Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-27 / 253. szám

NÉPÚJSÁG Nem elég, hogy legyen, az se mindegy, milyen Mit kell tudni a lakásszavatossági igények teljesítéséről? Sokakat érdeklő tanul­mány jelent meg a Magyar Jog 1986. szeptemberi szá­mában dr. Patassy Benedek legfelsőbb bírósági tanácsel­nök tollából. Az utófelül­vizsgálat hatása a lakássza­vatossági igények elévülésé­re címmel. A szerző a magyarországi lakásépítések konstrukciójá­nak áttekintése során meg­állapítja, hogy az építőipar lakásépítési tevékenységének ellenőrzésére számos körül­mény — a nagy lakáshiány, a mennyiségi szemlélet, a la­kások ingyenes kiutalása, az építkezések jelentős állami dotációja — hátrányosan ha­tott. Ebben a helyzetben a minőségi hibák miatti fellé­pés a lakók részéről szinte disszonánsnak hatott. A lakások minőségével kapcsolatos jóindulatú elné­zés olyan mértékben csök­kent, amilyen mértékben nö­vekedtek a lakáshoz jutás anyagi terhei, ma pedig a hibák eltűréséről gyakorlati­lag nem lehet beszélni. Mi­vel a vásárlók (lakók) szem­léletében bekövetkezett vál­tozást a tervezés-kivitelezés minőségi javulása nem kö­vette kellően. a szolgáltatás és a vele szembeni elvárás messze eltávolodott egymás­tól. Az nem kétséges, hogy a vásárlókat a vételárért jó minőségű lakás illeti meg, teháf'-kézenfekvő lenne a megoldás: javítani kell a la­kások minőségét. Más esz­közök hiányában azonban a kellő ösztönzést ebben az irányba csak maguk az épít­tetők tudják kifejteni rekla­mációkkal, igényeik érvénye­sítésével, ennek pedig gya­korlatilag egyetlen hatásos eszköze van, s ez a peres el­járás. A szerző leszögezi, hogy a lakások átadása-átvétele az a momentum, aminek alapvető hatása van az elkövetkező évekre, a beköltöző lakók hangulatára és a perek so­kaságára vagy éppen a pe­reskedés elmaradására, de ez utóbbi lehetőség jelenleg in­kább csak elvileg áll fenn. Az átadás-átvétel során különféle okokból a hibák felismerésének lehetősége korlátozott, pedig ez első lát­szatra alapvető fontosságú, mert a Polgári Törvény- könyv (Ptk.) szerint a jogo­sult a teljesítéstől számított 6 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatos­sági jogait. A Ptk. azt is kimondja, hogy az átadás-átvételi eljá­rástól számított egy éven be­lül — a felek eltérő megál­lapodása hiányában — a munkát újból meg kell vizs­gálni. A törvénykönyv azon­ban nem tartalmaz rendel­kezést arra nézve, hogy az utófelülvizsgálati eljárás mint jogintézmény milyen hatással van az elévülésre. Erre a kérdésre a Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiu­mának PK 1, sz. állásfogla­lása ad választ. Eszerint az építési szerződések körében az átadás-átvételi eljárástól számított egy éven belül tar­tott utó-felülvizsgálati eljá­rásról felvett jegyzőkönyv­ben feltüntetett hibákra (hiányosságokra) vonatkozó szavatossági jogok az utó­felülvizsgálati eljárás befeje­zését követő három hónapon belül akkor is érvényesíthe­tők, ha az elévülési idő már eltelt vagy abból három hó­napnál kevesebb van hátra. Természetesen a jogosult az alapvető hibák érvényesí­tésével nem köteles az utó­felülvizsgálatig várni, ha ér­dekei megkívánják, ezek mi­att előbb is felléphet. A bírósági gyakorlat egy­séges abban, miszerint „ál” átadásnak,- illetve átvételnek tekinti azt az esetet, amiről az utólagos perben megálla­pítható, hogy a hibák soka­sága vagy jellege révén az épület valójában nem volt lakható és ilyenkor a telje­sítést nem a felek által meg­határozott időponttól, hanem a hibák kijavításától, esetleg a beköltözéstől számítja. Ez­zel az igényérvényesítés le­hetősége meghosszabbodik és így az építtetők és a kivite­lezők jogszabályellenes el­járásának következményeit nem a lakóknak kell visel­niük. Mindezeket figyelembe vé­ve is a szerző arra a követ­keztetésre jut, hogy az utób­bi évek változásai folytán az építési szerződések esetében a rövid elévülési idő már nem felel meg a követelmé­nyeknek, mert túlzottan megbontja az értékegyen­súlyt az építőipar javára és a vásárló terhére. Harmincnégy autó ingyenes sziirővizsgáia Szombaton kommunista műszakot tartottak a Békés7 csabai Autójavító Vállalat­nál. Dolgozóik közül hatan a gépkocsi-diagnosztikai mű­helyben ingyenesen végezték a járművek őszi szűrővizsgá­latát. A szolgáltatásban nyújtott értéket még nem „szűrték” ki, de a közlekedésbiztonság, a belesetek megelőzése cél­jából vállalt kommunista műszak (melyet az illetékes KPM-szervvel együtt kezde­ményeztek) igen nagy. Zen- tai György vállalati igazgató tájékoztatása alapján har­mincnégy személygépkocsi esett át a szűrővizsgálato­kon. Az esős időszak beállta előtt különösen fontos fel­hívni az autósok figyelmét a tapasztalatokra, a balesetek megelőzése végett. Legtöbb hibát sorrendben a fényszó­rók helytelen beállításában, a fékállapot és a futómű el­lenőrzésében észlelték. '(V.) Lehetetlen tárgyaink (Élvezhetetlen élelmiszereink) Amint egy héttel ezelőtti lapszámunkban már jeleztük, időről időre bemutatjuk azo­kat a tárgyakat és élelmi- szeripari termékeket, ame­lyek a magyar ipar „büszke­ségei”, illetve amelyek „bombaüzletnek” sikerült im­portcikkek. Erre a „népsze­rűsítésre” azért vállalko­zunk, mert úgy gondoljuk, hogy a gazdasági megújulást sürgető világunkban — ami­kor boldogulásunk függ at­tól, hogy képesek leszünk-e minőségileg jobbat, a nem­zetközi piacon is versenyké­peset előállítani — talán nem haszontalan pellengérre állí­tani á használhatatlan tár­gyak gyártóit. Már leírtuk: várjuk az önök segítségét is, küldjék be hozzánk a használhatat­lan, a rövid használat után elromló. illetve a célszerűt­len tárgyakat és az élvezhe­tetlen élelmiszereket, vagy hívják fel rájuk a figyelmet. Ezúttal egy üveg csongrá­di kékfrankost mutatunk be. Nem reklámot akarunk cáapni neki — ellenkezőleg. A különleges minőségű szá­raz vörös bort — ami mel­lesleg 80 forintba került — két dugóval látták el. Egy parafadugó az üveg nyaká­ba dugva, egy műanyag dugó (vagy inkább annak marad­ványa?) a borban úszkálva. E nem éppen gusztusos lát­ványt nyújtó kétdugós válto­zat lehet egy meglepő újítás: ki parafadugóval szereti, ki műanyag dugóval, minden­kinek kedvében járnak. Ám valószínűbb, hogy inkább selejttel állunk szemben. Amit talán el is néznénk, ha kövidinkáról vagy asztali fe­hérről lenne szó. De egy üveg minőséginél... A kékfrankost egyébként a Dél-alföldi Pincegazdaság szeged-szőregi pincészetében palackozták. Segítse az időskorúakat az állam, a társadalom és a család együtt! 1986. október 27., hétfő Két évvel ezelőtt kezdték rendezni a társadalmi bizto­sítási járulékokat, aminek következtében emelkedtek a bevételek, s tavaly Békés­ben már a 4 milliárd 68 millió forintot is meghalad­ta ez az összeg. Jelenlegi nyugdíjasainknak mintegy 60 százaléka 2600 forintnál kevesebbet kap havonta, ami nem csekély politikai és anyagi gondot rejt magá­ban. Éppen ezért komolyan kell tekintetbe venni a szociális ellátás különböző formáit; nevezetesen az öre­gek napközi otthonára (ÖNO). a házi szociális gon­dozásra, az ebéd kihordásá­ra stb. vonatkozó lehetősé­geket, s nem utolsósorban az emberi kapcsolatok el­mélyítésének, megszilárdítá­sának szükségességét. Szélesíteni kell a szociális ellátást A tájékoztató foglalkozott annak a vizsgálatnak az eredményével is, amelyet a Békés Megyei Tanács egész­ségügyi osztálya 1984 végén és 1985 elején végzett el az egyik minisztertanácsi hatá­rozat alapján. A felmérés 46 ezer 670 idős korú embert érintett, s az összegyűjtött adatokat, tapasztalatokat mérlegelve megállapították, hogy 25 ezer 880-an vannak azok, akik életkörülményeik alapján nem szorulnak szo­ciális támogatásra. Az I. kategóriába tartozó, 2200 fo­rintnál alacsonyabb nyug­díjban részesülő, 75 évnél idősebbek száma 1200 fölött volt a vizsgált időszakban. Az idén már több mint fi ezer nyugdíjas szociális igé­nyével lehet számolni, de ennek kielégítésére nincs meg a teljes anyagi fedezet. A rendszeres és rendkívüli szociális segélyezéssel, a há­zi szociális gondozással, és az ÖNO-kban való elhelye­zéssel összefüggő kérelmeket viszont a lehetőségekhez ké­pest teljesítik, örvendetes az is, hogy a XIII. pártkong­resszus irányelveit szem előtt tartva a tanácsok és az érdekképviseleti szervek ré­széről felgyorsult a kivételes nyugellátás emelésére irá- nvuló előterjesztés. Az 1984. VII. 1. és 1985. XII. 31. kö­zött • benyújtott mintegy 1920 kérelem közül — a közpon­tilag meghatározott 3-as alapelv (hosszú szolgálati idő. jelentős mozgalmi tevé­kenység. szociális, egészség- ügyi rászorultság) figyelem- bevételével — összesen_ 300- at utasított el a döntésre jo­gosult tanács. Mindent egybevetve: nem­zetközi összehasonlításban is megállja a helyét a magyar társadalombiztosítás, amely­ben lakosságunk 99 százalé­ka részesül jelenleg. To­vábbra is legfőbb cél: a vásárlóérték megőrzése mel­lett a társadalombiztosítási szolgáltatás alapjainak erő­sítése. a szolgálati idő és a befizetett járulék alapján való nyugellátás. Szülőgondozás, táppénz Részint ezzel kapcsolatban is elhangzott a szóbeli tá­jékoztatóban több. figyelem­re méltó észrevétel is. Pél­dául: vannak, akiknek csu­pán 10 évi szolgálati idejük van, ami nem fedezi azokat a juttatásokat, amelyeket a társadalomtól kapnak. Íme egy másik megállapítás: kö­rülbelül 90-91 évet kellene élni ahhoz, hogy a 30-40 év alatt befizetett nvugdijjáru- lékot az illető visszakapja. Nem szükséges bizonygat­ni, hogy sokak esetében nem 1 is az anyagi támogatás, ha­nem a jó szó, az őszinteség és a fokozott törődés hiány­zik. Oláh Miklósné, a HNF megyei alelnöke a társadal­mi gondoskodás jó és ke­vésbé jó formáit ismertette a bizottsági ülésen. Több he­lyen tapasztalni lehet, hogy egyes vállalatok, üzemek, intézmények. valamint a nyugdíjasok közötti kapcso­lattartás az évenként egy­szeri találkozásra szűkül le. Viszont vannak olyan ter­melőegységek, amelyek uta­zást, kirándulást szerveznek részükre, a tsz-ek pedig nyugdíjasaikat 'határszem­lékre viszik el. A Szarvasi Állami Tangazdaság és az. Orosházi Üveggyár vezetői e témák iránt szintén fele­lősséget éreznek, s igyekez­nek megkeresni a kölcsönös tájékozódás, társas együttlét útját-módjá^ Csorváson szinte az egész község la­kossága megmozdult a nyug­díjasok megsegítése érdeké­ben. Néhány évvel ezelőtt mintegy 400 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával hetes ÖNO-t alakítottak ki. A bedolgozás lehetősége kü­lön örömet jelent az idős embereknek. Elhangzott, hogy a szülőtar­tási kötelezettségre vonatko­zó kérelmek elbírálásával csínján kell bánni. Nagy kö­rültekintést igényel ugyanis ez az eljárás, mert már több esetben előfordult, hogy az összeg megítélése után a családtagok teljesen elidege­nedtek egymástól. Jó volt hallani: a kisnyugdíjasoknak ma is megvan a lehetősége ahhoz, hogy ingyen kapja­nak gyógyszert. Sajnálatos viszont az. hogy jelenleg még nincs jogkör az idős, beteg szülők gondozását vál-' laló családtagok megfizeté­sére. (Bár el lehet intézni, hogy az illető egyes esetek­ben táppénzt kapjon bizo­nyos időre.t’ * * * Befejezésül még egy ér­dekes jelenség napjainkban: 1985-ben országosan három­négy milliárd forint többlet­bevétele vólt a társadalom- biztosításnak. s ezt a nép­gazdaság más ágazataiban használták fel. Ha a társa­dalombiztosítás önállóan gaz­dálkodna, jó lenne szociális és más hasonló kiadásokra fordítani a fennmaradó pénzösszegeket. Mert példá­ul a gyes nem társadalom- biztosítási szolgáltatás, , ám mégis ebből az alapból fi­zetik. Bukovinszky István Jubileumra készülnek „Az ember addig marad fiatal, amíg nem irigyli a fiatalokat.” Oscar Wilde minden bizonnyal nem az ifjúság anyagi, hanem szel­lemi és testi, vagyis életkori sajátosságaiból eredő elő­nyökre gondolt, amikor így fogalmazott. Ugyanis ha­zánkban, de nyugodtan mondhatom, a világ számos országában ez a két korosz­tály az, amelynek helyzete igen sok politikai,; gazdasági, társadalmi, szociális problé­mát jelent az adott állam mindenkori kormányának, csakúgy, mint az egész tár­sadalomnak. Igaza van Goethének is, amikor ezt írta: „Az öregkort nem megérni, elviselni művé­szet.” Szűkebb pátriánknak, Bé­kés megyének is megvannak már évek óta az ilyen ter­mészetű gondjai, s hirtelen fordulatra, gyökeres megol­dásra viszont aligha lehet számítani; Mindezek ellené­re mégis pozitívumnak kell tekintenünk, hogy a legfel­sőbb szinttől a legalacso­nyabbig rendszeresen fog­lalkoznak társadalmi, szoci­ális kérdésekkel a párt-, ál­lami és társadalmi szervek. Így például a népfront me­gyei bizottságának legutóbbi tanácskozásán dr. Pankotai István, a Békés Megyei Tár­sadalombiztosítási Igazgató­ság igazgatója és Oláh Mik­lósné, , a HNF alelnöke az időslyórúakról való állami és társadalmi gondoskodás je­lenlegi állapotáról, valamint a feladatokról tájékoztatták a testületet. Túl az anyagiakon A nyugdíjasok létszámá­nak erőteljes növekedése közismert hazánkban. Szá­muk 1973 végén még nem érte el az egymillió hétszáz­ezret. de 1985-ben már meg­közelítette a 2 millió 300 ezret. Békés megyében a nyugdíjasok aránya egy szá­zalékkal magasabb az or­szágosnál, sőt, amint az egyik előterjesztés is utalt rá, a jövőben 22,6-ról 23- 24 százalékra is felemelked­het, ami súlyos szociálpoliti­kai, egészségügyi terheket ró a csökkenő számú aktív dolgozókra. A nyugellátás­ban részesülőknek 1980-ban csaknem 2 milliárd 130 mil­lió forintot, tavaly pedig több mint 3 milliárd 440 milliót fizettek ki megyénk­ben. Sajnálatos, hogy nálunk az átlagnyugdíj több száz fo­rinttal alatta marad az or­szágosnak. Ugyanakkor még a 3 százalékot sem éri el azoknak a száma, akik 6-9 ezer forintos jövedelemmel rendelkeznek. Ezt azért kí­vántuk megjegyezni, mert a nyugdíjak megállapításakor figyelembe veszik a munká­ban eltöltött éveket és a munkaköri beosztást; más­részt azért, mert egyesek az ..egvenlősdiben” látják a kisnyugdíjak emelésének kulcsát, vagyis a magasabb összegek „megcsapolását” in­dítványozzák. Az új ipartörvény értel­mében Gyoma községben is gondoskodtak 1886-ban az iparostanoncok oktatásáról. Számukra az ismétlő iskola mintájára szervezték meg a heti három napot igénybe vevő tanfolyamot. Az irá­nyításhoz az iskolaszék mel­lett iparostanonc-iskolai bi­zottságot is szerveztek egy évvel később. Az elmúlt száz esztendő alatt bekövetkezett változá­sokra. emlékeznek majd a gyomaendrődi ipari szak­munkásképző intézetben a jubileumi rendezvénysoro­zattal. Elsőként, december 5­én — a Békés megye szak­munkástanulói között meg­hirdetett — A Kner család és a magyar könyvművészet című vetélkedővel indítják a gazdagnak ígérkező rendez­vénysorozatot, majd decem­ber 12-én a városi jogú nagy­községi pártbizottságon ren­dezik meg délelőtt 10 órakor a központi, centenáriumi ün­nepséget. A megemlékezések mellett az iskola irodalmi színpada mutat be önálló műsort, a vendégek ellátogatnak a Kner Múzeumba, megtekin­tik az iskolatörténeti kiállí­tást, amely sok meglepetés­sel szolgál a szakmai kép­zés múltja iránt érdeklődők­nek. A tervek között szere­pel még az ENCI tanműhe­lyének megtekintése is, amely a ma képzésének fel­tételeiről tájékoztatja az ün­nepség résztvevőit. _Az ünnepségsorozat talán legnagyobb tömegeket meg­mozgató rendezvénye az a sportesemény lesz, amelyen három megye — Bács-Kis- kun, Csongrád és Békés — szakmunkástanulói vesznek részt jövő tavasszal. A dél­területi sportnapokra, mint zárórendezvényre, több mint 900 versenyzőt várnak a vendéglátó iskola vezetői. (bse)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents