Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-28 / 254. szám
IgHilUkfM 1986. október 28., kedd Akit a mozdony füstje megérintett Ha egy fiúgyermeket megkérdezünk : mi leszel, ha megnősz? Azonnal sorolja: katona, pilóta, rendőr, tűzoltó, sofőr, mozdonyvezető, sőt manapság már nemritkán azt feleli a gyerek, hogy űrhajós. így volt ezzel Dénesi Zoltán is, aki a békéscsabai vasútállomás szomszédságában nőtt fel, a Lud- vigh utcában lakott szüleivel. Jelenleg a MÁV Békéscsabai Üzemfőnökségénél dolgozik, vasúti forgalmi tiszt. Zoli később sem engedett a korai elhatározásból, hiszen nap mint nap figyelhette és hallotta a vonatszerelvények érkezését, indítását, amelyek az állomáson haladtak át. — Tetszettek a vonatszerelvények és a közlekedés mozgalmas rendszere, habár akkor még nem sokat tudtam a vasútról, de érdekelt, hiszen apai nagyapám is a vasútnál dolgozott — kezdi a beszélgetést Zoli, majd így folytatja: — Ez is arra ösztönzött, hogy a vasúthoz kívánkoztam. A nagy gépek irányítása iránti vágyam befolyásolt elhatározásomban. — Mikor döntötte el,- hogy vasúti dolgozó lesz? — A jaminai Padrach Lajos Általános Iskolában tanultam. A 7. osztály végén már kialakult bennem, hogy vasúti dolgozó leszek, és a forgalom szervezésében, irányításában kívánok dolgozni. Amikor elérkezett a pálya- választás ideje, a Szegedi „Bebrits Lajos” Vasútforgal- mi Szakközépiskolát választottam, és később el is végeztem. A szakközépiskola után Békéscsabára jöttem vissza, és két évet dolgoztam a gyakorlatban. Továbbképeztem magam, és vezetőim tisztképző tanfolyamra javasoltak, melyet el is végeztem. Most a nyái-on a budapesti Nyugati pályaudvar előtt a nyilvános tisztavatáson már ott lehettem a sorban többi tanfolyamtársammal együtt. Zoltán mint felavatott fbrgalmi tiszt a MÁV Békéscsabai Üzemfőnökség működési területén kapott beosztást. Tudja és tisztában van azzal, hogy milyen felelősségteljes a munkája, s ezt példamutatóan, fegyelmezetten látja el. Az őszi szállítási csúcsban is becsülettel áll helyt. Hivatása ezt követeli meg tőle. A vasúti szolgálat folyamatos: éjjel-nappal, ünnep- és vasárnap is dolgozni kell. Az utasok ha esik, ha fúj , hideg, vagy meleg van, el akarják érni úticéljukat. Erről pedig a vasúti dolgozóknak fegyelmezetten gondoskodni kell, méghozzá biztonságosan és nagy fegyelemmel, balesetmentesen. — A szakközépiskola utáni két évem, amit a vasútnál dolgoztam, nagyon sok előnyt jelentett a tisztképzőn, mert amiről tanultam, azt sok esetben a gyakorlatban már csináltam is. Nagyon sokat köszönhetek a szakmai vezetőimnek, a munkatársaknak. A beszélgetés közben Zoli hangja elcsuklik, fejét lehajtja. — Nagyon bánt, hogy nagyapám nem érte meg mindezt, hogy vasúti tiszt lettem. De ma már ő is felnőtt férfi, a munkájával kapcsolatos felelősséggel tisztában van. Azt mondja, szeretne bizonyítani és méltó maradni nagyapja emlékéhez, ami mindkettőjüket a vasúthoz köti. Zoli feladata, hogy személyes példamutatással nevelje a hasonló korú fiatal munkatársait. A váltó képzeletünkben szabadra (zöldre) váltott, tehát szabad a pálya és Dénesi Zoltán vasúti tiszt, aki felügyel, méltó akar lenni az elődökhöz. Bánfi József Fotó: Szőke Margit MHB9NHÍ észrevettük, hogy a rajvonalba felfejlődve szovjet katonák közeledtek Pécska felől az elaknásított területen. Az egész- utca kicsődült. Csak később tudtam meg, hogy egy Kiva nevű főhadnagy ült akkor a hintóbán, — Hogyan alakult további sorsa? — A felszabadulás után egy-két évig még gazdáknál dolgoztam. Én és a hasonló proletárcsaládban élő társaim a kommunista pártot éreztük hozzánk legközelebb állónak, amely Battonyán még 1944-ben alakult meg. A következő évben én is beléptem. Mint ismeretes, Púja Frigyes, a későbbi külügyminiszter szervezte, irányította itt a helyi pártéletet. Választási kampányokban vettünk részt, gyakran jártunk agitálni, vagyis teljes odaadással bekapcsolódtunk a politikai küzdelembe. Országos botrány keletkezett például abból, hogy egy nem közénk tartozó és nem a mi pártunkon álló rendőrparancsnokot megvertek, és ezért három rendező gárdistát leültettek. A tömeges tiltakozás hatására azonban a hatóságok szabadon engedték őket. A több mint egyévi határőri szolgálatot követően párttitkár lettem az első kerületben. Először 1951 tavaszán vettem részt egv kéthónapos ideológiai tanfolyamon, majd Púja Frigyes arra kért, hogy legyek párttitkár a Dózsa Tsz- ben, ahol két éven keresztül úgy láttam el társadalmi megbízatásként ezt a tisztséget, hogy közben a parcellákon fizikai munkát végeztem. Azután Zsámbékra, az egyéves elnökképző iskolába küldtek, s ekkor szakmailag sokat fejlődtem. Sűrítve kellett elsajátítani a szakmai és egyéb ismereteket. Miután hazajöttem, a termelőszövetkezet elnöke lettem. Az öt- vanhatos események idején a Dózsa Tsz nem oszlott fel, bár az akkori pártlitkárunk „lelépett” és ismét én kerültem a helyére. Igaz viszont az is, hogy sokan a földosztás mellett kardoskodtak, de amikor szavazni kellett, a száz tagból harmincán az együttmaradás mellett döntöttek. Egyébként, ha csak tízen lettünk volna, akkor is fennmaradt volna a szövetkezet. Az ügyért olyan párttagok álltak ki bátran, mint Bozsedár Milos, Czo- bor Károly, Mehesán Péter és még sorolhatnám a többieket. A veszélyhelyzetet látva tudtam és éreztem, hogy a közös cél érdekében nekem is tenni kell, és ezért karhatalmistának jelentkeztem. Majd beléptem az 1957 tavaszán megalakult munkásőrségbe. Itt tizenöt éven át láttam el teendőimet. Büszke vagyok a Munkás— Paraszt Hatalomért Érdemrendre. .. Ugyanakkor ismét tsz-elnök lettem, míg 1962-ben különböző okok miatt megváltam ettől a tisztségemtől. — Hogyan bírta mindezt? — El kell mondanom, hogy a helyzetem egyre nehezedett, s ebben közrejátszottak a meg nem értéssel, a mindennapi vezetéssel, szerveHlREK 0 VILUGGAZDIISáGBÚl JUGOSZLÁV KÖLCSÖNKÉRELEM. Jugoszlávia 380 millió dollár hitelt kért az Európai Gazdasági Közösségtől út- és vasúthálózatának korszerűsítésére. A Tanjug hírügynökség jelentése szerint a strasbourgi európai parlament javasolta a közösségnek, hogy kedvező feltételek mellett biztosítsa a kölcsönt a Jugoszlávián Nyugat- Európából a Közép-Kelettel összeköttetést biztosító főút- és vasútvonal modernizálásához. MATSUSHITA — EXPORTVESZTESÉG. A Matsushita Electric Industrial Co., Japán egyik legnagyobb elektronikai cége 15 százalékos forgalomcsökkenést volt kénytelen elkönyvelni az idei év szeptemberének végéig. A jen magas árfolyama következtében előállt forgalomkiesésből 13 százalék az export visszaesése miatt keletkezett. Ezen belül a képmagnók kivitele 30 százalékos zuhanást mutat. SZOVJET—AMERIKAI VEGYES VÁLLALATOK. Eddig 15 nagyobb amerikai konszern jelezte, hogy kész vegyes vállalatokat létrehozni a Szovjetunióban. A vegyes vállalatok létesítését a szovjet kormány nemrég tette lehetővé, s egyben módosította az exportjog gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseket is. A Szovjetunió elsősorban a vegyipar, a gépipar, a bányászat, az élelmiszeripar és a fogyasztási cikkeket előállító ipar területén kíván vegyes vállalatokat létrehozni. TENISZÜTŐGYÁR KÍNÁBAN. Teniszütőgyár megépítéséről tárgyal kínai illetékesekkel a belga Donnay S. A. sportszergyártó cég. A kínai üzem elsősorban exportra készítené az ütőket. A gyár kapacitása évente 750 ezer tenisz-, tollaslabda- és squash-ütő lenne. A vállalatot a Donnay vezetné legalább öt évig, s a termékek 15 éven keresztül a belga cég címkéje alatt kerülnének piacra. zéssel, továbbá a káder- utánpótlással, műszaki fejlesztéssel kapcsolatos nézet- eltérések. Ugyanis 1965-ben már újra tsz-elnök lettem, de már nem a Dózsában, hanem a Vörös Október Termelőszövetkezetben. Ez idő alatt idegösszeroppanást kaptam, és kórházba kerültem. Előbb táppénzes állományba, majd pedig — 44 évesen — rokkantságira mentem. Elképzelheti családommal milyen anyagi körülmények közé süllyedtem. Nyugdíjamat 2157 forintban állapították meg, és otthon volt még három kiskorú gyermekem. Feleségem szintén hasonló sorsra jutott, ugyanis egészségi okok miatt őt is leszázalékolták. — Mi a helyzet most? — Nincs oftom panaszkodni, hiszen azóta már rendeződtek itthoni dolgaink. Két fiunk nős, és a lányunk is férjhez ment. Van még egy 1975-ben született gyermekünk, és most már csak ő van velünk. Az államtól vásárolt házat rendbe hoztuk és sertéshizlalással foglalkozunk. Bőven akad munka a háztáji földön is, amelyen eleinte kukoricát, majd cirkot termeltünk. Gyermekeink mindig szívesen segítettek és segítenek most is. Amint látja, elég sok az elfoglaltságunk, de ennek ellenére hetente háromszor is elmegyek a nyugdíjasklubba, ahol barátaimmal, tagtársaimmal és régi ismerőseimmel nagyon jól elbeszélgetünk. .. Kép és szöveg: Bukovinszky István Csúcsok nem különös megítélésben A népgazdaság anyagi helyzetének megváltoztatására hozott kormányzati intézkedések vállalatainkat testreszabottan ösztönzik az export növelésére. Néhány vállalat ebbéli törekvését már az egoizmus csúcsára fejlesztette. Ehhez ösztönzést is kapott állami támogatás formájában. Példát mondok, ahogyan ezt Hoffmann Dániel, a Mezőberényi Faipari Szövetkezet elnöke említette: a fásszövetkezetek anyag- ellátása minősíthetetlenül rossz. Nem véletlen. Az erdőgazdaság ugyanis abban érdekelt, hogy a jó minőségű fát exportra szállítsa 40 százalékos állami támogatással, köbméterenként 14 ezer forintért. A fásszövetkezetek, melyek ugyancsak exportra dolgoznak, csak tűzifa minőségű anyagot kapnak. Emiatt az anyagfelhasználásban sok a hulladék, Mezőberényben már elérte a 360 százalékot az anyagnorma túllépése. Ez a szám tavaly még 220—230 százalékos volt. Ilyen minőségű anyagból kell a szövetkezetnek a dollárelszámolású piacon más cégekkel, amelyek lényegesen jobb anyagot kapnak, versenyezniük a régi vevők megtartásában és az újabb partnerek megszerzés ében. Mindezek ellenére a külföldiek bútor- rendeléssel elhalmozták a szövetkezeteket. Hogyan lehetne ezeket rövid határidőben teljesíteni, hogy a szövetkezet a népgazdaságnak az eddiginél több hasznot, dollárbevételt biztosítson? A bútorgyártás ütemének növelésével — válaszolhatjuk —, de ehhez nem tűzifa minőségű anyag kell. Felkeresték az erdőgazdaságot és a külföldre előkészített áruért ígérték a teljes árat, a 14 ezer forintot. Nem kapták meg az anyagot, mert az erdőgazdaság nem abban érdekelt, hogy a feldolgozottság nagyobb fokán előállított késztermék hagyja el az országot, hanem abban, hogy nyersanyagot adjon el, tizedannyi áron, mint amennyit érte bútornak feldolgozva kaphatna az ország. Hazai betegség ez, kérem, nem akarok semmiféle jelzőt használni ezzel kapcsolatban, bár lehetne minősíteni ezt a minősíthetetlen szűklátókörűséget. Ma, amikor a népgazdaság 1986. évi fizetőképességének megőrzéséről beszélünk, érthetetlenek az egyes ágazatok külön-külön szervezett erőfeszítései, de az is, hogy senki sem törekszik az összhang megteremtésére. Ezzel végső soron két oldalról is gyengítik azt, amiért tulajdonképpen csinálják. Egyrészt a nyersexport nem hoz annyit, mint amennyire a megmunkált anyag képes, másrészt akadályozzák a népgazdaság valutabevételeinek növelését azzal, hogy a fásszövetkezeteket anyagszűk helyzetbe hozzák, ami miatt könnyen elmaradhat az exporttervek teljesítése. Ha pedig valamelyik szövetkezet kiszorul az exportpiacról, vért izzadhat, mikorra oda visszajut. Mindenféleképpen a népgazdaság érdeke szenved, jár rosszabbul a nem eléggé körültekintő hazai marketingmunkától. Exportbevételeink növelésére tett erőfeszítéseink tehát a mi vállalataink* kezében vannak. Mindegyik jól akarja szolgálni a legnagyobb érdeket, de a körültekintőbb szolgálattal gondjaink vannak, amint azt a mezőberényiek tapasztalata is mutatja. Ez a hiba az ösztönzés hiányosságait hozza a felszínre, mert az nem eléggé és valójában nem is tisztán népgazdasági érdekszemléletre épül. Azzá kellene igazítani, hogy az érdekeltség megtalálja a helyét, a szabályozók pedig ténylegesen közösségi érdekeink egyértelmű teljesítésének irányában hassanak, ösztönözzenek, vigyék előre a gazdaságot. ' * D. K. Kner-siker Nagydíjat kaptak a Fabulissimóval közösen Ez már a IX. nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási konferencia és kiállítás volt Magyarországon. E helyütt mindig bemutatkozik a békéscsabai Kner Nyomda is, hiszen egyike a legnagyobb honi csomagolóanyaggyártóknak. Ami pedig a színvonalat illeti, csupán a legutóbbi kiállítás egyik nevezetes eseményéről teszünk említést. Két évvel ezelőtt a Knerben készült Hélia-„öl- tözet” nagydíjat kapott a krémcsalád gyártójával közösen ezen a kiállításon. Nevezték a Héliát és a csomagolást az európai, nemzetközi vásáron, ahol a nemzetközi zsűri a hazai nagydíj után újfent nagydíjat adott a kollekciónak. Ez már 1985-ben történt, s most ismét egy nagydíj itthon, ezt p>edig a Fabulissimo és a Kner-csomagolás közösen nyerte el. — Mivel mutatkozott be és mit nevezett az idén a Kner — kérdeztem Balogh Miklós vezérigazgató-helyettest? — Dobozokból mutattunk be mintegy 250 fajtát, s a Hungaropack-versenyre nevezett dobozok közül néhányat megméretésre is beneveztünk. — A nagydíjat a Kőbányai Gyógyszerárugyárral közösen megnyerték de mi van még ezenkívül a palettán? — Külön örömünkre szolgál,. hogy a sütőipari vállalat termékeinek csomagolása is díjazott, valamint az orosházi libamájkonzervek „ruhája” hasonlóképpen. S elismerést kapott a borsodi sörök új címkecsaládja is. — A saját tervező gárda sikerei miben gyökereznek? — Zahorán Mária, Svecz András, Bezzeg hászlóné, Kállai Júlia munkái ezek. Abban látom a siker magyarázatát és lényegét, hogy esztétikai műveltségükön túl a tervező művészek ismerik A Békéscsabai Sütőipari Vállalatnak készített csomagolások. amelyek ízlésesen szép kivitelűek, bár ebből keveset adhat vissza a fekete-fehér fotó Fotó: Kovács Erzsébet a nyomdai lehetőségeket, felvértezettek csomagolástechnikai információkkal is. — Ez elengedhetetlen feltétele a szép, esztétikus és használható csomagolóanyag gyártásához, no meg a nyomdánk megélhetési feltétele is. De mennyi a megrendelés és a kész csomagolás megjelenése között eltelt .idő? — Ma még két-négy hónapba is beletelik, ha a megrendelő határozottan tudja, mit akar. Esélyeinket jelentősen növeli az a világbanki beruházás, amelynek éppen a csomagolástechnika fejlesztése az elsőrendű célja. A CAD—CAM- rendszer segítséget nyújthat abban, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb választékkal, digitalizált formák kivitelezésével gazdagíthatjuk formakínálatunkat. Erre azért még a beruházás megvalósításáig várni kell, de már jövő évben elkezdődik a korszerű gépek munkába állítása, kezdődhet a formatervezés fejlesztése — fejezte be a vezérigazgatóhelyettes. ^ —ő —a Rekonstrukció a budafoki szeszgyárban Üj létesítménnyel gyarapodott a Budapesti Szeszipari Vállalat budafoki élesztő- és szeszgyára: megkezdték a Vegyépszer által rekordidő alatt telepített desztillációs üzem próbáit. Ezzel befejeződött a finomszesz- gyártó-r^szleg rekonstrukciója, amelynek keretében kialakították a hazai szeszipar első, folytonos technológiával működő fermentációs üzemét is. . A vállalat budafoki és óbudai gyárában — ahol cukorgyári melléktermékből, melaszból készítenek szeszt — a régi berendezések elavultak; ezért vált szükségessé a rekonstrukció. Az üzembővítés, -korszerűsítés során a melasz szeszipari feldolgozására teljes egészében Budafokon rendezkedtek be, az óbudai gyárban felszabaduló berendezéseket pedig — az elkövetkező években végrehajtandó újabb korszerűsítés után — a világpiacon jól értékesíthető ga- bonaszesz termelésére alakítják át.
