Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-10 / 239. szám

1986. október 10., péntek o EH22E!5J Hajóval a Balatonon Kongresszus előtt az ipari szövetkezetek Beszélgetés dr. Sümeghy Csabával, a Kiszöv elnökével A balatoni hajózás törté­nete Széchenyi István nevé­nek említése nélkül nem volna teljes, a „legnagyobb magyar” munkásságát feldol­gozó művekből pedig nem hiányozhat a Balatoni Gőz­hajózási Társaság életre hí­vásának ténye. Egy zseniális elme tervező és alkotómun­kájának eredményeképpen ünnepelhetjük ebben az év­ben a balatoni személyhajó­zás 140. évfordulóját, s egyúttal tisztelettel emléke­zünk gróf Széchenyi István­ra születésének 195. évfor­dulóján. Bár Széchenyi nem volt meggyőződve a balatoni ha­józás közvetlen jövedelmező­ségéről, azt azonban felis­merte, hogy a tó környéké­nek gazdasági fejlődését je­lentősen elősegítheti a vízi közlekedés megindulása. Az elmúlt csaknem másfél év­század őt igazolta. 1986-ban a Mahart Bala­toni Hajózási Leányvállalat 22 kikötő kezelésével, 26 személy ha jóval, 4 komppal és 3 motoros nagyvitorlással tesz eleget a vízi közlekedés megnövekedett követelmé­nyeinek. Az elvárások pró­bára teszik a leányvállalat hitvallással a munkáspoliti­ka mellett, arra azonban so­hasem szánta el magát, hogy átfogóan megvizsgálja, hogyan él, dolgozik, gondol­kodik ez az osztály, milyen változások mennek végbe ré­tegződésében, mentalitásá­ban, törekvéseiben a szocia­lista átalakulás hatására. A munkásosztály helyzeté­ről szóló elemzés 'elkészíté­sében mintegy kétezer párt­munkás és állami funkcio­nárius vett részt. Negyvenöt- ezer munkással és munkás­ból lett értelmiséggel beszél­tek. A vizsgálat kimutatta, hogy a munkásosztály lét­száma 1949-től 1957-ig 80 százalékkal nőtt, arányuk az összekeresők között pedig 8,7 százalékról 29 százalékra. Ugyanakkor ez a pozitív vál­tozás negatív hatásokkal is járt. Szűkült a régi, szerve­zett, tősgyökeres munkások aránya és befolyása körük­ben. Gyors, számszerű növe­kedésükkel nem tartott lé­pést tudati fejlődésük, erő­södtek soraikban a kispolgá­ri nézetek, a nacionalizmus, a szovjetellenesség, a szocia­lista tulajdon lebecsülése és a parasztellenes nézetek is. (Ez utóbbi annál is feltű­nőbb, hiszen a létszám nö­vekedésének forrása nagy részben éppen a parasztság volt.) A beszélgetésekből ki­tűnt, hogy miközben az MSZMP irányvonalát általá­ban elfogadják, sok jogos bírálat érte a Központi Bi­zottságot, egyes pártszerve­zeteket, és még inkább az állami intézményeket és szer­veket. Kifogásolták, hogy azt az irányvonalat nem érvé­erejét, hiszen elhasználódott hajóikkal, század eleji kikötő- és parti létesítményekkel kell a megsokasodott utasforga­lom igényeit kielégíteni, amelynek minőségi biztosítá­sa sokszor lehetőségeiket meg­haladó feladat. Az idei ide­genforgalmi idényben szep­tember végére elérik a me­netrendi járatokon elszállí­tott 2 millió utast. Ebben az évben augusztus 6-án szál­lították a legtöbb utast: 43 ezer 910-en utaztak a balato­ni hajókon fennakadás, za­var nélkül. A főidényben 16 balatoni kikötőből indult zenés séta­hajó. összesen 83 ezer 679 érdeklődő, szórakozást kere­ső vendég vett részt ezeken az utakon. A személy- és gépkocsiát­kelést a két part között 4 motoros komp folyamatos üzemeltetésével biztosítja a leányvállalat. A forgalom nö­vekedése, az áteresztőképes­ség korlátái eredményezték, hogy a nyári csúcsidőben hosszabb várakozásra kény­szerülnek a kompra várók. A forgalom gyorsítása érde­kében az elmúlt évben át­alakították a Kisfaludy kom­pot, így 6 gépkocsival több ^yesítik megfelelően, sőt olykor még el is torzítják azt. Egyes vezetők — he­lyenként még azok is, akik a munkásosztály soraiból kerültek ki — figyelmen kí­vül hagyják a dolgozók vé­leményét. Az elemzés alapján elfo­gadott, 1958. október 16-i KB-határozat részletesen taglalja, miképpen kell ja­vítani a párt és munkástö­megek politikai kapcsolatait, milyen kötelességei vannak a párt-, állami és gazdasági vezetőknek a személyi kap­csolatok javításában, hogyan kell gazdasági, kulturális és különböző szervezeti intéz­kedésekkel a munkásosztály érdekeit jobban érvényesíte­ni. Megjegyzendő, hogy egy év múlva a KB megbízásá­ból a Politikai Bizottság új­ra áttekintette a helyzetet és tennivalókat, majd 1962 jú­niusában a Budapesti Párt- bizottság jelentését és fel­adattervét vitatta meg e kér­désről. A társadalmi-politikai kon­szolidációnak fontos eszköze volt a népfrontmozgalom fel- támasztása. Ez sem ment vi­ták nélkül, hiszen míg egye­sek csupán a pártonkívülie- ket szerették volna benne látni, addig kommunista kö­rökben — a Nagy Imre-idők- re emlékezve — bizonyos el­lenszenv nyilvánult meg a mozgalommal szemben. A pártnak tehát e tekintetben is világossá kellett tennie koncepcióját. A PB novem­ber 2-i határozata állást fog­lalt az erős népfrontmozga­lom mellett, mint amely ki­fejezi a népi egységet és a széles tömegek céltudatos jármű befogadására alkal­mas. A téli felkészülési idő­szakban tovább növelik a Kossuth komp kapacitását. A 4 komp 1986. szeptember végéig több mint 474 ezer 800 gépjárművet szállított, ebből 217 ezer 300 volt kül­földi. A járművek magas életko­ra miatt a fenntartási és ja­vítási költségek rendkívül nagyok, a teljes rekonstruk­ciót a leányvállalat önerejé­ből megoldani nem tudja. A Badacsony katamaránt mo­torcsere miatt ki kellett von­ni augusztus végén a forga­lomból. A felújítás megtör­tént, jelenleg már a próba- üzemelés folyik. A hosszú távú fejlesztési elképzelések megvalósítása, a minőségi idegenforgalom és vitorlás turizmus kiszolgálá­sa elképzelhetetlen a balato­ni kikötők és parti létesít­mények állapotának javítása nélkül. A század elején épült kikötők fölött eljárt az idő, a hozzá tartozó épületek nagy része ma már korsze­rűtlen a javítások és belső átalakítások ellenére is. Ezek karbantartása is óriási feladatot ró a leányvállalat­ra. A 22 kikötőben 350 ezer négyzetméter parti terület, 61 épület, továbbá 252 ezer négyzetméter kikötőmedence karbantartásáról kell gondos­kodni. — sz — munkáját a szocializmus építéséért. „A tömegek ak­tív közreműködése nélkül nem oldhatjuk meg sikere­sen az előttünk álló nagy feladatokat” — figyelmezte­tett a határozat. Az elvi megalapozás olyan, amely mindmáig érvényesés iránymutató: „A népfrontpo­litika a szocializmus építésé­nek, az osztályszövetségnek sajátos, történelmileg meg­határozott módja: a mun­kásosztály és a szocializmus­hoz hű erők összefogása azokkal a társadalmi réte­gekkel és csoportokkal, ame­lyek nem mindenben érte­nek egyet velünk, de olyan alapvető kérdésekben, mint a népköztársaság erősítése, a szocializmus építése, a béke védelme, hazánk független­sége, az életszínvonal eme­lése és más kérdésekben — helyeslik a párt és a kor­mány politikáját, készek ezek megvalósításában részt ven­ni”. Az ezen az alapon meg­újuló és kivirágzó népfront­tevékenység első nagy pró­bája az 1958. november 16-i országgyűlési és tanácsvá­lasztások voltak. Fő célként a népi hatalom megerősítését és az alkotmányos élet hely­reállításának befejezését je­lölték meg. A választási kampányban, majd a szava­zásokon kifejezésre jutott az új politika iránti bizalom, és így az ország vezetése meg-. bízást kapott a politika foly­tatására. Nemes János (Következik: A mezőgaz­daság átalakítása) Az ország ipari szövetke­zetei ezekben „ napokban tartják IX. kongresszusu­kat. Ezen Békés megye szö­vetkezeteiből 29 küldött és meghívottként Sárhegyi András, az Énei nyugdíjas elnöke vesz részt. Tulajdon­képpen ez adja keretét an­nak a beszélgetésnek, me­lyet dr. Sümeghy Csabával, az Ipari Szövetkezetek Bé­kés Megyei Szövetsége el­nökével folytattunk a két kongresszus közötti mun­káról, fejlődésről, az ezt kí­sérő eredményekről, gon­dokról, feladatokról. — Békés megye ipari szö­vetkezeteinek teljesítményét a kongresszus előkészítése során felmérték, összeha­sonlították az országos és megyei adatokkal. így ösz- szességében milyen kép ala­kult ki a szövetkezeti ága­zatról ? — A termelésnövekedés dinamikájára jellemző, hogy Békés megye ipari szövet­kezeteinek fejlődési üteme 30 százaléknál is nagyobb értékkel haladja meg az or­szágosan kimunkált adato­kat. Ez a teljesítmény kiug­rónak számít. Ha a Békés megyei ipari szövetkezetek és az ugyancsak Békés me­gyei állami ipar teljesítmé­nyét vetjük össze, változat­lan árakon számolva, az ál­lami ipar tízszázalékos fej­lődésévei szemben a szövet­kezeti ipar 31,4 százalékos teljesítményt mutat. Ha ön­maga teljesítményével vet­jük össze, akkor az 1985-ös termelési érték 5,4 milliárd- ra teljesült. Ugyanez a szám 1980-ban 3,6 milliárd forint volt. A fejlődés tehát igen pozitív. — Milyen főbb tervcélok megvalósítására vállalkoz­tak a VI. ötéves terv során? — Tervkoncepciónkban, melyet a párt XII. kong­resszusa áltat meghatározott gazdaságpolitikai célokra alapoztunk, az erőforrások gazdaságosabb kihasználá­sát, az élő- és holtmunka hatékonyságának erőteljes növelését, vagyis az inten­zív fejlődés jegyeinek érvé­nyesítését fogalmaztuk meg. Munkánkat jelentősen befo­lyásolta a szövetkezeti érde­keltséget csökkentő, beszű­kítő intézkedések egész so­ra. Ezek fékezték ugyan, de le nem állították az ága­zatra jellemző lendületes fej­lődést. így a foglalkozta­tottak számának csökkené­se ellenére a termelési ér­ték évi átlagban 8,1 száza­lékkal növekedett. Az egy főre jutó termelési érték évenként 11,7 százalékkal javult. Ez igen jónak mond­ható. Az exportértékesítés évi üteme 9,3 százalékos fejlődést mutat, öt év alatt a szocialista országokba irá­nyuló export 2 és félszeresé­re bővült. A belföldi érté­kesítés is kedvezően ala­kult, a lakossági szolgálta­tás pedig évenként 11,4 szá­zalékkal javult. A nyereség 1985-ben 1980-hoz képest 43,2 százalékkal jobb. Ezek a tények egyértelműen bi­zonyítják, hogy a szövetke­zetek többsége jól alkal­mazkodott a gazdálkodás változó körülményeihez, a piac igényeihez. — Évekkel ezelőtt Békés megye ipari szövetkezeteit többen bírálták a bérgazdál­kodásban tapasztalt mulasz­tások miatt. Más ágazatok­hoz képest lényegesen ala­csonyabbak voltak itt a ke­resetek, ugyanakkor a ter­melékenységet jelző mutatók magasan felette voltak áz alacsonyabb hatékonysággal dolgozó más iparágakénak. Tudtak-e javítani a kiala­kult helyzeten? — Eredménynek tartom, hogy több magasabb szintű fórummal sikerült megis­mertetnünk és elfogadtat­nunk az ipari szövetkezetek bérgazdálkodására jellemző helytelen gyakorlatot. En­nek következménye, hogy a keresetek öt év alatt 42,3 százalékkal emelkedtek. így a tervidőszak végére már célul tűzhettük a munkaerő csökkenésének megállítását a jövedelmezőség, a haté­konyság javítását. A bérgaz­dálkodás a gazdálkodás egyik fő kérdésévé vált. Szövetkezeteinkben javul­tak a kereseti lehetőségek, de más ágazatokban, így az állami iparban az alacso­nyabb hatékonyság ellenére még mindig Jelentősen ma­gasabbak a bérek a mien- kénél. Ez kontraszelekció­hoz vezet. Ezzel is magya­rázható az a tény, hogy jól működő ipari szövetkezete­inkből 2 ezer 500-an vándo­roltak más, jobban fizető, a mienkével szemben kisebb követelményt támasztó vál­lalatokba. — Ha szóba kerül a mun­kaerő, és annak anyagi megbecsülése, gondolom, nem követek el szentségtö­rést, ha a szövetkezeti mű­szaki értelmiség helyzetére, munka- és életkörülményei­nek alakulására rákérdezek: mi a helyzet foglalkoztatá­suk körül ? — Néhány hónappal ez­előtt szövetségünk elnöksé­ge is megvizsgálta a szövet­kezetekben dolgozó műsza­kiak helyzetét. A testület úgy értékelte: kevés kép­zett szakembert foglalkoz­tatnak Békés megye ipari szövetkezeteiben. Egy sor szövetkezet termékszerkeze­tére, termelésére, termékei­nek formájára, korszerűsé­gére sajnos ez rá is nyomja a maga bélyegét. Ehhez azonban még azt is hozzá kell tennem, hogy a szak­emberek foglalkoztatása, célszerű terhelése a szövet­kezetek jó részében elma­rad a kívánalmaktól. Azok a szövetkezetek, melyek fel­ismerték a mérnöki munka szövetkezetei fenntartó, fej­lesztő erejét, az átlagosnál jobban, dinamikusabban fej­lődtek és fejlődnek, na­gyobb eredménnyel gazdál­kodnak, kiegyenlítettebb módon igazodnak el az or­szág és a világ dolgaiban, vállalkozóbb szelleműek, mint ahol erre a szintre csak felnéznek. Sajnos, szövetkezeti veze­tőink egy részének napi munkájából kiesik a mű­szaki értelmiség racionális foglalkoztatásával szemben támasztott igény. Ezt pedig minden tekintetben egy na­gyon fontos és lényeges:, el­sőrangú vezetői feladatnak tekintjük. Lépéseket teszünk az irányba, hogy szövetke­zeti vezetőink a jó példák meggyőző erejével ismerjék fel a műszaki értelmiség helyét, szerepét az ipari szövetkezetek előtt álló fel­adatok teljesítésében. — Az utóbbi hónapokban több alkalommal isi bírálták a megyét a szövetkezeti kis­szervezetek hiánya miatt. Jogos volt-e a bírálat? — A kisszervezetek létre­hozásában nehéz a helyze­tünk. Ez adódik abból, hogy Békésben jól működő köze­pes és nagyszövetkezetek alakultak ki évek során. Bűn lenne ezeket most ré­szekre osztani azért, hogy a megye statisztikája jobb le­gyen. Ha viszont szövetke­zeten kívüli erők valamilyen meghatározott céllal kisszö­vetkezetbe kívántak tömö­rülni, támogattuk létrejöt­tüket. A megyében jelenleg 13 kisszövetkezet működik, valamennyi csatlakozott a megyei érdekvédelemhez. — Ha az üzemekben be­következett érdekeltségi for­mák számát, minőségét vizs­gáljuk, vetjük össze orszá­gos tapasztalatokkal, milyen következtetést vonhatunk le? — A gazdálkodás racioná­lis szervezése szükségessé tette, különösen a szolgálta­tó típusú szövetkezetekben a munka anyagi érdekeltsé­gének jobb megteremtését. Ezen a területen országo­san is élenjártunk az áta­lánydíjas elszámolási rend­szer bevezetésében és elter­jesztésében. A fejlett, fő­ként exportra dolgozó szö­vetkezetekben az elvándor­lás miatti munkaerő pótlá­sára sikeresen szerveztek gazdasági munkaközössége­ket. Ezek a szervezetek jól beleilleszkedtek a szövetke­zeti feladatok teljesítésébe, hasznára, előnyére váltak a mozgalomnak. —• A lakosság körében fo­kozott igény kíséri a szö­vetkezetek szolgáltató mun­káját. A városok mellett most már a nagyobb közsé­gek is szolgáltatási igények kielégítését kérik. Meg tud- nak-e felelni ezeknek a kö­vetelményeknek ? — Ha az igény megala­pozott, és mögötte fizetőké­pes kereslet áll, teljesítjük. De — és ezt minden veze­tőnek tiszteletben kell tar­tania — a szolgáltatás leke­rült a politikai kérdések pa­lettájáról. Gazdasági kér­déssé vált. A magunk ré­széről szeretnénk együtt gondolkodni, partnerei len­ni mindazoknak, akik a szolgáltató ágazat - fejleszté­sének irányain, a valós igé­nyek kielégítésén munkál­kodnak. Ezt a törekvésün­ket bizonyítja az a tény is, hogy Békés megyében a szolgáltatói munka felét az ipari szövetkezetek vállal­ták magukra. Ilyen mozgalmi és gazda­sági tapasztalatokkal utazott el tegnap, csütörtökön Bu­dapestre az ipari szövetke­zetek Békés megyei kül­döttsége, hogy részt vegyen az ipari szövetkezetek IX. kongresszusán. Köszönjük a beszélgetést, valamennyiük­nek jó munkát kívánunk. Dupsi Károly ÉRTESÍTJÜK BÉKÉSCSABA, Bezerédi, Pulszki, Vörösmarty, Munkás, Vandháti, Sikonyi, Móricz Zs., Május 1., Nagyváradi, Kálvin, Ligeti, Nádas sor, Ady Endre, Csíki, Berényi utca LAKOSAIT ÉS INTÉZMÉNYEIT, HOGY VÁLLALATUNK hálózat-karbantartási munkát végez, emiatt 1986. október 11-én 05.00 órától 1986. október 12-én 20.00 óráig a fent említett körzetben GÁZSZOLGÁLTATÁSI SZÜNET LESZ — A GÁZELLÁTÁS SZÜNETEL. A hosszúra nyúlt szezonban az átkelőkompok teljes kapacitással üzemelnek Fotó: Szekeres András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents