Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-17 / 270. szám
A Budapesti Harisnyagyár szeghalmi gyárában Union Spe- ciál gépen dolgozik Homoki Jánosné. Egy műszakban 220 darab zokni szélezését végzi el Fotó: Kovács Erzsébet Rodostóban felavatták II. Rákóczi Ferenc mellszobrát A törökországi Tekirdag- ban (Rodostó) ünnepélyes körülmények között avatták fel a Rákóczi-ház előtt a fejedelem mellszobrát, Somogyi József, Kossuth-díjas szobrászművész alkotását. Az ünnepségen a török kulturális és idegenforgalmi minisztérium meghívására Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes vezetésével küldöttség vett részt. A delegáció, amelyet fogadott Mesut Yilmaz kulturális és idegen- forgalmi miniszter is, Ankarában tárgyalásokat folytatott a magyar—török kulturális kapcsolatokról meghívójával, Olus Arik kulturális és idegenforgalmi minisztériumi államtitkárral. Rátkai Ferenc ünnepség keretében átnyújtotta a „Pro kultúra Hungarica” plakettet Adnan Saygun neves török zenetudósnak és a Liszt Ferenc emlékérmet Hikmet Simsek török karmesternek. A küldöttség szombaton késő este hazaérkezett. Idegenforgalmi mérleg Az Országos Idegenforgalmi Hivatal most közzétett értékelése szerint januártól októberig 13,5 millió külföldi — köztük 8,7 millió turista — látogatott Magyarországra, csaknem 800 ezerrel többen, mint az előző év hasonló időszakában. A turisták valamivel kevesebb időt töltöttek hazánkban, mint az elmúlt évben, s kissé csökkent a kereskedelmi szálláshelyek, köztük a szállodák külföldi vendégforgalma. Az idegenforgalomból származó bevételek összege 19,2 milliárd forint volt szeptember végéig, ez 16 százalékkal felülmúlta a tavalyi hasonló időszak eredményeit. A rubelelszámolású országokból csaknem 9,2 millióan, 3 százalékkal többen érkeztek, mint 1985 első háromnegyed évében. Ezen belül azonban a Romániából származó forgalom mintegy kétharmadára esett vissza, Csehszlovákiából is kevesebben érkeztek, s mérséklődött a lengyel forgalom növekedési üteme. Valamelyest csökkent a turisták által itt töltött idő, ezzel szemben azonban igen kedvező tapasztalat, hogy dinamikusan — 8 százalékkal — emelkedett a kereskedelmi szálláshelyek forgalma. Jugoszláviából 1,2 millióan érkeztek. 37 százalékkal többen, mint tavaly ilyenkor, s ennél is nagyobb arányban nőtt a kifejezetten turisztikai szándékkal Magyarországra látogatók száma. A kishatármenti forgalom emlekedése mutatja a legnagyobb dinamizmust. A tőkés országokból ösz- szesen 3,1 millióan keresték fel hazánkat, 5,2 százalékkal többen, mint az elmúlt év 9 hónapjában, októberig. A tavalyinál azonban kevesebb időt töltöttek a látogatók Magyarországon, és kevésbé vették igénybe a kereskedelmi szálláshelyeket. Ez összefügg azzal, hogy az NSZK-ból és az Egyesült Államokból származó forgalom — a kezdeti megélénkülés után — visszaesett. A háromnegyed év alatt 4,5 millió magyar állampolgár utazott külföldre, ezen belül csaknem 4 millióan a szocialista országokba. A határainkon túlra utazó magyarok összesen 8 és fél milliárd forint értékű devizát használtak fel. Mindent egybevetve a nemzetközi idegenforgalom fizetési mérlege jelentős: 164 millió transzferábilis rubel, illetve 130 millió dollár devizabevételi többlettel zárult. Külpiaci versenyben a kozmetikumok A Chemo-Caola Külkereskedelmi Vállalat másfél hónappal az év vége előtt már több árut adott el a tőkés piacokon, mint tavaly az egész esztendőben. Az évvégéig pedig legalább 135 millió forintra akarják növelni idei tőkés exportjukat, ami 8 millió forinttal lesz nagyobb a múlt évinél. A Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat termékeinek külpiaci értékesítése egynegyedével nőtt azóta, hogy 1985 elején létrehozta a Chemolimpex-szel közös külkereskedelmi vállalatát, a Chemo-Caolát. A közös külkereskedelmi vállalat közvetítésével ma már több nyugat-európai, illetve közel-keleti országba jutnak el a Caola kozmetikumai és háztartás-vegyipari cikkei. A Caola termékeiből évente csaknem 170 millió forint értékű a szocialista országokban, s közöttük is nagyobbrészt a Szovjetunióban talál gazdára. A vállalat a termelési együttműködés ki- szélesítésével további lehetőséget lát a szovjet export bővítésére is. Befejeződött a fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa A fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa szombaton a Budapest Kongresszusi Központban folytatta munkáját. Az elnökségben helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Marjai József miniszterelnök-helyettes, a kormány több más tagja, a szövetkezeti mozgalom érdek- képviseleti szerveinek, valamint a társadalmi és tömegszervezeteknek számos vezetője. A testület 19 új tagot választott meg, akikkel kiegészült az országos tanács, amely 133 tagú lett. Ezt követően megnyitották a vitát a kongresszus elé terjesztett dokumentumok fölött. A vitában hangsúlyozták a gazdasági tevékenységet és a mozgalmi munka eredményességét javító kezdeményezések jelentőségét. A küldöttek a szövetkezetek ellátó tevékenységével kapcsolatban szóltak arról, hogy a kisboltok korszerűsítéséhez az áfészeknek további támogatásra van szükségük, mivel különösen a kistelepüléseken amúgy is gondok mutatkoznak jövedelmezőségükkel. A belső érdekeltségi rendszer korszerűsítését szin tén sokan szorgalmazták, ám — mint hangsúlyozták —: annak alakításánál jobban tekintetbe kell venni a helyi adottságokat. A fejlődés lehetőségét látták a küldöttek az áfészek közötti kapcsolatok elmélyítésében, és abban is, hogy szorosabbá fűzzék az együttműködést az ipari vállalatokkal. Egyfelől kedvezőbb beszerzési forrásokra számítanak, másfelől pedig arra, hogy a kooperációval új termékek gyártását kezdhetik meg. Szorgalmazták, hogy növeljék az iparral közösen fenntartott boltok számát is. Kifejtették: javítani kell ^ a kölcsönös érdekeltséget a tagok és a szövetkezetek kapcsolatrendszerében. A tagoknak nagyobb lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kölcsönökkel vagy más módon segítsék a közös fejlesztési alapok feltöltését; ily módon újabb beruházásokat lehetne kezdeményezni. Szó esett a korszerű üzemeltetési formákról is, ám nemcsak amiatt, hogy ezek révén viszonylag rövid idő alatt sikerült fellendíteni olyan Az elnökségben helyet foglaJt Németh Károly (középen), az MSZMP főtitkárhelyettese boltok forgalmát, amelyeknek már-már megszüntetésén gondolkodtak. A hagyományos formák szintén kínálják ugyanis a megújulás lehetőségét; nem egy küldött számolt be arról, hogy egy-egy áfész területén — jó szervezettséggel és kellő érdekeltséggel — a hagyományos keretek között is fokozható a teljesítmény. Szóvá tették a szabályozórendszer túlságosan gyakori változását és azt, hogy a jogszabályok egy része áttekinthetetlen. Ez fékezi egyebek között a szövetkezeti bedolgozó rendszer munkáját. A vitában hangsúlyt kapott az érdekvédelmi munka fontossága és az, hogy mielőbb meg kell szüntetni a még fellelhető bürokratikus elemeket az önkormányzati, a testületi életben. Szervezeti kérdések is szóba kerültek: javasolták, a kistermelők kívánságára, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa mellett működjék kistermelői bizottság- A zöldség-, gyümölcsellátás növelését többen attól várták, hogy javítják a Zöldért-vállalatok és az áfészek kooperációját a meglevő raktárak, gépek kihasználására. A kongresszus határozatot hozott a szövetkezeti mozgalom feladatairól. A dokumentum egyebek között hangsúlyozza: a fogyasztási szövetkezetek akkor tudnak sikeresen továbbfejlődni, ha építenek bevált módszereikre. s azokat továbbfejlesztve jobban alkalmazkodnak a gazdasági élet szigorú feltételeihez. A határozat kinyilvánította, hogy a szövetkezeti mozgalom, a többmilliós tagság érdekelt a gazdaság- irányítási rendszer korszerűsítésében. A kereskedelmi munka és a szolgáltatások javítására a szövetkezetek és vállalataik szervező munkáját is tovább kell fejleszteni. Azon kell lenni, hogy az elavult formákhoz való kötődést mielőbb fölváltsa a kezdeményező magatartás a kibontakozó gazdasági versenyben. Az önkormányzati rendszer gazdagításával egyebek között az emberi kapcsolatok erősítését is el lehet érni. A dokumentum szerint magasabb szintre kell emelni a szövetkezeti kereskedelem tevékenységét és az eddiginél hosszabb távra szervezni meg az együttműködést a kistermelőkkel, főleg az árutermelő szakcsoportokkal. Arra van szükség, hogy erősödjék a termelők értékesítési biztonsága, a szövetkezetek pedig rövi- debb úton és könnyebben jussanak hozzá a várt termékekhez, alapanyagokhoz. A kongresszus a szövetkezeti élet fejlesztésével kapcsolatban is irányt mutatott: erősíteni kell a szövetkezeti tevékenységben a tagsági érdekeltséget, korszerűsíteni a tagsági kapcsolatok rendszeA küldöttek egy csoportja (Telefotó) rét. Szükség van az önkormányzat fejlesztésére és a tagsági érdekvédelem színvonalasabbá tételére. A plenáris ülésen többek között felszólalt Vas János, a KPVDSZ főtitkára és Papp Istvánná, a Mezőkovácsháza és Vidéke Áfész főosztályvezetője. A kongresszus elfogadta az előterjesztett dokumentumokat. Az országos tanács megtartotta alakuló ülését, amelyen megválasztották a 17 tagú elnökséget és a 9-tagú felügyelőbizottságot, valamint a Szövosz tisztségviselőit. A Szövosz elnöke Hartmann József, az Ajka és Vidéke Áfész elnöke lett. A Szövosz főtitkárává Szlame- nicky Istvánt, -választották. Marjai József délután rövid beszédben köszöntötte az újjáválasztott országos tanács tagjait. Tevékenységükhöz sok sikert kívánt, s elmondotta, hogy a kormány továbbra is számít a fogyasztási szövetkezetek munkájára, az egész szövetkezeti mozgalomra az előttünk álló feladatok elvégzésében. A miniszterelnök-helyettes szólt arról, hogy a gazdálkodásunkat nehezítő külső körülményeket nem tudjuk ugyan befolyásolni, de azok kedvezőtlen hatásait ellensúlyozni kell. — Feladataink megoldásában a szövetkezetek már eddig is sokat segítettek — hangsúlyozta. — Munkájuk az átlagosnál jobb volt, s ezért elismerés illeti a szövetkezetek tagságát, az egész szövetkezeti mozgalmat. A kongresszus ma elfogadott határozata is jól tükrözi feladataikat, mindenekelőtt a munka minősége fejlesztésének követelményét. Helyesen fogalmazták meg azokat a módszereket és eszközöket is, amelyek segítségével el akarják érni céljaikat. Ugyancsak helyes az a törekvésük, hogy erősítik munkájukban a szövetkezeti vonásokat, sajátosságokat, a szövetkezeti demokratizmust, a tulajdonosi érdekeltséget, tevékenységük sokszínűségét, rugalmasságát. A vezetői utánpótlás kiválasztásához, neveléséhez is követésre méltóan határozták meg a követelményeket a fogyasztási szövetkezetek képviselői. Marjai József végezetül elmondta, hogy a kongresszuson elhangzott észrevételeket, javaslatokat a kormány napirendre tűzi. BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG g MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES D MEGYEI TANÁCS LAPIG 1986. NOVEMBER 17., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XLL ÉVFOLYAM, 270. SZÄM