Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-29 / 281. szám
NÉPÚJSÁG 1986. november 29., szombat A megyei pártbizottság 1986. november 27-1 határozata A fejlesztésekben továbbra is a figyelem középpontjában kell állnia a lakásépítésnek, az ivóvízminőség-javító programnak, az egészségügyi ellátás és az oktatás kiemelt területeinek. Törekedni kell arra, hogy a tanácsi érdekeltségi bevételek lehetőség szerint növekedjenek. Az 1987-es évre kitűzött feladatok sikeres megvalósítása érdekében tovább kell fejleszteni a tanácsok egymás közötti, valamint a tanácsi és a nem tanácsi szervek közötti együttműködést. III. a Központi Bizottság 1986. november 19—20-i határozatának — a gazdasági munka megjavítása — megyei feladataira (Folytatás az 1. oldalról) rugalmasabban és gyorsabban alakuló termékszerkezet továbbfejlesztése. Törekedni kell az együttműködés, a kooperáció szélesítésére, közös vállalatok létrehozására. Tovább kell fejlesztenünk a kialakult kapcsolatainkat a Külkereskedelmi Minisztériummal. A megyei vezetés, a vállalatok és a szövetkezetek pedig bővítsék kapcsolatrendszerüket a külkereskedelmi vállalatokkal. 3. Arra kell törekednünk, hogy az utóbbi években növekvő tendenciájú, a népgazdaságinál kedvezőbben alakuló vállalati eredményességet megőrizzük, a maximális eredménylehetőségeket realizáljuk, illetve a kevésbé kedvező jövedelmezőségű területeken előrelépjünk. A megye politikai, állami és érdekképviseleti szerveinek a gazdálkodó egységekkel szemben támasztott követelmények meghatározásánál az eredményes gazdálkodás kiemelt helyen szerepeljen. 4. Fokozottabb figyelmet kell fordítani továbbra is a 15 kiemelt vállalatunk és szövetkezetünk tevékenységének alakulására, az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt fektetve azokra, ahol jelentősebb beruházások, fejlesztések valósulnak meg a jövőben (Kner Nyomda, húskombinát, üveggyár). 5. A még hatékonyabb foglalkoztatás megvalósításáért ösztönözzük a kevésbé termelékeny, és kényszerűségből, illetve területileg nem megfelelően foglalkoztatott dolgozók szervezett munkakör- és célirányos munkahely-változtatásait. Ehhez szükséges a jövőben a szervezett átképzések bővítése. Jelentős tartalékaink, és igen nagy felelősségünk az éveken belül nagyobb létszámban újonnan munkába állók célori- entáltabb képzése. A megye ágazati és termelési szerkezetét még határozottabban figyelembevéve kell továbbfejleszteni a szakember- képzés és -továbbképzés rendszerét, feladatait. Ebben az oktatási terület mellett jöbban kell érvényesülnie az irányításnak és a megalapozottabb szükségletnek egyaránt. E feladatra átfogó program kidolgozása szükséges. A foglalkoztatottakon belül növekvő és összetételében szakmailag csak mérsékelten javuló a nem termelő dolgozók aránya, pedig e rétegnek a műszaki előrelépésben, a szerkezetváltásunkban, a megye felzárkózásában meghatározó szerepe csak erőteljesebb szakmai fejlődéssel valósulhat meg. 6. Fokozottabban kell támogatnunk a főmunkaidőben végzett és differenciáltabban bérezett hasznos munkavégzést. A keresetszabályozás adta lehetőségek kihasználásával egy időben jobban érvényt kell szerezni a fegyelmezett, magasabb szakképzettséget igénylő, nagyobb értéket és megbízhatóbb minőséget előállító munka anyagi megbecsülésének. El kell érni, hogy a termelési folyamatokban kulcsszerepet vállaló munkahelyek egyéni és társadalmi értékítélete helyreálljon. Továbbra is fenn kell tartani a kiegészítő és kisegítő tevékenységeket a jogi keretek között a társadalmi és az üzemi érdek' figyelembevételével. 7. A kutatási eredmények eredményesebb és gyorsabb gyakorlati alkalmazása érdekében fokozni kell az együttműködést a megyei és megyén kívüli kutatóműhelyek és a gazdálkodó egységeink között. Szélesebb körű információval, gyakorlati bemutatókkal kell ösztönözni üeemeinket a kutatási eredmények még jobb megismerésére, hatékonyabb gyakorlati alkalmazására. A megyében működő tudományos kutatási és oktatási intézetek iránymutató, segítő feladatait ki kell munkálni. 8. A megye viszonylagos elmaradása több területen szükségessé teszi, hogy a termelő tevékenység növelésével párhuzamosan kiemelt figyelmet fordítsunk a termelői és lakossági infrastruktúra fejlesztésére. Nagy felelősségünk a lehetőségek, a vállalati, szövetkezeti és lakossági összefogás további hasznosítása a jelenlegi (egészséges ivóvíz, hírközlés, gázprogram) és előkészítendő (szennyvízhálózat, úthálózat) feladatainkban. Kiemelt figyelmet szükséges fordítani a termelési és infrastrukturális téren legelmaradottabb három térségünk fejlesztésére. 9. El kell érnünk, hogy a népgazdasági irányítási és szabályozási feltételeket ne az elmaradások és nehézségek kizárólagos megmagyarázására, hanem azt tudomásul véve és egyre jobban alkalmazkodva hozzá végezzük tevékenységünket. Növelni kell a politikai és erkölcsi felelősséget a törvényes előírások betartásában, a hatósági munkában, a szerződéses fegyelem biztosításában, az indokolatlan áremelések visszaszorításában, a szabálytalanságok feltárásában, a következetesebb ellenőrzés és felelősségre vonás alkalmazásában. 10. Az új vállalatvezetési formák bevezetését követően a dolgozók demokratikusabb és szélesebb körű bevonásával a vállalati döntés előkészítésében, a döntésben és az ellenőrzésben el kell érnünk, hogy az új testületek működési zavarai csökkenjenek, munkájuknak érdemi elemei erősödjenek, az együttműködés és a szocialista tulajdonnal való hosszabb távú gazdálkodás felelőssége erősödjön. 11. A szociálpolitika területén a központi intézkedések mellett a megyei feladatokra és sajátos szociális problémákra kellő figyelmet kell fordítani, melynek végrehajtásában az állami és társadalmi szervezetek tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni és segíteni szükséges. Az 1987. évi gazdaságpolitikai feladataink meghatározásában döntő jelentőségű a teljesíthetőség érdekében, hogy a feladatok végrehajtói a reális népgazdasági lehetőségből kiindulva teremtsék meg a növekedési ütem gyorsításának feltételeit. Fel kell számolni valamennyi helyileg jelentkező visszafogó erőt és minden eszközzel segíteni, erősíteni kell a pozitív kibontakozást. El kell érni, hogy a termelésnövekedéssel legalább arányos exportbővülést érjünk el, megállítva a tőkés árbevétel csökkenését. A fejlesztési forrásokat szigorúbban kell koncentrálni a technológiai és gépi fejlesztésekre, a kapacitásbővítéseknek jelentősen kell szolgálnia a termékek értéknövelését, a minőség erőteljes javítását. Érvényesíteni kell a rendelkezésre álló anyagi erőforrások és munkaerő ésszerű hasznosításáért való felelősséget. Beleértve az ezekkel hosszabb távon való gazdálkodás felelősségét is. A meggyőzés, ösztönzés és fegyelmezés együttes alkalmazása nem kerülhető el. Nem mondhatunk le a termelés jövedelmezőségének további növeléséről, még nagyobb figyelmet fordítva a fajlagos ráfordítások ésszerű csökkentésére. A rendelkezésre álló eszközök, anyag, energia és munkaerő piacképesebb, nagyobb értéket képviselő termék előállítására való felhasználását kell elérni. Mindezek alapján a lehetőségek és a népgazdaság igényének figyelembevételével az 1987. évre a megyei gazdasági célkitűzéseket a következőkben jelölhetjük meg: Ipari termelésünk 2—2,5%-kal emelkedjen. Ezen belül az adottságainknak megfelelően továbbra is dinamikusan fejlődjön a szénhidrogének kutatása és termelésbe állítása. Ennek érdekében a füzesgyarmati mező termelésbe állításánál és annak infrastrukturális feltételeinek megteremtésénél megfelelő támogatás szükséges. A gépipar a piacképes termékszerkezet további szélesítésével az elmúlt éveknél nagyobb mértékben növelje termelését. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a mezőgazdasági gépgyártás, a járműipar, a szerszámgyártás további fejlesztésének, a fejlesztési programok eredményes megvalósításának. Az építőanyag-ipar a kereslet és kínálat megfelelő összhangjának megteremtése mellett tovább keresse a korszerű, jobb minőségű termékek előállításának lehetőségeit. A szabad kapacitások kitöltésére fokozza az új termékek előállítását és az exportlehetőségek kihasználását. A könnyűipari termelésben jobban alkalmazkodva a külső és belső piac igényeihez, fejlesszék tovább a termékskálát. A változó kereslet ellensúlyozására bővítse együttműködését a kapacitások kitöltésében és a rendelkezésre álló anyagkészletek kihasználásában. Nagy jelentőségű a Kner Nyomda kapacitásbővítő technológiai fejlesztése. Folyamatos figyelmet és szükség szerinti támogatást igényel. Ki kell használni az új csomagolási lehetőségeket a megye más ágazatainak fejlesztésében is. A megyei adottságoknak megfelelően továbbra is alapvető fontosságú az élelmiszeripar fejlődése. Az alapanyag-termelésben mutatkozó kedvezőbb tendenciák, a fejlesztési lehetőségek és a megnyilvánuló üzemi akarat párosulva a termékskála igény szerinti bővülésével, a minőség javulásával biztosítják a várt előrelépést. Az eddigiekhez hasonló figyelem fordítása szükséges a további fejlődést biztosító feladatok megvalósítására. u ^ Az építőipar területén alapvető fontosságúnak tartjuk a jelentkező igények még magasabb színvonalú és időbeni kielégítését. A lakásépítéseknél fokozottabban kell törekedni a jobb minőségre, a határidők tartására, az új megoldások keresésével, a jobb szervezéssel, a fegyelmezettebb munkával a költségtakarékosságra. A mezőgazdasági termelés adottságai, műszaki, technológiai fejlettségi szintje, az ott dolgozók szakmai felkészültsége egy átlagos időjárással párosulva és a szabályozás kedvező változásait figyelembe véve képes elérni a 4,5—5%-os növekedést. A termelési szerkezet alapvetően jól kialakult, annak csak kisebb üzemi finomítása ^szükséges. A növénytermesztésen belül meghatározó gabonatermesztésben reális célkitűzés az 1,6 millió tonnás termésmennyiség elérése. A cukorrépa területét feldolgozó kapacitásunknak megfelelően célszerű kialakítani. Az idei évben jelentősen megnövekedett napraforgó-termesztés a piaci lehetőségeket jobban figyelembe véve változhat. A zöldségtermesztésben a még jobb termelői és feldolgozóipari összhang megteremtésével a kistermelői koordináció javításával, a technikai háttér színvonalának további emelésével, reálisabb érdekeltség kialakításával lehet kismértékben növelni a területet. Az állattenyésztésben az adottságainknak és az igényeknek megfelelően tovább kell növelni a sertéslétszámot, a ba- romfilétszámot és a juhállományt; meg kell állítani a szarvasmarha csökkenését. Ebben természetesen saját erőnkön kívül szükséges a szabályozás pozitív változásainak kihasználása, amely jövedelmezőbbé teszi üzemi szinten az ál* lattartást. A létszámnövekedés mellett fontos feladatunk a fajlagos mutatók javulása, a takarmányfelhasználás takarékos és ésszerű csökkentése, az állat-egészségügyi helyzet további javítása. A háztáji termelés támogatása és továbbfejlesztése alapvető feladatunk, de határozottabban kell fellépni az utóbbi időben felerősödő visszásságok ellen, kerülve az általánosítást. Fokozottabban kell támogatnunk a végzett munkának megfelelő határozottabban differenciált bérezés térhódítását. A teljesítmények növelésével el kell érnünk, hogy a megye gazdaságában dolgozók jövedelmének lemaradása ne növekedjen. Az életkörülmények javítása érdekében arra kell ösztönözni a kereskedelmet, hogy az ellátás körülrriényeit és színvonalát, a szükségletek kielégítését tovább javítsa. A közlekedés területén törekedni kell a személyszállítás feltételeinek szinten tartására, illetve lehetőség szerinti javítására, a teherfuvarozásban jelentkező évközi egyenetlenségek feszültségmentesebb áthidalására, a korszerűbb szállítási módszerek további bevezetésére. A népgazdaság ismert körülményei miatt a tanácsi gazdálkodás (működés, fenntartás, fejlesztés) területén is szigorításokat kell érvényesíteni. A kiemelt célok megvalósítása érdekében nagyobb mértékben kell koncentrálni eszközeinket. A költségvetési gazdálkodás területén kiemelt figyelmet kell fordítani az egészségügyi és szociális ellátásra és az oktatásra, valamint a működés minden területén az anyagi eszközökkel való fokozottabb takarékoskodásra. A megye előtt álló jelentős gazdasági feladatok nagyobb erőfeszítéseket követelnek meg a politikai és társadalmi- szervektől egyaránt. Valamennyi társadalmi kérdés megoldása alapvetően gazdasági építőmunkánk eredményétől függ, ezért a párt-, állami, tömegszervezeti és érdekképviseleti szervek fő figyelme, energiája gazdasági tevékenységünk elemzésére, az azt segítő konkrét feladatok megfogalmazására irányuljon. Ebben a megyei pártbizottság vállalja a feladatmeghatározó és koordináló szerepet. Törekedjen arra, hogy nyugodt légkörben, csakis a munkára koncentrálva tudják dolgozóink végezni termelő munkájukat, segítse elő a progresszív, cselekvő erők még hatékonyabb érvényesülését. Folytassa és lehetőség szerint fejlessze az ellenőrzés és számonkérés kialakult módszerét, a közvetlen irányítású és a szervezetek hatáskörébe vont vezetőinek beszámoltatásán és feladatmeghatározásán keresztül jobban érvényesítse a gazdaság- politikai határozatok végrehajtására való mozgósítást, a még eredményesebb munkavégzést, a helyi felelősséget. Vállaljon továbbra is kezdeményező, segítő szerepet a megye gazdasági fejlődését, eredményességét jelentősen meghatározó kérdésekben (pl. ágazati fejlesztések, középtávú és hosszú távú tervek, nagyobb jelentőségű egyes fejlesztések, elmaradott térségek fejlesztése). A feladatok sikeres megoldásáért erőteljesebben érvényesítse a lefektetett káderpolitikai elvek gyakorlati megvalósulását. Ennek végrehajtásával el kell érni. hogy a politikai, állami, társadalmi és tömegszervezeti, vállalati és szövetkezeti vezetők példamutatása a fejlődés mozgató erejévé váljon. Természetes legyen az áldozatkész munka, az erőteljes közéleti aktivitás, a jogi előírások maradéktalan betartása és az erkölcsi normák szigorú »érvényesítése. El kell érni a társadalmi és gazdaságpolitikánk elkötelezett képviseletét, a meggyőzést, kezdeményezéssel és mozgósítással képviselni tudó és ezáltal eredményes irányítást biztosító vezetői munkát. Ez határozottabban jelenjen meg a helyi feladatokra való koncentrálásban, a saját lehetőségek kihasználásában és ezen keresztül az irányított terület eredményességének javításában. Politikai felelősségünk, hogy nem csak az utánpótlás kiválasztásában, felkészítésének figyelemmel kísérésében. hanem az adott beosztásban levők segítő ellenőrzésében. szükség szerinti felelősségük érvényesítésében is következetesebbek legyünk. A megyében és az adott térségben meghatározó nagyüzemek vezetésének és szakmai irányításának személyi feltételeiben, annak biztosításában, illetve időben szükséges változtatásában az illetékes pártszervek figyelmét, hatását és felelősségét növelni kell. A közvetlen megyei irányítású pártbizottságok legfontosabb feladata a saját területén a gazdaságpolitika adott feladatainak meghatározása, a végrehajtásra való mozgósítás erősítése és a következetesebb számon kérés. Legyenek kezdeményezőbbek, ne csak az előírt területeken lépjenek, hanem azokat figyelembe véve törekedjenek az önállóbb és testreszabottabb feladatokra, bátrabban vállalják fel azt, ami saját hatáskörükbe tartozik. Ne vállalják át, amit más szerveknek kellene megoldaniuk, hanem következetesebben kérjék a végrehajtást számon. Az üzemi pártbizottságok és pártalapszervezetek fontos feladata, hogy a gazdaságpolitikát képviseljék, ne gazdasági kérdésekben döntsenek, hanem a gazdasági feladatok megvalósítását szolgáló helyi politikai munkát határozzák és valósítsák meg. Fordítsanak figyelmet arra, hogy azok és csak azok részesüljenek anyagi és erkölcsi megbecsülésben, akik ezt munkájukkal, cselekedetükkel kiérdemelték. Teremtsenek olyan légkört, melyben elítélik a hanyag és rossz munkát végzőket, és következetesen vonják őket felelősségre. A megye párttagsága személyes példamutatással, pontos és fegyelmezett munkával, erőteljesebb meggyőzéssel álljon ki a gazdaságpolitikai feladatok mellett. A KISZ, a szakszervezetek, az érdekképviseleti szervek és mozgalmak a célok elérésében egyeztetett feladatok megismertetésében, az arra való mozgósításban, és az ezáltal elérhető eredményeken keresztül valósíthatják meg leghatározottabban érdekképviseleti szerepüket. Közös célunk, hogy az elosztható javak növelésében, a lehetőségek megteremtésében érjünk el elsődlegesen eredményeket, és ezzel biztosítsuk a vállalati és egyéni lehetőségek növekedését. A jogos érdekvédelem mellett határozottabban lépjenek fel a nem megalapozott, hangulatot keltő felvetések ellen. Mozgósítsák a dolgozókat a fegyelmezettebb és jobb munkára. Az új követelményeknek megfelelően segítsék továbbra is a munka- verseny-mozgalmakat, színesítve azt új formákkal és elemekkel. A tanácsi gazdálkodás területén is szigorításokat kell érvényesíteni. A kiemelt célok megvalósításáért nagyobb mértékben kell koncentrálni eszközeiket, tovább kell fejleszteni a tanácsok egymás közötti együttműködését. A tanácsi szervek még hatékonyabban segítsék elő a társadalmi és gazdasági folyamatok . továbbfejlődését. Pontos információkra és elemzésekre alapozottan tárják fel a még meglevő hiányosságokat, és gyors, határozott intézkedésekkel segítsék, támogassák azok megoldását. A sajtó továbbra is hitelesen tájékoztasson a megye gazdaságának eseményeiről, fejlődéséről. Tárgyilagosan mutassa be a jelentkező problémákat, feszültségeket, de tegyék ezt mindig az adott téma teljes körű bemutatásával. Kapjon nagyobb teret a megyei gazdaságpolitikai feladataink ismertetése, s szükség szerinti elemzése, magyarázata. Jobban valósuljon meg a feladatokra felkészítő, a szükségességről meggyőző, mozgósító szerep. A közvélemény hangulatát ne csak a nehézségek, problémák bemutatásával, hanem az eredmények elismerésén keresztül is befolyásolja. A gazdaságpolitikai feladatok sikeres megvalósítása érdekében szükséges programot fogadott el a párt, állami, tömegszervezeti és érdekképviseleti feladatokra. A megye dolgozói átérzik jelenlegi gazdasági helyzetünk nehézségeit, és döntő többségük kész cselekvőén részt venni a kitűzött feladatok sikeres megvalósításában. A célok nem könnyűek, de közös összefogással elérhetők. Ebben kérjük a megye kommunistáinak és összes dolgozójának aktív részvételét.
