Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-15 / 269. szám

1986. november 15., szombat NÉPÚJSÁG Bukarestben Ülésezett a VSZ Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői Katonai Tanácsa Ki keli aknázni az együttműködésben rejlő lehetőségeket fl magyar nagykövet beszéde a bécsi utótalálkozón Helsinki szelleme beivódott a magyar politikai gondolko­dásba, megnyilvánul a kor­mány, a társadalmi mozgal­mak tevékenységében, az egyének mindennapi életé­ben. Erről beszélt a bécsi utótalálkozó pénteki teljes ülésén Erdős André nagykö­vet, hazánk küldöttségének vezetője. A feladat, mutatott rá, hogy a záróokmány megva­lósításában kiegyensúlyozot­tan, minden területen előre haladjanak. A stockholmi bi­zalomépítő tanácskozás egy hosszabb távú folyamat sike­res első szakasza volt. Bécs feladata, hogy tartalmas na­pirendet dolgozzon ki Stock­holm második szakaszára — mondotta, hangoztatva: nem meggyőzőek a kísérletek, amelyek Stockholm folytatá­sát későbbre akarják ha­lasztani. A problémák, ame­lyek az emberi jogok terüle­tén földrészünk bármely or­szágában jelentkezhetnek, semmiképpen nem indokol­hatják a vonakodást, amely TSTyugat-Európában a katonai erőfeszítések csökkentése kérdésében tapasztalható. Magyarország fejlődése szempontjából rendkívül fon­tos, hogy végrehajtsák a gaz­dasági, a kereskedelmi, a műszaki együttműködéssel kapcsolatos ajánlásokat. Szándékunk, hogy Becsben rávilágítsunk az okokra, amelyek akadályozzák a ke­let—nyugati együttműködés­ben rejlő lehetőségek teljes kihasználását. Fontosnak tartjuk, hogy e területen is tiszteletben tartsák az állam­közi kapcsolatokat szabályo­zó elveket, mondotta a nagy­követ, bejelentve: hazánk konkrét javaslatokat fog ten­ni az ipari együttműködés új formáira, valamint a marke­tinggel, a kereskedelmet gát­ló akadályok lebontásával kapcsolatban. Hazánk mind áz országon belül, mind a nemzetközi színtéren a leg­termékenyebb feltételeket kí­vánja létrehozni a kulturális, a humanitárius együttműkö­dés kibontakoztatásához. A Helsinki óta eltelt 11 év megmutatta, hogy az úgy­nevezett kényes kérdésekben is lehetséges az előrehaladás, megtartva a fokozatosság el­vét. Örülünk, hogy egy sor, más társadalmi rendszerű or­szággal sikerült a vízum el­törlésében megállapodni —, s sajnáljuk, hogy sok más nyu­gati ország kedvezőtlenül vi­szonyult e javaslatunkhoz. Reméljük, hogy fokozatosan, részintézkedésekkel velük is eljuthatunk a felesleges ad­minisztratív akadályok fel­számolásához. November 12-től 14-ig Bu­karestben, a Román Szocia­lista Köztársaság fővárosá­ban Viktor Kulikovnak, a Szovjetunió marsalljának, az egyesített fegyveres erők fő- parancsnokának elnökletével megtartotta soros ülését a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek Katonai Tanácsa. Az ülés munkájában a ka­tonai tanács tagjai, vala­mint a Varsói Szerződés or­szágai honvédelmi miniszté­riumainak és az egyesített fegyveres erők vezetési szer­veinek felelős beosztású sze­mélyei vettek részt. A katonai tanács megvitat­ta a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­ga főtitkára, Mihail Gorba­csov és az Egyesült Álla­mok elnöke, Ronald Reagan reykjavíki találkozójának eredményeit és az azokból adódó következtetéseket. Méltatták a szövetséges szo­cialista országok jelentős ér­demeit a béke biztosításá­ban. Hangsúlyozták a közös erőfeszítések fokozásának szükségességét, az atomfegy­verek felszámolásának és a hagyományos fegyverzet csökkentésének, a nemzet­közi biztonság megszilárdí­tásának fontosságát. Konkrét ajánlásokat fo­gadtak el annak érdekében, hogy a szövetséges hadsere­gektől az egyesített fegyve­res erők állományába kije­lölt csapatokat és flottaerő­ket olyan szinten tartsák, amely biztosítja a katonai egyensúly fenntartását a Varsói Szerződés és a NATO között. Az ülésen ezenkívül össze­gezték a VSZ tagállamai egyesített fegyveres erői hadműveleti és harckikép­zésének ez évi eredményeit, meghatározták az új kikép­zési évre vonatkozó felada­tokat és az egyesített fegy­veres erők mindennapi tevé­kenységének egyéb kérdése­it vizsgálták meg. Az ülés résztvevőinek egyöntetű véleménye sze­rint tovább kell bővíteni és mélyíteni a szövetséges had­seregek katonáinak fegyver­barátságát. A katonai tanács a meg­vizsgált kérdésekkel kapcso­latban egyeztetett ajánláso­kat és javaslatokat fogadott el. Az ülés tárgyszerű légkör­ben, a barátság és a kölcsö­nös megértés jegyében zaj­lott le. NEM SIKERÜLT Max Beck amerikai egye­temistának nem sikerült vi­lágcsúcsot döntenie. Nem a torzonborzság vagy a hatal­mas szakáll világelsőségét célozta meg, hanem méhek­kel kísérletezett. Am „mind­össze” 50 ezer méh borította be fejét és testét, s ez bi- zony jócskán elmarad a vi­lágcsúcstól. ELLOPTAK EGV SZÁMÍTÓGÉP MEMÓRIAEGYSÉGÉT Brüsszelben az IBM elekt­ronikus cégtől ellopták egy számítógép memóriaegysé­gét. A rablók később 77 ezer dollárt kértek a berendezés visszaszolgáltatásáért. A me­móriaegységet az amerikai Convex márkájú számító­gépből lopták el, amelyből Európában még csak kettő van. A nyomozásnak egyet­len támpontja van, mégpe­dig az, hogy a számítógép ellenőrzőrendszere felje­gyezte: a lopást szeptember 26-án, 22.30 és 24 óra között hajtották végre. MÉREGDRÁGA Egy üveg, több mint 280 éves tokaji aszúbort árverez­tek el a közelmúltban a franciaországi Rambouillet kastélyban. A bort egy kilé­tét titkoló gyűjtő vásárolta meg 46 ezer frankért (körül­belül 2 millió 850 ezer di­nárért). A drága nedűt rejtő fiaskót egyébként még az egyik lengyel király kapta ajándékba, és megfeledkezett róla, olyannyira, hogy csak nemrég találták meg egy lengyel kastély pincéjében. A Rambouillet-i árverés egyébként három napig tar­tott, és több mint 20 ezer palack kiváló bort adtak el. SZEMÜVEGDIVAT Néró, római császár csi­szolt smaragdból készült monoklija után évezredekig meglehetősen fantáziátlan tárgy volt a szemüveg. Fő­leg arra szolgált, hogy a gyenge látású emberek el tudjanak igazodni segítségé­vel a világban, egyedül anyaga és alakja mutatott némi változatosságot. Nap­jaink embere azonban, úgy látszik ennél többre vágyik, s a szemfüles optikusok haj­landóak kielégíteni a süsü szemüvegek iránti keresletet is, természetesen nem apró­pénzért. A világító, muzsiká­ló, esti mesét mondó szem­üvegkeret után megszületett az olló alakú szemüveg is, a feltűnési viszketegségben szenvedő polgárok őszinte örömére. ELTŰNTEK AZ ORRSZARVÚAK? Az orvvadászok garázdál­kodása annyira megritkította az afrikai fekete orrszarvú­ak számát, hogy kihalás fe­nyegeti ezt az állatfajt. Rö­Londonhan megválasztották az idei világszépét. A zsűri a ké­pünkön látható 23 éves, Trini­dad és Tobago-i Giselle Jeanne- Marie Laronde-t látta a leg­szebbnek viden, így lehetne összefog­lalni a Cincinattiben (USA) több mint száz tudós és szakember részvételével megtartott háromnapos ta­nácskozáson elhangzottakat. Véleményük szerint az orr­szarvúak megmentése csak úgy lehetséges, ha az afrikai államokban és a világ állat- kertjeiben raboskodó orr­szarvúak szaporodásának na­gyobb figyelmet szentelnek. Meghalt az UFO-apostol Ha egy kiadvány negyedévenként jelenik meg, eleve nagy az esé­lye annak, hogy valamilyen eseményről csak féléves késéssel tud megemlékezni. Ha tetejébe ez a kiadvány az Egyesült Államokban jelenik meg, ahonnan légipostával is csak hetek alatt érkezik meg Budapestre, még érthetőbb a késés: ennek ellenére érdemes meg­emlékeznünk arról, hogy — mint a The Rocky Mountain Skeptic közli — 1986. április 27-én, 75 éves korában meghalt dr. J. Allen Hynek. Ez a név valószínűleg keveseknek ismerős, pedig egy érdekes és szinte szomorúan jelképes sorsú ember viselte. Dr. Hynek csillagász volt, de közismertsége nem csillagászati ku­tatásaival függött össze, hanem az UFO-kkal, ahogyan — amint ez közismert — a nem azonosított repülő tárgyakat, helyesebben jelen­ségeket (unidentified flying object) nevezik. Csakhogy sajnos a leg­több ember számára az UFO eleve nem egy azonosítatlan objektu­mot jelent, hanem egy idegen égitestről érkezett, értelmes lényeket szállító, vagy általuk irányított űrhajót. Bár erre nincs bizonyíték, van rengeteg fantáziálás és kombináció, ezernyi könyv és cikk, fil­mek — és nem kevesen szépen profitálnak (még nálunk is!) az em­beri tájékozatlanságból és hiszékenységből. Az UFO-k idézett értel­mezése az egyik legtipikusabb és legelterjedtebb ál-, illetve látszat­tudományos nézet. Ezért írt nekrológot Hynek professzorról az ame­rikai lap, amely a CO-RAP közlönye. (E szervezet teljes neve ma­gyarul azt jelenti: az áltudományokkal szembeni ésszerű alternatí­váért küzdő coloradói szervezet: egyike az Egyesült Államokban működő áltudományellenes felvilágosító szervezeteknek.) Amikor 1947 júniusának végén egy Kenneth Arnold nevű amerikai üzletember magánrepülőgépén a Washington államban levő Cascade hegység Mount Rainier-csúcsa fölött „kilenc világító korongot” vélt látni, amelyek azután a sajtóban a „flying saucer” (repülő csésze­alj) nevet kapták, ez az akkori hidegháborús légkörben óriási izgal­mat keltett. Az Egyesült Államok légiereje titokban, de energikusan megkezdte az általuk helyesen UFO-nak nevezett jelenségek megfi­gyelését. Mivel a „Project Sign” fedőnevű vizsgálatot a légierő Day- ton város (Ohio állam) közelében levő támaszpontján végezték, a pa­rancsnok nyilván azt mondta: talán csillagászati dologról van szó, kerítsenek hát egy csillagászt, de gyorsan. Ezért a legközelebbi csil­lagvizsgálóból, az Ohiói Állami Egyetemről hívtak egy csillagászt, mégpedig annak az igazgatóját, dr. J. Allen Hynek-et. így lett — mint ő maga megírta — ez a nem túl jelentős csillagász a légierő UFO-megfigyeléseinek tudományos főtanácsadója. Az is maradt, míg­nem 1969-ben a légügyi miniszter egy, az addigi vizsgálatok ered­ményeinek felülvizsgálatára kijelölt bizottság véleménye alapján úgy nem döntött, hogy az UFO-k nem veszélyeztetik az USA biztonsá­gát, és a megfigyelést beszüntette. És ekkor kezdődött Hynek professzor meglepő pálfordulása. Míg korábban kutatóhoz méltó tárgyilagossággal és elfogulatlansággal ta­nulmányozta az UFO-kat, most egyszerre arra a meggyőződésre ju­tott, hogy az UFO-k idegen világból érkezett űrhajók, és 1973-ban megalapította saját maszek UFO-kutatóintézetét, s egész sor köny­vet és cikket írt az UFO-króI — most már mint hívő. Jó piaca volt, márcsak múltja miatt is („a légierő főtanácsadója”!) — és ez nyil­ván mindenféle értelemben kárpótolta őt azért, hogy elveszítette fel­tehetőleg nem túl rosszul fizetett „másodállását”, és azt — ami nyil­ván imponált neki —, hogy magas rangú tisztekkel és politikusok­kal érintkezett, akik áhítattal figyeltek rá. Remélem, nem sért sen­kit a hasonlat: J. A. Hynek esete hasonlít arra, mintha valaki, aki évtizedeken át bibliakritikával foglalkozott, egyszerre belépne egy szerzetesrendbe. Halálával az UFO-ügy egyik legtekintélyesebb propagandistáját ve­szítette el. Persze, lesznek majd, akik a helyébe lépnek. De példája szomorúan tanulságos abból a szempontból, hogy az effajta dolgok­ban való túlzott elmélyedés, főleg ha szerencsétlen körülményekkel és emberi gyengeségekkel találkozik, hová vezethet. Pető Gábor Pál 140 éves a gyulai megyei kórház átadták a felújított műtéti épületet Korszerű műszerekkel ellátott a gyulai kórház új egysége Fotó: Fazekas László — 1828-ban Vidovics György alispán javasolta a megyegyűlésnek állandó kór­ház alapítását — mondotta tegnap, november 14-én dr. Becsei József megyei tanács­elnökhelyettes a gyulai kór­ház 140 évvel ezelőtti alapí­tását megörökítő emléktábla leleplezésekor. Emlékeztetett arra, hogy a nemes, humá­nus cél érdekében szívesen adakoztak az emberek és Erkel Ferenc is hangver­senyt adott a kórház javára, ígv nyithatta meg kapuit 1846. május elsején tíz ágy- gyal a gyulai állandó kór­ház. Azóta 140 éve ezen a helyen folyamatosan gyógyí­tanak. Az újjáépített műtéti tömb átadására érkezett v^pdége- ket, köztük Medve László egészségügyi minisztert, Szabó Miklóst, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkárát, Gyulavári Pált, a megyei tanács elnö­két, Fodorné Birgés Kata­lint, az SZMT vezető titká­rát, Rá ez László megyei fő­orvost, az országos, a me­gyei, a gyulai városi állami és politikai testületek veze­tőit dr. Deli László főigaz­gató-helyettes főorvos kö­szöntötte. „Nagy örömmel jelentem be — mondotta —, hogy kórházunk új neve a mai naptól Békés Megyei Tanács Pándy Kálmán Kór­ház-Rendelőintézete.” Az ün­nepségre eljöttek az NDK- beli testvérkórházakból, Nordhausenből és Ilfeldből Reichel és Reinhardt Schmidt professzorok is. 1978 augusztusa után több mint nyolc évvel (pontosan 99 hónappal) ismét a gyó­gyítás szolgálatába állhat a műtéti tömb. A 260 millió forintért felújított épület 260 ágyából legtöbb a szülészet- nőgyógyászaté, majd létszám­ban a sebészeti osztály rész­legei következnek, de he­lyet kapott: itt a 11 ágyas szájsebészeti, a 7 ágyas in­tenzív osztály, a központi műtők és a radiológia is. Az újjáépített, modernizált épü­letben a műtőegységek lég­kondicionáltak, a korszerű orvosi technikai berendezé­sek európai színvonalúak. Dr. Medve László egész­ségügyi miniszter ünnepi be­szédében általános képet adott az ország egészségügyi helyzetéről. Beszámolt a kü­lönböző megyékben, terüle­teken élők egészségügyi ál­lapotáról és az életmód ha­lálozást befolyásoló szerepé­ről. A VII. ötéves terv szak­mapolitikai irányelvei mel­lett folytatódik a kórházi re­konstrukciós program. A megyék között remélhetően megszűnik a kórházi és az alapellátásbeli színvonalkü­lönbség. Ezt segíti Békés megyében a megyei kórház rekonstrukciója, valamint az, hogy a békéscsabai kórház következő ütemének fejlesz­tésére már készülnek a ki­viteli tervek. Át kell alakí­tani az egészségügyiek szem­léletét is. A gyógyító munka színvonalának fokozásához társítani kell a nemzeti mé­retű egészségmegőrző, meg­előzési programot is. A mi­niszter hangsúlyozta, hogy javítani kell az alapellátás­ban dolgozók szakmai, tár­sadalmi presztízsét. Szólt a 30 éven felüli férfiak ag­gasztó halálozási mutatóiról, a társadalom és az egész­ségügy közös szociális fel­adatairól, az orvostudomány úi eredményeiről, a diag­nosztika fejlődéséről. Az egészségügy működtetése évente 40 milliárd forintba kerül, 10 milliárdot pedig gyógyszerekre költünk. Bi­zonyos, hogy ezeken a terü­leteken van mód az ésszerű takarékosságra. Befejezésül tájékoztatta a jelenlevőket arról, hogy jövőre társadal­mi vitára bocsátják az egész­ségügyi dolgozók etikai kó­dexét. Ezt követően kitüntetések és jutalmak átadására ke­rült sor. Az ünnepség részt­vevői megismerkedtek a mű­téti tömb egységeivel is, majd megtekintették A 140 éves a gyulai kórház című kiállítást. Délután Gyulán a városi tanács dísztermében tudományos ülésen vettek részt, ahol dr. Reichel, dr. Kulka Frigyes és. dr. Sas Mihály professzorok előadá­sát hallgatták meg. Az egész­ségügyi miniszter a nap so­rán Gyulavári Pál kíséreté­ben ellátogatott a továbbfej­lesztés előtt álló békéscsabai városi kórházba is. Bede Zsóka Ülést tartott a HNF jogi munkabizottsága Tegnap dr. Nagy János el­nökletével ülést tartott Bé­késcsabán a HNF megyei el­nökségének jogi munkabi­zottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Szidonya Etelka, a HNF OT Titkárságának; valamint dr. Fodor Endréné, az MSZMP megyei bizottságának képvi­seletében. A póttanácstagok helye és szerepe a közélet fejlesztésé­ben címmel dr. Luczi József, a testület tagja tájékoztatta a megjelenteket. Emlékezte­tőül utalt a választások elő­készítésével, az új törvény érvényesítésével kapcsolatos célokra és feladatokra. Ez­után ismertette annak a fel­mérésnek az eredményeit, amely a póttanácstagi intéz­mény eddigi működésének tapasztalataira vonatkozott. A visszaküldött 552 adatlap alapján megállapítható, hogy a válaszadóknak több mint a fele glőször vállalt közéleti megbízatást. Az ajánlásokra vonatkozó javaslaotk összefoglalása után bejelentésekkel ért vé­get a jogi munkabizottság tegnapi tanácskozása. —y —n

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents