Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-11 / 240. szám
o 1986. október XI., szombat Visszhang n forgalmazó szemével... Az elmúlt napokban két, igen mélyrehatóan elemző cikk jelent meg megyénk gabonatermesztésének helyzetéről. az aszályos évek következményeként egyre küzdelmesebb üzemi pénz- gazdálkodásról. Az elemzések igen körültekintően, összefüggéseiben — főleg a termesztés tekintetében — vizsgálódnak, nem hagyva szó nélkül a biológiai alap, a vetőmag kérdését sem. Megítélésem szerint nem is szabad, még akkor sem szem elől téveszteni, ha a megye aszály sújtotta részein, néhány mezőgazdasági üzemben a hitelfelvétel, -törlesztés komoly akadályokba ütközik. A magam részéről az oly sokat emlegetett „emberi tényezőre” apellálnék, hisz az anyagi erőkön túl ez a második nagy tartaléka a mezőgazdaságnak. A vetőmagtörvény [1/1979. (I. 10.) 13. §-a] kimondja, hogy „mezőgazdasági üzem vetési célra saját szabványnak megfelelő minőségű vetőmagot használhat fel.” Ennek érdekében szinte költségmentesen annyi minden tehető, hogy egyik-másik szakember, aki nem próbálta fegyelmezetten végigcsinálni, nem is hisz benne. A munka már az előző évben kezdődik, gondos területkijelöléssel. Egyértelműen nem jöhetnek szóba kalászos- elővetemények. A vetőmagot csávázottan kell elvetni, többszörösen megtérülő befektetés. Ajánlatos a művelőutas vetés, mert úgy a növényvédelmi munkák, mint a folyamatos növénytáplálás során komoly terméskieséstől kímélhetjük meg a területet. További részleteket talán a most is fellelhető, nem teljes lelkiismeretességgel végrehajtott betakarítás, tárolás, vetőmag-előkészítés a vetéshez témakörökhöz javasolnék. Akár idegeneltük, akár nem, a saját vetőmagnak termő táblát, akkor is „öblítsük át” a kombájnokat, egy-egy tartály erejéig. Raktározásnál a keveredésmentességet minden erővel biztosítani kell, a mielőbbi előtisztítást elvégezni a minőség megóvása érdekében. A minőség megismerése céljából legalább 20—30 tonnánként hű átlagmintát kell venni a tételekből, azt a Nömi-hez kell eljuttatni. Ez utóbbi egyszerűbbnek tűnő, de nagyon fontos mozzanatnak, a mintavételnek nem tulajdonítanak a szakemberek kellő jelentőséget. Mert különben miért bízzák ezt a munkát a raktári, magtári munkásra? A szakma becsülete megkívánja, megérdemli, hogy az ágazatért felelős vezető ezt saját maga végezze el. S a mintazacskón, vagy benne a címkén feltétlenül jelezze, hogy milyen fajta, milyen fokú és legfőként milyen mennyiséget képvisel a minta. Vásárolt vetőmag esetén célszerű annak megérkezésekor a mintavétel alapján szemrevételezni, annak küllemét megtekinteni. Ameny- nyiben komoly indok merül fel, hogy az nem felel meg a szabványnak, haladéktalanul be kell jelenteni a Nömi békéscsabai területi központjához. Ugyanakkor megjegyezni kívánom, hogy a szállító gazdaság anyagilag és erkölcsileg felelős a szállított vetőmag minőségéért és egyöntetűségéért. A szeptember 5-én megjelent első cikk végén említett anomáliákra a Növénynemesítő Intézet békéscsabai területi központjának vezetőjével egyeztetve, az alábbiakban reagálok. A ragadós galajjal kapcsolatosan szeretném elmondani, hogy a jelenleg is érvényes gabonafélékre vonatkozó fémzárolási szabványban megengedett kilogrammonként a 20 darab idegen mag. Így ez lehet 20 darab ragadós galaj is. Az viszont újabb feladat a felhasználónak, hogy sikerül-e. gyomirtással visszaszorítani, vagy még a vetés előtt tisztítógéppel azt eltávolítani. A közreadó a szabványok nem alapos ismeretében tette meg észrevételét. A vállalat azon kezdeményezésére szeretném felhívni a figyelmet, hogy második szaporulati fokú vetőmagot értékesítjük harmadik fokú áron Békés, Csongrád megyében — az MV 8-as és a baranjka fajtából —. hogy tovább javulhasson az egységnyi területről betakarítható termés mennyisége. Ezt azért is fontos jól értelmezni, mert nem a „bóvlitól” való szabadulás címszó alatt folyik a közös akció, hanem a termelőüzemek támogatását (előállítók és felhasználók) jelenti. A kétféle minősítési eredményre utalva, el kell mondanom, hogy Magyarországon vetőmagot, csak egyféle, a Magyar Népköztársaság országos szabványának előírása szerint lehet forgalmazni. Ezeket a vizsgálatokat a Nömi végzi, adja ki a vetőmagról a minősítő bizonyítványt. Természetesen két laboratóriumi mintából is meg'enge- dett az eltérés, szaknyelven „latitüd”. Előfordul, hogy egy tételből származó két mintának sem azonos a tisztasága, a csírázóképessége. Gubacsi László, vetőmagvállalat, Orosháza Öttonnás rizstermés A Nagykunsági Állami Gazdaságban, ahoi csaknem négy évtizede termelnek vízigabonát, befejeződött az 574 hektárnyi rizs betakarítása. Négy lánctalpas Claas dominátor kombájnnal ti- ' zennyolc nap alatt az eddigi legjobb termést — hektáronként 5,1 tonna — — az erőszak alkalmazásának veszélyét rejti magában. Viszont az az érvelés, hogy ha már minden gazdasági alap megvan az adott — tulajdonképpen így kellene mondani: jövendő... — nagyüzemben, csak akkor lehet szervezni a parasztokat á közös gazdálkodásra, ugyancsak elfogadhatatlan megközelítése volt a kényes feladatnak. A gazdasági feltételek jelentősége persze nem lebecsülhető, de azért az adott helyzetben a politikai feltételek voltak az elsődlegesek. Megint — mert .már az első két nekifutáskor is — jelentkeztek a nézeteltérések az úgynevezett kettős feladatról : egy időben történ- jen-e a szocialista átszervezés és a mezőgazdasági termelés növelése? E kérdésben tulajdonképpen a két szélsőség, a bal- és a jobboldal egy platformra került: nem hitték lehetségesnek a kettős feladat megoldását; a balosok úgy vélték, a nagy cél oltárán áldozni kell, tudomásul venni a termelés visz- szaesését, a jobboldaliak a termelést, ellátást féltve inkább leálltak volna, vagy beláthatatlan jövőbe tolták volna az átszervezés lebonyolítását. Az MSZMP a kettős feladat egyidejű megvalósítását választotta, és ennek érdekében minden intézkedést megtett. Ebben a legfontosabb volt az önkéntesség szigorú őrzése, és persze az is, hogy minden lépés aratták le és csépelték el. A kiváló termés elérését segítette, hogy. a melegigényes vízinövény bőségesen kapott a tenyészidőszakban napfényt. Jelentős volt a korszerű termesztési technológia alkalmazása és a fajták jó megválasztása is. A korai érésű Nucleoriza, után megerősítette a „talajt”, és csak azután tette meg a következő lépést. Vagyis miután 1959 elején a mozgalom két hónap alatt 342 ezer új taggal gyarapodva a tsz-földek aránya 34 százalékra nőtt, leállt az átszervezés szorgalmazásával. 1959— 60 tele volt a következő ütem, ekkor 380 ezerrel nőtt a tagság száma, és a terület már 56 százalék volt. 1960— 61 telén ismét 340 ezer ember lépett a szövetkezés útjára, s ezzel a termelő- szövetkezetek összterülete már a szántóföld egészének 76 százalékát tette ki. Az új szövetkezetek megszilárdulásában fontos szerepet játszott az is, hogy a bevitt állatokért, eszközökért térítést, a földekért pedig földjáradékot fizettek. 1960- ban például a tagságnak kifizethető összes jövedelem 7-8 százalékát földjáradék címén fizették ki. Nagy hatást tett az is, hogy a társadalombiztosítást, beleértve az öregségi nyugdíj fizetését, fokozatosan kiterjesztették a termelőszövetkezeti tagokra. Nyugdíjas paraszt — ez valami egészen új, rendkívül vonzó volt a falusi lakosságnak. Elkezdődött — a szövetkezeti önállóság alapján — a jobban teljesítményekhez igazodó, ösztönző jövedelem- elosztási rendszerek kipróbálása és alkalmazása is — az addig alkalmazott egységes munkaegységrendszer helyett. Üj, e valódi szövetkezeti elvet közvetítő gyakorM—31-es és M—225-ös rizsfajtákat április végén, május elején vetették el, a termőföldet repülőgépről alapműtrágyázták, időben elvégezték a vegyszerezést, illetve a növény fejlődését serkentő fejtrágyázást. A rizstermesztés önköltségét még nem számíthatták ki, de annyi már bizonyos, hogy valamennyi növényféle közül az idén a rizs hozza a legtöbb hasznot. lat volt az is, hogy egyre inkább a szövetkezeti tagságé lett a döntő szó a helyi vezetők kiválasztásában. Ennek eredményeként többnyire tisztelt és elismert gazdák kerültek a szövetkezetekéiére, nem egyszer olyanok, akiket — egykor indokolatlanul — kuláklistára tettek. Általában elv lett, hogy a tagokat sohasem régebbi osztályhelyzetük, hanem a szövetkezetben végzett munkájuk alapján kell megítélni. Lehetővé vált, hogy a kulá- kok szintén tagjaivá váljanak a szövetkezetnek. Sőt, ha becsületesen dolgoztak, két év után tisztségeket is kaphattak. A mezőgazdaság átszervezése a szocializmus alapjainak lerakása szempontjából óriási akció volt, amelyben az oroszlánrész a falusi párt- szervezetekre és a falu kommunistáira hárult, és ehhez segítséget kaptak a munkás elvtársaiktól is. A régi termelőszövetkezetek tagjai is jelentős munkát végeztek, az ő legfőbb érveik a saját termelőszövetkezetük eredményei voltak. A tapintat és megértés vezérelte a szervezők munkáját, hiszen meg kellett érteniök a parasztok gyötrődését, át kellett élniök bizonytalankodásukat, kételyeiket, félelmeiket — mindazt, ami az embert mozgatja, mikor élete nagy elhatározását teszi meg. Nemes János (Következik: Értelmiség és a kulturális politika.) Naiv festő képe díszíti azokat a 40X29 centiméteres nagyságúra méretezett tálcákat, melyek a Mezőberényi Vasipari Szövetkezetben készülnek. Az osztrák megrendelő 48 ezer darabot vásárolt belőle < Fotó: Szőke Margit Nyújtott munkarend hétfőn és csütörtökön A Békés megyei érdekegyeztető fórum legelső ülésén felhívást intézett a megye vállalataihoz, szolgáltató egységeihez, állami hivatalaihoz, hogy a munkaidőalap védelmében nyújtsanak segítséget azzal, hogy hivatali idejüket meghosz- szf.bbítják. Azt remélik ettől a fórum tagjai, hogy a munkaidő-kiesések ilyen módon is csökkenthetők. így vált általános ügyintézői nappá a hétfő és |a csütörtök. Vannak persze kivételek, néhány ügyintézői nap jut keddre, szerdára és péntekre is. A megyei tanács, a Békés Megyei Földhivatal, az ugyancsak megyei illetékhivatal, a tanácsi megyei tanács végrehajtó bizottságának közlekedési felügyelete, a költségvetési elszámoló hivatal, a tanácsi továbbképző intézet, a munkaerő-szolgálati iroda és valamennyi városi, városi jogú nagyközségi, nagyközségi tanács népi ellenőrzési bizottsága hétfő kivételétől, tehát keddtől péntekig 8-tól 16 óráig hivatalos munkarendben dolgozik. Hétfőn 8-tól 18 óráig, tehát a nyújtott munkarend ideje alatt lehet e helyeken a hivatalos ügyeket intézni. A Békés Megyei Rendőrfőkapitányság és a területi rendőrkapitányságok ugyancsak hétfőn tartanak nyújtott ügyfélfogadási napot. Vagyis, hétfőn 9-től 18 óráig fogadják a lakosságot ügyintézés céljából. Keddtől péntekig az ügyfélfogadás ideje 8-tól 12 óráig tart. Az igazságszolgáltatás területén az általános munkarend hétfőtől csütörtökig 8- tól 16 óra 30 percig tart. Pénteken a munkarend 8- tól 16 óráig ad lehetőséget az ügyes-bajos dolgok elintézésére. Nyújtott ügyfélfogadást tart a békéscsabai és a Szarvasi Városi Bíróság hétfőn 8 órától 18 óra 30 percig. A Gyulai Munkaügyi Bíróság és a Gyulai Városi Bíróság kedden 8-tól 18 óra 30 percig. A battonyai bíróságon szerdán van mód a munkaidőn túli ügyintézésre, ezen a napon az ügyfélfogadás 8-tól 18 óra 30 percig tart. Az orosházi városi és a Szeghalmi Városi Bíróság csütörtökön fogadja az ügyfeleket, nyújtott munkarendben 8 órától 18 óra 30 percig. A Békés Megyei Főügyészségen és a városi ügyészségeken (Gyula, Békéscsaba, Orosháza, Szarvas, Szeghalom) kedden és csütörtökön 16 óra 30 perctől 18 óráig ügyeleti szolgálatot tartanak. A megyei társadalombiztosítási igazgatóság ugyancsak hétfőn nyújt alkalmat arra, hogy az általános munkaidőn túl felkeressék az állampolgárok ügyes-bajos dolgaikkal. Ebben az intézményben 1987. január 1-től lép életbe az új munkarend, miszerint hétfőn 8-tól 18 óráig, keddtől péntekig, 7 óra 30 perctől 15 óra 30 percig fogadják az ügyüket intézőket. A postahivatalok is meghosszabbított szolgálati időben dolgoznak, az 1986. július 1-től szombaton zárva tartó postahivatalok péntek helyett hétfőn tartanak nyújtott szolgálatot 8-tól 17 óráig. Az Állami Biztosító, valamint a Hungária Biztosító Békés Megyei Igazgatósága ugyancsak szabályozta ügy- félfogadási rendjét. Hétfőtől szerdáig 7 óra 30 perctől 16 óra 30 percig, csütörtökön nyújtott munkaidőben 7 óra 30 perctől 18 óra 30 percig, pénteken 7 óra 30 perctől 16 óráig, szombaton reggel 8 órától déli 12 óráig tartanak nyitva. Az OTP Békés Megyei Igazgatósága hétfőtől szerdáig 7 óra 30-tól 15 óra 15 percig, csütörtökön nyújtott munkarendben, 7 óra 30 perctől 18 óráig, pénteken 7 óra 30 perctől 14 óra 45 percig fogadja ügyfeleiket, szombaton pedig a körzeti fiókban tartanak szolgálatot. Az utazási irodák nyitva tartása is megváltozik. Az Ibusz változatlanul ügyeletet tart szombaton déli 12 óráig, míg a hétköznapokon reggel 8-tól délután 4 óráig várja az utazni kívánókat. Majd az 1987-es főszezonban (május 1-től szeptember 30- ig) csütörtöki napokon 8-tól 18 óráig tart nyitva. A Cooptourist majd a jövő évi főszezonban, június 15-től augusztus 15-ig hétfőtől péntekig egy órával nyújtja meg nyitva tartási idejét, és 8-tól 16 óráig tart nyitva, szombaton reggel 8-tól délig fogadja az ügyfeleket. Az Express Utazási Iroda egy héten két alkalommal is nyújtott munkarendben dolgozik. Hétfőn 9-től 18 óráig, pénteken 8-tól 18 óráig. A többi hétköznapon keddtől csütörtökig 8-tól 16 óra 30 percig, szombaton 9 órától 12 óra 30 percig fogadja ügyfeleit. A Békéstouirist, a megyei tanács idegenforgalmi hivatala hétfőtől szerdáig 8-tól 17 óráig, csütörtökön meghosz- szabbított munkaidőben 8- tól 18 óra 30 percig, pénteken 8-tól 17 óráig, szombaton pedig reggel 8-tól déli 12 óráig tart nyitva. Komplex premixiizem Vésztőn A Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Vésztőn komplex pre- mixüzemet létesített. A beruházás azt a célt szolgálja, hogy megyénk mezőgazdasági nagyüzemei helyben szerezhessék be a szükséges komplex premixet. Korábban ugyanis távolabbról, így például Agárdról, Kömyé- ről stb. szállították ide a komplex premixeket ^.gazdaságoknak. A próbaüzem október 8-án, szerdán kezdődött meg Vésztőn, és a sikeres termelés után november 1-től már folyamatosan működik az üzem. Ebben az évben a saját keverőüzemeket látja el premixszel a vállalat, hozzájárulva ezzel a tápok minőségének javításához. A jövő év januárjától pedig már a mezőgazdasági nagyüzemek telepeire szállítja a GMV díjmentesen az új terméket. A komplex premix előnye, hogy a gazdaságoknak nem kell külön beszerezni a takarmánysót, takarmánymeszet, a vitamin- és ásványi premixeket. Az érdeklődő nagyüzemeknek állatfajonként receptú- rákat ad a vállalat, megkönnyítve ezzel a felhasználást. A vitaminpremix beszerzése a BCR-től történik, ezt a terméket teríti a vállalat a megyében. * Évente a tervek szerint Í500 vagon komplex pre- mixet állítanak elő a Vésztőn most átadott modem üzemben. Ez a premixmeny- nyiség elegendő mintegy 40 ezer vagon keveréktakarmány előállításához, ami Békés megye éves keverék- takarmány-igényének csaknem felét teszi ki. Az elképzelések szerint három műszakban dolgozik majd az üzem. A mostani beruházás része annak a programnak, amelyet a GMV folytat megyénkben, segítve p hús- program megvalósítását, mivei a jobb minőségű keveréktakarmányokból kiváló állati terméket állíthatnak elő a megye gazdaságaiban. Vésztőn elkészült a tapadásmentes sót előállító üzem isi Mindez azt jelenti, hogy lisztfinomságúra őrölt takarmánysót nyernek, amely több hónapos tárolás után sem csomósodik össze. y. ii.
