Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-29 / 255. szám

o 1986, október 29., szerda Verssel és zenével megvendégelve „Úgy érzem, jé csapáson haladunk” Jófajta, tüzes zenétői ol­dódunk és hangolódunk. Ja­nis Joplin. A túlfokozott szenvedélyű, szinte az ön­kínzásig hajszolt előadásmó­dú bluesének megelőlegezi az est hangulatát. Későre húzódott Varsa Zoltán költői estjének kez­dése október 27-én, hétfőn este Békéscsabán, a Kiszöv Gopár klubjában. Mintha a program előzménye lenne: a színjátszók embert próbáló esti munkája eltart tíz órá­ig. Mégis, jó néhányan ma­radtak, ismerve Varsa Zol­tán verseit, érdekesnek, iz­galmasnak ígérkezett az elő­adás, a találkozás. Mintha valami heppe- ning kezdődne: három asz­talon tárgyak; személyes emlékeket és sorsjelképeket idéző relikviák és könyvek. A magnetofon és az aszta­lok között járkáló költő meg-megáll egy-egy vers­nél, gondolatnál, kérdésnél. ,Azt hiszem, akkor is is­mertek, ha nem találkoz­tunk” — így a megszólítás. Nyilván, közös mai gond­jainkra utal, de benne van ebben az est két fő motívu­ma, vonatkozási rendszere: a magyarság—közép-kelet- európaiság adott érzése, va­lamint a nemzedéki azonos­ságkeresés. A költemények sűrű, mély gondolataikkal is világosak, tiszták, ugyanakkor Nagy László-i hevülettől emelke­dettek. Egyszerre nyugal­masan bölcsek és „kötőféket tipró” szenvedéllyel láng- zók — szerelemben és az igazságkeresésben. Hiteles költészet ez, ám nem kevés, mából szívódó malíciával és némi rezignáltsággal átitat­va. Mindez, az előadás nyi­tott „testközeléből” közvet­lenül és megindítóan 'hat. És közben a zenék: a hat­vanas-hetvenes évekből Bob Dylan, John C. Fogerty és mások, teoretikusan és ér­zelmileg a tegnap nemzedé­kének tükrét tartják szembe a mával. Jelentik azt is, hogy ami érzés és gondolat, itt és most — ugyanazt fe­jezte ki ott és tegnap: a dal. Azokra is visszasugár­zik ennek a zenének a lel­ke, akik koruknál fogva nerm ismerhetik közelről. A befejező kreolmise viszont mindannyiunkat ugyanúgy avatott az egyetemes kultú­ra néhány perces zenei szel­lemidézésébe. A zenének ily módon, nem dramaturgiai, hanem intellektuális, filozofikusan továbbgondolható szerep jut ebben az összeállításban. A rég hallott, kedves zenék­nek örvendvén az jutott eszembe, amikor srácko­romban én is a legdrágább zenéimmel „vendégeltem meg” legszívesebben azokat, akiket szerettem. Ezúttal, mint egy előadói formakí­sérletet ismertem fel újra azt, amit én is műveltem annak idején — amikor a zenéket a költő-előadó meg­jegyzésekkel, lírai kommen­tárokká] látta el. Emlékezetes volt ez a vendégség hétfőn este Var­sa Zoltánnal, versek és ze­nék ékköves csecsebecséi között. Nem tudtuk előtte, hogy mivel vár bennünket, de elköszönvén talán kicsi­vel jobban tudtuk, hová is megyünk haza... (pleskonics) Sajtótájékoztató a megyénkben folyó közlekedésre való nevelésről Hétfőn este Budapesten, a MUOSZ székházában, az új­ságíró-szövetség közlekedés- politikai szakosztályának rendezésében sajtótájékozta­tó volt a Békés megye isko­láiban folyó közlekedésre való nevelésről, a megye közlekedésének helyzetéről, eredményeiről, gondjairól. Először Balta János, a me­gyei rendőr-főkapitányság közlekedési és közrendvédel­mi osztályának vezetője vá­zolta Békés megye közleke­désbiztonságának helyzetét, elemezte a baleseti okokat, azok összefüggéseit. Csordás Istvánná dr., a megyei ta­nács művelődési osztályának helyettes vezetője a taninté­zetekben — óvodák, általá­nos és középiskolákban — folyó közlekedési nevelésről adott átfogó képet, majd dr. Bencsik Endre, a szarvasi óvónőképző főiskola tan­székvezető tanára az utóbbi esztendők kutatásairól, a felsőfokú tanintézetben zajló közlekedési szakreferens­képzésről beszélt. Steiner László, a Békéscsabai Autó- közlekedési Tanintézet igaz­gatója az intézet és a Bé­késcsabai 2. Számú Általá­nos Iskola összefogásában immár két éve működő kí­sérleti képzést vázolta, majd Sebők Mihály, a Pedagógiai Továbbképző Intézet mun­katársa a közlekedési isme­retek oktatásában részt ve­vő pedagógusok felkészítését vázolta, s szólt a közlekedé­si ismeretek oktatását segí­tő módszerekről. A tájékoztatót követő vi­tában a közlekedési szakúj­ságírók elismeréssel szóltak azokról az erőfeszítésekről, módszerekről és kezdemé­nyezésekről, amelyet a me­gyében, a megye iskoláiban kezdeményeztek és elértek. Nagy tisztelettel méltatták az iskolai oktatásban részt vevő pedagógusok — óvó­nők, tanítók, tanárok — oda­adó segítségét, áldozatos munkáját, amelyet sok szá­zan társadalmi munkában végeznek, így segítve a köz­lekedés biztonságát. Kalano- vics László, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács titkára a Békés megyei köz­lekedésre való nevelési mód­szerek, kezdeményezések to­vábbi elterjesztésére bizta­tott, amihez kérte a sajtó se­gítségét is. — sz — D hét végén befejeződik a búza vetése megyénkben Az elmúlt napokban sze­szélyes területi eloszlásban 6—18 milliméter csapadék áztatta megyénk földjeit. Sajnos, ez a mennyiség nem volt elegendő ahhoz, hogy megkönnyítse a jelenleg fo­lyó talaj- és vetési munká­latokat. Mint a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályán meg­tudtuk, megindult az elve­tett kalászosok csírázása. A búza magja már a vetéste­rület 90 százalékán a talaj­ba került, s várhatóan a hét végén mindenütt befe­jeződik ez a fontos munka. Jól halad a kukorica beta­karítása is, már a terület több mint 90 százalékáról szállították a termést a tá­rolóhelyekre. Az elképzelé­siek szerint ugyancsak a hét végén fejeződik be a kuko­rica betakarítása. Nem könnyített a cukor­répa kiszedésén a most le­hullott csapadék. Továbbra is nagy erőfeszítésekkel dol­goznak e fontos ipari nö­vény betakarításán. A hét végére megtermelt meny- nyiség 60 százalékát szedik fel a gazdaságokban. Ked­vez a napsütéses időjárás a cukorbeépülésnek, fokozato­san emelkedik a digesszió. A szakemberek véleménye szerint a jelentkező meny- nyiségi kiesést a magasabb cukortartalom pótolni tudja. A búzavetés befejezése után a nagyüzemekben na­gyobb erővel folytatják az Az idén az aszályos időjárás miatt szükség van a mellékter­mékek jobb hasznosítására az állattenyésztésben. Képünkön a Mezőhegyesi Cukorgyárból szállítják a irépaszeletet az álla­tok etetésére Fotó: Kovács Erzsébet őszi talajmunkákat. Az őszi mélyszántást december 15- ig kívánják befejezni me­gyénk gazdaságaiban. Saj­nos, sok a meghibásodás, r,z eszközkopás is nagyobb, mint más esztendőkben, és gyakori a munkaeszközök törése is. A repcéknél úgy­nevezett „kettős kelés” ta­pasztalható, az őszi árpa foltokban már kikelt. Az el­múlt évek hasonló időszaká­hoz képest megfelelő stádi­umban van az őszi árpa. y. l. Vajon csodaszer-e a Celladam? Kérdéseinkre válaszol: Kovács Adám — Jól jegyezd meg, kisfiam; a járt utat a járatlanért jj el ne hagyd! :j — De apu, akkor hogy jutok el oda, ahol még senki :l se volt? Ismert a cím, ismert a név: Pilisborosjenö, Búza ut­ca 2., a szép családi házban él Kovács Ádám. Igen, „az” a Kovács Ádám. A celladamos. Aki járatlan utakon jár. Hat évvel ezelőtt már 11, népgazdasági lag is hasznosult és szabadalmazott találmánya volt, azóta újabb 6, például a hálózattól füg­getlen, hatalmas teljesítmé­nyű erősítőberendezése, a hangágyú vagy egy gépjár­művekhez való elektronikus gyújtókészülék. Vagy egy olyan diagnosztikai eljárás, amellyel kimutatható, még tünetmentes állapotban a rosszindulatú folyamat, amelynek végeredménye ko­runk réme, a rák. S van egy szere, melyről kavarog a vita; gyógyítja-e a rákot, vagy sem. mérgező-e, vagy sem. Ez a Celladam. Tíz or­szágban, köztük hazánkban is elfogadott szabadalom, újabb hetven országban még szabadalmazásra vár. De, mert nem törzskönyvezett gyógyszer, hivatalosan nem adhatja betegeinek az orvos, erre minisztériumi körlevél is felhívta a figyelmet. Mégis tény: adják a szert a betegeknek. Bizony rögös, kátyús út ez. Hogy mennyire, azt a legilletékesebbtől, Kovács Ádámtól tudakoltuk. • Ön nem orvos. Mégis gyógyítani szándékozik? — Igaz, három szakmám is van, egyik sem egészségügyi; elektronikai, mechanikai és rádióműszerész vagyok, de azért még lehet közöm a gyó­gyításhoz. 1960-tól 1975-ig a Medicornál és a Híradástech­nikai Ipari Kutató Intézetnél orvostechnikával, elektroni­kával foglalkoztam. Már ak­kor is érdekeltek az élő anyag szerveződésének tör­vényszerűségei . • S mikor kezdett a rák­kal foglalkozni? — Hat éve, amikor elkészí­tettem egy lézermikroszkó­pot. Háromezerszeres nagyí­tásig is elmentem és rákos sejteket is vizsgáltam rajta. Észrevettem, hogy ezek ké­pe — amint ez a technika láthatóvá tette — eltér az egészségesekétől. A szakem­berek, akik jártasak voltak a sejtvizsgálatban, azt mond­ták, műterméket vagy opti­kai jelenséget látnak. Az én feltételezésem pedig az volt: ezek olyan fonalstruktúrák, melyek a sejtfelszín közelé­ben vannak és szerepük — ismeretlen. Erre alapoztam az elméletemet. • Mi ennek a lényege? — A sejtszerkezet nyúlvá­nyai a sejt felszínén túl foly­tatódnak, de a rákos sejtek­nél nem kapcsolódnak a kör­nyező sejtekhez. Ez azt jelen­ti: a sejtnek nincs informá­ciója arról, hogy van szöveti környezete. így azt „hiszi”, hogy nincs környezete. Tehát a természet parancsának en­gedelmeskedve, osztódni kezd. Az immunrendszer pe­dig az ily módon maszkíro­zott sejtet nem ismeri fel, mint azon a helyen idegent, tehát nem védekezik ellene. A szer, a Celladam annyit tesz: felszabadítja a sejtfel­színen túli anyagokat, így a kóros sejtosztódás leáll, a sejtfelszín felismerhetővé vá­lik, az immunrendszer hely­reállítja a szöveti rendet. Ezenkívül van a szemek egy közvetlenül az immunrend­szert mozgósító hatása is. • S hogyan tudja még tünetmentes stádiumban kimutatni a rákot? — Nem azt mutatom ki. Hanem az illető vérsavójából azt: képes-e az immunrend­szere fenntartani még az egészséges szöveti rendet vagy már felborult az egyen­súly, s így elvben megvan a lehetőség arra, hogy megkez­dődjön a kóros sejtburján­zás. Sokfajta rák van, s ezeknek sokféle oka lehet. A hipotézisem az, hogy e sok­féleségben a szöveti szerve­ződési zavar a közös. • Ezek szerint a Cella­dam afféle általános rák- gyógyszer? Netán csoda­szer? — Nincs benne semmi cso­da, pontosan nyomon követ­hető a hatásmechanizmusa. A jó az lenne, ha megelőző szerként kaphatná mindenki. S hogy gyógyszer-e? Szerin­tem az, mégha a törzsköny­vezése — mint a többié, a szigorú szabályok szerint — sokáig várat is magára. Há- Yomféle hatást (immunmo- duláns, antioxidáns, calmo­dulin antagonista — a latin kifejezésekkel megjelölt tu­lajdonságoknak igen jelentős befolyása van a rosszindula­tú sejtburjánzásra) kutatók igazolták. • Elterjedt, hogy a Cel­ladam mérgező. így van-e? — Eddig több mint két és fél ezer embernek adtunk, halálos vagy betegségtünete­ket okozó mérgezésről azon­ban egyetlen esetben sem tu­dunk. Biztos vagyok abban, ha lett volna, már mint ku- ruzslót, az embereknek ártó valakit vádolnának. Egyéb­ként a szer nagy tömegben (11—12 milligramm testsúly­kilogrammonként) a Gyógy­szeripari Ellenőrző Laborató­rium szerint tényleg mérge­ző, de mi' nagyságrendekkel kisebb dózisban (0,01 milli­gramm testsúlykilogrammon­ként) alkalmazzuk, s ilyen töménységben nem okozhat mérgezést. • Az ön által vezetett és és finanszírozott, csaknem 50 tagú rákkutató-csoport részt vett a közelmúltban a rákkongresszuson is. Mi­lyen eredménnyel? — Hadd kezdjem azzal, az eredetileg tervezett 4 elő­adásból (3 poszter és egy szóbeli) kettő lett. Egyet el­utasítottak, egynek pedig a szerzője állt el szándékától. Végül láthatták a résztvevők a Celladam sejtfelszíni hatá­sának ismertetését és a má­sikat a farmakológiai állat- kísérletről, mely ugyancsak a szer hatását igazolta. Ren­getegen keresték, s olvasták ezeket, a posztervitán pedig, ahol részt vettem, nem vi­tatták az adatainkat, annál több kérdést tettek fel. Egyébként a szűk teremből jó néhányan kinnrekedtek. De végül is elmaradt az el­marasztalás és az elismerés is. Most csönd van. • S hogyan tovább? — A kongresszuson is az immunterápiára irányult a figyelem, úgy érzem, jó csa­páson, a gerincen haladunk. Egy NSZK-beli partnerrel szerződést kötöttünk, a teljes know-how-t és az eszközöket is átadjuk, hogy bevezesse az eljárásunkat. A további ku­tatásra együttműködési szer­ződést kötöttünk a honvéd­kórházzal, ahol a diagnoszti­kai eljárásunkat használha­tónak minősítették. Itt ismé­telték meg az állatkísérletet, melynek alapján a szerünket adni tilos az orvosoknak, az­zal a különbséggel, hogy a kórház a Celladamot daga­natellenesnek és nem toxi­kusnak minősítette. (Erről az irat még nem jqtt meg, de szóban már értesítettek.) • Több mint két és fél ezren kaptak eddig a szer­ből. Hányán gyógyultak meg? — Nem tudom. Kilenctize- dük máshol is diagnosztizált, s bizonyítottan súlyos, vi­szonylag késői stádiumban lévő beteg volt. Ám amióta az orvosok nem adhatják a szert, adatot sem kaphatunk a kezeltek sorsáról. Az in- tézkeőés miatt nejn tudjuk értékelni az eredményeket, csak eseteket ismerünk, me­lyekben megállt a rák előre­haladása, kisebbed tek a cso­mók, jobb lett az illetők köz­érzete, ismét dolgoznak, élik a mindennapi életüket. Ám a tájékozatlanságnál is na­gyobb baj, hogy beindult a feketepiac. Bár mi minden­kinek ingyen adunk a szer­ből, az orvos, aki ehhez pa­pírt ad, mely szerint indo­koltnak tartja a kezelést, ma kockázatot vállal. így felér­tékelődött az aláírása, s a , betegektől tudom, van kö­zöttük, aki balatoni telket, villát ajánlott — a papírért. Én nem vagyok orvos, s ugyan felkért az Egészség- ügyi Minisztérium, hogy ne adjam a szert, adom tovább. Ezt diktálja a lelkiismere­tem, Az a meggyőződéséül, hogy gyógyítok vele. • A lelkiismeret és a jogi szabályozás különbö­zik. A szer még nem törzs­könyvezett gyógyszer. így alkalmazása emberkísérlet- nck minősülhet... — Hány gombócot lehet megenni éhgyomorra? Csak az elsőből egy falatot. Mi már messze túl vagyunk ezen. A kísérlet olyasmi, aminek nem sejtjük az ered­ményét, ami balul is végződ­het. Azt hiszem, az én he­lyemben Hippokratesz is ad­na a szerből minden hozzá fordulónak. * * * Mint a bevezetőben is em­lítettük: vitatott ügyről van szó. Ráadásul a szakvélemé­nyek sem igazítanak el ben­nünket, hiszen ellentmonda­nak egymásnak, s mind­egyiken akadémikusok, ran­gos és elismert orvosok, bio­lógusok, kutatók aláírásai láthatók. Tény, hogy Kovács Ádám eljárása, a diagnózis, a szer s elmélete is új még. Mi sem hisszük, hogy Kovács Ádám csodaszerre lelt. De valószínű, hogy talált vala­mit. Valamit, ami hat. Pon­tosabban kellene tudni, ho­gyan, mire. Fontos lenne a már kezeltek nyilvántartása, egészségi állapotuk követése, az adatok statisztikai feldol­gozása, miközben folytatód­nak az állatkísérleted Számos etikai, jogi, emberi probléma kíséri ezt az ügyet. Kovács Ádám elégedetlen, türelmetlen. Hisz a sikeré­ben. S ez a siker talán em­beréleteket hosszabbíthat meg. Ügy érzi, nincs helye tétovázásnak, további vizs­gálódásnak, az első eredmé­nyek garanciát jelentenek a továbbiakra. Ám nem vitat­ható az sem: helytelen do­log embereken kísérletezni, pontosan nem tisztázott ha­tású szereket adni nekik. Az újnak — mint rendesen — bizonyítania kell létjogosult­ságát. Nem könnyű, s ismerve a gyógyszertörzskönyvezés oly­kor egy évtizedig is húzódó eljárását, türelmet igényel. Az emberek pedig biztosan türelmesek, ha tudják, hogy az alaposság, az egészségfél­tés, és nem a bürokrácia vagy a közömbösség akadá­lyozza egy orvosság gyors karrierjét. Vasvári G. Pál

Next

/
Thumbnails
Contents