Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-20 / 273. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM Megújuló Körös-völgy Tanulmányterv 11000 hektár öntözéséről Tanácskozik az MSZMP Központi Bizottsága Szerdán összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága. Az ülésen tájékoztató hangzott el a KGST-tagországok testvérpártjai vezetőinek 1986. november 10—11-én Moszk­vában megtartott munkatalálkozójáról, Kádár János és Mihail Gorbacsov megbeszéléséről. Ezután a Központi Bi­zottság megkezdte a gazdasági munka megjavításának fel­adatairól és az 1987. évi népgazdasági terv és állami költ­ségvetés irányelveiről szóló előterjesztés megvitatását. Az MSZMP Központi Bizottságának ülése ma folytatja munkáját. Tanácsok és a számítástechnika A több éve tartó aszályos időjárás hatására keresik a hatékonyabb gazdálkodás le­hetőségét a Hármas-Körös bal parti részén gazdálkodó állami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek. Arra gondol­tak, hogy a gazdálkodás megújításában az öntözés fejlesztése jelentheti a leg­kézenfekvőbb lépést. Mező- berény, Gyomaendrőd, Csár­daszállás, Örménykút térsé­gében összesen 11 000 hektá­ron szándékoznak megterem­teni a gazdálkodás jobb fel­tételeit. Ezek a földek kivá­ló termőképességűek, az üze­mek is jó eredménnyel gaz­dálkodnak, de még jobb eredményeket érhetnének el, ha a minimumban lévő víz pótlásának feltételeivel ren­delkeznének. Ezeket a gon­dolatokat Köti István, az Agrober Békés megyei fő­mérnöke mondotta, majd hozzátette: — Az említett területen a nyári aszály annyira foglal­koztatta a mezőgazdasági „ üzemek vezetőit, hogy meg­bízást adtak egy öntözési ta­nulmányterv összeállítására. Az előállt igény kielégíté­sére megvizsgáltuk a megye lehetőségeit. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságtól ka­pott tájékoztatás szerint a Décs—Fazekas-zugi főmű ka­pacitásának növelésével a térség megfelelő mennyisé­gű öntözővízhez juthat. Eh­hez azonban szükséges a meglévő főcsatorna megerő­sítése, és újabb 25 kilométer hosszú öntözőcsatorna meg­építése. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a tanulmánytervet november elejére kérte. Nyilván azért, hogy ezt a beruházást minél hamarább indíthassa. Ez a vállalkozás 800-810 millió forint közötti ráfor­dítást igényel. A főműfej­lesztésre ennek 20 százaléka szükséges. Az öntözés leg­újabb technikájának alkal­mazására a terület általános rendezése elkerülhetetlen. Új utak, táblák, csatornák kialakítása szerepel terve­inkben. Erre azért van szük­ség, mert a teljesen automa­tikus vezérléssel működő ön­tözőgépek 24 óra alatt 2400 méter megtétele közben 1000 méter szélességben 10 milli­méter csapadéknak megfele­lő víz kiadagolására képe­sek. Ilyen berendezés az idén már működött Kondo­roson és Hunyán. A gazdasági számítások szerint az öntözött területen az árbevétel úgy lenne meg­kétszerezhető, hogy közben a termelés költségei csak 50 százalékkal növekednének. D. K. A megyei tanács és a SZÜV békéscsabai számító- központjának vezetői, vezető munkatársai tegnap tanács­kozást tartottak Békéscsa­bán az együttműködésük fej­lesztéséről. Pénzes Sándor, a számítóközpont igazgatója elmondta, hogy Békésben a megyék közül harmadikként oldották még a megyei la­kossági adattár kialakítását, an.i lehetővé teszi a taná­csi szakigazgatási szervek bővebb információkkal való ellátását. A SZÜV konkrét programcsomagokkal, aján­latokkal szeretné bővíteni a tanácsokkal való együttmű­ködését, azokon a területe­ken, ahol a szakigazgatási szervek számítógépes ellá­tottságában hiány van. Dr. Üry László, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának osztályvezetője arról beszélt, hogy a számítástechnika al­kalmazásával az államigaz­gatás mással nem pótolható információhoz juthat. A Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala, a KSH, a SZÜV és a Softinvest betéti társulásnak van egy közös kezdeménye­zése az államigazgatás in­formatikai rendszerének ki­dolgozására, országos elter­jesztésére, amelyet a követ­kező időszakban Békés me­gye is igénybe vehet. A ta­nácsi hivatal és a KSH pá­lyázatot írt ki a megyéknek a szakigazgatási teendők megkönnyítését, korszerűsí­tését szolgáló számítógép- park beszerzésére. Dr. Ker­tész Márton, a megyei ta­nács vb-titkára elmondta, hogy Békés megye a közel­jövőben beküldi pályázatát. Korszerű gépparkkal havi húszezer Wrangler márkájú női és férfinadrágot varrnak a zalaszentgróti Rekord Ruhaipari Szövetkezetben. A nadrágokat licencszerződés alapján, a belföldi piac ellátására gyártják. A jövő év elejétől megkez­dik a farmerdzsekik gyártását is (MTI-fotó: Czika László — KS) Sajtótájékoztató a Dégáznál Sajtótájékoztatót tartottak tegnap, november 19-én a Dél-alföldi Gázszolgáltató Vállalat székházában, Szege­den. Dr. Győrfy László igaz­gató, a Dégáz Vállalat 1986. év várható teljesítéséről, az 1987-es év terveiről és a ta­nácsadó szolgálat tevékeny­ségéről tájékoztatta a sajtó képviselőit. A települések gázbekap­csolásai számottevően az utóbbi 4—5 évben történtek. A jelenlegi 85 gázzal ellátott település közül 60-at a hato­dik ötéves tervidőszakban kapcsoltak be a hálózatba. A Dégázhoz három megye tar­tozik. Csongrádban 22, Bé­késben 33, és Bács-Kiskun- ban 30 települést láttak el ez idáig gázzal. Az év végé­ig várhatóan bekapcsolásra kerül megyénkben Gyoma­endrőd is. A vállalat igazgatója el­mondta, hogy Szarvas és Gyomaendrőd bekapcsolása a helyi erőforrásokon túl egy- harmad részben világbanki támogatással valósulhatott meg. A vállalat — lehetőségei­hez képest — szervizmunká­ban igyekszik a fogyasztói igényeket jobban kielégíteni. Ezért a fűtési szezonban minden városban két mű­szakban végeznek készülék­javítást. Ez évben Szegeden, Kecskeméten, Békéscsabán, Baján, URH-rádióval ellátott szervizgépkocsit állítottak üzembe. Szentesen, Hódme­zővásárhelyen, Gyulán és Orosházán CB-rádióval irá­nyítható szerelői gépkocsik állnak rendelkezésre. Az idei szezonban kezdi meg a gáz­készülék-javítást az orosházi Unior Ipari Szolgáltató Szö­vetkezet, a Mezőkovácsháza és Vidéke Áfész és a békési tanács költségvetési üzeme. 1987-ben megyénkben mint­egy kilencezer fogyasztót kapcsolnak be a földgázszol­gáltatásba, amelyhez 180 ki­lométeres gázvezeték meg­építése szükséges. B. V. Brikettgyártási bemutató Népfrontvita a szavazásról Ki kinek kovászol? Szokatlanul nagy érdeklő­dés kísérte az FLR—Pro- teinvest Agrárfejlesztő Kö­zös Vállalat szervezésében rendezett biobrikett-gyártási bemutatót a Békéscsabai Szabadság Tsz-ben. Az or­szág minden részéből jöttek az érdeklődők, hogy megis­merjék a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz lucerna­termesztési rendszerének legú j abb kezdeményezését; a mezőgazdasági termelés során keletkező mellékter­mékek feldolgozásának mód­ját energianyerés céljára. Sokakat meglepett az a bejelentés, miszerint a me­zőgazdaságban évente olyan nagy mennyiségű mellékter­mék keletkezik, és belőle annyi energia nyerhető, mint amennyit a hazai bá­nyászat a felszínre hozott szenekkel biztosít. Ennek a nagy tömegű energiának még sincs becsülete, értéke, mert feldolgozása pénzbe kerül, beruházásigényes. De lehetséges mai viszonyaink között a VII. ötéves terv­ben meghatározott félmillió tonna brikettált hulladék hasznosítása a vállalkozó szellemű üzemek vezetőinek akaratából. Lényegében minden me­zőgazdasági melléktermék brikettálható. Megvannak az ehhez szükséges gépek, esz­közök, s egy sor olyan bé­késcsabai kísérlet, amely a technológiai folyamatok ta­pasztalatainak megszerzésé­re irányult. Az FLR jó partnert talált a Békéscsabai Szabadság Tsz-ben, ahol 1986-ban a kísérleteket folytatták a no­vember 19-i bemutató elő­készítéseként. Az érdeklő­dők láthatták, hogy búza­szalmából hogyan nyerhető biobrikett, amely a jó mi­nőségű hazai szénnel azonos kalóriájú fűtőanyagot je­lent. Érthető, hogy az Energia­gazdálkodási Tudományos Egyesület, az Állami Ener­giafelügyelet a MAE Békés Megyei Szervezete, és a Biocompress Közös Vállalat miért társult ehhez az iga­zán áldásos módszer elter­jesztéséhez. Ma már állami támogatásban és felhalmozá­si adó-kedvezményben is ré­szesülnek azok az üzemek, amelyek ilyen irányba mozgósítják belső tartalé­kaikat. Az FLR—Protein- vest Agrárfejlesztő Közös Vállalat partnere mind­azoknak, akik a hazai energiatermelést ilyen érte­lemben is segíteni akarják. Az előbbre lépés ' legna­gyobb akadályát azonban egy sor önmagát túlélt elő­írás betartásához való ra­gaszkodás nehezíti. A gép­importtal nincs összhangban egy több szempontból is ide­haza előnyösen gyártható tartozékberendezés beszer­zésének lehetősége. A beru­házások állami támogatásá­nak megítélésénél figyelmen kívül hagyják a hazai ipar késedelmes szállítókészsé­gét. Ezek mind-mind olyan tényezők, melyek végered­ményben gátolják az orszá­gos célkitűzések mihama­rabbi elérését, az új energia termelésének beindítását, felgyorsítását, a vidék ener­giaellátásának megnyugtató megoldását. D. K. A szocialista ‘demokrácia intézményeinek fejlesztése jegyében a lakossági helyi szavazás bevezetésének lehe­tőségeiről volt szó szerdán a Hazafias Népfront Országos Elnökségének közjogi bizott­ságában, amely a HNF Belg- rád rakparti székházában tartott munkaülést. Fonyó Gyula, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese kommentálta az ülésen azt a tervezetet, amely jogászok és államigaz­gatási szakemberek bevoná­sával készült a napirendre tűzött témában. Hangsúlyoz­ta, hogy felmerült konkrét esetek is indokolttá teszik: az eddigieknél jobban össz­hangba kell hoznj — jogsza­bályi rendezéssel is — a ta­nácsok és az elöljáróságok, illetőleg a falugyűlések és a rétegtalálkozók hatás- és sze­repkörét, rendeltetését. A jogszabály-előkészítés mű­helymunkálatai már meg­kezdődtek, elsősorban a te­kintetben, hogy — az Alkot­mány hatályos rendelkezése­it figyelembe véve — milyen kérdéseket lehessen helyi szavazásra bocsátani, s azt melyik szerv rendelhesse el. Eigyelőre az a megoldás lát­szik kézenfekvőnek — hang­zott el a vitaindítóban —, hogy a tanácstörvény lakos­sági fórumokra vonatkozó rendelkezéseinek módosítá­sával, illetve bővítésével le­het megfelelő jogi keretet adni a helyi szavazásnak. Szeretem, ha a kifli for­más, olyan, amilyennek én is szívesen eszem — értem? A kenyeret is formásán vá­gom meg, úgy, hogy a három csík egyenletesen oszoljon meg a kenyér tetején — ér­tem? De azt látom, hogy ez a szakma csak nekem fon­tos — nincs becsületem. Mi­ből gondolom? Hát abból, hogy tizenhárom év után kértem magam nappalos meg délutános műszakba — értem? A kislányom négy­éves, de nem ismeri az ap­ját, mert már szundikál, ami­kor éjjel munkába megyek, és még alszom, amikor ő reggel felébred. A napjai az első három évében úgy tel­tek, hogy: psszt! A papa al­szik! Szeretnék a gyerme­kemnek is élni — értem? Aztán megígérték — de nem lett belőle semmi! „Magának magas az órabére, feszültség lenne, ha enged­nénk a nappali műszakba, könnyebb munkába, dagasz- tónak” — mondták nekem. De máshonnan fúj a szél — értem? Onnan, hogy egy este be­jöttem dolgozni, aztán azt mondja a rendész, hogy a művezetőnő részeg. így van-e? — szögezte nekem a kérdést. Én nem éreztem rajta semmit, már műszak után volt, megfürdött, haza­menni készült, váltottunk néhány szót. Napokkal ké­sőbb megjelentek a lakáso­mon: ha aláírom, hogy ré­szegnek láttam a művezető­nőt, meglesz a nappali meg a délutános műszak — ér­tem? Nem írtam alá. Aztán ment még a fűzge: ha le­adok az órabéremből — ajánlották — én lehetek a dagasztó, mert nekem a könnyebb munkához magas az órabérem. Aki előzőleg dagasztóként dolgozott, abból szb-titkár lett, és nekem megígérte, én kerülök a he­lyébe — értem? öt kiemel­ték szakszervezeti titkárnak, én maradtam kemeneés — értem? Most már annyit el­értem, hogy nappali műszak­ban vagyok. De amikor sű­rűsödtek a gondjaim, elmen­tem a népfronthoz, hogy se­gítsenek valami új szakmá­hoz. Járok én tanfolyamra is, mert ebből már elegem van — értem? A telefonszá­mot megadták, vissza kell hívnom a hölgyet — ha menni akarok — értem? — És megy? •— Maradok. Egyelőre. A tizenhárom év, amit a szak­mában töltöttem! Meg szere­tem formálni a kenyeret, csak ne hivatkoznának arra, hogy magas az órabérem. Éppen a gyárvezetés tett 2 forintot az órabérünkre, még amikor a régi pékségben dolgoztunk, mert akkor sor­jában mentek el. a vállalat­tól a pékek — értem? — Kinek mondta el a gondjait?■ — Elmondhattam volna annak az szb-titkárnak, aki hitegetett a könnyebb mun­kát jelentő dagasztóállással, aztán az ígéret porrá lett? Vagy a vállalatnál folyó óriási pozícióharcban senkit nem érdeklő problémákkal kerestük volna meg az igaz­gatót vagy a műszaki fő­mérnököt? Itt jó ideje rossz a munkahelyi légkör — ér­tem? És egyre csak árad a szó Egri János pékből, a Békés­csabai Sütőipari Vállalat művezetői irodájában. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents