Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-27 / 279. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI Lázár György Borsodban 1986. NOVEMBER 27., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint flbrahám Kálmán látogatása megyénkben Tegnap megyénkbe láto­gatott dr. Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnöke. Meg­beszélést íolytatott Szabó Miklóssal, a megyei pártbi­zottság első titkárával, Gyu­lavári Pállal, a megyei ta­nács elnökével a környezet­védelmi mintamegyévé fej­lesztés időszerű feladatairól. (Lapunk 3. oldalán interjút olvashatnak Ábrahám Kál­mán államtitkárral.) Fotó: Kovács Erzsébet XLI. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM A Medosz főtitkára Szarvason Békés megyébe látogatott tegnap, szerdán dr. Dobi Ferenc, a Medosz főtitkára. Délelőtt Szarvason, a DATE mezőgazdasági főiskolai ka­rán tájékoztatót hallgatott meg az oktatási intézmény munkájáról, a fiatalok szak- szervezeti életéről. Délután a Szarvasi Állami Tangazdaság tanácstermében kerekasztal-beszélgetésen ta­lálkozott a Medosz-ágazat- hoz tartozó megyei vállala­tok, intézmények szakszerve­zeti bizottságainak titkárai­val. Dr. Dobi Ferenc tájé­koztatást adott az időszerű szakszervezeti feladatokról. Elmondotta, napjainkban a szakszervezetnek is keresnie kell azokat az új módszere­ket, amelyekkel alkalmaz­kodni tud a változó gazda­sági körülményekhez. A tá­jékoztatón jelen volt Fodor- né Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára és Gácsi Pé­ter, a Medosz megyei bi­zottságának titkára. N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Negyedszázados a Szegedi akadémiai Bizottság Sajtótájékoztató a DlVSZ-közgyíílésröl „Nem ünnepeltetni kíván­juk magunkat, hanem figyel­met kelteni a SZAB felada­tai, céljai, működése, ered­ményei iránt” — mondotta Grasselly Gyula akadémikus, a SZAB elnöke a tegnap megtartott ünnepi ülésen. Az MTA Szegedi Biológiai Köz­pontjában tudományos ülés­szakot szerveztek abból az alkalomból, hogy 25 évvel ezelőtt, 1961-ben létesült a Magyar Tudományos Akadé­mia első vidéki területi bi­zottsága — Szegeden. A jubileumi ülésszakra? el­jöttek azoknak a dél-alföldi megyéknek (Bács, Békés, Csongrádi és városoknak a politikai és .állami vezetői, mely megyék tudományos életét összefogja, koordinálja és ösztönzi a Szegedi Akadé­miai Bizottság. Ott voltak a régió kutatóhelyeinek, egye­temeinek és főiskoláinak tisztviselői is. Berend T. Iván akadémi­kus, az MTA elnöke köszön­tő beszédében elmondta: azért jelentős ünnep a 25 éves jubileum az Akadémia és az ország tudományos éle­te szempontjából, mert az 1961-ben hozott elnökségi döntés, az első területi aka­démiai bizottság létrehozása a kezdetét jelentette a fo­lyamatnak, mely egészsége­sebb társadalom- és gazda­ságszerkezet kialakítását cé­lozza. A Budapest-központú- ság ésszerűtlenségeket, egy­oldalúságokat tart fenn, nem elég gazdagon fejleszti ki és hasznosítja a gazdasági, tár­sadalmi és szellemi erőforrá­sokat. Az MTA a saját eszkö­zeivel csökkenteni kívánja az ebből fakadó általános gon­dokat, s e törekvés vezette a szegedi bizottság létrehozá­sakor is. Az ország nagyobb városai közül azért válasz­tották Szegedet, mert itt a magyar tudományosság büsz­keségei, kiváló tudósok dol­goztak, az egyetemi város hagyományai is elevenen ha­tottak. A területi bizottság (így nevezték az alapításkor) általános feladatát abban határozták meg, hogy közvet­lenebb kapcsolatokat te­remtsen a vidéken dolgozó tudósok és az Akadémia kö­zött, hogy szerepet vállaljon a helyi tudományos élet irá­nyításában, ösztönzésében, a helyben felmerülő gazdasági, társadalmi problémák tudo­mányos igényű megoldásá­ban. Az első kezdeményező és később alakult vidéki szer­vezeteknek sok tekintetben példát mutató SZAB negyed- százados történetéről Szöke- falvi-Nagy Béla akadémikus tartott előadást, aki 15 évig irányította, s fejlesztette a mai szintre a bizottság mun­káját. Az induláskor még Szeged és Csongrád megye volt a tevékenységi terület, majd az új igényeknek meg­felelően folyamatosan bővül­tek a SZAB kapcsolatai. Ma a három megye tanácsi tes­tületéitől anyagi támogatást kapnak, együttműködési megállapodásokban rögzítet­ték azokat a helyi célokat és feladatokat, amelyek meg­valósításában a bizottság el­sősorban tagjainak kutató­munkájával érdemi segítsé­get tud nyújtani. A szervezet égisze alatt folytatott kutatásokból és eredményekből kaphattak keresztmetszetet az érdeklő­dők az ünnepi alkalomból is hét előadásból. A Békés me­gyei múzeumok igazgatója, dr. Szabó Ferenc „Az ipar- fejlődés és az ipari mun­kásság történetének főbb kérdései a Dél-Alföldön a századforduló körüli évtize­dekben” címmel ismertette kutatási eredményeit. Ez az áttekintés — a többi, teg­nap elhangzott előadással együtt — a SZAB legújabb, az ünnepre megjelent kiad­ványában máris olvasható. Sulyok Erzsébet A DlVSZ-közgyűlés ese­ményeivel kapcsolatos teg­napi sajtótájékoztatón Mol­nári Sándor, a CIMEA főtit­kára a VII. közgyűlés prog­ramjáról beszélt. A jövőre 30 éves nemzetközi gyermek- szervezet budapesti- ülésén a viták és eszmecserék ered­ményeként születő közös ja­vaslatokról a világ minden haladó gyermekszervezetét tájékoztatják majd — mon­dotta. A Polisario Front Ifjúsági Szervezetének két képviselő­je azokról a nehéz körülmé­nyekről szólt, amelyek kö­zött Nyugat-Szahara önálló­ságáért vívják küzdelmüket. Tegnap, november 26-án délelőtt tartotta ez évi utol­só ülését a Békés Megyei Ta­nács művelődési bizottsá­ga a megyei könyvtárban. A tanácskozáson részt vett Kopp László, a Művelődési Minisztérium főmunkatár­sa és Fekete Jánosné, a Bé­késcsabai Városi Tanács ál­talános elnökhelyettese. A napirend első részében dr. Ambrus Zoltán, a me­gyei könyvtár igazgatója tar­tott tájékoztatót az intéz­mény működéséről. A meg­nyitástól eltelt egy év ele­gendő távlatot ad az indulás, az eltelt időszak munkájá­nak megítéléséhez. Az intéz­ményvezető szerint, a meg­előző évek „könyvtárínséges” időszaka után, jó feltételek­kel európai mércével mér­hető színvonalon indulhatott meg a munka. Igaz, hogy a technikai szervezettséget ille­tően nem sokkal jobb a hely­zet, mint a könyvtárak klasszikus korszakában, de máris jelentős munkaerő­megtakarítást jelent az, hogy bevezették a számítógépes adatkezelést. A legtöbb gon­dot a személyi feltételek; az alacsony fizetések, a társa­dalmi presztízs hiánya, és a A Francia Kommunista Ifjú­sági Szövetség delegátusa rá­mutatott, hogy a nyugat-eu­rópai tagszervezetek számos javaslattal támogatják a DÍVSZ tevékenységének megújítását célzó törekvése­ket. A DlVSZ-közgyűlésnek kedd estétől az éjszakai órá­kig tartott plenáris tanács­kozásán még 20 küldött ka­pott szót: a Zimbabwei Af­rikai Nemzeti Unió ifjúsági szervezete, a Dominikai Szo­cializmusért Küzdő Ifjúsági Erő, a Szakszervezeti Világ- szövetség, a Norvég Kommu­nista Ifjúsági Szövetség, az (Folytatás a 2. oldalon) letelepedési nehézségek je­lentik a könyvtár munkájá­ban. Kevés a szakmailag kvalifikált munkaerő, és az egy év alatt rendkívül magas volt az ott dolgozók cserélő­dése. Az olvasóközönség körében és a szakma felől is kedvező­ek a visszajelzések. Széle­sednek a társadalmi és a kulturális kapcsolatok. A szolgáltatások bővebb köré­ből is kiviláglik, hogy a te­vékenység egésze jóval széle­sebb, mint a könyvtári szol­gálat. A sokoldalú, komplex feladatrendszer alapelve: a könyv — az írott gondolat — hatásának kiteljesítése. A témakör hozzászólásai egybehangzóan megerősítet­ték a könyvtárkorszerűsítési pályázati alap szükségessé­gét a szintentartás és a mi­nimális fejlesztés érdekében. A vitát követően a műve­lődési bizottság Mihály And­rás elnök vezetésével meg­tárgyalta a jövő évi munka­tervi javaslatot, majd közö­sen megtekintették a me­gyei könyvtárat. A követke­ző ülésre januárban kerül sor. a tervek szerint a batto- nyai SOS-gyermekfaluban. P. A. II művelődési bizottság előtt: a megyei könyvtár Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdai munkanapját Borsod megyé­ben töltötte. A program a reggeli órákban Miskolcon, a me­gyei pártbizottság székházában kezdődött, ahol Fejti György, az_ MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának el­ső titkára és Ladányi József, a megyei tanács elnöke kö­szöntötte a kormányfőt. Lázár György délelőtt részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság ülésén. A kormány elnöke a délutáni órákban a leninvárosi Tiszai Vegyi Kombinátba látogatott. Százötven éves a gyulai könyvtár Emlékülés a tanácsháza dísztermében Dr. Takács Lőrinc mondott megnyitó beszédet Tegnap délelőtt 11 órakor emlékülésen ünnepelték a másfél évszázados gyulai Mogyoróssy János Könyvtá­rat. A tanácsháza dísztermé­ben dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke mon­dott megnyitó szavakat az 1836-ban hat négyzetméteres kis szobában 300 könyvvel megalapított gyulai könyvtár évtizedeiről. — Az egykori, gyulai ró­mai katolikus iskola (ma 2. sz. általános iskola) emeletén létrehozott könyvtár nagy idők tanúja volt — mondot­ta. A reformkor időszakában született, átélte a szabadság- harcot, az 1849-es bukást, átélte az első világégést, a Tanácsköztársaság remény- teljes napjait, a második vi­lágháborút, hogy elindulhas­son azon az úton is, mely a felszabadult emberért te­remt új világot. Megemlékezett az alapító Mogyoróssy Jánosról, életút- járól, a könyvtár jelenéről, amikor már közel 100 ezer könyv várja az olvasókat, és amikor a könyvtár hamaro­san új otthonába költözik, birtokba véve a volt város­háza helyreállított épületét. Megnyitó beszéde végén a városi tanács elnöke átadta Havasi Istvánnénak, a könyvtár igazgatójának a „Gyula Városért” emlékpla­kettet, mellyel a könyvtár kollektíváját tüntették ki. Az elnöklő Banadics Már­ton, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának elnöke ez­után sorra felkérte az elő­adókat és korreferátorokat beszédük megtartására. Dr. Virágh Ferenc kandidátus a reformkori művelődés hely­zetéről beszélt, különös te­kintettel a Dél-Alföldre, dr. Fülöp Géza egyetemi docens a magyar városi közkönyv­tárak XIX. századi tevé­kenységét elemezte, Lisztes László tudományos kutató Szabó Ervin és Sallai István könyvtári örökségéről szólt. Dusnoki József levéltáros a gyulai könyvtár történetét idézte fel 1960-ig. Havasi Istvánné pedig a könyvtár jelenét és jövőjét vázolta fel az emlékülés hallgatósága előtt. Délután a résztvevők meg­koszorúzták Mogyoróssy Já­nos sírját, este pedig az Er­kel Művelődési Központban „Gondolatok a könyvtárról" címmel zenés irodalmi estet rendeztek. (s) Kiállítás a tanácsházán: a gyulai könyvtár története Fotó: Szőke Margit

Next

/
Thumbnails
Contents