Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-11 / 240. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PáRTBIZOTTSÚG ÉS II MEGYEI TANÚCS LAPJA 1986. OKTOBER 11., SZOMBAT Ara: ZJtt fofint XLL ÉVFOLYAM, 240. SZÁM Megkezdődött az ipari szövetkezetek kongresszusa Pénteken Budapesten, az Építők Székházában meg­kezdődött az ipari szövetkezetek IX. kongresszusa. A 250 ezer szövetkezeti tag képviseletében 675 küldött tanácskozik. Az elnökségben foglalt helyet, Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a kormány több más tag­ja, a szövetkezeti mozgalom, a társadalmi és tömeg­szervezetek számos vezetője. BÉKÉS MEGYEI Battonyán ülésezett a megyei képviselőcsoport Lendvai Istvánnak, az OKISZ elnökhelyettesének megnyitója után Köveskúti Lajos, az OKISZ elnöke fű­zött szóbeli kiegészítést az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának beszámolójához. Hangsúlyozta: az elmúlt öt évben — az 1981-ben meg­tartott VIII. kongresszus óta — az ipari szövetkezetek je­lentős eredményeket értekei, a növekedés szolgálatában, a termelésben és az export­ban egyaránt jelentős volt. Az építőiparban viszont el­maradt a teljesítés a terve­zettől, több építőipari szö­vetkezet fejlődése megtor­pant, illetve visszaesett. Ez részben az igények csökke­néséből, részben az építőipa­ri szövetkezeteknek az ötéves időszak alatt bekövetkezett több mint 10 százalékos lét­számcsökkenéséből adódik. A szövetkezetek kívánatos műszaki színvonalát a VI. ötéves tervidőszakban meg­valósított mintegy 14 milli­árd forint értékű beruházás­sal sem lehetett elérni, bár a fejlesztési, a technológiai, a Tegnap, október 10-én or­szágos jellegű bemutató szín­helye volt a Mezőkovácsházi 'Űj Alkotmány Tsz. A tar­tás és takarmányozás tech­nológiájában — ismereteink szerint — a csúcsot jelentőt mutatták be sertéstenyésztő­szakembereknek, szövetkezeti vezetőknek, a kutatóintéze­tekben és az állami irányí­tásban dolgozóknak. Néhány évvel ezelőtt a mezőkovácsházi tsz sertéste­lepi rekonstrukcióra vállal­kozott. Támogatást kapott ehhez a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­tól, az agárdi Agrokomplex termelési rendszertől, ame­lyek lényegében összehozták a dán Funki céggel, ahon­nan a sertéstartás világvi­szonylatban is jelentős ta­karmányozási csúcstechnoló­giáját vásárolták meg és építették be. A rekonstruk­ció során a hízósertés-ter­melést megkétszerezték, ugyanakkor a jövedelmező­ség mellett célul tűzték az energiával, a költséggel és a termőfölddel való takarékos­kodást. Az Agrober által készített terveket rendre kivitelezték, s a rekonstrukcióra költött 26 millió forinthoz igen je­lentős állami támogatást kaptak. Mielőtt a számítógéppel vezérelt takarmánykonyha bemutatására rátérnénk, szeretnénk megjegyezni, hogv Mezőkovácsházán a sertés- tartásban felfedezték a búza­szalma jelentőségét. Almo- zásra használják. Gépek se­gítségével távolítják el az beruházási gondokat az el­múlt néhány évben valame­lyest enyhítette a lízing-te­vékenység, különösen a könnyűiparban. Mindemel­lett —. s a szabályozók több­szöri szigorítása ellenére — a tervidőszak folyamán évenként átlagosan 13 száza­lékkal növelték termelési eredményüket a szövetkeze­tek. A VII. ötéves tervidőszak első évének várható eredmé­nyeiről szólva az OKISZ el­nöke rámutatott: a fejlődést jellemző legfontosabb muta­tók kedvezően alakulnak. A szövetkezetek termelésének növekedése gyorsult, a ter­melékenység az iparban és az építőiparban egyaránt emelkedett. Növekedett az export, s szélesedtek a ko­operációk. Az év első hat hónapjában az ipari szövet­kezetek 2,1 milliárd forint értékű javítást-szolgáltatást végeztek a lakosság részére, 8.6 százalékkal nagyobb ér­tékűt, mint az elmúlt év el­ső felében. A mennyiségi fejlődés mel­lett a gazdálkodás minősége egyes fakkokból a szerves- trágyát. Az élőmunka tulaj­donképpen egész eddig le­zsugorodott. Az etetést ugyanis automatizálták, szá­mítógépbe programozták, központilag vezérlik, s el­lenőrzik. A dánoktól olyan takarmánykonyhát vásárol­tak, amely az úgynevezett CCM kukoricát lisztté őrölve öt komponenssel összekeveri pépes állapotúra és egy szi­vattyú segítségével a hizlalda vályúiba juttatja. A program szerint mindent a gép ada­gol, tehát emberi tévedésről is javult, amit elsősorban az bizonyít, hogy az élőmunka termelékenysége emelkedett, az egy foglalkoztatottra jutó termelés a szövetkezeti ipar­ban 6,4, a szövetkezeti építő­iparban pedig 9,9 százalék­kal növekedett az 1985. év első félévéhez képest. Az elkövetkező években a szövetkezetek legfontosabb feladata: megteremteni a szükséges eszköz- és feltétel- rendszert ahhoz, hogy gyor­suljon a műszaki fejlődés, javuljon a piaci és a keres­kedelmi munka, mind több jó minőségű termék kerüljön a hazai üzletekbe, illetve ex­portra. Szükséges a szövet­kezetek háttéripari tevékeny­ségének javítása és a lakos­sági szolgáltatások körének bővítése is. A mostani kong­resszus fő gondolata a meg­újulás kell, hogy legyen, s ennek jegyében szükséges kimunkálni a célokat és az elképzeléseket — hangsú­lyozta Köveskuti Lajos. Alapvető fontosságú teendő a műszaki fejlesztés, mégpe­dig nemcsak rövid, hanem hosszú távon is. A műszaki fejlesztés fokozása érdekében a szövetkezeteknek szoro­sabbra kell fűzniiik kapcso-, lataikat a hazai és a kül­földi fejlesztő-, illetve kutató- intézetekkel. A IX. kongresszus első napján a vitában felszólalt többek között Székely László, a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet elnöke. A kongresszus ma folytatja munkáját. a takarmány kiadagolásánál szó sem lehet. Az így takar- mányozott sertések kiegyen­lítettebben fejlődnek, job­ban értékesítik a takar­mányt, s viszonylag — a kontrolinál — hamarabb érik el a vágósúlyt. A kovácsházi tapasztalatok szerint a rekonstrukciót és a csúcstechnológiát az ágazat elbírja, sőt jövedelmezősége valamelyest még javult is. Ezt támasztotta alá felszóla­lásában Biró Vilmos tsz-el- nök, Kovács István, a MÉM főosztályvezetője és Körösi Szovjet-magyar gazdasági tárgyalások Marjai József és Alekszej Antonov, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Kormányközi Bizottság társ­elnökei a KGST Végrehajtó Bizottság ülésének időszaká­ban, október 8—9-én Moszk­vában tárgyalásokat folytat­tak a magyar—szovjet gaz­dasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről. A tárgyalásokon — a két ország kormány- szervei képviselőinek, szak­értőinek a bevonásával — megvizsgálták többek között a közös vállalatok alapítá­sát, valamint a magyar és a szovjet üzemek, intézmények közötti közvetlen kapcsola­tok létesítését szabályozó do­kumentumok előkészítésének helyzetét. Megvitatták a két ország közötti együttműkö­désnek az eddigi megállapo­dásokon túlmenő bővítését és kiterjesztését elősegítő szakértői javaslatokat. A bi­zottság társelnökei áttekin­tették az ez évi áruforgalmi kötelezettségek kölcsönös megvalósításának alakulását. Megállapították, hogy a két ország közötti igen jelentős, az évi 10 milliárd rubelt megközelítő áruforgalom tel­jesítése összességében rend­ben folyik. A teljesítést egyes területeken nehezítő problémák megoldására in­tézkedéseket hoztak. Jenő, az Űj Alkotmány Tsz főállattenyésztője. v A 600 körüli érdeklődő az energia- és a költségtakaré­kos sertéstartási technológia elméleti ismertetése után a Katalin-majori sertéstelepen munka és működés közben láthatta a Funki cég takar­mánykonyháját, ezt követően pedig a vetőmagüzemben a kukoricabetakarítás tapasz­talataival, eredményeivel és a kukoricatárolás módjával ismerkedett. Pénteken battonyán, a nagyközségi tanács székhá­zában ülésezett a Békés me­gyei országgyűlési képvise­lőcsoport. A képviselők meg­vitatták a családjogi tör­vényt módosító javaslatot, amelyet egyöntetűen idősze­rűnek tartanak, oly törvény- módosításnak, amely alkal­mazkodik az 1952 óta eltelt időszak társadalmi változá­saihoz. A házasságról, családról, gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról folytatott vitát dr. Szikora Istvánnak, a megyei bíróság elnökének tájékoztatója ve­zette be, s az eszmecseré­ben a képviselők közül föl­szólalt Varjú Józsefné, Ma­gyar Pál, Zahorecz József és Sebesi Lászlóné. Mint az ülésen elhang­zott, Békésben az elmúlt öt évben nem nőtt a válások száma, ám tartósan magas szinten van: évente ezer­kétszáz család szétbomlását „szentesíti” a bírósági hatá­rozat. A tartós, jó családi élet egyensúlyát elsősorban az italozás bontja meg. A családi életre kedvezőtlenül ható tényezők sorában má­sodik helyet foglal el a há­zassági hűséget súlyosan sértő magatartás. Bizonyára országos jelenség, hogy anyagi okok, illetve egyes A művelődési miniszter Nemzetiségi Tanácsadó Bi­zottsága a magyarországi * nemzetiségek nemzetközi kapcsolatainak helyzetét vi­tatta meg pénteken a mi­nisztériumban tartott ülé­sén. A résztvevők megállapí­tották: országunk nemzeti­ségi állampolgárai születé­sük, baráti, családi kapcso­lataik révén Magyarország­hoz kötődnek, alapvető ér­dekeik azonosak a magyar nép érdekeivel, nyelvük, kultúrájuk, esetleg rokonsá­guk. azonban egy szomszé­dos vagy távolabbi nemzet­hez is kapcsolja őket. An­nál jobban azonosulnak né­pünkkel, a szocializmussal, miné) inkább érzik sajátos igényeik hazai kielégítését, és a velük egy nyelvet be­szélő nemzethez fűződő kap­csolataik szabad érvényesü­lését. Ezek a kapcsolatok je­lentősen segítik nemzetisé­geink identitástudatának, nyelvének, kultúrájának fejlődését. Az ülésen hangsúlyozták: a Magyar Népköztársaság nemzetiségi politikájának egyik fontos elve és gya­korlatban érvényesülő tö­rekvése, hogy a nemzetisé­gek kulturális ellátásához igényli az azonos nyelvű nemzetek, intézmények se­gítségét, s ezt államközi kulturális egyezmények út­ján igyekszik biztosítani. A magyarországi németek ese­tében az intézményes együtt­működést szocialista partne­rével alakítja ki, ugyanak­kor lehetővé teszi a kultu­rális érintkezést, a cserét a német nyelvű tőkési orszá­gokkal is. Az intézményi — Nemzetközi közgazdász­találkozó kezdődött pénte­ken Budapesten a TOT Szállóban. A Magyar Köz­gazdászhallgatók Egyesüle­te szervezésében, s a SZOT Értelmiségi Tanácsa támo­gatásával megrendezett há­romnapos tanácskozásra több mint félszáz szakem­bert, azokat a már gyakor­ló közgazdákat hívták meg a világ 16 országából, akik korábban tevékenyen részt vettek q Közgazdászhallga­tók Nemzetközi Szervezete (AIESEC) munkájában és vezetésében. A találkozó célja, hogy a nemzetközi kapcsolattartás és együttműködés új prog­jogszabályok család ellen ha­tó vonatkozásai miatt rend­re elmaradnak a második házasságok — az elválók má­sodjára inkább az élettársi viszonyt választják. A képviselőcsoport ülésén kemény szavak hangzottak el a televíziónak az eszmé­nyi családkép kialakításával ellentétesen ható műsorairól, s arról, hogy az ipar nem segíti a bedolgozói rendszer kiteljesedésével azokat a fia­talasszonyokat, akik otthon maradnának. Általános vé­leményt fogalmaztak meg azok a képviselők, akik fel­szólalásukban rámutattak: a családjogi törvény módosítá­sa szükséges, ám ettől nem lesz kevesebb a válás, nem lesz kevesebb a cserben ha­gyott gyermek. Életvitelünk­nek, életfelfogásunknak is meg kell változnia ahhoz, hogy a jövő nemzedékei egészségesebb, épebb csalá­dokban nevelődhessenek. A Németh Ferenc elnökle­tével megtartott ülés máso­dik részében a képviselők meghallgatták Doros Bélá­nak, a Magyar Posta elnök- helyettesének beszámolóját a posta munkájáról, s fejlesz­tési lehetőségeiről. A képvi­selőcsoport az ülést követő­en ismerkedett a MOM he­lyi gyárával, valamint az SOS gyermekfaluval. és ennek révén a települé­sek egészére kiható, főleg közművelődési — kapcsola­tok sokasodása az NSZK- ból és Ausztriából az utób­bi években érkező nagyszá­mú meghívással is össze­függ. Az utóbbi tíz évben az együttműködési formák a megyék többségében szá­mottevően növekedtek, tar­talmilag gazdagodtak. A megyék, a települések és intézmények közvetlen kap­csolataik során közös műso­rokat, kiállításokat, nemze­tiségi találkozókat rendez­nek, tudományos igényű eszmecseréket tartanak. Több megye felhasználja ezt a lehetőséget a nemzetiségi pedagógusok nyelvi és mód­szertani továbbképzésére, az iskolák, művelődési közös­ségek, amatőr csoportok, szakemberek tapasztalatcse­réjére. Nemzetiségi és kül­politikánkkal összhangban a csere olyan formáinak ki­alakítására törekszünk, amelyek a nemzetiségiek számára lehetővé teszik a rendszeres találkozást az azonos nyelvű nemzetek kultúrájával, illetve hazai nemzetiségeink kulturális eredményeinek bemutatását az érdekelt országokban. A bizottság megtárgyalta a magyarországi nemzetisé­gi szövetségek működésének korszerűsítésére vonatkozó vitaanyagot is. Ogy ítélte meg, hogy szükséges és le­hetséges a szövetségek szer­vezetének továbbfejlesztése, területi, majd helyi struktú­rájának kialakításia azzal * céllal, hogy korszerűen, a társadalom intézményrend­szeréhez igazodva láthassák el a nemzetiségi csoportok érdekképviseletét. ramj át és formáit teremtse meg üzletemberek és köz­gazdák körében, akik az AIESEC tagjai voltak, s az eszmecsere hozzájáruljon a különböző országok és népek jobb megismeréséhez. Ä konferencia lehetőséget nyújt arra is, hogy a részt­vevők megismerkedjenek Magyarországgal, mint üzle­ti partnerrel. A négy mun­kacsoportban folyó találko­zók közös ülésein ugyanis neves magyar elméleti szakeipberek, valamint vál­lalatok és intézmények ve­zetői tartanak előadásokat a magyar gazdaságról, s egye­bek között bemutatkozik egy magyar—svéd vegyes vállalat is. Kép, szöveg: Dupsi Károly Résztvevők a felújított telepen Országos takarmányozási bemutató Mezőkovácsházán Nemzetiségek és a nemzetközi kapcsolatok Közgazdász-találkozó

Next

/
Thumbnails
Contents