Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-26 / 278. szám
1986, november 26., szerda o CH32E3 Munkásarcok fl ványai vontatóvezető Még 16 éves sera volt, atnikor a Lenin Tsz-be tagnak jelentkezett. Kitöltötte a belépési nyilatkozatot, és amikor a közgyűlés elé vitték a jóváhagyását, az elnök közbeszólt: — Fiatal még. A törvény tiltja, hogy ilyen fiatalon tagnak felvegyük. Tudod mit, Sanyikám, dolgozz a nővéred nevére. És Szabó Sándor két éven át nővére számlájára szerezte a munkaegységeket. Nap mint nap kijárt a téeszbe és amivel megbízták, mindent megcsinált. S amikor betöltötte a 18. életévét, senkinek sem volt ellenvetése taggá minősítése ügyében. Hogyan is lehetett volna, hiszen a 16 éves Szabó Sándor felnőtt férfi számban dolgozott... Azóta eltelt néhány év. Ma 52 éves. Közben megnősült, családot alapított, egy fiú és egy leány apja lett. Házat is épített, de mindvégig megőrizte a szövetkezetben oly fiatalon kivívott becsületét. Kiss Ferenc tsz-elnök szorgalmas, rendes ember szavakkal jellemezte. S amikor a jelzők mögötti emberről beszélt, éreztem, ha a déva- ványai Szabó Sándor nem Dévaványán. hanem valahol máshol dolgozott volna, akkor őt a fényes szelek nemzedékéhez kellene sorolni. Bár lehetséges, Dévaványán is fújtak ilyen szelek. Ez a nemzedék annak idején világunk megforgatására vállalkozott és meg is forgatta azt. Űj értékrendet teremtett falun is. és olyan szép ívű fejlődést futott be néhány évtized alatt Dévaványa is, amilyenre évszázadokon át nem volt példa. De nézzük csak. miért tartja rendes embernek őt a tsz elnöke. — Ez az ember itt a tsz központi irodáján személyes, a munkával összefüggő problémával még nem járt. A munkából személyes ok miatt egyszer sem hiányzott. Tíz éve a központi szállításnál vontatóvezető. Ez idő alatt egyszer sem mondott nemet, jelentett más elfoglaltságot szombaton vagy vasárnap érkező vagonok kirakodásánál, fuvarozásánál. Számára mindegy volt, hogy éjjel jött a vagon, vagy ünnepnap, télben, esőben, sárban, ő mindig készen volt a munkára. De nemcsak ő volt ilyen, hanem az a kis csapat is, amelyiket 6 mindennap képes magával ragadni. A rakodókról van szó. Rigó Lajosról, Takács Mihályról és Buzi Imréről, akik ugyanolyan lelkesek a munkában, mint a vontatóvezető. A téesz gépműhelye előtt találkoztam Papp Károly ágazat vezetővel. — Szabó Sándort keresem, azt a Szabót, akit november 7-e alkalmával a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntettek ki: milyen embernek ismeri? — Sanyi nagyszerű ember, rá mindig és minden körülmények között lehet számítani. — Nagyon összecsengnek a maga és az elnök szavai erről az emberről — jegyeztem meg. — Akkor igaz lehet mindaz. amit Szabóról hallott — mosolyog szélesen —, hát ha már ketten állítjuk ugyanazt, akkor nem férhet hozzá kétség, hogy nagyon rendes ember. A műhelyben két MTZ vontató áll és néhány pótkocsi. Szabó Sándor az egyik pótkocsi körül dolgozik. — Időszakos vizsgára készítjük fel, lejárt a műszaki —mondja halkan, de kemény, katonás kiállással. — Hogyan fogadta családja a kitüntetés hírét? — Nagyon örültünk. Gratuláltak. A lányom meg a vöm aznap is eljött, ahogyan hazaérkeztem. Megünnepeltük. Velünk volt a kisuno- kám is. — És a munkahely, a község mit szólt? — Sokan gratuláltak itt is meg a faluban is. Másnap mentem a vontatóval a vasútállomásra, és megállítottak az emberek. Mondták, hogy olvasták az újságban, hogy mit kaptam, és megszoritotSzabó Sándor ták a kezem. Jólesett. Itt a munkahelyen pedig társaim ölelgettek, megveregették a vállam. örültünk, boldogok voltunk, mert azért kormány- kitüntetés egy MTZ-trakto- rosnak ■ a mi szemünkben nem akármi. Hirtelen sok mindenről szót váltunk. Ügy éreztem, Szabó Sándornak nincs iri- gye vagy rossz embere. Róla mindenki nagy szeretettel és megbecsüléssel beszél. — Tudja, itt a téeszbenmi összetartozunk. Segítjük egymást a munkában és a munkaidőn túl is. Amikor házat építettem, jöttek segíteni. Fél óra alatt becserepeztünk. De én is megyek segíteni, ahol csak tudok. Mi már ilyen emberek vagyunk, ilyenné nevelt bennünket az élet, a szövetkezet. Már elbúcsúztunk, amikor valaki utánam szólt. — Feltétlen említse meg, hogy Szabó Sándor nemcsak sima parolinos téesztag, hanem már 18 éve munkásőr is. Ott is ugyanolyan rendesen áll helyt, mint a munkában. Azután ahogyan magam mögött hagytam a gépműhelyt, azon járt az eszem: hogyan lehetne mindazt a sok jót hitelesen úgy visszaadni egy írás keretében, hogy Szabó Sándor úgy maradjon meg az emlékezetben, amilyennek megismerték fiatalon. ö semmit sem változott, ha mégis, akkor emberi tulajdonságai a szövetkezet b.en eltöltött évek során megfé- nyesedtek. Dupsi Károly eredményesen végezhessék munkájukat, Megvédte .őket az ellenük és általában a dolgozó tömegek életszínvonala ellen irányuló spekulációs és egyéb mesterkedésektől. — Az életszínvonalban milyen változás történt? Mert valaha a „hárommillió koldus országa” voltunk ... — Statisztikával talán nehéz bizonyítani, hiszen az nem tudta mérni a hárommillió koldusnak a valódi életszínvonalát. Inkább olyan írásokból, mint Illyés Gyula Lélek és kenyér című munkája, olvashatják azok, akik a szociográfiai módszereknek is tudnak hinni — és van is okunk hinni —, hogyan élt ez a hárommillió koldus. Nagyon hirtelen és nagyon jelentős változás állt be az életükben, életszínvonalukban, jóllehet egy sokkal későbbi időszak, az 1960- as évek elején történt statisztikai fölmérések a magyar lakosság falusi részének nagyon nagy szegénységéről adtak számot. — Térjünk vissza az 1949 —1956 közötti időszakra. Arra kérem Benke elvtársnőt, hogy általánosságban jelle- rhezze, milyen politikai törések voltak, tehát mi volt a fő hiba a párt politikájában a Rákósi-féle vezetés alatt, majd pedig 1953 után? — Egy olyan voluntarista gazdaságpolitika, amely nem volt tekintettel az ország és a lakosság teherbíró képességére, irreálisan nagy fejlesztési előirányzatokat alakított ki és fogadtatott el, és amikor a tervek teljesítésének nehézségei jelentkeztek, az akkori irányítási módszereknek és az egyre inkább eluralkodó politikai bizalmatlanságnak megfelelően szabotázst, ellenséges tevékenységet, rosszakaratot tételezett föl ott, ahol egyszerűen arról volt szó, hogy nem voltak meg a megfelelő föltételek ezeknek a túlzott terveknek á végrehajtására: vagy egy másik nagyon fontos elem: figyelmen kívül hagyva a munkások napi érdekeit is, az érdekeltséget rosszul vagy úgyszólván sehogy sem alakította. Benke Valéria t920-ban született. A fel- szabadulás előtt tanítónő. A munkásmozgalomban 1936-tól vesz részt; 1941 óta párttag. 1945- ben pártiskolai tanár, 1946- tól a X. kerületi, majd a Budapesti Pártbizottság munkatársa. 1948 és 1951 között az MNDSZ budapesti titkára, majd az Országos Béketanács titkára, 1954-től a Magyar Rádió elnöke. 1958- tól művelődési miniszter. 1961 óta a Társadalmi Szemle főszerkesztője, a szerkesztőbizottság elnöke, 1949 és 1971 között országgyűlési képviselő, 1967 és 1971 között az Elnöki Tanács tagja. 1951 és 1954 között az MDP Központi Vezetőségének póttagja, 1954 és 1956 között tagja. 1970 és 1985 között az MSZMP Politikai Bizottságának, 1957 óta az MSZMP KB tagja. — Hogyan kezelték ezeket a fogalmakat, hogy érdek vagy érdekeltség? Vagy hogyan fogták föl? — A korabeli dogmatikus társadalomszemlélet két érdekkörrel dolgozott: a társadalmi érdekkel és az egyénivel. Az egyéni érdeket nemcsak egyszerűen alacsonyabb rendűnek, hanem előbb-utóbb a politikai gyakorlatban feltétlenül a társadalom általános érdekei ellen hatónak tartották. Ha a vállalatok a tervteljesítést nem tudták megfelelően megoldani, ha a tervek — egyébként szigorúan előírt központi arányai — a valóságban nem érvényesültek, hanem egyik vagy másik ágazat, vagy iparág úgymond „elhúzott” — a fölrajzolt általános érdek vagy a társadalom érdekét szolgáló központi tervtől, akkor szubjektív okokra vezették vissza ezeket az eltéréseket. Ilyen szubjektív ok — említem a címszavakat — a tárcasovinizmus, amely oda vezetett, hogy irreálisan nagy beruházásokat igényelt és sajnos néha meg is szerzett egyik-másik tárca vagy ágazat, akadályozva ezzel más ágazatok fejlődését, vagy a vállalatoknál a belátás hiányának tudta be, ha az adott vállalat működése nem eléggé felelt meg az ellátás vagy más társadalmi érdekeknek. — Belátás hiánya? — A belátás hiányának — igen. A vállalatok nem eléggé látják be vagy fogják föl azt, hogy mit követelne adott esetben a társadalom érdeke — hozzáteszem, olyan társadalmi érdeket is említettek és ezt így is gondolták, amely a lakosság ellátását érintette. Ennek mégis Elmozdult holtpontjáról a tejtermelés 50 és fél millió liter tej a sárréti tejüzemben A korábban kiadott intézkedések gyakorlati hatásaként megváltozott a tejtermelő gazdaságok ágazathoz fűződő anyagi érdekeltsége. Nyilván ezzel áll összefüggésben az, hogy a tejtermelés túljutott a holtponton, s növekvő tendenciát mutat. Ez a kép azonban csak általánosságban jellemző, ugyanis a gazdaságok egy részében a tejtermelés tovább csökkent, de az ágazatra jobban odafigyelő állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek az előző évi tejtermelésnél most jóval nagyobb mennyiségi és minőségi eredményeket értek el. Ezt a Sárréti Tsz-ek Tejtermelő és -Feldolgozó Közös Vállalatánál állapították meg a Szeghalmon tartott termelési tanácskozáson. A közös vállalat ebben az évben tavalyinál kedvezőbb termelési pozícióhoz jutott, mivel a bázisnál és a tervezettnél 1 millió 793 ézer liter tejjel többet vásárolhatott fel. Az első, a második és a harmadik negyedévben 50 millió 646 ezer liter tejet vettek át a szeghalmi és a békéscsabai telepen. A tejtermelés körülményei különösen a harmadik negyedévben javultak, így bőven jutott lej. tejtermék az üzletekbe és a sajt- készítő vonalakra. A lakosság étkezési szokásaiban is megfigyelhető a tej és tejtermékeit növekvő forgalma. A közkedvelt trappista sajt, túró, kakaó, tejföl, tejszín és a félliteres polipack tej minden eddiginél nagyobb mennyiségben fogyott. A nagyobb városok üzleteiben a szendvics- túró iránti kereslet volt még a legszámottevőbb. A termelési eredmény eltet* kielégítő jövedelmezőségi színvonal kísérte. A nyereség meghaladta a 47 millió forintot, a -tervezettnél pedig két,és fél millióval nagyobb. Kutyik Mátyás, a közös vállalat igazgatója a jövő tejtermelésével kapcsolatban elmondta, hogy a legutóbbi intézkedések —- áremelés és vemhesüsző-ki helyezés — jótékonyan hatottak a következő évi állatlétszám alakulására. A tej felvásárlási árához adott 90 fillér literenként fokozta ugyan a gazdaságok érdekeltségét, de az ehhez jövő 30 filléres literenkénti áremelés január elsejétől újabb lendületet ad az ágazat jövedelmezőségének növelésére. A tejtermelés iránti érdeklődést tanúsítja az is, hogy Békés megye gazdaságaiba 980 vemhes üszőt állítottak tenyésztésbe 1986- ban. Ez az akció azért bizonyult sikeresnek, mert üszőnként 30 ezer forint kamatmentes hitelt vehettek fel tejtermelést abszolút tehénlétszámmal növelő gazdaságok. Ezek között találjuk a Dévaványai Lenin Tsz-t, a Kardosi Egyetértés Tsz-t, Sarkadi Lenin Tsz-t, a Kondorosi Egyesült Tsz-t, a Szeghalmi Fehér Lajos Tsz-t és a Csabacsüdi Lenin Tsz-t. D. K. Mindenkivel ellentétben Üdítőitalbemutató Megrendezték a dél-dunántúli üdítőital-gyártók első területi seregszemléjét a pécsi sörgyárban. Az üdítőital-bemutatón három szakmai bíráló bizottság minősítette az ivólék, az import, illetve a hazai alapanyagból készült szénsavas üdítőitalok csaknem negyven fajtáját, egy társadalmi zsűri pedig a Baranya Megyei Tanács által a legjobb termék számára alapított vándordíj odaítéléséről döntött. A termékek egyharmada az egészségesebb étrend kialakításához elengedhetetlen rostos vagy szűrt gyümölcslé volt. Három különböző ízesítésű diabetikus üdítőt is bemutattak, s több üzem tej alapú italát is megkóstolhatták a bírálók. valami furcsa tudathasadás formájában az a hibás elméleti és ebből fakadóan rossz politikai magyarázata kerekedett, hogy .a társadalmi érdekkel szemben álló, döntően egyéni érdek — a csoportérdeket akkor még nemigen emlegették — úgy tűnt föl, mint a legfőbb akadályozója annak, hogy a gazdaság egészségesen fejlődjön. — A felemelt tervek és a feszített iparosítás következményeinek — hát hogy mondjam — előbb-utóbb ki kellett derülniök. Miért nem volt képes a párt azt az önkorrekciót végrehajtani, amire az MSZMP 1957 óta mindig képes? — A magyar társadalom életében beállt nagyon fájdalmas törés fő okát az akkori pártban vagy pártvezetésben kereshetjük. Nemcsak a társadalompolitikában tért hibás útra a régi vezetés, hanem talán mindenekelőtt a párton belüli helyzet változott meg úgy, hogy az kommunista párthoz méltatlan volt. A pártdemokrácia alig- alig érvényesülhetett, a kollektív vezetés megszűnt, legfelsőbb szinten egy vezető cső-, port, négyes fogat — legalábbis, miután a Központi Vezetőség megkritizálta 1953- ban a politikát, úgy hívták, hogy a négyes fogat —, majd azon belül is egyre inkább Rákosi tartotta a saját véleményét kizárólagosnak a társadalmi döntésekre^— Most 1953-at említette és azt, hogy ekkor elhangzott kritika. Mi következett utána, miért nem vonhatták le a gyakorlati következtetéseket? Hiszen akkor Nagy Imrét kinevezték miniszter- elnöknek. (Folytatjuk) A múlt héten pénteken Szarvason ülésezett a Szegedi Akadémiai Bizottság mezőgazdasági vízhasznosítási és ökonómiai munkabizottsága. Az ÖKI-ben tartott tanácskozáson ott voltak a Dél-Alföldön működő tudományos intézmények témában érdekelt kutatói is. Ülésükről szombati számunkban rövid tájékoztatást adtunk: Kutatómunka nyitottabnan címmel. Dr. Hanyecz Vince, az ÖKI tudományos titkára a közölteken túl figyelemre méltó megállapításokat is megfogalmazott. Ezekre most azért térünk vissza, mert időközben a MÉM Herceghalomban sajtótájékoztatót tartott a talajerő-utánpótlással kapcsolatos kérdésekről. Bejelentették, hogy 1987, január elsejétől különféle állami kedvezmények lépnek életbe a talajerő-gazdálkodás színvonalának emelésére. Nem kis pénzről van szó, hiszen a műtrágyavásárláshoz biztosított átlagosan 8 százalékos kedvezmény országosan több száz millió forintra rúghat. Lehetne a felszabadult pénznek jobb helyet is keresni. Az akadémiai bizottság ülésén a talajerő-állapotról merőben más volt a vélemény. Tudományosan megalapozott nézetek hangzottak el. A bizottság szerint a talajok foszforral» és káliummal telítettek, így e?ek- nek a műtrágyáknak a használata a továbbiakban fölösleges. A termelés színvonalának növeléséhez ;l nitrogén műtrágya használata is elegendő. A kutatók 20 éves tartam- kísérletekre, megfigyelésekre alapozták véleményüket. Sőt, az okszerű tápanyaggazdálkodás szorgalmazása mellett a mezőgazdasági termelésben a vízzel való gazdálkodásnak kiemelt fontosságot tulajdonítottak. De hozzátették: a vízgazdálkodási beavatkozások nem nélkülözhetik az ökonómia megállapításait. A térségben tehát úgy kell .közelíteni az előbb említettekhez, hogy a vízgazdálkodás és az ökonómia a tudományos és a gyakorlati életben szerves egészet képezzen. — s|k VÁLLALATOK. ANYAGGAZDÁLKODÓK, KISIPAROSOK ÉS A LAKOSSÁG FIGYELMÉBE! békéscsabai értékesítő raktártelepe megkezdte a színesfém hulladékok (alumínium, sárga- és vörösréz, bronz, ólom, horgany) FELVÁSÁRLÁSÁT! A szakszerűen gyűjtött és kezelt színesfém hulladék magasan értékelt kohászati nyersanyag, ezért érdemes minden felhasználónak gondosan elkülönítve gyűjteni, tárolni és átadni, mivel KEDVEZŐ FELVÁSÁRLÁSI ÁRON VESSZÜK AT TOVÁBBI HASZNOSÍTÁSRA. A színesfém hulladék: érték, mind az egyén, mind a vállalatok, minti a népgazdaság számára. A felvásárlási árakról, az átvételről részletes tájékoztatást ad: UJ ÉRTÉKESÍTŐ RAKTARTELEPE. Békéscsaba, Berénvi út 139. Telefon: 28-177. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7.30—16.00 óráig ^(szombaton zárva).
