Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-17 / 270. szám

A Budapesti Harisnyagyár szeghalmi gyárában Union Spe- ciál gépen dolgozik Homoki Jánosné. Egy műszakban 220 da­rab zokni szélezését végzi el Fotó: Kovács Erzsébet Rodostóban felavatták II. Rákóczi Ferenc mellszobrát A törökországi Tekirdag- ban (Rodostó) ünnepélyes körülmények között avatták fel a Rákóczi-ház előtt a fe­jedelem mellszobrát, Somo­gyi József, Kossuth-díjas szobrászművész alkotását. Az ünnepségen a török kulturá­lis és idegenforgalmi minisz­térium meghívására Rátkai Ferenc művelődési minisz­terhelyettes vezetésével kül­döttség vett részt. A delegá­ció, amelyet fogadott Mesut Yilmaz kulturális és idegen- forgalmi miniszter is, Anka­rában tárgyalásokat folyta­tott a magyar—török kultu­rális kapcsolatokról meghí­vójával, Olus Arik kulturális és idegenforgalmi miniszté­riumi államtitkárral. Rátkai Ferenc ünnepség keretében átnyújtotta a „Pro kultúra Hungarica” plakettet Adnan Saygun neves török zenetu­dósnak és a Liszt Ferenc em­lékérmet Hikmet Simsek tö­rök karmesternek. A küldöttség szombaton késő este hazaérkezett. Idegenforgalmi mérleg Az Országos Idegenforgal­mi Hivatal most közzétett értékelése szerint januártól októberig 13,5 millió külföl­di — köztük 8,7 millió turis­ta — látogatott Magyaror­szágra, csaknem 800 ezerrel többen, mint az előző év ha­sonló időszakában. A turis­ták valamivel kevesebb időt töltöttek hazánkban, mint az elmúlt évben, s kissé csök­kent a kereskedelmi szál­láshelyek, köztük a szállo­dák külföldi vendégforgal­ma. Az idegenforgalomból származó bevételek összege 19,2 milliárd forint volt szeptember végéig, ez 16 százalékkal felülmúlta a ta­valyi hasonló időszak ered­ményeit. A rubelelszámolású orszá­gokból csaknem 9,2 millió­an, 3 százalékkal többen ér­keztek, mint 1985 első há­romnegyed évében. Ezen be­lül azonban a Romániából származó forgalom mintegy kétharmadára esett vissza, Csehszlovákiából is keveseb­ben érkeztek, s mérséklő­dött a lengyel forgalom nö­vekedési üteme. Valame­lyest csökkent a turisták ál­tal itt töltött idő, ezzel szemben azonban igen ked­vező tapasztalat, hogy dina­mikusan — 8 százalékkal — emelkedett a kereskedelmi szálláshelyek forgalma. Ju­goszláviából 1,2 millióan ér­keztek. 37 százalékkal töb­ben, mint tavaly ilyenkor, s ennél is nagyobb arányban nőtt a kifejezetten turiszti­kai szándékkal Magyaror­szágra látogatók száma. A kishatármenti forgalom emlekedése mutatja a leg­nagyobb dinamizmust. A tőkés országokból ösz- szesen 3,1 millióan keresték fel hazánkat, 5,2 százalék­kal többen, mint az elmúlt év 9 hónapjában, októberig. A tavalyinál azonban keve­sebb időt töltöttek a látoga­tók Magyarországon, és ke­vésbé vették igénybe a ke­reskedelmi szálláshelyeket. Ez összefügg azzal, hogy az NSZK-ból és az Egyesült Államokból származó forga­lom — a kezdeti megélén­külés után — visszaesett. A háromnegyed év alatt 4,5 millió magyar állampol­gár utazott külföldre, ezen belül csaknem 4 millióan a szocialista országokba. A határainkon túlra utazó ma­gyarok összesen 8 és fél milliárd forint értékű devi­zát használtak fel. Mindent egybevetve a nemzetközi idegenforgalom fizetési mérlege jelentős: 164 millió transzferábilis ru­bel, illetve 130 millió dollár devizabevételi többlettel zá­rult. Külpiaci versenyben a kozmetikumok A Chemo-Caola Külkeres­kedelmi Vállalat másfél hó­nappal az év vége előtt már több árut adott el a tőkés piacokon, mint tavaly az egész esztendőben. Az évvé­géig pedig legalább 135 mil­lió forintra akarják növelni idei tőkés exportjukat, ami 8 millió forinttal lesz na­gyobb a múlt évinél. A Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat termékeinek külpiaci értéke­sítése egynegyedével nőtt azóta, hogy 1985 elején lét­rehozta a Chemolimpex-szel közös külkereskedelmi válla­latát, a Chemo-Caolát. A kö­zös külkereskedelmi vállalat közvetítésével ma már több nyugat-európai, illetve kö­zel-keleti országba jutnak el a Caola kozmetikumai és háztartás-vegyipari cikkei. A Caola termékeiből éven­te csaknem 170 millió forint értékű a szocialista orszá­gokban, s közöttük is na­gyobbrészt a Szovjetunióban talál gazdára. A vállalat a termelési együttműködés ki- szélesítésével további lehető­séget lát a szovjet export bő­vítésére is. Befejeződött a fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa A fogyasztási szövetkeze­tek X. kongresszusa szomba­ton a Budapest Kongresszu­si Központban folytatta munkáját. Az elnökségben helyet foglalt Németh Ká­roly, az MSZMP főtitkárhe­lyettese, Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, a kor­mány több más tagja, a szö­vetkezeti mozgalom érdek- képviseleti szerveinek, vala­mint a társadalmi és tömeg­szervezeteknek számos veze­tője. A testület 19 új tagot vá­lasztott meg, akikkel kiegé­szült az országos tanács, amely 133 tagú lett. Ezt kö­vetően megnyitották a vitát a kongresszus elé terjesztett dokumentumok fölött. A vitában hangsúlyozták a gazdasági tevékenységet és a mozgalmi munka eredmé­nyességét javító kezdemé­nyezések jelentőségét. A kül­döttek a szövetkezetek ellá­tó tevékenységével kapcso­latban szóltak arról, hogy a kisboltok korszerűsítéséhez az áfészeknek további támo­gatásra van szükségük, mi­vel különösen a kistelepülé­seken amúgy is gondok mu­tatkoznak jövedelmezősé­gükkel. A belső érdekeltségi rendszer korszerűsítését szin tén sokan szorgalmazták, ám — mint hangsúlyozták —: annak alakításánál jobban tekintetbe kell venni a he­lyi adottságokat. A fejlődés lehetőségét látták a küldöt­tek az áfészek közötti kap­csolatok elmélyítésében, és abban is, hogy szorosabbá fűzzék az együttműködést az ipari vállalatokkal. Egyfelől kedvezőbb beszerzési forrá­sokra számítanak, másfelől pedig arra, hogy a kooperá­cióval új termékek gyártá­sát kezdhetik meg. Szorgal­mazták, hogy növeljék az iparral közösen fenntartott boltok számát is. Kifejtették: javítani kell ^ a kölcsönös érdekeltséget a tagok és a szövetkezetek kapcsolatrendszerében. A ta­goknak nagyobb lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kölcsönökkel vagy más mó­don segítsék a közös fejlesz­tési alapok feltöltését; ily módon újabb beruházásokat lehetne kezdeményezni. Szó esett a korszerű üzemelteté­si formákról is, ám nemcsak amiatt, hogy ezek révén vi­szonylag rövid idő alatt si­került fellendíteni olyan Az elnökségben helyet foglaJt Németh Károly (középen), az MSZMP főtitkárhelyettese boltok forgalmát, amelyek­nek már-már megszünteté­sén gondolkodtak. A hagyo­mányos formák szintén kí­nálják ugyanis a megújulás lehetőségét; nem egy kül­dött számolt be arról, hogy egy-egy áfész területén — jó szervezettséggel és kellő ér­dekeltséggel — a hagyomá­nyos keretek között is fo­kozható a teljesítmény. Szó­vá tették a szabályozórend­szer túlságosan gyakori vál­tozását és azt, hogy a jog­szabályok egy része áttekint­hetetlen. Ez fékezi egyebek között a szövetkezeti bedol­gozó rendszer munkáját. A vitában hangsúlyt ka­pott az érdekvédelmi mun­ka fontossága és az, hogy mielőbb meg kell szüntetni a még fellelhető bürokrati­kus elemeket az önkormány­zati, a testületi életben. Szervezeti kérdések is szóba kerültek: javasolták, a kis­termelők kívánságára, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa mellett működjék kistermelői bi­zottság- A zöldség-, gyü­mölcsellátás növelését töb­ben attól várták, hogy ja­vítják a Zöldért-vállalatok és az áfészek kooperációját a meglevő raktárak, gépek kihasználására. A kongresszus határozatot hozott a szövetkezeti moz­galom feladatairól. A doku­mentum egyebek között hangsúlyozza: a fogyasztási szövetkezetek akkor tudnak sikeresen továbbfejlődni, ha építenek bevált módszereik­re. s azokat továbbfejlesztve jobban alkalmazkodnak a gazdasági élet szigorú felté­teleihez. A határozat kinyil­vánította, hogy a szövetke­zeti mozgalom, a többmilliós tagság érdekelt a gazdaság- irányítási rendszer korszerű­sítésében. A kereskedelmi munka és a szolgáltatások javítására a szövetkeze­tek és vállalataik szer­vező munkáját is tovább kell fejleszteni. Azon kell lenni, hogy az elavult formákhoz való kötődést mi­előbb fölváltsa a kezdemé­nyező magatartás a kibonta­kozó gazdasági versenyben. Az önkormányzati rendszer gazdagításával egyebek kö­zött az emberi kapcsolatok erősítését is el lehet érni. A dokumentum szerint magasabb szintre kell emel­ni a szövetkezeti kereskede­lem tevékenységét és az ed­diginél hosszabb távra szer­vezni meg az együttműkö­dést a kistermelőkkel, főleg az árutermelő szakcsopor­tokkal. Arra van szükség, hogy erősödjék a termelők értékesítési biztonsága, a szövetkezetek pedig rövi- debb úton és könnyebben jussanak hozzá a várt ter­mékekhez, alapanyagokhoz. A kongresszus a szövetke­zeti élet fejlesztésével kap­csolatban is irányt mutatott: erősíteni kell a szövetkezeti tevékenységben a tagsági ér­dekeltséget, korszerűsíteni a tagsági kapcsolatok rendsze­A küldöttek egy csoportja (Telefotó) rét. Szükség van az önkor­mányzat fejlesztésére és a tagsági érdekvédelem szín­vonalasabbá tételére. A plenáris ülésen többek között felszólalt Vas János, a KPVDSZ főtitkára és Papp Istvánná, a Mezőkovácsháza és Vidéke Áfész főosztályve­zetője. A kongresszus elfogadta az előterjesztett dokumentumo­kat. Az országos tanács meg­tartotta alakuló ülését, ame­lyen megválasztották a 17 tagú elnökséget és a 9-tagú felügyelőbizottságot, vala­mint a Szövosz tisztségvise­lőit. A Szövosz elnöke Hart­mann József, az Ajka és Vidéke Áfész elnöke lett. A Szövosz főtitkárává Szlame- nicky Istvánt, -választották. Marjai József délután rö­vid beszédben köszöntötte az újjáválasztott országos ta­nács tagjait. Tevékenységük­höz sok sikert kívánt, s el­mondotta, hogy a kormány továbbra is számít a fo­gyasztási szövetkezetek mun­kájára, az egész szövetkezeti mozgalomra az előttünk álló feladatok elvégzésében. A miniszterelnök-helyettes szólt arról, hogy a gazdálko­dásunkat nehezítő külső kö­rülményeket nem tudjuk ugyan befolyásolni, de azok kedvezőtlen hatásait ellen­súlyozni kell. — Feladataink megoldásá­ban a szövetkezetek már ed­dig is sokat segítettek — hangsúlyozta. — Munkájuk az átlagosnál jobb volt, s ezért elismerés illeti a szö­vetkezetek tagságát, az egész szövetkezeti mozgal­mat. A kongresszus ma elfo­gadott határozata is jól tük­rözi feladataikat, mindenek­előtt a munka minősége fej­lesztésének követelményét. Helyesen fogalmazták meg azokat a módszereket és esz­közöket is, amelyek segítsé­gével el akarják érni céljai­kat. Ugyancsak helyes az a törekvésük, hogy erősítik munkájukban a szövetkezeti vonásokat, sajátosságokat, a szövetkezeti demokratiz­must, a tulajdonosi érde­keltséget, tevékenységük sok­színűségét, rugalmasságát. A vezetői utánpótlás kiválasz­tásához, neveléséhez is kö­vetésre méltóan határozták meg a követelményeket a fogyasztási szövetkezetek képviselői. Marjai József végezetül el­mondta, hogy a kongresszu­son elhangzott észrevétele­ket, javaslatokat a kormány napirendre tűzi. BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG g MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES D MEGYEI TANÁCS LAPIG 1986. NOVEMBER 17., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XLL ÉVFOLYAM, 270. SZÄM

Next

/
Thumbnails
Contents