Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-14 / 268. szám

1986. november 14., péntek o HSUKÉI Férfimunka a javából! Évente ezer májliba Kulinár János portájáról Tíz évvel ezelőtt alakult a békéscsabai áfész májliba- tömő szakcsoportja. A 120 tag és az ötven szerződéses termelő évente mintegy 150 ezer hízott libát értékesít. Jelentős a májtermelés, en­nek zömét tőkés exportra szállítják. A jubileum alkal­mából felkerestük Kulinár János békéscsabai lakost, a szakcsoport egyik tagját, aki főfoglalkozással vállalkozott erre a nem mindennapi te­vékenységre: — Azelőtt a vendéglátó- iparban dolgoztam 22 évig. A boltot eladták, a szerződés­sel járó rizikót nem vállal­tam. Nagyon szeretjük az ál­latokat, ez adta az ötletet, hogy libatömésre rendezked­jünk be. Hat éve csináljuk, de nem bántuk meg. Négy éve táppénzre, nyugdíjra va­gyunk jogosultak, ha befizet­jük a társadalombiztosítási díjat. Ez igen nagy biztonsá­got ad a munkánkhoz. — Mennyi libát tömnek? — Évente hat-hét „falkát” vállalunk, egy-egy alkalom­mal 130—170 libát. A töm­ni való jószágot, csakúgy, mint a takarmányt, a szak­csoport adja, a többi a mi dolgunk. Itt nem babra megy a játék: ha nagyon odafigye­lünk, szép jövedelemhez ju­tunk, ellenkező esetben ráfi­zetünk. Itt ugyanis hiába sok a libahús súlya, ha a máj kicsi. A máj a lényeg, a májprémium adja a jövedel­met. Férfimunka ez kérem a javából. — A tömésidő 21—24 nap. Ilyenkor nincs meccs, nincs tv, valósággal rabjai vagyunk a libáknak. Naponta gyakran be kell menni a ketrecbe, három-négy óránként tö­münk, ez alól az éjszakák sem kivételek. Képzelje el: naponta egy libának egy kiló takarmányt kell megemész­teni, különben kicsi marad a máj. Ez pedig igen nagy megterhelés a libának. Ha úgy látjuk, hogy melege van, locsoljuk. Ha egy fél napra elmegyek ügyes-bajos dol­gomat intézni, félek, hogy történik valami, pedig a fe­leségem megbízható segítőm. — Mivel tömnek? — Háromszáz kilós üstben naponta főzzük a kukorica­kását. Sóval, zsírral ízesít­jük, 24 órát pihentetjük. A forró kása kibillentése fér­fierőt igényel, ezenkívül balesetveszélyes, elég egy gondatlan pillanat, máris le­forrázhatja magát az ember. A tartósan hideg tél nagyon megviseli a tömőben levő li­bákat csakúgy, mint a nyári kánikula. Ha lehet, ezeket a heteket kihagyjuk, később megszüntetjük a „lemara­dást”. A kánikulában hőgu­tát kaphat a liba, és kárba veszett pénz, fáradság. Per­sze, a baromfifeldolgozó iparnak folyamatosan kell a májliba, valahogyan ezt is meg kell oldanunk. — Hol értékesítik a hízott li­bákat? — A Békéscsabai Barom­fifeldolgozó Vállalatnál. Na­gyon korrekt partner. Liba­bontáskor ott lehetünk, sa­ját szemünkkel látjuk: mek­kora a máj. Soha nem csap­nak be bennünket. Mi is igyekszünk, hogy maximáli­san eleget tegyünk a köve­telményeknek. — A libaátadás mindig ünnep nálunk. Aztán a kö­vetkező „falka” érkezéséig jön egy kis szusszanás. Ilyenkor meglátogatjuk kol­légáinkat, akiket elhanyagol­tunk a „libás” hetekben. Elmondjuk egymásnak, ki­nek hogyan sikerült? Azt sem rejtjük véka alá, ha va­lami oknál fogva „nem jött össze”. Tavasszal zsenge li­bát kapunk, ősszel többször tépettet. Nem tudjuk, hány­szor és mikor tépték. Ha rossz az állomány, igen nagy gonddal, odafigyeléssel tudunk eredményeket elér­ni. De hogyan? Ez titok! Mindenkinek saját magának kell kitaposni az utat. Ne­hogy azt gondolja valame­lyik kolléga, ha nem sike­rül, hogy rossz tanácsot ad­tam. Hát inkább hallgatok. De irigy nem vagyok senki­re. Ha lelkiismeretesen dol­gozott, pontosan megtartotta a technológiai utasításokat, és magas volt a májpré­miuma, tudom, hogy megér­demli, mert családjával együtt nagyon megdolgozott érte. És nemcsak saját ma­gának, hanem a népgazda­ságnak is hasznot hajtott... Ary Róza Új tanműhely A közelmúltban adták át Békéscsabán az UNICON Ruhaipari Vállalat új ruha­ipari tanműhelyét. 1985-ben kezdte építeni a Békés Me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat ezt a 920 négyzetméter alapterületű, kétszintes épü­letet, ahol ma már négy mű­helyben egyszerre 70 tanuló ismerkedhet meg a nőisza- bó-szakma gyakorlati forté­lyaival. Fotó: Fazekas László Gyomaendrődi számonkérés A cím után ítélve úgy kellene kezdeni ezt az írást, amit a városi jogú nagyközség párt-végrehajtóbizottsága meg is tett; milyen eredményeket értek el az 1982-ben megfogalmazott határozatok teljesítésében a Gyomaend­rődi Béke Téeszben? Ez fontos dátum. Legutóbb egy kí­nos periódus lezáródása után, akkor a hatáskörileg ille­tékes Szarvasi Járási Párt-végrehajtóbizottság számol­tatta be az Endrődi Béke Téesz párt- és gazdasági ve­zetését azokról a tervekről, melyek megvalósításától a szövetkezet erősödését remélte. Most, november első nap­jaiban, négy évvel később a testület Gyomaendrődön visszakérdezett: az említett két dátum között mi történt a Béke Tsz-ben? Egyáltalán erősödött-e a gazdaság? A válasz, amit Hunya Elek tsz-elnök és Pintér Sándor, a pártszervezet titkára a vb kérdésére válaszolt, egyér­telmű igen volt. Az előterjesztésből és a testület vitájából különösen három gondolatkör érdemel megkülönböztetett figyel­met. Ezek: a megváltozott munkahelyi légkör, melyre a vezetők és beosztottak, továbbá a párt- és a gazda­ságvezetés jó együttműködé­se épülhetett; a másik, a pártszervezet tagsága szemé­lyes példamutatással hogyan biztosította a tsz egész tag­ságának megnyerését a so­ron következő feladatok meg­oldására; a harmadik, a tö­megszervezetek, mozgalmak sajátos eszközeikkel hogyan segítették a gazdasági célki­tűzések valóra váltását. Bizonyosra vehető, hogy a Gyomaendrődi Béke Tsz következő párttaggyűlésén is szóba hozzák a két vb kö­zötti időszakban végzett gazdaságszervező és szövet­kezetpolitikai munkát. Lesz miről beszélniük. hiszen ami az elmúlt négy évben itt történt, mélyebb elemzést igényel, talán még személy­re szóló dicséretet is érde­mel. A kínos periódus, a soro­zatos veszteségtermelés idő­szaka minden bizonnyal le­zárult Nagylaposon, mert ez a tsz tulajdonképpen End­rédnek ezen a részén ala­kult. Az egyedi rendezés, melyet éveken át kértek a felsőbb szervektől, négy év­vel ezelőtt végre megvaló­sult. Tulajdonképpen ez nyitotta meg előttük a fej­lődés lehetőségét. Gépvásár­lásokra, különböző beruhá­zásokra csak ebből a keret­ből jutott számukra, amihez azután a tsz tagsága is hoz­zátette a maga erejét, bizal­mát. helytállását, a legnehe­zebb aszályos időszakban is. A több millió forint láttán érezhették, mennyire velük van a társadalom abban a bajban, amiben éveken át csak sodródtak. Erősödésük­höz ez az erő adta a fordu­latot. A gazdálkodás is ered­ményre váltott. Igaz. a jö­vedelmezőség számai, bár milliós nagyságúak, de sok­kal szerényebbek, mint más­hol. De hát itt a föld minő­sége is más, amit az embe­rek szorgalma, a még több termés elérésére sarkall azért, hogy őket az a való­ban nagylaposi föld. az ot­tani munkalehetőségeivel együtt tartsa is el. Ezért minden tőlük telhetőt eddig is elkövettek, de a tettek­ben itt a jövőben sem lesz hiány. Nagyra értékelhető, hogy a KISZ-alapszervezet a fiata­lok körében egész új ritmu­sú életet teremtett. A fiata­lok odaálltak egy-egy na­gyobb beruházás mellé, és érte védnökséget vállaltak. Magukkal sodorták a nem KISZ-korúakat is. Teljesít­ményük elismeréséül meg­kapták a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját és az 1985- ben végzett munkáért a Ki­váló KISZ-alapszervezet megtisztelő címet. Legnagyobb termelési mozgalmuk is 20 éves. Ek­kor alakultak meg első szo­cialista brigádjaik, melyek száma már 13. Köztük van a Petőfi Sándor nevét vise­lő kollektíva is, amely a Szakma kiváló brigádja ki­tüntetés mellett a Népköz- társaság Kiváló Brigádja cí­met és az MSZMP KB kongresszusi oklevelét is el­nyerte 1986-ban. A Vörös- kereszt üzemi szervezetében 150-en tömörülnek, közülük 120-130 a rendszeres véradó. Féiszakasznyi munkásőrük, tizennégy önkéntes rend­őrük, hat tanácstagjuk van, de ott vannak a Hazafias Népfront nagyközségi veze­tésében és mindenhol, ahol a községpolitikai célokat megfogalmazzák és valóra váltják. Újabban a Gyomaendrődi Alkotmány Tsz gazdasági megerősítésében vállaltak sorsfontosságú szerepet az­zal, hogy dr. Tóth Lajos fő- agronómust átengedték tsz- elnöknek, Darida Pál főál­lattenyésztőt főagronómus- nak, Cserép Sándort pedig növényvédősnek. Hasznos, jól alkalmazható tapaszta­latokat vittek magukkal abban a reményben, hogy amint segítségükkel a Béke Tsz is kilábalt a hullám­völgyből, az Alkotmány Tsz is túljut a munka nehezén egy olyan fajsúlyú munka- kapcsolat megteremtésével, ami Nagylaposon kialakult a gazdaság és a pártvezetés, valamint a tagság között. A Béke Tsz-ben most már kissé távolabb is látnak. Ezért fogalmazták meg el­érendő feladataik között azt, hogy a növénytermesztés­ben megszilárdítsák elért pozíciójukat, közben fejlesz­tik az állattenyésztést és az ipari ágazatot, természete­sen a jövedelemtermelő képesség oldaláról. — Lényegében elérendő céljaikat megalapozottnak látta a végrehajtó bizottság — mondotta Kóriss György, Gyomaendrőd pártbizottsá­gának első titkára. — Meg­erősítettük őket elért ered­ményeikben és gazdaság- fejlesztő elképzeléseik meg­valósításában. D. K. Ingyenes szaktanácsadás kisvállalkozóknak A felvilágosítás és tájékoztatás is érdekvédelem A békéscsabai magántaxis kényelmesen hátradől a székben és karba tett kéz­zel, rendíthetetlen lelkinyu­galommal szállt vitába az adóügyi szakemberrel. Mint­ha csak egy ismerés asztal- társaságban mondaná, úgy sorolta az érveit, öntötte az adatokat. Fejtegetésének lé­nyege az volt, hogy a Békés megyei magántaxisok többet adóznak a kelleténél, lénye­gesen többet az ország más térségeiben tevékenykedő magántaxisoknál. A pro és kontra érvek után az adó­ügyi szakembernek egy jel­képes fogadást ajánlott: ha be tudja bizonyítani, hogy igaza van, akkor az adóha­tóság azonnal csökkenti az átalányát, ha nem, akkor adófizetéskor az előírtnál mélyebben nyúl a zsebébe. A gyulai esztergályos kis­iparos két problémáját is elmondta. Véleménye sze­rint alapjaiban rossz az adó­kivetése, másrészt érthetet­len számára az alkalmazott­ja után fizetett járulék és a táppénzellentmondás. Az ugyancsak gyulai szo­bafestő kisiparos téves be­vallás miatt rosszul adózott. Szerette volna megtudni, ho­gyan lehetne helyrehozni a dolgot. A végén már azt a kérdést tette föl, hogy a szaktanácsadó a helyében melyik adómódozatot válasz­taná ... Az igazat megvallva nem számítottam ilyen fesztelen légkörre, amikor elindultam — kezemben a Kíosz Békés megyei titkársága szórólap­jával — a kisvállalkozók in­gyenes szaktanácsadására. A titkárság tavasszal vezette be, hogy a kisiparosoknak, gazdasági munkaközösségek­nek, kisvállalkozóknak min­den hónap első keddjén délután 3-tól 5 óráig ingye­nes szaktanácsadást, felvilá­gosítást, tájékoztatást szer­vez Békéscsabán a Kossuth tér 8. sz. alatt. A szaktanácsadók ezúttal is a legilletékesebb szakem­berek voltak. (Barcs Aladár, a megyei tanács adóügyi csoportvezetője, Cservenák Pál, a megyei illetékhivatal helyettes vezetője, dr. Lag- zi Györgyné és Süli Fe­renc, a megyei társadalom- biztosítási igazgatóság osz­tályvezetői, Bokor Károly,' a PM Ellenőrzési Főigazgató­ság Békés Megyei Igazgató­ságának osztályvezetője, dr. Juhász István jogász, Makai Sándor és Nagy Mihály, a Kiosz képviselői.) A kisvállalkozók elsősor­ban azt emelték ki, hogy ezeken a beszélgetéseken nyoma sincs az adóhatóság— adózó közötti — szinte tör­vényszerűen merev — hiva­talos kapcsolatnak. A prob­lémákat, tisztázatlan kérdé­seket szinte magánember­ként beszélik meg. Azaz a szaktanácsadók most nem „a hivatalt jelentik”, ezért olyan kérdéseket is fel le­het tenni, mint például: a törvény adta kereteken be­lül hogyan fizethetném a legkevesebb adót? Persze olyan apró technikai, napi gondok is terítékre kerülnek, amelyekért nemigen kopog­nának be az adóhatóságok ajtaján. A szaktanácsadáson részt vett „hivatalos emberek” vé­leményét Süli Fereric így összegezte: — A szaktanács­adást valamennyien társa­dalmi munkában végezzük. Igaz, hogy itt is olyan egye­di kérdésekkel foglalkozunk, mint a hétköznapokon, még­is nagyon hasznosnak tar­tom a titkárság kezdeménye­zését. A különböző szervek képviselői ilyenkor egymás­tól karnyújtásnyira ülnek és a kisvállalkozók a legössze­tettebb problémájukra is vá­laszt kaphatnak. Nem kell hivatalról hivatalra járniuk. Másrészt a szaktanácsadás­sal, felvilágosítással az ala­posabb, jobb tájékoztatással végeredményben a saját munkánkat könnyítjük meg. Az elmondott, szinte kéz­zelfogható előnyökön túl, vé­leményem szerint egy, eddig meg nem említett tény is figyelmet érdemel. A Kiosz megyei titkársága az ingye­nes szaktanácsadói szolgá­lattal végső soron az érdek- védelmi munkájának színvo­nalát kívánta, kívánja javí­tani. Felismerték, hogy a tá­jékoztatás, a felvilágosítás napjainkban az érdekvéde­lem mással nem pótolható, szerves részét képezi. Lovász Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents