Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-09 / 238. szám

1986. október 9., csütörtök

o

Társadalmi munkában

Szakemberek a közlekedésért

A Közlekedéstudományi Egyesület Békés megyei területi szervezete a közelmúltban ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját. Azóta megtörtént a tisztújítás, megtartotta közgyűlését, ahol meghatározták az elkövetkezendő 5 évre vonatkozó feladatokat. Ez az esztendő már az új feladatok jegyében zajlik és erről is beszélgetünk Grósz György- gyel — gépészmérnök, a Békés Megyei Tanács Békéscsabai Autójavitó Vállalatának főmérnöke —, a KTE megyei titkárával.

— Az elmúlt időszak is bővelkedett eseményekben, hiszen egyesületünket fennállása óta mindig az a törekvés vezette, hogy az adott kor és lehetőségek műszakitechnikai követelményeivel összhangban, rendszeresen emelje az egyesületben folyó munka színvonalát és jól képzett szakemberekkel járuljon hozzá a közlekedés műszaki-technikai fejlesztéséhez — kezdte a beszélgetést a megyei titkár.

— Milyen a területi szer- vezet összetétele, munkája?

— Taglétszámunk folyamatosan nőtt, jelenleg 200 fős. Tevékenységünket a szakcsoporton keresztül fejtjük ki.

Közreműködünk a közlekedési ágazat távlati, középtávú terveinek elkészítésében, a fejlesztési programok kialakításában és megvitatásában, egyes résztémák kidolgozásában, az eredmények megvitatásában és értékelésében. Feladatunknak tekintettük a munka- és folyamatszervezés, forgalomszervezés és -irányítás fejlesztését a korszerű módszerek, az automatizálás és számítástechnika segítségével.

Országos nagy rendezvény keretében vitattuk meg a korszerű áruszállítás, technikai eszközök térhódításának elősegítését, az útépítési (kerékpárút), -fenntartási munkák korszerűsítését. E munkák — a feladatok sajátos ellenforradalmi, restau- rációs erők szövetségesének, akkor a szektás politikát az események, a lázadás táptalajának tekinthetjük, Révai József kétfrontos harc helyett lényegében egyfrontost akart a pártra erőltetni. Révai cikke tiltakozó hullámot váltott ki a Népszabadság hasábjain. Az egyik hozzászóló igen találóan fogalmazott: „Nagy Imre példátlan osztály árulása nem lehet menlevél Rákosi Mátyás számára.”

Egyébként a hírlapi vitának rendkívül pozitív vonása volt — amely az új szellemet demonstrálta —, hogy nyíltan folyt, és nemcsak a párt vezetői vagy ismert publicisták kaptak szót, hanem egyszerű párttagok is. S nem kevésbé új és örvendetes jelenség volt, hogy a cikkírót, illetve a hozzászólókat tévedéseikért nem átkozták ki, nem is minősít- gették, bélyegezgették mindenféle jelzővel. Ebben a vitában Is kiderült, hogy az MSZMP az eszmei harcot mindig a helytelen nézetek, nem pedig azok képviselői ellen folytatja.

Az országos pártértekezleten a vita tovább folytatódott, főleg Révai József felszólalása nyomán. Révai azt fejtegette, hogy különbséget kell tenni a jobb- és baloldali elhajlás között. Az utóbbit tulajdonképpen bocsánatos bűnnek minősítette, s csak taktikai okokból — tehát a tömegek előtti népszerűtlenségük miatt — tartotta elfogadhatónak a kompromitálódott vezetők kirekesztését az MSZMP vezető testületéiből és pozícióiból. Vagyis egy későbbi időszakban, „normális” körültosságainak megfelelően — nagy rendezvényeken, ankétokon, munkabizottságokban folynak. Ami az 1986. év eddigi időszakát illeti: volt

egy országos konferenciánk, két ankétünk, 20 előadást tartottunk, két tanulmányúton’ vettünk részt.

A rendezvények között immár hagyományos az MTESZ által szervezett és koordinált műszaki fejlesztési hónap, amely igen jelentős helyet foglal el. A megye sajátosságaihoz ez a munkaforma igazodik a legjobban, miután nincs a megyében megfelelő számú főiskola, tudományos kutatási bázis. A tudomány termelőerővé válását, a gyakorlati műszaki fejlesztési feladatok hatékony megvalósítását ebben a formában tudja megyei szervezetünk legjobban segíteni. Meghatározó jelentőségű megyei szervezetünk munkájában, hogy az MTESZ — 1984-ben — önálló társadalmi szervezetté vált.

— A KTE „hangja” hogyan jut el az illetékesekhez?

— Példaként említem: a

Balatonfüreden megtartott 3 napos országos konferencia címe volt a „Marketing a közlekedésben”.- Itt a plenámények között elképzelhetőnek tartotta visszatérésüket a közéletbe.

Révai József nézetei, amelyeket a pártértekezlet visz- szautasított, valójában segítették azt, hogy a kétfrontos harc fontosságát még inkább megértse a párt közvéleménye. Kádár János vá- laszbeszéőében nyíltan szemébe vágta Révainak, hogy a „bukott vezetőség zászlaját lobogtatta meg”. A pártegységet a decemberi határozat alapján és szellemében kell felfogni és védeni, vagyis a régi vezetésnek nincs helye ebben, annak hibái nem menthetők. Ennek megfelelően fogalmazódott meg az országos értekezlet határozata is, hangsúlyozva: „Rendkívül fontos, hogy soha többé sem jobbra, sem balra ne engedjük eltéríteni a pártot a helyes útról”. Az országos értekezlet a revi- zionizmus és dogmatizmus eszmei alapjait vizsgálva kimutatta, hogy bár látszatra szöges ellentétben állnak egymással, de van nagyon is közös vonásuk. Mindkettőnek a kispolgári eszmevilág a gyökere, és ha érvényesül befolyásuk, amint a magyar tapasztalatok különösen 1953-tól kezdve bizonyították, kölcsönösen táplálva egymást, egyaránt a szocializmust ássák alá.

Megint csak az MSZMP vezetésének új szellemét és stílusát mutatta, hogy az előadói beszéd, majd a felszólalások és a zárszó is nagyon sokat foglalkozott, mint az előrehaladás nagy veszélyével, a vezetők körében újra lábra kapó elbizakodottsággal. Kádár János emlékeztetett arra, hogy a hatalom meghódítása után a hibák

ris és szekcióülések utáni zárónapon a konferencia ajánlásokat fogadott el és azokat eljuttatta a közlekedési tárcához. Ilyenek voltak: az illetékesek segítsék a marketingmódszerek szabadabb kibontakozását az egyenlő feltételek megteremtésével, a díjszabási kötöttségek feloldásával ... A közlekedési vállalatok pontosabban térképezzék fel az igényeket, legyen célzatosabb a reklám- tevékenységük, törekedjenek komplex szállítási rendszerek bevezetésére... A közlekedési ismereteket közép- és felsőfokon oktató iskolák, egyetemek tantervébe építsék be a marketingmódszerek tanítását.

— Milyen az egyesület kapcsolata a megyei Közlekedésbiztonsági Tanáccsal, mint a másik, közlekedéssel fog'alkozó társadalmi testülettel?

— Aktivistáink 25 százaléka tevékenykedik a KBT munkájában, s elsősorban rajtuk keresztül valósulnak meg azok a célkitűzések, amelyeket meghatároztunk. Együttműködünk a megyében megtartott közlekedési rendezvények előkészítésében, lebonyolításában.

Együttműködünk az ismeretterjesztő és baleset-megelőző propagandamunkában. Részt veszünk a megyében folyó közlekedésbiztonsággal összefüggő tudományos

munkában.

— Amikor az MTESZ valamelyik tagegyesületének

munkájáról beszélünk, óhatatlan azt a kérdést feltenni: hogyan lehet az, hogy a műszaki-technológiai szervezési előrelépés letéteményesei sem kellő anyagi, sem erkölcsi megbecsülést nem kapnak?

— Ez az a kérdés, amire

mi sem tudjuk a választ. Az MTESZ megyei küldöttértekezlete is foglalkozott a műszakiak megbecsülésével.

Azzal a véleménnyel értek egyet, hogy hazánk jelenlegi gazdasági helyzetében — az

gyökere az az illúzió volt, hogy az ellenséggel könnyűszerrel el lehet bánni, és a tömegek mindennapi megnyerése ügyünk számára nem fontos dolog. Pedig állandóan figyelemmel kell kísérni a lakosság hangulatát, véleményét, értékelését a pártról, nehogy hibába essünk. „Tessék most kimenni a városban az utcára, vagy falun a főtérre akár ünnep-, akár hétköznapon, vagy vegyenek részt pártrendezvényen, ezrek és ezrek mondják, hogy éljen a párt, éljen a népköztársaság, éljen a szovjet—magyar barátság. De ha annak idején az ellenség elfelejtette, hogy Magyarországon százezrek vannak a szocialista forradalom mellett — ha nem is láthatók —, mi ne kövessük el ugyanazt a hibát. Tudnunk kell, hogy ha április 4-én vagy május elsején 700 ezer, 800 ezer, 900 ezer ember tüntet céljaink és elveink mellett, ez nem azt jelenti, hogy nincsenek olyan tömegek az országban, amelyek még az ellenség ideológiai, politikai befolyása alatt vannak. Csak ma nem annyira aktívak és nem annyira láthatók. Ez is arra figyelmeztet, hogy ne bízzuk el magunkat.”

E józan szemlélet, amely párosult a tömegek megnyeréséért folytatott harc elvi és gyakorlati kérdéséinek részletes taglalásával, a legértékesebb jellemzője volt az országos pártértekezletnek, és mindinkább úrrá váló sajátossága az MSZMP egész tevékenységének.

Nemes János

(Következik: A munkásosztály és szövetségesei.)

fl vízszint alatt is

Folyószabályozás a Fehér-Körösön

A gyulai tűsgát a felvízi oldalról

elosztás alapját képező, s az egyensúlyi követelményeknek is megfelelő többletjövedelem csak növekvő külpiaci értékesítési eredményekkel érhető el, annak pedig nemcsak a mai technikai színvonalon erőltetett több termelés, hanem a magasabb műszaki színvonal, jobb minőséggel elérhető piacbővítés az előfeltétele. Senki sem vitatja, hogy ennek elérésében az alkotó mérnöki munka az elsődleges, csak ezáltal növelhető a termelésben részt vevők munkájának színvonala, és a bérből élők egészének átlag- keresete is. Azt hiszem: a

nem műszaki értelmiségiek is felismerik, hogy csak a műszaki alkotó munkával érhető el közvetlenül az elosztható jövedelem gyorsabb növelése. A műszakiak jobb ösztönzése nekik is érdekük kell hogy legyen. Ha tisztázódott, hogy mi szolgálja a fejlődést, akkor nem lehet más reményünk és törekvésünk, mint ennek anyagi és erk^ícsi elismerése.

— Csak félve kérdezem meg: a műszaki munka alulértékelése jelentkezik-e az egyesület tagságánál, s ha igen, az miben nyilvánul meg?

— Három egyesületi tagunk is van, aki komoly vezetői beosztást hagyott ott és jelenleg fuvarozói kisiparosként dolgozik. Meg kell állítani azt a folyamatot, amelynek során jól képzett szakemberek alacsony társadalmi értékű, de jól fizetett munkáért elhanyagolják fő munkahelyüket. Azonkívül a társadalmi keretek között végzett munka szervezésének feltételei egyre nehezebbek, kevesebben vállalnak társadalmi munkát, túlmunkát. A főmunkaidő rovására felértékelődött a második gazdaság. Mindenképpen megnyugtató viszont az, hogy a megbecsülés visszásságainak felszámolásánál tartunk, ütemének, mértékének természetesen határt szab a vállalatok, a népgazdaság teherbírása — mondotta befejezésül Grósz György.

Kép, szöveg: Szekeres András

Új borszőlők

Vizsgáznak az új borszőlőhibridek a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének Kecskemét melletti telepén. A korai szüretelésűeket már fejtik. szín- és aromaanyagokat laboratóriumban vizsgálják. A kadarka „leváltására” nemesített, telt fürtű kékfrankos az idén is kitűnőre vizsgázott, testes, tüzes bort adott a homokon. A zala- gyöngye, a boglárka, a pölös- kei muskotályos, a zenit, a pintes, a kecskeméti jubileum, az' ezerfürtű terméshozamával, minőségével is elégedettek a szakemberek. A pölöskei muskotályos — amelyet már a szakcsoportok ültetvényein is sikeresen termelnek — például ellenáll a betegségeknek és jól tűri a homoki klímát.

A hosszúra nyúlt száraz ősz kegyeibe fogadta a vízügyi dolgozókat is. A folyók alacsony vízállását kihasználva, az idén is nagy erőkkel dolgoztak a folyószabályozási és partbiztosítási munkákon.

Ezekben a napokban a Fehér-Körösön, Gyula fölött lévő tűsgát felújítása folyik, annak a duzzasztónak a rekonstrukciója, mely 1895-ben épült, s az első volt a Körösökön. A ma már ipartörténeti ritkaságszámba menő 30 méter széles vízi létesítmény most is eredeti formájában áll, üzemel. A 262 darab vörösfenyőtű — fagerenda — két és fél méternyi duzzasztásra képes.

Annak idején a tűsgát tervét Gyulán készítették, majd egy budapesti vállalkozó 62 munkása 48 nap alatt építette meg 50 ezer 348 forintért.

— Azzal a céllal készült a mű, hogy az Élővíz-csatorna friss vízzel váló ellátását biztosítsa a tavaszi árhullám levonulásától az összefüggő jégtakaró megjelenéséig — magyarázza Galbács Zoltán, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi osztályának helyettes vezetője. — Üzembe helyezése óta ez a második nagyobb karbantartási felújítás...

— A hat évvel ezelőtti árvíznél az utóburkolat kőszórása megsüllyedt, a meder- burkolat nagyon megrongálódott — kapcsolódik a beszélgetésbe Hack Ferenc, folyószabályozási ügyintéző. — A munka sürgőssé vált, mert a mederéi közel került az árvédelmi töltéshez, s veszélyezteti azt. A rekonstrukcióval megszüntetjük a meder vándorlását.

A helyreállítás során az utófenékbe több mint 700 köbméter terméskövet építettek be, a mederoldalak biztosítására, helyreállítására sokszáz négyzetméternyi beton- és ékelt terméskő burkolat készült még.

A megyénket érintő folyók — ezek együttes hossza 1107 kilométer — vízgyűjtő területe valamivel több mint 27 ezer négyzetkilométer. E terület vizét a Hármas-Körös gyűjti és vezeti a Tiszába. A Kövizig kezelésében van 217 kilométernyi folyószakasz, melyből több mint 52 Itilo- méter már szabályozott. További 15 kilométernyi szorulna gyors szabályozásra, ami partbiztosítást és kanyarátvágást jelent. Ezek a munkák sokmilliós beruházások.

A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság az idén a folyószabályozási fenntartásra 21 millió forintot költ, mely pénzből üzemeltetik a duzzasztókat — a bökényit, a békésit, a gyulait, a körös- ladányit és a békésszent- andrásit — is. Ezek a művek vidékünknek biztosítják az ipari, az öntöző és a hajózóvizet, szolgálják a haltenyésztést, a sportot és még sok egyéb célt.

Sz. A.

Elkészült az Afor oktatási központja

Az Afor vállalati érdekein túl a közúti üzemanyag-ellátás színvonalát« és a korszerűbb kereskedelmi munkát is segiti az a most elkészült oktatási központ, amit Budapesten a napokban avattak fel.

A 15 millió forintos költséggel felépített objektum, a legnépszerűbb fővárosi benzinkút-szer- viz centrumban, a Vágány utcai Afor-BP-állomáson kapott helyet. A 450 négyzetméteres alapterületű oktatási épületben két nagy előadótermet, egy munkaalkalmassági vizsgálatokra szolgáló pszichológiai laboratóriumot, szertárat és több kiszolgálóhelyiséget alakítottak ki. Az építkezéssel együtt elvégezték az üzemanyagtöltő állomás rekonstrukcióját is, így a kúttér és a szerviz alkalmassá vált a gyakorlati munkafogások bemutatására is. Az új létesítmény a legkorszerűbb audiovizuális oktató- eszközökön kívül zártláncú televíziós hálózatot és kis videostúdiót is kapott, az eszközök egy része a közreműködő British Petroleum cégtől származik. 1982-ben született döntés a gyakorlati oktatókabinet létrehozására, azzal a céllal, hogy színvonalasabb, a vevőkapcsolatok területén felkészültebb munkatársakat képezzenek, egyáltalán javítsák az Afor oktatási és továbbképzési munkáját. Az egyre korszerűbb kőolajipari és egyéb technológiai berendezések működtetése és javítása megköveteli, hogy a fiatal szakmunkások és a vállalati szakmát később elsajátítök, esetleg második szakmát vállalók olyan gyakorlati képzést kapjanak, ami megfelel a megnövekedett követelményeknek.

A választás azért esett a fővárosi Vágány utcai állomásra, mert itt egy helyen minden „benzinkutas szolgáltatás” megtalálható, és az épület kialakítása olyan, hogy a gyakorlati bemutatásra jó lehetőséget kínál. A közreműködő BP-cég ennek az állomásnak a tervezésében is részt vett, most az Afor vezetői szintén az ő magas szintű, nemzetközileg alkalmazott oktatási módszereiket adaptálták. Az új oktatási központban évente 350—400 „tanulót” fogadhatnak, s ezek nem csak benzinkutasok lesznek, itt történik majd a köolajtenmék-elosztó szakmunkások, a benzinkút- és egyéb berendezésszerelők, autóvillamossági műszerészek, autószerelők egyes gyakorlati tárgyainak az oktatása, de esetenként a vállalati feladatokat közvetlenül segítő tanfolyamokra is sor kerül. A későbbiekben itt fogadják például továbbképzésre az Afor viszonteladóit is.

A beruházás költségeinek nagy részét — az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint a British Petroleum segítségével — az Afor saját forrásaiból vállalta, a többi költség fedezése pedig az a több milliós támogatás, amit az Ipari Minisztériumtól, pályázat útján nyert el a vállalat. Az új oktatási központban a munka október elsején kezdődött.

— sz —