Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-01 / 258. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 0 MEGYEI TflNACS LAPJA 1986. NOVEMBER 1., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLL ÉVFOLYAM, 258. SZÁM BÉKÉS MEGYEI II politikai könyvnapok országos megnyitója A politikai és a társadalomtudományi irodalom újdonságainak népszerűsítésére immár 25. alkalommal nyílt meg tegnap Budapesten a politikai könyvnapok elnevezésű rendezvénysorozat. Az országos megnyitónak ezúttal a IV. kerületi Ady Endre Művelődési és Munkástovábbképző Központ adott otthont. Az ünnepségen Káder Gyula, az MSZMP IV. kerületi bizottságának első titkára köszöntötte a megjelenteket, közöttük Berecz Jánost, az MSZMP KB titkárát és Köpeczi Béla művelődési minisztert, majd Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője mondott beszédet. Lakatos Ernő beszéde Az immár negyedszázados múltra visszatekintő rendezvényről szólva kiemelte, hogy a politikai könyvnapok évről évre módot adnak a hazai politikai és társadalomtudományi könyvtermés kincsestárának számbavételére. A politikai könyvkiadás nehéz terepen él, dinamikusan változó, bonyolult társadalmi, politikai és ideológiai közeg veszi körül. Mindany- nyian látjuk, érzékeljük — hangoztatta —, hogy a világ, amelyben élünk, s amelynek részesei vagyunk, súlyos gondokkal küzd. Reykjavik után különösen szembeötlő, hogy a békét, amely minden jószándékú ember legfőbb vágya, milyen nehéz teher- próbának vetették alá a velünk szemben álló erők. Ezért széliünk síkra a különböző berendezkedésű országok kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködésének erősítéséért, a békét destabilizáló konfliktusok tárgyalásos rendezéséért. A politikai könyvkiadás feladatait taglalva kiemelte: azzal teszi és teheti a legtöbbet, hogy megismerteti az olvasókkal alapvető politikai céljainkat, bel- és külpolitikánk alapelveit és törekvéseit. E munkában fontos szerepet töltenek be pártunk vezetőinek gyűjteményes kötetei. A könyvnapi kiadványok között szerepel például Kádár Jánosnak A szocializmus megújulása Magyarországon című kötete, amelyben nyomon követhető a marxizmus—leninizmus érvényre juttatásának és érvényesülésének útja pártunk politikájában. A válogatott beszédek és cikkek tükrözik, hogy bár az elmúlt 30 évben is voltak gondjaink; fejlődésünk alapvetően lendületes, fő irányát követve pedig következetes volt. Ez népünk áldozatos munkáját dicséri és a szocialista társadalom életerejét bizonyítja — emelte ki. A politikai könyvkiadás legfrissebb termése is tükrözi: a szerkesztőségek munkájukat annak tudatában végzik, hogy országunkban nagy átalakulások men pék végbe, amelyek megkövetelik a társadalmi cselekvés még teljesebb összhangját. A megjelenő politikai műveknek éppen ezért abban kell segíteniük a párttagokat, az embereket, hogy világosan lássák a következő években ránk váró feladatok lényegét. A Kossuth Könyvkiadó igen hasznos munkát végzett, amikor folytatta a marxizmus—leninizmus klasszikus műveinek megjelentetését. A pártoktatási anyagok birtokában sem hanyagolható el ugyanis az eredeti források olvasása, amelyek nemcsak pótolhatatlan szellemi élményt szereznek, hanem világnézeti, módszertani gazdagságukkal a mának is szóló ismereteket nyújtanak. A kiadó a munkáshatalom megvédésének, a párt újjászervezésének és a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásának 30. évfordulójára is több könyvet jelentetett meg. E munkák is segítik az olvasókat abban, hogy tisztán lássák az összefüggéseket. Erre szükség van, mert tudjuk, hogy a marxizmus—leninizmus nincs monopolhelyzetben társadalmunkban. Lakatos Ernő végezetül köszönetét mondott a párt- szervezetekben tevékenykedő mintegy 25 ezer könyv- terjesztőnek, akik pártmegbízatásként végzik közművelődési munkájukat. Az ünnepen Nonn György, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója nívódíjakat adott át a kiadónál megjelent legsikeresebb kötetek szerzőinek. A megnyitót követően a művelődési központban kiállítás nyílt a politikai könyvnapokra eddig megjelent kiadványokból. A tárlat november 12-ig tekinthető meg. Az Elnöki Tanács ülése A testület megtárgyalta a Beatrix holland királynő és dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke közelmúltban Magyarországon tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. Az Elnöki Tanács a jelentést egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította: a Magyar Népköztársaság és a Holland Királyság, illetve a Német Szövetségi Köztársaság közötti államközi viszonyok rendezettek, s ez nemcsak ezen államok népei közötti jobb megértést segíti elő, hanem eredményesen járul hozzá az európai együttműködés és biztonság erősítéséhez. Kádár János tájékoztatta az Elnöki Tanácsot Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének október 30-án hazánkban tett munkalátogatásáról, amelynek során megbeszélést folytattak a kétoldalú kapcsolatokról, és közös érdekű nemzetközi kérdésekről. A tájékoztatót az Elnöki Tanács egyetértéssel tudomásul vette. Az Elnöki Tanács, megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését, módosította a Magyar Vöröskeresztről szóló 1955. évi 25. számú törvényerejű rendeletet. A társadalmi szervként működő Magyar Vöröskereszt felügyeletét a jövőben nem az egészségügyi miniszter, hanem a Minisztertanács fogja ellátni. A testület határozott a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, bírákat mentett fel és választott meg, majd egyéb időszerű témákról tárgyalt. Ülésezett a Kiszöv elnöksége Tegnap, október 31-én a létszám és a keresetek várható alakulásáról tanácskozott a Kiszöv elnöksége dr. Sümeghy Csaba vezetésével. A testület megállapította, hogy a teljesítmények és bérek közötti összefüggést — az első félévi adatok alapján — a bázishoz képest bizonyos torzulást mutat. Ennek az a logikus magyarázata, hogy az ipari szövetkezetekben a .bérfejlesztés tavaly a második negyedévre húzódott át. Ha viszont azt vizsgáljuk, hogy az idei háromnegyed évben hogyan alakult a termelés, és a szövetkezetek tagjai milyen keresethez jutottak, akkor azt állapíthatjuk meg, mint ahogyan az elnökség is: a helyzet romlott. Növekedett a bérkiáramlás, ugyanakkor a termelés a bérkiáramlás szintje alatt maradt. Az elnökség kutatta annak a módját, hogyan tudná megállítani és év végéig ezt a folyamatot szintetizálni. Erre azért lenne különösen szükség, mert az év végi elszámolásnál szankciókkal kérik számon a termelés tervezett szintjének és az ehhez szükséges munkabérfelhasználás összefüggését. (Olyan nap ez a mai, amikor nagyobb súllyal idéződik fel néhány gondolat, érzés. Írjuk hát nagybetűvel a tűnődés vezérszavait!) Kezdet és Vég. Örök és Végtelen. Ember született a Földre. Az első Ízlelés, az első Riadtság óta faggatja a Natúrét, vallatja Létét, világának konok Titkait. Próbálja érzékeit: lencsékkel követi a Mélységet, dobokkal idézi, szólítgatja a Vélt Létezőt. Alapelveit illesztgeti a gondolt Lényeghez. Formát keres létének itt a Földön: mint a növények a port, megköti Történelemmé az Időt. Eszméli Sorsa játékait; a Meghatározott és a Határozatlan kergetőzéseit, bujkálásukat a napok titkokat takargató eseményeiben. És csodálattal révül tükrébe — borzong- va ámulja és féli önmagát. Fázik az idegenségben, berendezi hát otthonának az engedelmes Földet. És megtalálja a szerelmet, és rátalál a szerelem: kiválasztja a Sokaságból a Társat, a Társakat, akik teljesebb Örömét és folytonos Értelmét adják, adják vissza, és adják tovább, sóhajnyi létének itt a Földön. Kezdet és Vég. Örök és Végtelen. Létünkből elgondolva: ami előtte volt, ugyanaz, mint az, amit halálnak nevezünk — mégis, a Halál dermeszt bennünket. A Halálnak nem az Élet az igazi ellentétpárja, hanem a szerelem! Az Élet, az Ember, a Mindenség Szerelme. A ragaszkodás az Anyához, a Földhöz. Több mint kétezer éve énekli az ember az örök ra- jongású Salamon királlyal: „A Szerelem erősebb, mint a Halál!” Mert abban az elmúlás van benne, a már rendeződöttek széthullása, visszaalakulása egy alacsonyabb, emberidegen rendezettségbe. De nézzük emberéletünk perceit! Nem a folyamatos, megújuló születések és halálok sora a létezésünk? Egy találkozás, egy ölelés — születés; a búcsúzás — halál. A simogatás — születés; a pofon — halál. A jókedvű ébredés, a vágy ébredése, egy ötlet felbukkanása, a megszólalás előtti lélegzetével — mind a születés az örök kezdet momentumai... Az önelégültség, a közöny, a civódás, a szeretetlenség — kicsiben — nagyban: mind, maga a Halál a Vég ... Egy szál átnyújtott virág — születés; egy szál eltiport virág — Halál. . Kezdet és Vég. Örök és Végtelen. Gondolataink leképezik a soksíkú Világot, az időtlen Valóságot. A vetületek mindent végesnek mutatnak. Kezdete és Vége van mindennek: ez a szigorú Keret, a kérlelhetetlen Forma. A Tartalom: az ember Elniakarása, a Fennmaradás Örök Parancsa. A Remény pedig — a Végtelen Elem az életünkben; talán a legemberibb adottságunk; több, mint amit létünk programja tartalmaz; túlmutat az élet puszta igenlésén, az értelem korlátjain is áthatol. Erről szól a „Halál rokona” is, akinek közeli dolga, komoly szembenézése volt a halállal, imigyen: „Az Élet él, és élni akar!” Ebben van minden és egyetlen vigasza a gyászolónak, a halálrettegő ebben lel nyugalmat és erőt, és ez a Töprengő válasza a Lét kérdéseire. Az Ady-sor ismételgetésre kívánkozik, nem csak ma, a Halottak Napján, hanem: — Holnap is...! Ma és holnap a Vigadóban A hét végén befejeződnek a Békés megyei napok a Pesti Vigadóban. A ma délelőtt a gyerekeké. Tíz órakor kezdődik a „Játsszunk együtt” című műsor, melyben a Napsugár bábegyüttes, a gyulai gyermektáncegyüttes Ilapunk 4. oldalán a gyulaiak láthatók), a Békés Banda, Sebestyén Márta és Farkas Andrásné lép fel. Este a Békés megyei fiatalok adnak hangversenyt a kamarateremben. Vasárnap Békési ajándékkosár címmel a hangversenyteremben lesz műsor, melyben Tábori Nóra, Szombathy Gyula, Szuhay Balázs, Szilágyi Tibor, Kovács Zsuzsa, Béres Ferenc, Lipcsei Edit, Máthé Erzsi, Balázs Péter, Nagy Bandó András, Pap Vera, Böröndi Tamás, Horváth Gyula, Rezsnák Miklós működik közre. A műsorvezető Vágó István. Délután Békési szivárvány címmel láthatunk műsort, Melis György, Bart ha Alfonz, Morvay Pálma, Pitti Katalin, Ötvös Csaba, Decsi Agnes, Szokolay Sándor közreműködésével. (A tegnapi nap eseményeiről lapunk 3. oldalán közlünk összeállítást.) Tanácskozott a megyei gazdaság ás szövetkezetpolitikai munkaközösség Élénk vitát váltott ki az MSZMP Békés Megyei Bizottsága mellett működő gazdaság- és szövetkezetpolitikai munkaközösség elé terjesztett anyag tegnap, október 31-én Békéscsabán. A testület tagjai nem az előterjesztett anyag megállapításain vitatkoztak, mert azt nagyon korrektnek, tényfeltárónak tartották, hanem kiki a maga véleményét, tapasztalatát tette hozzá, hogy amikor a megyei pártbizottság elé kerül az előterjesztés, a testület tagjai többet tudjanak és lássanak a megye gazdasági helyzetéről. Az elhangzott vélemények közül szeretnénk néhányat kiemelni. Megállapították, hogy a megye gazdaságában a termelés üteme lassult, mérséklődött a tőkés export, vagyis azok a területek, melyektől a jövedelemtermelő képességben többet vártunk, nem teljesítették a hozzájuk fűzött reményeket. Tény, hogy a VI. ötéves terv időszakában a gazdaságnak jelentősebb összegekkel kellett hozzájárulnia a népgazdasági egyenleg megteremtéséhez, a fizetőképesség megőrzéséhez. De ez nem indok ahhoz, hogy a gazdaságok zöme ma befelé fordul, saját gondjainak megoldásával foglalja el magát, így közösségi céljaink valóraváltásá- ból csak kis részt vállalt. Jórészt ezzel magyarázható, hogy a megújulási folyamat is lassult. De ez a megállapítás csak egyes ágazatokra vonatkozhat, tekintettel arra, hogy az élelmiszeripar, a békéscsabai és az orosházi baromfifeldolgozó, a konzervgyár, a Gyulai Húskombinát olyan jelentős fejlesztéseket valósított meg, melyek révén Békés megye megragadhatott a külföldi piacokon. Az állam is jelentős anyagiakkal támogatta ezeket a vállalatokat. Ezzel magyarázható az is, hogy a megyében megtermelt áru tekintélyes része külföldi piacon értékesülhetett. Azok a szorító intézkedések tehát, melyek a gazdaságban egyes ágazatokat különösen érintettek, közvetett módon segítették, erősítették az exportorientált vállalatok munkáját. A másik észrevétel arra az üzemi magatartásra alapul, amely a befelé fordulásra emlékeztet. Az utóbbi időben több alkalommal szerveztek a megye kutatóbázisai tudományos igényű programokat, ahol különösebb anyagi szolgáltatások nélkül lehetett hozzájutni bizonyos információkhoz. Ezek látogatottsága sajnos nem tükrözte az üzemek érdeklődését. Ebből levonható olyan következtetés, hogy a megye saját szellemi termékei iránt a helyi igények nem megfelelőek. Ugyanezek az intézmények más megyében is tartottak tudományos programokat, ahol a látogatottság és az érdeklődés többszöröse volt a „hazainak”. A gazdasági megújuláshoz tehát önmagunkban is keresni kellene a kitárulkozás lehetőségét, és azt a sok új módszert bátrabban befogadnunk, mint ahogyan ezt napjainkban érezzük, tapasztaljuk. A testület ezen megállapításait az elmúlt öt esztendő munkájára vetítette, ugyanis az utóbbi hónapokban mintha kimozdult volna a megyében tapasztalt érdeklődés e tanácstalanság állapotából. D. K. Csomagolás előtt átvasalják a férfiingeket a Dombegyházi Petőfi Tsz varrodájában. Az Unicon részlegeként jelentősen könnyíti az üzemrész a lányok, asszonyok munkaerőgondját a településen Fotó: Szőke Margit V A végtelen elem — a remény