Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-31 / 257. szám
1986. október 31., péntek ............... a magánszektorban A nyolcvanas évek elején hozott kedvező párt- és állami döntések hatására erősödött a kisipar és a magánkereskedelem helye, szerepe, változott társadalmi megítélése. Megyénkben 5256 kisiparos dolgozik, évente 1,7 milliárd forint értékű terméket állítanak elő. A magánkereskedők száma a VI. ötéves tervben a háromszorosára nőtt, jelenleg az 1190 kiskereskedő 580 segítő családtaggal és 150 alkalmazottal tevékenykedik. Mindez arra figyelmeztet: az eddiginél jobban oda kell figyelni a munkavédelemre, az előírások szigorú megtartására. Az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség Békés megyei felügyelőségén elmondották, hogy a Kiosz megyei szervezete és a választott testületek rendszeresen foglalkoznak a kisipar munkavédelmével. A megyei munkavédelmi bizottság megállapításai azonban nem valami szívderítőek. A kisiparosok telephelyei, műhelyei a közepes színvonalat is alig érik el. Nem megfelelő a világítás, nincs megoldva a szellőzés, szabálytalanul tárolják az anyagokat, baj van a villamos berendezések felülvizsgálatával. Sok az elhasználódott, a házilagosan előállított, az állami és a szövetkezeti szektorban már kiselejtezett gép és berendezés. Ugyanakkor a kisiparosok a !ehe-„ tőségekhez képest igyekeznek a korszerű, munkavédelmi szempontból is megfelelő munkakörülmények megteremtésére. Az elmúlt évben csaknem 6 millió forintot költöttek műszaki fejlesztésre. Figyelemre méltó, hogy a bekövetkezett üzemi balesetek felét az építőiparban dolgozók szenvedik el, elsősorban a kőműveseket éri a legtöbb baleset. Az okok között leggyakrabban szerepel az állványok helytelen, szabálytalan kialakítása, a munka szervezetlensége. Ami a magánkereskedőket illeti, a szakemberek szerint javítani szükséges a telepengedélyezési eljárás színvonalát, javítani az agi- tációs és propagandamunkát. Egyébként az év kilenc hónapjában megyénkben 300-zal kevesebben szenvedtek üzemi balesetet, mint tavaly, és csökkent a halálos balesetek száma. Sajnálatos viszont, hogy október első hetében 3 halálos üzemi baleset történt. Mindez arra figyelmeztet: az év végi hajrá, az őszi betakarítási munkák és a szállítási csúcs idején fokozni kell a munkavédelmi ellenőrzéseket. S. S. ERRŐL ÍRTUNK... Munkában a háziasszonyok. A Gyomai Háziipari Szövetkezet otthoni állandó munkát biztosít minden szorgalmas asszonynak. Jelenleg norvég mintás egyujjas és ötujjas női, gyermek-, valamint férfikesztyűket kötnek. A kötött kesztyűből nagy a kereslet — különösen ilyenkor, a tél küszöbén —, a rendelések majdnem kizárólag külföldről érkeztek, jelenleg a Szovjetunióba és Olaszországba exportálnak. A szövetkezet békéscsabai üzletében a részlegvezetőnő elmondta, hogy szívesen alkalmaznak újabb bedolgozókat, s bár az exportmunka miatt komoly minőségi követelmények vannak, a kesztyűkötés egyáltalán nem olyan bonyolult, hogy bárki kötni szerető asszony meg ne tanulná. A békéscsabaiak egyébként a szövetkezet 19 részlege között az esztendő első felében a legjobb minőségben dolgozóknak bizonyultak, selejt nélkül dolgoztak. (Békés Megyei Népújság, 1976. október 31.) Fiatalok fóruma a Piasto- iusnál. Szarvason, az úttörőházban másfél száz fiatal vett részt a Plastolus Műanyagszövetkezet néhány nappal ezelőtt megtartott ifjúsági parlamentjén. A szövetkezet elnöke beszámolt az elmúlt két év változásairól, ismertette az V. ötéves tervi célkitűzéseket, illetve áz ifjúsági törvény helyi végrehajtásának eredményeit. Megemlítette, hogy a szövetkezet fiataljait, a pályakezdésben ugyanúgy támogatja a vezetőség, mint a lakásvásárlásban és -építésben, vagy a munkahelyi szociális ellátás javításában. Az eddigi 12 lakásépítési kölcsönből a 30 éven ' aluli fiatalok közül tízen részesültek. A szövetkezet vezetősége segíti a továbbtanulókat, és ezenfelül is feladatának tekinti az ifjúság nevelését, sportmozgalmának segítését. A beszámoló után az ifjúsági parlament résztvevői a szövetkezet életéről, fejlődéséről vitatkoztak, majd megválasztották a megyei ifjúsági parlament képviselőjét. (Békés Megyei Népújság, 1976. november 2.) Hét és fél millió forint a fiatalok munkájából. A Gyulai Húskombinát építése feletti KISZ-védnökség időszámítása 1975 áprilisában kezdődött, s hogy ez a védnökség nemcsak elvi jelentőségű, azt a KlSZ-építőtá- borok és kommunista műszakok adatai bizonyítják legbeszédesebben. Az indítástól napjainkig négy építőtábort szervezett a KISZ megyei bizottsága a kiemelt építkezésre. Az 1975 szeptemberétől decemberéig dolgozó 30 ifjúmunkás 23 ezer órát, az 1976 márciusától júniusáig dolgozó 45 fiatal szakmunkás 36 ezer órát, a júniustól augusztusig táborozó tíz KISZ-es 2 ezer órát, s a szeptember 1-én nyílt negyedik tábor 30 résztvevője eddig több mint 13 ezer órát teljesített. Munkájuk értéke megközelíti a hatmillió forintot. A táborozok a rendes munkaidőn túl társadalmi munkában is segítették a beruházás gyorsítását, nyolc- vanhatan 1450 társadalmi munkaóra alatt 72 ezer 500 forint értékű munkát végeztek, túlórában pedig 115-en vettek részt, és az így ledolgozott 14 és fél ezer óra termelési értéke meghaladja az egymillió forintot. (Békés Megyei Népújság, 1976. november 9.) Buksa György Fotó: Gál Edit szert szállítottak vidékről a pestieknek. Mindez három évtizede történt. Ilyen sok év távlatából kopik már az emlékezet, ha fel is elevenednek a képek, halványodnak a részletek, a színek, az emberi arcok és indulatok. — Békéscsabáról sarka- di járásba helyeztek. A csoportom tótkomlósi elvtársakból állt. Ritkaság, hogy milyen bátor, rendes emberek voltak.. Együtt dolgoztunk a rendőrséggel, csak az egyenruhánk volt más. Nehéz napok jártak ránk, sok ember feje összezavarodott, de ezt ma már a fiatalok úgysem hiszik el. nekik ez már történelem. Könnycseppet morzsol 6zét a szeme sarkán. Számára életet, halált jelentett az akkori kockázat, harmadik út semerre sem nyílhatott. . Karácsonykor fél órára hazaszaladtam, megcsókoltam a feleségem, s indulás vissza. A rend viszonylag gyorsan helyreállt, bevonultunk újra Békéscsabára. 1957 márciusában már kiderült, nincs szükség tovább a karhatalmistákra. Megállapodtunk, mindenki hazamegy, s ahol munkásőrség alakul, ott leadja a fegyverét és beáll a csapatba. Májusban már újra a gyárban dolgoztam. Az áru javítóban lettem főnök, majd rendész. Mindig szerettem a rendet magam körül, az életben és a munkában. A munkásőrséghez tartozom ma is, igaz, öt éve már tartalékosként. 1979-ben korengedménnyel kértem a nyugdíjazásomat. Elfáradtam, a „motor” nem dolgozik már úgy, mint régen. Mai életét átszövi a múlt, jellemét a kemény idők határozottsága. Pontosan emlékezik arra, ki tudta, mit kell tennie, s azokra is, akik tétovázták, de később benyújtották a számlát „hőstetteikért”. Esendők lehetünk, nem vagyunk tévedhetetlenek mindahányan, de Buksa György és a hozzá hasonlók tudták, mit és miért vállalnak. Ott voltak az új párttagok toborzásánál, az átigazolásoknál is. — Csak nagyjából mondtam el mindazt, ami való. Se elvenni, se hozzátenni nem szükséges semmit. A történelem élő tanúi ők, akik emlékeztetnek, mert felejtenünk nekünk sem szabad. Bede Zsóka Szövetkezeti kereskedőhöz A magyar gazdaságban eddig egyedülálló vállalkozás jött létre: 95 ipari szövetkezet, 20 állami vállalat és 3 pénzintézet 630 millió forintos induló tőkével Trade- Coop néven szövetkezeti kereskedőházat alapított. A Trade-Coop alaptőkéjéhez az Okisz 150 millió forinttal járult hozzá, ezenkívül vállalta, hogy minden egyes szövetkezet, illetve szövetkezeti vállalat tőkehozzájárulását saját forrásból, vissza nem fizetendő formában megduplázza. így a 95 szövetkezet és az Okisz ösz- szesen 463 millió forintot fizetett be. Az ipari szövetkezetek méretei, piaci ismeretei gyakran nem teszik lehetővé, hogy termékeiket külföldön gyorsan és gazdaságosan» értékesítsék. Máskor — bár az ipari szövetkezet által gyártott termékre nagy igény lenne a külpiacokon — a szövetkezetnek nincs elegendő kapacitása. A mostani új vállalkozás célja éppen a termelés és a piaci munka eddigieknél jobb összehangolása. Ennek érdekében a Trade-Coop vállalkozik arra, hogy — piaci információi alapján — beszerzi a termeléshez szükséges anyagokat, biztosítja a gyártáshoz szükséges gépeket, segítséget nyújt a piacon keresett termékek kifejlesztéséhez. MflE-programok Békésben n mezőgazdasági szakemberek körében vonzóak a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés Megyei Szervezetének rendezvényei. Ebben az évben összesen 16 tudományos igényű gyakorlati bemutatót tartottak. Ezeken 1600-nál is többen vettek részt. Ez a szám azonban csak akkor mutatja az érdeklődést, ha megemlítjük, hogy a megye agrárgazdaságában kétezer szakember dolgozik. Nyilvánvaló, hogy az egyes szakmákban foglalkoztatottak száma nem azonos. A növénytermesztési szakosztály három rendezvényét 220-nál is többen látogatták. De az egyes iparágakkal közösen szervezett programok is várakozáson felül sikerültek. A cukorgyárak a répatermesztéssel összefüggő legújabb módszereket a MAE keretében ismertették meg a részvevőkkel. De a Gabona* és Malomipari Vállalat is a MAE segítségét kérte a tudományos alapokra helyezett gabonaminősítési módszer elméleti és. gyakorlati alapjainak tudatosításához. Látva a szakemberek kiterjedt, élénk érdeklődését a szakmai bemutatók iránt, az idén a tavalyinál többet szerveztek az információs igények kielégítésére. Egyikmásik rendezvényen központi előadó mondta el a legújabb külföldi tudományos eredményeket és a hazai kutatóbázisokon szerzett tapasztalatokat. Volt még egy lényeges momentuma az idei MAE- programoknak. A megyében működő szakosztályok keresték egymást a munkában. Közös rendezvényeket szerveztek, így az érdeklődők egy-egy területről átfogóbb képet kaptak. Ezzel a módszerrel a korábbinál lényegesen több információt áramoltattak, juttattak el azokhoz, akik szervezőmunkájukban ezeket felhasználják. A MAE Békés Megyei Szervezetének idei programjai tehát elérték céljukat, mert oda továbbították a legújabb értesüléseket, ahol azokat a termelés javára, az emberek, a társadalom boldogulására viszonylag rövid időn belül fel is használhatták. De nemcsak a megyei szervezet jeleskedett ebben az időszakban, hanem az egyesület úgynevezett üzemi helyi csoportjai is. Azok a gazdasági szervezetek — állami gazdaságok, szövetkezetek —, melyek vezetői felismerték változó világunkban a folyamatos megújulásra törekvés lényegét, azok ebből a munkából nem hagyták ki az üzemekben folalkoztatott szürkeállományt. Olyan szakmai, technikai és technológiai feladatok megoldásában kérték közreműködésüket, melyek előbbre viszik a termelőüzemben a munka hatékonyságának növekedését, a teljesítőképesség gyarapítását, a lehető leggazdaságosabb alternatívák tervezését és megvalósítását. A sok közül három ilyen programra szeretnénk emlékeztetni. Az egyik: a Mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz-ben tartott értekezlet, melyen a sertéstenyésztő üzemek szakemberei vettek részt. Itt a világ legkorszerűbb sertésetető technológiáját láthatták dán szabadalommal, magyar kivitelben. A lényeg: hogyan lehet az elektronikát a sertéstenyésztés és -hizlalás szolgálatába állítani úgy, hogy jelentős élőmunkát váltson ki? A másik rendezvény, a Békéscsabai Szabadság Tsz-ben volt. A kukoricatárolásra kidolgozott, beruházást kímélő üzemi módszerüket tették közkinccsé. Itt olyan új eljárást dolgoztak ki, melyet a bemutató óta már nyugatnémet szakemberek is tanulmányoztak. A harmadik, a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz példája. Ez a gazdaság a megye legnagyobb szövetkezete, évi egymilliárdos termelési értékkel. Ezt a nagy értékű munkát már 70 felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember szervezi. E zek a szakemberek a szövetkezeti gazdálkodásban a napi gondjaik, problémáik ellenére is perspektívát látnak. Ezért vállaltak jelentős részt az üzem középtávú tervének elkészítésében. Ez a helyi csoport jelenleg a szövetkezet vezetésének megbízásából a számítógépes adatszolgáltatás szervezésén dolgozik. Munka, feladat tehát bőven van. A MAE rendezvényei ezekhez újabbnál újabb gondolatot adtak, s a jó gondolatok, ötletek, megoldásokat hoztak a felszínre, a baráti beszélgetések sora pedig erősítette az ezek körül kibontakozó vállalkozói kedvet. Sem Kovácsházán, sem Békéscsabán, sem Füzesgyarmaton nem született volna meg az elért eredmény, ha a műszakiak nem vállalják fel a megoldás útjának keresését, ha az üzemi vezetés nem inspirálja őket erre, s ha ők maguk' nem érzik, igénylik szaktudásuk ki- tárulását. És ma, amikor a számítógép segítségével etetik Kovácsházán a hízókat, vagy veszteségmentesen, költségkíméléssel tárolják a kukoricát Békéscsabán, vagy amikor a középtávú terv alapján fejlesztik a füzesgyarmati téeszt, a munkában részt vevő embernek sikerélménye van. Ha ezt szakmai és politikai körökben elismerik, akkor ez már jó jel, feledteti a sok évődést, olykor az akadékoskodókkal folytatott vitát, és újabb feladatok megoldására ösztönöz. De miért is mondjuk el mindezt? Azért, és annak bizonyítására, hogy az agrárágazatban dolgozó szakembereink zöme nemcsak vegetál Békés megye tájain, hanem tevékenyen részt is vesz a legkorszerűbb termelési, állagmegóvási, műszaki eljárások kimunkálásában, és a kor legcsodálatosabb eszközének, az elektronikának termelőerővé fejlesztésében. ' Helyes lenne ezekről valahol, valamilyen katalógust szerkeszteni, hogy mások számára, a bemutatókon túl is hozzáférhető legyen egy-egy eredményes kísérlet, vagy eredményt hozó munka. Ez lényegesen gyorsítaná az üzemek és a megye rekonstrukciós törekvéseit. Sőt, még országosan is mondana valamit: feleslegessé tenné a fejlesztésre vállalkozók útkeresésének első lépéseit. Vagyis a munkát folytatva kellene elkezdeni, és az nem mindegy, hogy a rajtról indulnak egy feladat megoldására, vagy pedig a cél elől tíz méterről. A MAE jó keretet ad ezekhez a munkákhoz, de még jobb lenne, ha az olyan közügyért fáradozókat, mint Körösi Jenő Mezőkovácsházán, vagy a békéscsabai dr. Szakái Jánost, vagy a füzes- gyarmati Radovics Gézát és másokat, kiváló felkészültségű szakemberekkel is me- nedzseltetne, átsegítve őket, és egyben inspirálva is az agrárgazdaság megújulásáért folytatott munkájukban. Másik célunk: az üzemi vezetők figyelmét szeretnénk ráirányítani a MAE Békés megyei programjaira, hogy azokat ne csak 1600-an, hanem kétezren látogassák. Ehhez a feltételeket helyben kell és szükséges is megteremteni, társulva ahhoz a szervezeti kerethez, melyhez eddig már 90 üzem csatlakozott, MAE-t pártoló tagság címen. De az a hír is öröm-/ teli bizakodásra jogosít, hogy a MAE Békés Megyei Szervezetében tagként nyilvántartott 1664 szakemberből 1300-nál is több rendezte le egész évi tagdíját az első félév végéig. Ezek olyan jelzések és jelek, melyek elismerik a MAE sokrétű rendezvényprogramjainak jelentőségét, gyakorlati hasznát. 0 7. agrár ágazat tudományos egyesülete tehát a jövőre nézve biztató helyzetben van. Ez a szakembergárda alkalmas az új módszerek befogadására és gyakorlati megvalósítására, sőt, alkalmas új termeléstechnológiák kidolgozására, terjesztésére is. Békésbe eddig is szívesen jöttek egy- egy helyi vagy országos tapasztalatcserére, bemutatóra. A megye gazdaságának ilyen tekirftetben is van mondanivalója, csak néha a túlzott szerénység jellemzi munkánkat. Ez is hiba. Tudományos és termelési eredményeink nagyobb nyilvánosságot érdemelnének. Sok jó kezdeményezés bontogatta itt szárnyait a MAE segítségével. Ez is tanúsítja az itt folyó tehetséges munkát, az országosan is kimagasló termelési és közgazdasági sikereket. Dupsi Károly áruforgalmi jelentés A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint januártól szeptember végéig a kereskedelem 405,8 milliárd forint értékű árut adott el, ez folyó áron 8,6 százalékkal, összehasonlító áron pedig 4 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A növekedés jóval nagyobb a tervezettnél. Szeptemberben 49,8 milliárd forintos forgalmat ért el a kiskereskedelem, ez folyó áron 11,9 százalékkal haladta meg a tavalyit. A növekedési ütem magasabb volt, mint az év korábbi hónapjaiban. Az élelmiszer-ellátás szeptemberben is kiegyensúlyozott volt. Bizonyos termékekből azonban, például füstöltátukból, baromfiaprólékból, szalonnából romlott a kínálat. Szeptemberben megkezdődött a burgonya, a zöldség és a gyümölcs téli tárolása. Emellett országszerte különféle kedvezményes akciókat is szervezlek. A piaci árak azonban a terméseredmények függvényében változtak a tavalyihoz képest: a burgonya 20 százalékkal, a zöldségfélék 14 százalékkal kerültek többe, mint tavaly, a gyümölcs viszont 16 százalékkal olcsóbb volt. A kereskedelem szeptemberben 16 százalékkal több szenet értékesített, mint egy évvel korábban. Az építőanyagok közül különösen beton tetőcserépből, AC hullámlemezből, padlóburkoló lapból és fenyő fűrészáruból értékesítettek többet, mint egy évvel korábban. Változatlanul kevés az olcsó tetőfedő cserép és a fehér csempe, s sok a reklamáció a tetőfedő pala minőségére.
