Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-01 / 231. szám
o 1986. október 1., szerda Megyénk a bábolnai napokon Új kiadvány útjainkról Az idén immáron kilencedik alkalommal tartják meg szeptember 30. és október 3. között a bábolnai napok rendezvénysorozatát, amelyen a nemzetközi és hazai agrárgazdaság legújabb eredményeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. A hagyományoknak megfelelően megyénk vállalatai, üzemei is jelentkeznek kiállítási anyagukkal a nagy seregszemlén. A Békéscsabai Agroker Vállalat a csanaki ipartelepen tartja bemutatóját, többek között hidraulika-tömítéseket, gumijavító anyagokat és szerszámokat, korszerű karbantartási anyagokat kínálnak. A látogatók megismerkedhetnek az IFA- generátorokkal, az MR—50 hengeres magtisztítóval, valamint a ROBA—01 típusú rotációs barázdanyitóval. A Gyomaendrődi Győzelem Termelőszövetkezet ez alkalommal EM—1 IFA hű- tőfolyadék-előmelegítő berendezésével jelenik meg a kiállításon. Az Orosházi Mezőgép Vállalat az elmúlt évi Agromasexpón nagydíjat nyert MFKA—6011 -f SK— 6011 kukoricacső-törő és -szár-zúzó gépekkel mutatkozik be a nagyközönségnek. A Nagyszénási Október 6. Tsz az egyre közkedveltebbé váló HR—2-es homlokrakodóval és adaptereivel, valamint a mezőgazdasági elektronikus eszközök, folyamatok szabályozásával jelentkezik. A Békéscsabai Mezőgép Vállalat többek között csőzuza- lék-készítő adapterrel, vontatott szecskázógéppel, rotációs fűnyíróval, rendfelszedővel, univerzális tárolópanelekkel és konténerekkel, flexibilis kaszaszerkezetekkel, valamint mobil állatmérleggel mutatkozik be. Az FLR Proteinvest Agrárfejlesztő Közös Vállalat ezúttal mutatja be elsőként a hazai nagyközönségnek a Pronutti-termékcsaládot, amely szójából készül. így többek között a látogatók megismerkedhetnek a pörkölt szójával, az olajszegény szójalisztekkel és a vegyszermentes szójaolajjal. Emellett biobrikettet, a már korábban megismert kom- posztot, valamint a különböző pillangósoknál használatos Rhizóbium-törzseket mutatják be. A savanyú homoktalajokon jól használható a DÓKA, amely egy új ásvá- nyianyag-trágya. Ezt a DATE karcagi kutatóintézetével közösen állították elő a rendszer szakemberei, és dúsított dolomitőrleményt jelent. A Mezőhegyest Mezőgazda- sági Kombinát sertéstenyésztési rendszerével, présgépekkel, vezérlőegységekkel és cukoripari termékekkel várja a nagyközönséget bemutatóján. A központi pavilonban találkozhatunk az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat vágottcsirke- és vágott- liba-termékeivel. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat közösen jelentkezik a társvállalatokkal. Termékeik közül az exportpiacokon és itthon egyaránt jól értékesíthető pecsenyekacsával képviselteti magát a termék- bemutatón. A bábolnai napok egyes bemutatói naponta 9-től délután 5 óráig várják a látogatókat. (verasztó) A közelmúltban a Szolnoki Közúti Igazgatóság gondozásában új kiadvány látott napvilágot „Békés megyei utak” címmel. A szerző, Czeglédi Imre nem csupán a szakembereknek írta művét, hanem a nagyközönségnek is sok érdekességgel szolgál. A kiadvány előszavában Boros József igazgató a következőket írja: „Több hasonló jellegű kiadvány után Békés megye közútjainak történetét veszi kezébe az olvasó. Olyan megyéét, amelynek természetföldrajzi adottságai, történelmi múltja elüt a Dunántúlétól, vagy Észak- Magyarországétól. Alföldi adottságok, s az Alföld történelmi múltja tükröződik a közutak történetében is ... Közutaink építésében, az elzártság felszámolásában nagy utat tettünk meg a fel- szabadulás óta eltelt négy évtizedben. A közúti közlekedés forradalmi átalakulása megkövetelte az úthálózat modern átépítését, az utak korszerűsítését. Békés megyében, ha időnként másmás keretek között is, a cél mindig azonos maradt: lépést tartani a kor követelte közúti igényekkel, megteremteni a modem közúti közlekedés lehetőségeit megyénkben is. Nem kevés munkát végeztünk az elmúlt negyven év alatt, eredményeink a befektetett munkát dicsérik. Az öröklött múlthoz viszonyított hatalmas változás mellett azonban nem hallgathatjuk el, hogy a megye úthálózatának fejlődése elmaradt az országos átlagtól, hogy lehetőségeink behatároltak, hogy tennivaló jócskán akad még mind az utak fenntartásában, mind korszerűsítésében.” A szerző munkája nyomán megismerhetjük egyebek között azt is, hogy megyénk területe hogyan változott, alakult 1550-től napjainkFg, úthálózatunk hogyan fejlődött. Külön fejezet foglalkozik a honfoglalástól a török kiűzéséig, az újratelepítéstől II. Józsefen át a reformkorig. A megye útügyét taglalja Czeglédi Imre 1850— 1867 közötti időszakban, majd elemzi a kiegyezéstől az 1890-ben megjelent első úttörvényig terjedő időszakot is. A századfordulótól az I. világháborúig átfogó képet fest az olvasóknak nemcsak útjainkról, hanem az azon közlekedőkről is. A két világháború között, majd a felszabadulást követő négy évtizedet fogja át a tartalmas kiadvány, gazdagon illusztrálva korabeli rajzokkal, térképekkel és fényképekkel, többek között megörökítve az 1980-as körösi árvizet és a két évvel ezelőtti hóvihart, bemutatva a védekezést és a károk felszámolását. — sz — fiz újvidéki Magyar Szóban olvastuk Nehéz napokat él mezőgazdaságunk Egész tartományunk gazdaságának helyzete aggasztó, hiszen a termelés csökken, ugyanígy a kivitel is, és tartományunk sok gazdasági mutató szerint az országban egyre inkább a hetedik helyre szorul. Kétségkívül erre döntő hatással van az élelmiszer-gazdaság rendkívül súlyos helyzete, hiszen ez az ágazat megközelítőleg negyven százalékkal szerepel tartományunk nemzeti jövedelmében. A szövetségi kormány intézkedéseinek eredményei sem igen látszanak meg gazdaságunk alakulásában. Az élelmiszer-gazdaságban ezek az intézkedések esetleg csak hozzájárultak a nehézségek enyhítéséhez, de nem teremtettek feltételeket a problémák elhárításához, hangzott el a Tartományi Képviselőház mező- gazdasági és élelmiszeripari bizottságának ülésén, ahol tartományunk gazdaságának alakításáról tárgyalva részMDP Központi Vezetőségének plénuma. Emlékezetes tanácskozás volt ez. A testület életében nemigen volt példa arra, hogy ilyen nyíltan, szenvedélyesen, ennyi kritikai készséggel és elvi mélységgel elemezzék a párt politikáját. Nemcsak a gazdasági kérdések, a mezőgazdasági fejlesztés, az iparosítás útja, a termelés és a fogyasztás viszonya, és még sok gyakorlati kérdés került szóba, hanem az egész gazdasági mechanizmus felülvizsgálatának igénye is. Ezen belül rámutattak olyan, csak sokkal később megvalósuló feladatokra is, mint a termelői árrendszer reformjára, az anyagi ösztönzés fontosságára, a reális ár- és bérpolitikára, sőt. még az ipari struktúrának adottságainkhoz jobban szabott átalakítására is. (Ebből is látható, hogy joggal tekinthetjük az új szakaszt az 1956 utáni megújulás eszmei és gyakorlati előzményének.) A határozat reform szellemű volt. Kijelentette, hogy a korábbi hibák mellett a nehézségek alapvető tényezője „az új szakasz végrehajtásában mutatkozó ingadozás, az ellenállás, amely vele szemben többé-kevésbé burkolt formák közt megnyilvánul.” Az intézkedési rész a gazdaságpolitikai feladatokat az új szakasz politikájának megfelelően fogalmazta meg, hangsúlyozva az egységes értelmezés fontosságát, a pártfegyelem megszilárdításának szükségességét. letesen kitértek az élelmiszer-gazdaság helyzetére. Megállapították, hogy az egész ágazat nehéz napjait éli, mert sorsát még mindig főként adminisztratív intézkedésekkel, maximált árakkal kívánjuk rendezni, és ezáltal a többi ágazathoz viszonyítva az élelmiszer- gazdaság teljesen alárendelt helyzetbe került. Állattenyésztésünk olyan válságban van, amelyre az utóbbi 30 évben nem volt példa. A magánszektorban még mindig csökken az állomány, a nagygazdaságok pedig csak nagyon kis arányban növelik a hizlalást. Itt természetesen nem is várható gyors fellendülés. Hasonló a helyzet a kukoricapiacon is. Ehhez a haszonnövényhez sem viszonyultunk megfelelőképpen, és ezért kukoricaproblémánk mindig volt. Mivel most előreláthatólag nagy lesz a kínálat, lehetőség van arra, Ez a biztató kibontakozási lehetőség pár hónap alatt a visszájára fordult, Rákosi Mátyás, aki az októberi ülésen, látva a közhangulatot, az átállás hiányosságait, az új szakasszal szembeni ellenállást ostorozta, és úgy ítélte meg, hogy emiatt „tizenöt hónapot vesztettünk”, december elejétől (közben szabadságon volt a Szovjetunióban) átfogó offenzívába kezdett a jobboldali elhajlás ellen. Jó frakcióg hagyományok szerint, elsősorban Nagy Imrét vette célba, de kijutott az elmarasztalásból az októberi plénum platformjának, és persze ezen keresztül az egész 1953. júniusi irányváltásnak is. Rákosi jól választotta meg szektás ellentámadása idejét. Nagy Imre, októberi sikerétől elbizakodva, egy sor jobboldali elhajlásnak minősíthető gesztust tett. Egy cikkében szinte teljesen mellőzte a felszabadulás óta elért eredményeket, elhallgatva termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szerepét és jelentőségét, szinte egyértelműen a kisárutermelő parasztgazdaságokra kívánta alapozni a mezőgazdaság fejlesztését. A Hazafias Népfront kongresszusán pedig elég demagóg módon igencsak nacionalista felhangokkal tűzdelte meg beszédét, és a népfrontot mintegy a párttal szembe, sőt kissé az elé állította a társadalmi életben. A jobboldali hibák elleni küzdelem jegyében, sajnos, Rákosinak sikerült kierőszakolni a Központi Vezetőség 1955. márciusi és áprilisi üléhogy a terményt felvásároljuk megfelelő áron, és szükség szerint egy exportterv keretében értékesítsük. Eddig pontosan fordítva jártunk el, akkor kapkodtunk, szaladtunk a kukorica után, amikor már exportálni kellett volna. Az ülésen támogatták a tervet, mely szerint a földművesektől az újkukoricából 1,6 millió tonnát kell felvásárolni. Reálisnak tartották azt is, hogy a termésből a következő egy évben 1.6 millió tonnát a külföldi piacra irányítsuk. Egyébként ismételten megállapították, hogy a növény- termesztésben az idén átlagos terméseredményekre számíthatunk, és szó sincs a korábban hangoztatott rekordokról. Kukoricából legfeljebb 4,8 millió tonnára számíthatunk, ami valamivel több, mint tavaly, a tavalyinál lényegesen több napraforgónk, de kevesebb cukorrépánk lesz. sén nemcsak Nagy Imre elítélését és felmentését a miniszterelnöki posztról, majd kizárását a Központi Vezetőségből (decemberben a pártból is), hanem átértékelését az 1953. júniusi fordulatról. az új szakasz kifejezés hibásnak minősítését, nem is beszélve az 1954. októberi ülés platformjának elvetéséről. Mindez persze nem mindig nyíltan történt; az 1953. júniust nem kárhoztatták, hanem egyszerűen elfelejtkeztek róla, és ettől kezdve a hivatkozás az 1955. márciusi, tehát a szektás ellen- támadást kibontakoztató KV-plénum lett. Az „elvi alapvetést” rögtön követték az ennek megfelelő konkrét intézkedések is: megint szigorították a begyűjtést, felülvizsgálták a kiskereskedői engedélyek kiadását, nagy tsz-fejlesztést indítottak tagosítással egy befűzve, visz- szaállították azt a rendszabályt, hogy a szövetkezetből csak három év után lehet kilépni, előirányozták a Parasztok és kisiparosok' adójának emelését, normarendezéssel megnyirbálták a munkások reáljövedelmét, szigorították a fellépést a sajtóban és a kulturális területen az „elhajlók” ellen, lassították a rehabilitációt stb. Megint meghiúsult egy esély, hogy a kétfrontos harcban kialakult elvi politika megújítsa a szocializmust Magyarországon! (Következik: A huszadik kongresszus és az MDP) Nemes János ISMÉT TERMESZTIK A MAGYAR BURGONYAFAJ- TÄKAT. Folyamatosan szedik és prizmázzák a gülba- ba krumplit a Tímári Béke Termelőszövetkezetben, ahol ez évtől ismét több. hajdan közkedvelt burgonyafajta termesztését kezdték meg. A vírusfertőzés, illetve a korábbi alacsony hozam miatt már-már kiveszett fajták „felélesztése” egy szabadalmaztatott módszernek, az úgynevezett szövettenyészté- ses szaporítási eljárásnak köszönhető... Az új módszert többféle hazai és külföldi nemesítésű burgonyafélével kipróbálták, s különösen jó eredményeket értek el a régebbi magyar fajták szántóföldi kísérleteinél. Bebizonyosodott, hogy aszö- vettenyésztéses módszer segítségével például a gülba- ba. a Somogy gyöngye, a boró is termeszthető vírusmentesen, és a külföldi fajtákhoz hasonlóan magas termésátlagokkal. (Kelet-Magyarország) FELELŐSSÉGRE VONÁST SÜRGETNEK AZ ÉPÍTŐK. Ismert a magyar építőipari nagyüzemek gazdasági gondja, többek között a Délép igen nagy vesztesége, ami az év első felében növekedett. Az üzemi újság a vállalati pártbizottság üléséről szóló tudósításban — ahol a talp- raállás politikai tennivalóiról vitatkoztak —■ beszámol arról, hogy sürgették a vezetői felelősségre vonást is, ahol a vezetésben következtek be mulasztások. Az újság rovata — a „Minőségi hiányosságunk” — immár hatodik cikkével, képekkel illusztrálva mutat be néhány slendrián munkát, amiért nemcsak a rosszul dolgozó beosztottak, de a munka ellenőrzésével megbízott különböző szintű vezetők is felelősek. Konkrét, névre szóló felelősségre vonást sürgettek a felszólalók. (Csongrád Megyei Hírlap) KACSA HELYETT CSIRKE. Termékváltást vezetett be baromfiágazatában az őszi, téli időszakra a Palo- tási Állami Gazdaság, a hazai kacsatenyésztés,i rendszer irányító gazdasága. A külpiacon jelenleg megnövekedett kereslethez rugalmasan igazodva a kacsanevelő telep korszerűen gépesített, önetetős és önitatós rendszerű épületeinek egy részében szeptembertől a jövő év tavaszáig csirkéket nevelnek. Az első 60 ezer bábolnai broiler csirke már megérkezett a gazdaságba. A világpiacon jelenleg minden mennyiségben eladható, ízletes húsú csirkéket modern tartási technológiával és takarmányozással 49 nap alatt nevelik fel átlag egy kiló negyven deka súlyúakra. A csirkék értékesítését októberben kezdik meg. A téli szezonban együttesen 150- 160 ezer csirke kerül ki a gazdaságból, kétszáz tonna hússal segítik a baromfiprogram végrehajtását. Köz. tudott, hogy a naposkacsa- nevelés télen nagy energia- igénnyel jár, ebben az időszakban a baromfitartás lényegesen olcsóbb és jövedelmezőbb vállalkozás... A téli baromfitartás kilogrammonként átlagosan egy forinttal több hasznot hoz a nyárinál. (Szolnok Megyei Néplap) ZÖLDÉRT-SZAKCSOPORT JÁNOSHALMÁN. A korábbi években országos Zöldért- hálózatot hoztak létre. A szövetkezeti mozgalom, vélték. meg tudja oldani a gordiuszi csomót. Napjainkra már csak néhány megyei vállalat élte túl az elmúlt esztendő kríziseit. Ezek között egyik a Bács-Kiskun megyei, ahol az áruforgalomért felelős személyek helyzete nem éppen irigylésre méltó. Éppen ezért a vállalat megnövekedett jogkörrel rendelkező területi kirendeltségein sok mindennel próbálkoznak, hiszen minél nagyobb az áruforgalom, annál vastagabb az ott dolgozók pénztárcája. A szakcsoport tagságát csalogató szolgáltatásokat eképpen sorolja a kirendeltségvezető: — Megfelelő időben felmérjük a tagság igényeit; a vegyszereket, a fóliát, a műtrágyát, a facsemetét, a pa- lántázógépet és még sorolhatnám, beszerezzük, illetve béreljük. A kiadásokat a Zöldért megelőlegezi. Tagjainkkal később számolunk rt. De van már növényvédő szakemberünk is, aki segít eligazodni a betegségek, pusztító rovarok elleni védekezésben. Meg kell említenem, hogy a szakcsoport tagjaitól magasabb áron vesszük át termékeinket, megilleti őket a szerződött felár, ezen felül a forgalomból jutalékot is kapnak... (Petőfi Népe) II külkereskedelem bankja A Magyar Külkereskedelmi* Bank 1987. január elsejétől a korábbinál lényegesen bővebb jogkörrel folytatja munkáját. Ez lényeges változást jelent a bank tevékenységében. A kialakítandó új üzletpolitikáról Demcsák Sándor vezérigazgató nyilatkozott az MTI munkatársának. Elmondta, hogy az MKB — készülve új feladatára — az elmúlt években már fokozatosan bővítette tevékenységét. A külkereskedelemhez kötődő hagyományos devizaműveletek mellett a bank mindinkább bekapcsolódott a hazai vállalatok forintfinanszírozásába. 1981 óta az MKB is nyújt hiteleket az exportfejlesztő beruházásokra. Vállalkozási Alapot hoztak létre, hogy hitelezéssel és társulással is részt vállaljanak ilyen fejlesztésekből. A bank bekapcsolódott hazai és külföldi vegyes vállalatok alapításába is. A társulások működéséhez forgóeszközhiteleket, illetve beruházási kölcsönöket nyújtanak. Mégis, alapvető változást jelent, hogy a Magyar Külkereskedelmi Bank január 1-jétől általános felhatalmazású deiiizä-, kereskedelmi és hitelbankként folytatja munkáját. Ennek révén ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy valamennyi bankszolgáltatást — számlavezetést, betétgyűjtést, hitelezést — biz. tosítsa partnerei számára. A bank kezdetben tíz jelentős külkereskedelmi vállalat számláit fogja vezetni, ellátva teljes körű finanszírozásukat. A vállalatok működéséhez rövid lejáratú forgóeszközhiteleket folyósít, a beruházási igények kielégítésére pedig érdekeltségi- alap-megelőlegezés formájában hosszú lejáratú hitelt biztosít. A bank már korábban kifejlesztette import pénzügyi lízingtevékenységet. Az elmúlt években számos külföldi lízingvállalattal — többek között az NSZK-beli Mietfinanzcal — alakított ki eredményes együttműködést. Ennek keretében több mint egymilliárd forint értékű termelőeszköz kölcsönzését szervezte meg. A külföldről bérbe vett eszközökkel a hazai termelők exportra szánt gyártási kapacitásaikat fejlesztették, bővítették. A bank eddig több mint százmillió forintot fordított a hazai gépek bérbeadására, s ezt a gyakorlatot a következő években is folytatni kívánja.
