Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-07 / 236. szám

0 UNiiUMM---------------------------------------------­Ősz a szentetornyai határban 1986. október 7.. kedd Az idén kevesebb energiát használtak fel a kukoricaszárítási'ál, mint korábban Az Orosházi Petőfi Terme­lőszövetkezet a város határá­ban, Szentetornyán gazdálko­dik. A 2 ezer 250 hektár szántóval rendelkező nagy­üzemnek jelenleg mintegy 280 dolgozó tagja van. A kö­zös gazdaság igyekszik mun­kalehetőséget biztosítani a város e távoli kerületében élőknek. Dán István növény- termesztési főágazatvezető néhány perccel a megbeszélt időpont után érkezik a reg­geli kőrútról. Befejeződött a kukorica betakarítása — Most éppen Nagyszéná­son voltam, végig jártam az egyes munkahelyeket — kez­di a beszélgetést. — Nagy a szárazság, már csaknem 50 napja számottevő eső nélkül dolgozunk. A vártnál koráb­ban kezdtük a kukorica be­takarítását. Még a nyár ele­jén úgy látszott, hogy tíz tonna körüli hozamokat ér­hetünk el, de az aszály mi­att csak 8,3 tonna lett a ter­més hektáronként. Szövetke­zetünk a KITE-technológia alapján termeszti a kukori­cát, zömmel Pioneer fajtá­kat. Öt darab E—516-os kombájn dolgozott, és mivel száraz volt a kukorica szá­ra, így veszteségmentesen takaríthattuk be a termést. Jövőre megcélozzuk a hek­táronkénti 9 tonna átlagter­mést. Időközben gépkocsiba szél­iünk, s elindulunk a határ­ba. A betonút mellett már messziről látszik, hogy talaj­munkát végeznek: a nagy por szinte teljesen ellepi az erőgépeket. A zöld John Deere nyergéből Debreceni Lajos száll ki, és a követke­zőket mondja: — Nagyon száraz a föld, ennek ellenére úgy látom, hogy a vetésmélység megfe­lelő volt az őszi árpánál. Nincs mag a talajfelszínen. Jelenleg kettős műszakban dolgozunk, reggel 6-tól dél­után 2-ig és a kollégám dél­utántól este 10-ig megy. így naponta mintegy 100-120 hektárt tudunk gyűrűs hen- gerezni. Lassan már 30 éve vagyok traktoros, 1970. óta a Petőfi Tsz-ben dolgozom. So­kat megértem már, de a je­lenlegihez hasonló száraz őszre nem nagyon emlék­szem. Elbúcsúzunk a traktoros­tól, és a szövetkezet szárító­jához visz az utunk. Itt ha­talmas kukoricahegy fogad bennünket, mellette egy ré­gi MTZ-traktorra szerelt to­lólappal dolgozik Debreceni Péter. A fiatalember — aki mint megtudjuk, a tsz KISZ- titkára is — a 612. Számú Ipari Szakmunkásképző Is­kola elvégzése után került a Petőfibe. Később növényvé­dő-szakmunkás vizsgát tett, és a műhelyben, valamint a vegyszerezési munkáknál te­vékenykedik. — Ilyenkor a szárítóhoz osztanak be, s ezzel a gép­pel tolom a kukoricát össze. Óránként a Bábolna típusú szárító mintegy 25 tonna ku­koricát szárít meg. Most 17- 18 százalékos a tengeri ned­vességtartalma, így jelentős megtakarítás érhető el az energiából. Két műszakban folyamatosan dolgozunk mi is. A szomszédos silók már megteltek, és most tároló­helygondokkal küszködünk. Ez a szárító már több mint 10 éves, tavaly alakítottuk át gázüzeműre. Szalontai Ferenc 1981. óta dolgozik a tsz-ben, korábban eljárt máshová. — Itt lakom Szentetor­nyán, ezért döntöttem úgy, hogy hazajövök dolgozni. A növénytermesztésben tevé­kenykedem, csak most be­osztottak ide a szárítóhoz. Szeptember 10. után kezdtük a munkát, s úgy látom: ok­tóber elejére végzünk is vele. Nagy a szárazság Amíg a gépkocsink tovább­robog, a főágazatvezető ar­ról tájékoztat, hogy október 6-án megkezdődött a cukor­répa betakarítása. Az idén 130 hektáron termesztették ezt a fontos ipari növényt, és a szomszédos Üj Élet Tsz gépeivel takarítják be, mi­vel nekik ilyen kis területre nem éri meg egész betakarí­tó gépsort vásárolni. Az idén 260 hektáron termesz­tettek napraforgót, és helyi rekordot értek el: a hozam ugyanis hektáronként meg­haladta a 3 tonnát. Mivel közel van a tsz-hez az eper­jesi kendergyár, ezért fog­lalkoznak szívesen a rostnö­vény termesztésével. Már be­fejeződött a bálázás, az el­szállításban pedig az egyik honvédségi alakulat katonái is segítenek. A kender jó búzaelővetemény, tisztán tartja a területet, és az sem közömbös, hogy hektáron­ként 10 ezer forint körüli jövedelmet ad a Petőfi Tsz- ben. A háztájiban seprűcirkot, fűszerpaprikát, csemege- kukoricát és borsíkafüvet termesztenek. Megállunk az egyik volt borsikafűtábla mellett. Itt-ott még találko­zunk e növénnyel. Az illata valóban kellemes. Megtu­dom a f őágazatvezetőtől: nyugatra szállítják, ahol éte­lek ízesítésére használják ezt a növényt. A Petőfi Tsz-ben jelentős a gyümölcs- és szőlőágazat. A cseresznye és a meggy mellett 17 hektár szőlősük is van, ahol a helyi általános iskola diákjai szüretelnek. Már vége felé jár a nagy munka, s várhatóan sikerül teljesíteni a hozamtervet. A nagy szárazság károkat is okozott. így a 100 hektá­ron termesztett fénymag, valamint a valamivel na­gyobb területet elfoglaló mustár igen. gyengén fizetett. Ezért döntöttek úgy, hogy jövőre nem foglalkoznak e két növénnyel. Időközben az egyik táblához érkezünk, ahol egy Rába dolgozik. Ve­zetője Hován Zoltán, fiatal­ember, , a következőket mondja: — A mustár után szántás nélkül ezzel a Rau-kombiná- torral készítem elő a mag­ágyat. Nagy a por, de sze­rencsére van a fülkében légkondicionáló berendezés, ígv jobban el lehet viselni a levegőt. Naponta 10 órás mű­szakban 40 hektár körüli tel­jesítményt érek el. Megindultak a vetőgépek Utunk a Hajdúvölgyi ér mellett visz el, ahol két MTZ és egy Rába szerves­trágyát szór. A termelőszö­vetkezetben nagy gondot for­dítanak a tápanyag-vissza­pótlásra. A műtrágyát a KITE és a MÉM NAK irányelvei alapján talajvizs­gálatok után juttatják ki. Ebben az évben 160 hektár­ra szórtak szerves trágyát. Mivel náluk is jelentkezik a műtrágyák kedvezőtlen, sa­vanyító hatása, ezért cukor­gyári mésziszappal kevert is- tállótrágyát juttatnak ki a talajra. Befejezésül a búzavetésről érdeklődtünk Dán Istvántól. — Az idén a tervet meg­haladó 6,2 tonna/hektár ter­mést takarítottunk be ke­nyérgabonából. Jövőre sze­retnénk megközelíteni a 6 és fél tonnát. Véleményem sze­rint, mindehhez megvannak a feltételek nálunk. A vető­mag nagyrészét vásároljuk, míg 100 hektárra saját ma­gunk állítjuk elő a búzavető­magot. Most októberben 730 hektáron kerül földbe a ke­nyérnek való magja. A leg­nagyobb területen Baranjkát vetünk, de nagy arányban szerepel nálunk a GK öt­halom, a GK Kincső és a GK Szeged fajta is. A nagy szárazság miatt nehéz volt ió magágyat készíteni, de az IH gabonavető gép szeren­csére megfelelő mélységbe tudja tenni a magot. Hétfőn kezdtük a vetést és várható­an 10-12 nap alatt befejez­zük. A vetőgépek után azon­nal mennek a gyűrűs henge­rek. hiszen csak így tudjuk megőrizni azt a kis nedves­séget, ami még van a talaj­ban — mondja végezetül a főágazatvezető. Verasztó Lajos Vetés után gyűrűs hengerrel zárják le a talajt - Fotó: szőke Margit HÍREK n VILÁGGAZDASÁGBÓL ___________________ i smerő, becsületes dolgozók és a jó hazafiak — négy alapvető oka volt. Az első helyen a Rákosi— Gerő-klikk tevékenységének züllesztő, bénító hatását foglalja össze tömören a ha­tározat. És amit a régi ve­zetőség súlyos hibáiról, sőt, bűneiről megsemmisítő íté­letként mond, az ellenkező­jére fordítva program, tény- kedési mód és stílus a meg- úpuló párt számára. Az MDP régi vezetősége 1948. végétől, tehát a fordulat éve után letért a marxizmus— leninizmus elvi alapjairól, szektás, dogmatikus politikát folytatott, parancsolgató módszereket honosított meg. Akadályozta a demokratiz­must. súlyosan megsértette a törvényességet. A gazda­sági élet irányításában a legnagyobb hiba az volt, hogy az ország adottságait — például az iparágazatok feszített, gyors ütemű fej­lesztésekor — figyelmen kí­vül hagyta, a termelőszö­vetkezeti mozgalmat, főleg az önkéntesség elvének meg­sértésével, kompromitálták a parasztság szemében. Gé­piesen másolták a szovjet példát, helytelenül értelmez­ve a magyar—szovjet ba­rátságot, a nemzeti érdeke­ket háttérbe szorították, a haladó hagyományokat és a nemzeti értékeket lebecsül­ték, és ezzel a nemzeti és hazafias érzéseket sértették. A kommunista párttól ide­gen módszerek szakadáshoz vezettek a párt és ä dolgo­zó tömegek között. Mindezt tetézte, hogy e vezető klikk még az SZKP XX. kong­resszusának tapasztalatai alapján sem ismerte be sú­lyos hibáit, bűneit, mivel hatalmi állásaihoz görcsö­sen ragaszkodott. Mikor pe­dig már úgyszólván az egész párttagság szembe­fordult velük, a kritikát frakciózásnak minősítették, és továbbra is akadályozták a hibák pártszerű és de­mokratikus kijavítását. A második helyen Nagy Imre és cso.portjának a jo­gos kritikai pozícióból, kü­lönösen 1956 tavaszától re­vizionista elhajlásiba torkol­ló, majd a reakciós elemek rendszerellenes törekvései­nek is utat nyitó tevékeny­ségét jelölte meg okként a decemberi határozat. Meg­jegyzendő, hogy a Nagylm- re-csoport ténykedését a ké­sőbbiek folyamán, nyilván­valóan új ismeretek birto­kában. ennél szigorúbban ítélte meg a párt- és állam­vezetés; nem csupán a párt­ellenzék jobbszárnyának, hanem a néphatalom eláru­lóinak minősítették, és en­nek megfelelően bíróilag is felelősségre vonták őket; Nagy Imrét és még három társát' 1958 júniusában ha­lálos ítélettel sújtották. A harmadik tényező: a horthysta, kapitalista-földes­úri elemek, akik itthon ille­gálisan szervezkedve a Nyu­gatra menekült elvbarátaik­tól támogatva a tömegek el­keseredését, a szocializmus híveinek bénultságát kihasz­nálva hatalmuk restaurálá­sára, az 1945 előtti állapot­hoz való visszatérésre töre­kedtek, bármilyen áron. Végül döntő szerepe volt a magyarországi események­ben a nemzetközi imperia­lizmusnak, amely minden le­hető módon igyekezett be­avatkozni, uszított és szer­vezkedett a népi rend ellen, nagymértékben a nyugati rádiók és adóállomások út­ján. Céljuk az volt, hogy a tömegeket a népi demokra­tikus rendszer, a népköztár­saság ellen fordítsák, és az ellenforradalom nyeregbe se­gítésével hajlottak még arra is, hogy új háborús tűzfész­ket nyissanak Európa szívé­ben. , Már a decemberi határozat nyilvánosságra hozása után, de azóta is, visszatérően, egyesek azt feszegetik, hogy nincs-e valamiféle „fontossá­gi rangsorolás” a négy ok között. Hangsúlyozni kell, hogy az ellenforradalmat elő­idéző négy tényező együtt, egymással összefonódva ha­tott. így az egyik sem töröl­hető ki az összképből. De persze, az tagadhatatlan, hogy sem a külső, sem a bel­ső ellenség, sőt még az úgy­nevezett revizionista ellenzé­ki tevékenység sem vezethe­tett volna ellenforradalmi lá­zadáshoz — ezek kisebb-na- gyobb mértékben a népi ha­talom egy évtizedes fennál­lása alatt mindig működ­tek —, ha nem lett volna meg a táptalaj a felkelés­hez, amelyet a Rákosi—Ge­rő-klikk antimarxista poli­tikája, a torzulások és a bűnök teremtették meg. Eb­be ágyazódtaü be, nőttek ki az ellenzékiek, és ezen a helyen indultak rohamra az ellenségek. Az 1956 decemberi hatá­rozatban a párt tevékenysé­gének elméleti és politikai alapjairól, és a szervezeti és vezetési módszereiről szóló passzusok meggyőzőek. Az MSZMP „viszavonhatatla- nul szakít mindazzal, ami a múltban rossz és helytelen volt, ugyanakkor ápolja és továbbfejleszti mindazokat a nagy értékeket, amelyek megvoltak mindvégig a ma­gyar kommunista mozgalom 38 éves történelmi harcában. Élesen elítéli az MDP veze­tésének bűnös, dogmatikus hibáit, a leninizmus eltor­zítását”. Ez a dialektikus — elhatároló, de egyben a forradalmi folyamatosságot is vállaló — állásfoglalás ki­egészült azzal, hogy hang­súlyozta: az emléletet és gyakorlatot a magyar viszo­nyoknak, a jelen követel­ményeinek megfelelően kell alkalmazni, fellépett a má­solás ellen, és ki merte mondani, hogy „a szocializ­mus építésének sajátos, ma­gyar útján akar haladni”. (Következik: A konszoli­dálódás folyamata.) Nemes János FALRAMASZÓ ROBOT. Mitől mászik a falra a ro­bot? A japán belkereskedel­mi és ipari minisztérium gé­pészmérnöki laboratóriumá­ban szerkesztett „Pók—3”, a világ első távirányítású, fal- ramászó robotja megadhatja a választ. Egy méter hosz- szú, 58 centiméter széles, tömege 35 kiló, s egy két- hengeres benzinmotor hajt- pa. Nyolc, speciális gumiból és szivacsból készült lába van, négy elöl, négy hátul, mindegyik szívókorongban végződik. A prototípus 15 millió jenbe került (96 ezer 700 dollár). A kamerával, vagy egyéb érzékelőkkel felszerelhető, zokszó nélkül falramászó Pók—3-at embe­rek számára veszélyes he­lyeken lehet alkalmazni, pél­dául nukleáris reaktorok­ban, falak repedéseinek vizsgálatára, vagy magas épületek falainak tisztításá­"LÍBIA. Megszűnik Líbiá­ban a pénz használata, a pénzforgalmat az áruk köz­vetlen cseréje váltja fel — közölték líbiai sajtójelenté­sekre hivatkozva a hírügy­nökségek. Ezek szerint az észak-afrikai országban Moamer el-Kadhafi „Zöld könyvében” lefektetett elvét ültetik át a gyakorlatba, egyelőre nem tudni, mi­ként és mikortól. A beje­lentést megelőzően hathatós lépést tettek a magánkeres­kedelem felszámolására Lí­biában; a főváros vala­mennyi zöldségesének be kellett csuknia, csak állami boltokban árusítják a zöld­séget és gyümölcsöt. BFXGRÄD — MUNKA- NÉLKÜLI SEGÉLY. Belg­rádban október elsejétől át­lagosan egyharmadával emelték a munkanélküliek segélyét, aminek havi leg­kisebb összege most 35 ezer 202, a legnagyobb pedig 70 ezer 404 dinár (A szocialis­ta szektorban dolgozók havi átlagkeresete ez év első fe­lében 65 ezer 500 dinár volt.) Munkanélküli se­gélyre azok jogosultak, akik az elmúlt másfél év-, ben megszakítás nélkül leg­kevesebb 9 hónapot, vagy megszakításokkal egy évet dolgoztak, s munkájukat ön­hibájukon kívül vesztették el. Ebben az esetben utolsó háromhavi átlagkeresetük 80 százalékát kapják meg munkanélküli segélyként. Nem dolgozó családtagjaik után havonta 13 ezer 201 és 22 ezer 001 dinár közötti pótlékra jogosultak.

Next

/
Thumbnails
Contents