vetődött, néha az új időkben is, a poéta sorsára jutott e tekintetben. Ugyanakkor a helybéliek időnként egyebekben is érezhetnek hiányt. Ám mielőtt erről szólnánk, ismerkedjünk meg a falu történetével. Községkrónika - nyomtatásban Könnyű helyzetben vagyunk: Házi Albert, a helyi termelőszövetkezet immár nyugdíjas főkönyvelője 1984- ben a községi tanács gondozásában megjelentette az „Okány krónikájá”-t. Legjobb tehát a kezdetektől napjainkig ívelő helytörténeti munkára hagyatkoznunk rövid történelmi sétánkon. Okány (Okán = szláv nyelven „nagyszerű ember”) az Árpád-kortól 1950-ig Bihar megyéhez, illetve Trianontól a maradék Biharhoz, jelenleg pedig Békés megyéhez tartozik. Írott emlékekben először 1220-ba’n szerepel. Helyzetét az első világháborúig Várad, Gyula és Sarkad mindenkori állapota határozta meg. Sorsát a törökdúlás idején ez a település sem kerülhette el. Lakatlan pusztává lett. Az újra település- névjegyzéke semmi azonosságot nem mutat a 150 évvel korábban keltezettel. A krónikaíró szerint alig tudunk valami biztosat afelől js: kik és honnan jöttek benépesíteni a Körös (ma Holt-Körös) e vidékét, amely a környék többi falujától eltérően nem nagyúri, hanem kis- nemesi birtok lévén eleve kevesebb segítséget kapott az újraéledéshez. A Sárrét lecsapolása a XIX. század második felében azonban Okányt is virágzásnak indítja. Csapatostól jönnek a reformátusok. Fa van a környéken az ártéri erdőkben. Homokbányát is nyitnak a közelben. Lehet építkezni. 1850-ben már 2000- en laknak itt, fél évszázad múltán 3 és fél ezren. A falu urai a XVIII. század utolsó harmadától a Szlávyak. Közülük József 3 év várfogságot is szenvedett, merthogy részt vett a 48-as szabadság- harcban, de már 1865-ben Bihar megye főispánja, majd miniszterelnök. Az ezredfordulótól 1930-ig tart Okány fénykora — életerejét még Trianon sem törte meg igazán — 1920-ban 4 és fél, 1930-ban 5200 lelket számlál, önálló képviselőtestülete van, iskolákat indít. sőt, óvodát is. Gyógyszertár, körorvos, közkút, gazdakör, községi fürdő (amelynek medencéjében a mozi udvarán meszet tároltak utóbb), a temérdek jószág mellé állatorvos — mindez nem hiányzik Okány- ból. Földosztástól földosztásig A vasút is az ezredfordulóra éri el a községet, az okányi földművesek Várad és Szalonta piacaira hordják terményeiket, s bár nőttön- nő a forradalmasodó zsellérek serege, kik 1919-ben hatósági intézkedés nélkül is földet osztanak, meg házhelyet, a falu mégis, a direktórium bukása után is, emelkedni képes még: a cséffai járás székhelye lesz, amely rangot Ugra hiába is pereli tőle, viseli 1928-ig, míg Sarkad fölébe nem kerekedik. Mi magyarázza a bemutatott népességnövekedést a történelem által is szorongatott helyzetben? Két fontos dolog: Okányban az országos 6 százalékkal szemben 23 százalék volt a közös legelő és a kiosztott örök föld, s megmaradtak az osztott házhelyek is az új tulajdonosok birtokában. Szabó Pál szerint egyébként Biharban Okány volt a legszocialiszti- kusabb falu, amely igen népes küldöttséggel képviseltette magát 1944-ben a vésztői országos földmunkás- kongresszuson is. Az új, az 1945-ös földosztásra itt 1580 igénylő (700 nincstelen) sorakozik. Okány 1950-ben az újonnan alapított sarkadi járáshoz került, s megkezdődik lassú hanyatlása is, amely 3 évtized alatt oda vezetett, hogy lakóinak száma 3600-ra csökkent. Három okányiból egy másutt kellett hogy boldogulását keresse. Másfél évtized múlva Okány már a szeghalmi járáshoz tartozik. Hat termelőszövetkezetéből sorozatos egyesülésekkel, összevonásokkal előbb kettő, a Petőfi meg az Alkotmány alakul ki, majd kétszeri nekirugaszkodással, 1975-re létrejön az új, a 10 ezer holdas Haladás Termelőszövetkezet. Addigra jószerivel megszűnik a tanyavilág is Okány határában: 1960 és ’70 között 200 tanya költözik a faluba. II falu új erőre kap Okány valamikori címerében egy pelikán látható, amely saját begyéből táplálja a kicsinyeit, jelképezve, hógy ez a címer egy önfenntartó református községet szimbolizál. De érvényes-e ma is ez a jelkép? Az okányiak úgy tartják, hogy legalábbis ami az önfenntartást illeti — igen! ök például most kimaradtak — ugyancsak hátrányos helyzetük ellenére is — abból a körből, amelyet ma már hivatalosan is a népgazdasági- lag haegsegítendő térségek közé sorolnak. Képes-e tehát Okány saját magát eltartani? Vegyük sorra. A sokáig gyengélkedő termelőszövetkezet a legutóbbi időkben megerősített szakmai vezérkarral az élen az egész tagság fokozott erőkifejtésével sikeresen lábra- állt. Gazdálkodása kiegyensúlyozottá vált. A búza-, a kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés, a szarvas- marha-, a juh- ési baromfitartás, a szövetkezet varrodája és az országban hagyományos fűrészt egyedül gyártó faüzeme mintegy hatszáz helybelinek ad munkát. A Mezőberényi Faipari Szövetkezet itteni üzeme, a tanács költségvetési üzeme, az áfész faüzeme, az iskola meg a többi intézmény további 400 embert foglalkoztat. Az ingázók száma így is eléri a 300-at, s ha az előbbiekhez hozzávesz- szük, hogy 1800-an vannak Okányban a munkaképes korúak, még mindig marad 300-400 ember, főleg asz- szony a faluban, aki csak a háztájiban kamatoztatja munkaerejét. Meg is hizlalnak itt a portákon mintegy 10 ezer sertést évente, úgy, hogy a szövetkezetnek erre az ágazatra nincs is már külön gondja. De lépjünk tovább. Az utóbbi néhány évben ház már nem nagyon épült a községben, azt megelőzően viszont 20-30 is évente. 1970 és 1979 között például 185. Ennél is fontosabb, hogy a hatodik ötéves tervben bevezették a vizet a falunak mind a hatvan utcájába, a lakások 70 százalékába. Az 1368 lakásból 367 volt fürdőszobás hat éve, ma már minden második. Üj ABC és kövesút is épült az eltelt öt év alatt. Most pedig 800 forintot fizetnek családonként évente egy . új óvodára az okányiak, akik tavaly a tervezett másfél millióval szemben 2 millió forint értékű társadalmi munkával segítették a gyermekintézmények fejlesztését. Ez az utóbbi egy kicsit központti kérdéssé vált a faluban, hiszen a népesség- fogyás szinte megállt, s igen sok felnövő fiatal marad itthon újabban. Okányban jelenleg a 40 éven aluliak száma eléri az 1700-at. A 224 szakmunkás mellett itt 204 érettségizett és 52 felsőfokú képesítésű szakember él és dolgozik. Egy másik népes korosztály az időseké, a 60 évnél korosabbak többen vannak 800-nál, ugyanakkor nagyon hiányoznak — főleg az irányításból — a középkorúak. Ez megnehezíti a nemzedékváltást, miután a ' fiatalok energiáit a családalapítás és az egzisztenciaalapozás gondjai kötik le. A falu, amiben csak tud, segít is a fiataloknak. A lakásszerzés megkönnyítésével, az ellátás javításával. Az utóbbi sajnos időnként nehézségekbe ütközik: P 42 iparos közt nincs férfiszabó és kevés a cipész. Komolyabb bevásárlásokra Gyulára, Csabára, Berettyóújfaluba, Szeghalomra, Debrecenbe kell utazni, s bár a vasúti és a buszközlekedés viszonylag jó, sokakat bosz- szant, amikor egyszerűbb dologért is fel kell kerekedni OkánybóL Arról aztán már ne is beszéljünk. hogy elavultak az órvosi rendelők, korszerűsíteni kellene az egészségházat, bővíteni a kiépített úthálózatot, megoldani a bélés csapadékvíz-elvezetést, vizesblokkot építeni az iskolába, közben majdnem kidől a tanácsháza végfala, feladatának ellátására alig- alig alkalmas a művelődési ház. „lerobbant” a vendéglő, a presszó. Hogy ezek után mi az, amit jó szívvel megmutathatnak majd az ugraiaknak és bárki látogatóknak? Talán p, könyvtár, mert az igazán szép, akárcsak a Mezőberényi Faipari Szövetkezet itteni üzemében készülő bútorok (ebben az üzemben nemsokára 100-an dolgoznak a jelenlegi 60 helyett, ha elkészül az új üzemcsarnok). A Vésztő és Vidéke Áfész helyi faüzemében nyílászárókat gyártanak, olyat, amikért az építkezők távolabbi KISLEXIKON Lakosok száma 3460 férfi 1675 nő 1785 Munkaképes kord 1800 Tanuló 400 Óvodás 120 15 év alatti 725 40 év alatti 1700 60 év feletti 811 Szakmunkás 224 Középiskolát végzett 204 Felsőfokú végzettségű 52 Iparban dolgozók száma 292 Építőiparban 78 Kisiparban 42 Mezőgazdaságban 600 Szállításban 87 Kereskedelemben 130 Ingázik 300 Inaktív keresőképes 300 Lakások száma 1368 Fürdőszobás 650 1970 után épült 300 Szilárd burkolatú utak aránya 13% 100 lakosra Jutó bolti alapterület 30,7 m2 Minden ötödik okányi 15 év alatti Egy új szolgálati lakás A tsz varrodája településekről is eljönnek. Az új gyógyszertárat, a napközit is megtekinthetik a vendégek, ezek a tanács költségvetési üzemének munkáját dicsérik. Aztán . a tanácsi szolgálati lakások és az új lakóházak egész sora, az iskola a Petőfi-emléktáb- lával is kínál látnivalót, de a gondos gazda kezenyomát őrzik a Haladás Tsz majorjai Is. Az okányiaknak tehát nincs mit szégyenkezniük falujuk — ha csak lassan is, de mégiscsak — alakuló, szépülő, új arculatáért, amely tükrözi, hogy az itt lakók — idősek és fiatalabbak — elődeik címeréhez is hűek maradtak. Kőváry E. Péter Fotó: Fazekas László
