Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-25 / 277. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1986. NOVEMBER 25., KEDD An: MO forint XLI. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM Megyei megnyitó Szeghalmon Politikai könyvnapok ’86 A gyulai áfész cukrászüzeme méretéhez képest nagy forgal­mat bonyolít le, hiszen 74-féIe édes és sós süteményt készí. fenek itt, naponta 150 ezer forint értékben. Ok látják el a gyulai áfész boltjait és jó néhány gyulai és békéscsabai Élés- ker-üzletet. Képünkön Hőgyesi Mihályné cukrász díszíti a tortákat Fotó: Szőke Margit Közlekedéspolitikai tervegyeztető Békéscsabán Ez évben a politikai könyvnapok megyei megnyi­tó ünnepségét — melyen részt vett Frank Ferenc, a megyei pártbizottság nyugal­mazott elsó titkára — teg­nap délután Szeghalmon, a felújított művelődési házban rendezték meg. Kerekes Kálmán, a szeghalmi pártbi­zottság első titkára mondott ünnepi beszédet, melyben — többek között — hangsú­lyozta : „A politikai könyvkiadás rendszeresen méltó részt vál­lal a magyar és nemzetközi munkásmozgalom évfordulói­nak megünnepléséből. Az utóbbi évekbén a nemzeti, a nemzetiségi kérdés, s nem Ünnepélyes esemény szín­helye volt tegnap, november 24-én délután Bélmegyer. A falu apraja-nagyja gyüleke­zett a település szélén, hogy tanúja lehessen annak a há­rom kilométer hosszú, mint­egy 18 millió forintba kerülő útszakasz átadásának, amely lényegesen lerövidíti a Bé­utolsósorban a határainkon túl élő magyarság élete, sor­sa iránti érdeklődésnek is eleget tesz, segítve ezzel a jobb tájékozódást. A politikai könyvkiadás helyesen jár el, amikor fel­karolja az olyan munkákat, amelyek társadalmi elkötele­zettségre, politikai érzékeny­ségre nevelnek, s korunk kérdéseire válaszolva segítik a gondolkodás és a szemlélet pozitív formálását. A politikai könyvkiadás különösen fontos feladata, hogy a fiatalokhoz eljuttas­sa az életünkről és a minket körülvevő világról szóló marxista elemzéseket, mivel ezzel segíti leginkább az kés—Bélmegyer közötti me­netidőt. Az útátadáson Varjú Fe­renc tanácselnök társaságá­ban ott volt többek között Szabó Miklós, a megyei párt- bizottság első titkára, Gyula­vári Pál, a megyei tanács elnöke, Balogh László or­szággyűlési képviselő. Tóth ideológiailag igen érzékeny, sokféleképpen tagolt ifjú nemzedékek világnézeti, po­litikai nevelését, felkészíté­sét a jövő formálására.” A beszédet követően Várót Mihályné, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője a Kossuth Könyvkiadó Válla­lat „Kiváló terjesztő” em­lékplakettet adott át négy könyvterjesztőnek. Végül dr. Gergely Jenő, a történelem- tudományok kandidátusa Történelem és közgondolko­dás címmel tartott előadást, s utána a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent könyveit dedikálta. László közlekedési államtit­kár rövid beszédében azösz- szekötőút-építési program je­lentőségéről szólt, amely a kistelepüléseket hozza köze­lebb a nagyközségekhez, a városokhoz. A bélmegyeriek- nek régi óhaja teljesült a mostani útszakasz átadásán val, amelyet a Szolnoki Köz­úti Igazgatóság tervei alap­ján a Hódmezővásárhelyi Útépítő Vállalat készített el rekordidő alatt. Folytatódott a DÍVSZ közgyűlése A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség XII. közgyű­lése tegnap plenáris üléssel folytatta munkáját. A DÍVSZ legfelsőbb fóruma a végrehajtó bizottság beszá­molója alapján vitatja meg az ifjúsággal összefüggő po­litikai, gazdasági, társadal­mi. nevelési és kulturális kérdéseket; értékeli az el­múlt időszak tevékenységét, és meghatározza a szövetség munkaprogramját. A hétfői vita középpontjá­ban is az r, felismerés állt, hogy az ifjúságnak alapvető jogai védelmében minde­nekelőtt a béke megőrzésé­ért kel; világszerte fellépnie. Szinte valamennyi felszólaló üdvözölte a végrehajtó bi­zottság beszámolójában is megfogalmazott kezdemé­nyezést: váljék „ DÍVSZ egy világméretű antinukleáris if­júsági koalíció megteremtő­jévé. A felszólalók üdvözölték a Szovjetunió és a szocialista országok fegyverzetkorláto­zási, leszerelési javaslatait, rámutatva, hogy a reykja- víki csúcstalálkozón előter­jesztett szovjet kezdeménye­zések elfogadása valameny- nyi nép érdekeit szolgálná. Hétfőn délelőtt Budapes­ten a Parlamentben Somo­gyi László építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter az építő- és építőanyagipar helyzetéről, az idei tervtel- jesítésrői és a jövő évi el­képzelésekről tájékoztatta a sajtó munkatársait. Először az építőanyag-helyzetet te­kintette át a miniszter. Be­vezetőjében kiemelte: a ki­vitelező építőipar építési­szerelési tevékenysége vár­hatóan az előző év szintjén alakul. Az építőipari válla­latok és szövetkezetek telje­sítménye ez évben 3 száza­lékkal csökkent, a kisszerve­zeteké viszont továbbra is dinamikusan nőtt. Az idei munkák 88 százalékát szer­ződéssel kötötték le a kivite­lező cégek, ez a tavalyinál 11 százalékkal magasabb. A fenntartási munkák aránya is nőtt. Az idén ez idáig a ver­senytárgyalás alapján kötött szerződések értéke elérte a 15 milliárd forintot. A la­kásépítésről Somogyi László elmondta: ez évben az or­szágos előirányzat 62 500- 65 000 lakás építése volt, s várhatóan ez a szám az al­só érték közelében valósul meg. A fővárosban mintegy 600 lakás befejezése teljesen bizonytalan. Az építőipar alágazatai kö­zül a magas-építőiparban koncentrálódnak azok a ne­hézségek, amelyek a gazda­ságpolitika változásából, az építési kereslet visszaesésé­ből és a kereslet szerkezeté­nek változásából erednek. A fenti okok miatt több nagy­Tegnap délelőtt Békéscsa­bán a megyei tanács vb- termében közlekedéspolitikai tervegyeztető tárgyalást tar­tottak. A megbeszélésen részt vett Tóth László közle­kedési államtitkár, Szabó Miklós, az MSZMP Békés. Megyei Bizottságának első titkára, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, Kato­na András, a KM fejlesztési főosztályvezetője, Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára, Araczki János, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese, valamint a terü­let fejlesztésében érdekelt párt, tanácsi osztályok ve­zetői. A minisztérium és a me­gye vezetői állást foglaltak a vasúti közlekedés fejleszté­sében és a gyomaendrődi Hármas-Körös-, a szeghal­mi Sebes-Körös-, továbbá a szeghalmi Berettyó-hidak korszerűsítésének sorrendjé­ben. Az utóbbi időben eze­vállalat pénzügyi nehézsé­gekkel küzd, számosán ala­csony hatékonysággal gaz­dálkodnak, ráadásul a ter­melési eszközök is rendkívül elhasználódtak. Ezért az ál­lami tervbizottság az idén két alkalommal is foglalko­zott az ágazat helyzetével. Első alkalommal áttekintet­te a magas-építőipar gond­jait, meghatározta a rende­zés alapelveit, és határidőket szabott a rendezést elősegítő vállalati és állami felada­toknak. Második alkalom­mal a jövő évi teendőkről határozott. Az állami terv­bizottság határozatának megfelelően még az idén négy veszteséges nagyválla­lat pénzügyi hiányának ren­dezésére kerül sor. A jövő évi célkitűzésekről a miniszter elmondta: a nép- gazdasági terv az építőipar bruttó termelésének 1-2 szá­zalékos, az országos építés- szerelés mértékének 1 szá­zalékos bővülésével számol. Az építőiparnak az idei ta­pasztalatok alapján terme­lési szerkezetében igazodnia kell a differenciálódó építé­si kereslethez. A tervek szerint a beru­házási építés iránti hazai ke­reslet az ideihez hasonló lesz. Az állami nagyberuhá­zásokon csökken az építési feladat, 1987-ben új közpon­ti nagyberuházás nem indul. A vállalati beruházások vi­szont élénkülnek, jövőre 62- 63 ezer új lakás építése sze­repel a tervben. Ebben az állami lakások száma 8 ezer. Az építőanyag-ipar hely­zetét elemezve Somogyi László egyebek között rá­ken a hidakon méréseket vé­geztek, s ennek alapján elő­térbe került a gyomaendrődi és a szeghalmi Körös-hidak felújítása. A Berettyó szeg­halmi hídjának korszerűsíté­sét csak a két említett híd munkálatainak befejezése után kezdik el. Tudomásul vették a békés­csabai kereskedelmi pálya­udvar beruházási program­ját. Tehát ebben a tervidő­szakban ez is megvalósul. A megye vezetői és a KM a közlekedési törvény életbe lépése után visszatér a 47-es számú főút elsőrendű főúttá történő átminősítésére. A megvalósulás közelébe került Orosházán a Szőlő körút megépítése vasúti fe­lüljáróval együtt. A kivite­lezés 1988—1989-re várható. Szó volt még különböző összekötő utak építéséről is és újabb kerékpárutak léte­sítéséről. mutatott: 32 téglagyárban több kisebb, a termelési szintet fenntartó, a' nehéz fizikai munkát könnyítő re­konstrukció fejeződött be. Tizenkét téglagyárban tel­jes, a kisméretütégla-ellátás krónikus hiányát csökkentő rekonstrukció még négy gyárban folyik. Ezzel össze­sen 120 millió tégla folya­matos termelése válik lehe­tővé. A folyamatban levő cserépgyári rekonstrukciók közül a tatai cserépgyár re­konstrukciója befejeződött. A másik két tetőcserépgyár modernizálása a jövő év kö­zepére elkészül. A csornai­ban a műemléki célokat szolgáló piros, hódfarkú cse­repet is termelnek. A jövő évi tervekről el­hangzott, hogy n téglaipar­ban 15 gazdaságtalanul üze­melő, elavult, leromlott esz­közállagú. a termelési felté­telek hiányával küszködő gyár leállítására, más célú hasznosítására kerül sor. Égetett cserépből a kereslet jóvai meghaladja a terme­lési kapacitásokat. Jövőre mintegy 90 millió tetőcserép gyártására lesz lehetőség. Békéscsabán és Bátaszéken a tetőrendszer valamennyi kiegészítő elemének gyártá­sa megvalósul. Az üveggyártásról szólva többek között elhangzott, hogy az Orosházi Üveggyár egyik kemencéje munkavé­delmi okok miatt áll, átépí­tése folyik. Mindez az épí- tészetiüveg-ellátást nem be­folyásolja ugyan, de terme­lésbe lépéséig importból fe­dezik a szükségleteket. — szekeres — Tóth László államtitkár átvágja a nemzetiszínű szalagot és ezzel megnyitja a forgalom előtt az új utat Fotó: Kovács Erzsébet P. F. Fotó: Szóke Margit Útátadás Bélmegyeren Csökkent a vállalatok, nőtt a kisüzemek teljesítménye Sajtótájékoztató a építőipar helyzetéről, feladatairól

Next

/
Thumbnails
Contents