Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-14 / 268. szám
1986. november 14., péntek o HSUKÉI Férfimunka a javából! Évente ezer májliba Kulinár János portájáról Tíz évvel ezelőtt alakult a békéscsabai áfész májliba- tömő szakcsoportja. A 120 tag és az ötven szerződéses termelő évente mintegy 150 ezer hízott libát értékesít. Jelentős a májtermelés, ennek zömét tőkés exportra szállítják. A jubileum alkalmából felkerestük Kulinár János békéscsabai lakost, a szakcsoport egyik tagját, aki főfoglalkozással vállalkozott erre a nem mindennapi tevékenységre: — Azelőtt a vendéglátó- iparban dolgoztam 22 évig. A boltot eladták, a szerződéssel járó rizikót nem vállaltam. Nagyon szeretjük az állatokat, ez adta az ötletet, hogy libatömésre rendezkedjünk be. Hat éve csináljuk, de nem bántuk meg. Négy éve táppénzre, nyugdíjra vagyunk jogosultak, ha befizetjük a társadalombiztosítási díjat. Ez igen nagy biztonságot ad a munkánkhoz. — Mennyi libát tömnek? — Évente hat-hét „falkát” vállalunk, egy-egy alkalommal 130—170 libát. A tömni való jószágot, csakúgy, mint a takarmányt, a szakcsoport adja, a többi a mi dolgunk. Itt nem babra megy a játék: ha nagyon odafigyelünk, szép jövedelemhez jutunk, ellenkező esetben ráfizetünk. Itt ugyanis hiába sok a libahús súlya, ha a máj kicsi. A máj a lényeg, a májprémium adja a jövedelmet. Férfimunka ez kérem a javából. — A tömésidő 21—24 nap. Ilyenkor nincs meccs, nincs tv, valósággal rabjai vagyunk a libáknak. Naponta gyakran be kell menni a ketrecbe, három-négy óránként tömünk, ez alól az éjszakák sem kivételek. Képzelje el: naponta egy libának egy kiló takarmányt kell megemészteni, különben kicsi marad a máj. Ez pedig igen nagy megterhelés a libának. Ha úgy látjuk, hogy melege van, locsoljuk. Ha egy fél napra elmegyek ügyes-bajos dolgomat intézni, félek, hogy történik valami, pedig a feleségem megbízható segítőm. — Mivel tömnek? — Háromszáz kilós üstben naponta főzzük a kukoricakását. Sóval, zsírral ízesítjük, 24 órát pihentetjük. A forró kása kibillentése férfierőt igényel, ezenkívül balesetveszélyes, elég egy gondatlan pillanat, máris leforrázhatja magát az ember. A tartósan hideg tél nagyon megviseli a tömőben levő libákat csakúgy, mint a nyári kánikula. Ha lehet, ezeket a heteket kihagyjuk, később megszüntetjük a „lemaradást”. A kánikulában hőgutát kaphat a liba, és kárba veszett pénz, fáradság. Persze, a baromfifeldolgozó iparnak folyamatosan kell a májliba, valahogyan ezt is meg kell oldanunk. — Hol értékesítik a hízott libákat? — A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Nagyon korrekt partner. Libabontáskor ott lehetünk, saját szemünkkel látjuk: mekkora a máj. Soha nem csapnak be bennünket. Mi is igyekszünk, hogy maximálisan eleget tegyünk a követelményeknek. — A libaátadás mindig ünnep nálunk. Aztán a következő „falka” érkezéséig jön egy kis szusszanás. Ilyenkor meglátogatjuk kollégáinkat, akiket elhanyagoltunk a „libás” hetekben. Elmondjuk egymásnak, kinek hogyan sikerült? Azt sem rejtjük véka alá, ha valami oknál fogva „nem jött össze”. Tavasszal zsenge libát kapunk, ősszel többször tépettet. Nem tudjuk, hányszor és mikor tépték. Ha rossz az állomány, igen nagy gonddal, odafigyeléssel tudunk eredményeket elérni. De hogyan? Ez titok! Mindenkinek saját magának kell kitaposni az utat. Nehogy azt gondolja valamelyik kolléga, ha nem sikerül, hogy rossz tanácsot adtam. Hát inkább hallgatok. De irigy nem vagyok senkire. Ha lelkiismeretesen dolgozott, pontosan megtartotta a technológiai utasításokat, és magas volt a májprémiuma, tudom, hogy megérdemli, mert családjával együtt nagyon megdolgozott érte. És nemcsak saját magának, hanem a népgazdaságnak is hasznot hajtott... Ary Róza Új tanműhely A közelmúltban adták át Békéscsabán az UNICON Ruhaipari Vállalat új ruhaipari tanműhelyét. 1985-ben kezdte építeni a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat ezt a 920 négyzetméter alapterületű, kétszintes épületet, ahol ma már négy műhelyben egyszerre 70 tanuló ismerkedhet meg a nőisza- bó-szakma gyakorlati fortélyaival. Fotó: Fazekas László Gyomaendrődi számonkérés A cím után ítélve úgy kellene kezdeni ezt az írást, amit a városi jogú nagyközség párt-végrehajtóbizottsága meg is tett; milyen eredményeket értek el az 1982-ben megfogalmazott határozatok teljesítésében a Gyomaendrődi Béke Téeszben? Ez fontos dátum. Legutóbb egy kínos periódus lezáródása után, akkor a hatáskörileg illetékes Szarvasi Járási Párt-végrehajtóbizottság számoltatta be az Endrődi Béke Téesz párt- és gazdasági vezetését azokról a tervekről, melyek megvalósításától a szövetkezet erősödését remélte. Most, november első napjaiban, négy évvel később a testület Gyomaendrődön visszakérdezett: az említett két dátum között mi történt a Béke Tsz-ben? Egyáltalán erősödött-e a gazdaság? A válasz, amit Hunya Elek tsz-elnök és Pintér Sándor, a pártszervezet titkára a vb kérdésére válaszolt, egyértelmű igen volt. Az előterjesztésből és a testület vitájából különösen három gondolatkör érdemel megkülönböztetett figyelmet. Ezek: a megváltozott munkahelyi légkör, melyre a vezetők és beosztottak, továbbá a párt- és a gazdaságvezetés jó együttműködése épülhetett; a másik, a pártszervezet tagsága személyes példamutatással hogyan biztosította a tsz egész tagságának megnyerését a soron következő feladatok megoldására; a harmadik, a tömegszervezetek, mozgalmak sajátos eszközeikkel hogyan segítették a gazdasági célkitűzések valóra váltását. Bizonyosra vehető, hogy a Gyomaendrődi Béke Tsz következő párttaggyűlésén is szóba hozzák a két vb közötti időszakban végzett gazdaságszervező és szövetkezetpolitikai munkát. Lesz miről beszélniük. hiszen ami az elmúlt négy évben itt történt, mélyebb elemzést igényel, talán még személyre szóló dicséretet is érdemel. A kínos periódus, a sorozatos veszteségtermelés időszaka minden bizonnyal lezárult Nagylaposon, mert ez a tsz tulajdonképpen Endrédnek ezen a részén alakult. Az egyedi rendezés, melyet éveken át kértek a felsőbb szervektől, négy évvel ezelőtt végre megvalósult. Tulajdonképpen ez nyitotta meg előttük a fejlődés lehetőségét. Gépvásárlásokra, különböző beruházásokra csak ebből a keretből jutott számukra, amihez azután a tsz tagsága is hozzátette a maga erejét, bizalmát. helytállását, a legnehezebb aszályos időszakban is. A több millió forint láttán érezhették, mennyire velük van a társadalom abban a bajban, amiben éveken át csak sodródtak. Erősödésükhöz ez az erő adta a fordulatot. A gazdálkodás is eredményre váltott. Igaz. a jövedelmezőség számai, bár milliós nagyságúak, de sokkal szerényebbek, mint máshol. De hát itt a föld minősége is más, amit az emberek szorgalma, a még több termés elérésére sarkall azért, hogy őket az a valóban nagylaposi föld. az ottani munkalehetőségeivel együtt tartsa is el. Ezért minden tőlük telhetőt eddig is elkövettek, de a tettekben itt a jövőben sem lesz hiány. Nagyra értékelhető, hogy a KISZ-alapszervezet a fiatalok körében egész új ritmusú életet teremtett. A fiatalok odaálltak egy-egy nagyobb beruházás mellé, és érte védnökséget vállaltak. Magukkal sodorták a nem KISZ-korúakat is. Teljesítményük elismeréséül megkapták a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját és az 1985- ben végzett munkáért a Kiváló KISZ-alapszervezet megtisztelő címet. Legnagyobb termelési mozgalmuk is 20 éves. Ekkor alakultak meg első szocialista brigádjaik, melyek száma már 13. Köztük van a Petőfi Sándor nevét viselő kollektíva is, amely a Szakma kiváló brigádja kitüntetés mellett a Népköz- társaság Kiváló Brigádja címet és az MSZMP KB kongresszusi oklevelét is elnyerte 1986-ban. A Vörös- kereszt üzemi szervezetében 150-en tömörülnek, közülük 120-130 a rendszeres véradó. Féiszakasznyi munkásőrük, tizennégy önkéntes rendőrük, hat tanácstagjuk van, de ott vannak a Hazafias Népfront nagyközségi vezetésében és mindenhol, ahol a községpolitikai célokat megfogalmazzák és valóra váltják. Újabban a Gyomaendrődi Alkotmány Tsz gazdasági megerősítésében vállaltak sorsfontosságú szerepet azzal, hogy dr. Tóth Lajos fő- agronómust átengedték tsz- elnöknek, Darida Pál főállattenyésztőt főagronómus- nak, Cserép Sándort pedig növényvédősnek. Hasznos, jól alkalmazható tapasztalatokat vittek magukkal abban a reményben, hogy amint segítségükkel a Béke Tsz is kilábalt a hullámvölgyből, az Alkotmány Tsz is túljut a munka nehezén egy olyan fajsúlyú munka- kapcsolat megteremtésével, ami Nagylaposon kialakult a gazdaság és a pártvezetés, valamint a tagság között. A Béke Tsz-ben most már kissé távolabb is látnak. Ezért fogalmazták meg elérendő feladataik között azt, hogy a növénytermesztésben megszilárdítsák elért pozíciójukat, közben fejlesztik az állattenyésztést és az ipari ágazatot, természetesen a jövedelemtermelő képesség oldaláról. — Lényegében elérendő céljaikat megalapozottnak látta a végrehajtó bizottság — mondotta Kóriss György, Gyomaendrőd pártbizottságának első titkára. — Megerősítettük őket elért eredményeikben és gazdaság- fejlesztő elképzeléseik megvalósításában. D. K. Ingyenes szaktanácsadás kisvállalkozóknak A felvilágosítás és tájékoztatás is érdekvédelem A békéscsabai magántaxis kényelmesen hátradől a székben és karba tett kézzel, rendíthetetlen lelkinyugalommal szállt vitába az adóügyi szakemberrel. Mintha csak egy ismerés asztal- társaságban mondaná, úgy sorolta az érveit, öntötte az adatokat. Fejtegetésének lényege az volt, hogy a Békés megyei magántaxisok többet adóznak a kelleténél, lényegesen többet az ország más térségeiben tevékenykedő magántaxisoknál. A pro és kontra érvek után az adóügyi szakembernek egy jelképes fogadást ajánlott: ha be tudja bizonyítani, hogy igaza van, akkor az adóhatóság azonnal csökkenti az átalányát, ha nem, akkor adófizetéskor az előírtnál mélyebben nyúl a zsebébe. A gyulai esztergályos kisiparos két problémáját is elmondta. Véleménye szerint alapjaiban rossz az adókivetése, másrészt érthetetlen számára az alkalmazottja után fizetett járulék és a táppénzellentmondás. Az ugyancsak gyulai szobafestő kisiparos téves bevallás miatt rosszul adózott. Szerette volna megtudni, hogyan lehetne helyrehozni a dolgot. A végén már azt a kérdést tette föl, hogy a szaktanácsadó a helyében melyik adómódozatot választaná ... Az igazat megvallva nem számítottam ilyen fesztelen légkörre, amikor elindultam — kezemben a Kíosz Békés megyei titkársága szórólapjával — a kisvállalkozók ingyenes szaktanácsadására. A titkárság tavasszal vezette be, hogy a kisiparosoknak, gazdasági munkaközösségeknek, kisvállalkozóknak minden hónap első keddjén délután 3-tól 5 óráig ingyenes szaktanácsadást, felvilágosítást, tájékoztatást szervez Békéscsabán a Kossuth tér 8. sz. alatt. A szaktanácsadók ezúttal is a legilletékesebb szakemberek voltak. (Barcs Aladár, a megyei tanács adóügyi csoportvezetője, Cservenák Pál, a megyei illetékhivatal helyettes vezetője, dr. Lag- zi Györgyné és Süli Ferenc, a megyei társadalom- biztosítási igazgatóság osztályvezetői, Bokor Károly,' a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Békés Megyei Igazgatóságának osztályvezetője, dr. Juhász István jogász, Makai Sándor és Nagy Mihály, a Kiosz képviselői.) A kisvállalkozók elsősorban azt emelték ki, hogy ezeken a beszélgetéseken nyoma sincs az adóhatóság— adózó közötti — szinte törvényszerűen merev — hivatalos kapcsolatnak. A problémákat, tisztázatlan kérdéseket szinte magánemberként beszélik meg. Azaz a szaktanácsadók most nem „a hivatalt jelentik”, ezért olyan kérdéseket is fel lehet tenni, mint például: a törvény adta kereteken belül hogyan fizethetném a legkevesebb adót? Persze olyan apró technikai, napi gondok is terítékre kerülnek, amelyekért nemigen kopognának be az adóhatóságok ajtaján. A szaktanácsadáson részt vett „hivatalos emberek” véleményét Süli Fereric így összegezte: — A szaktanácsadást valamennyien társadalmi munkában végezzük. Igaz, hogy itt is olyan egyedi kérdésekkel foglalkozunk, mint a hétköznapokon, mégis nagyon hasznosnak tartom a titkárság kezdeményezését. A különböző szervek képviselői ilyenkor egymástól karnyújtásnyira ülnek és a kisvállalkozók a legösszetettebb problémájukra is választ kaphatnak. Nem kell hivatalról hivatalra járniuk. Másrészt a szaktanácsadással, felvilágosítással az alaposabb, jobb tájékoztatással végeredményben a saját munkánkat könnyítjük meg. Az elmondott, szinte kézzelfogható előnyökön túl, véleményem szerint egy, eddig meg nem említett tény is figyelmet érdemel. A Kiosz megyei titkársága az ingyenes szaktanácsadói szolgálattal végső soron az érdek- védelmi munkájának színvonalát kívánta, kívánja javítani. Felismerték, hogy a tájékoztatás, a felvilágosítás napjainkban az érdekvédelem mással nem pótolható, szerves részét képezi. Lovász Sándor
