Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-27 / 253. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1986. OKTOBER 27., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLL ÉVFOLYAM, 253. SZÁM A Magyar Film­és Tv-míívészek Szövetségének közgyűlése A Magyar Film- és Tv-művészek Szövetsége szombaton megtartotta VII., tisztújító közgyűlését. A tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt Övári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Köpeczi Béla művelődési miniszter — a mintegy 300 rész­vevő meghallgatta és megvitatta a szövetség beszámolóját az elmúlt öt esztendőben végzett munkáról, valamint az. alap­szabály módosítására tett javaslatokról. A tisztújító közgyűlésen Kovács András, a szövetség elnö­ke köszöntötte a megjelenteket, majd Lugossy László főtit­kár. illetve Mihályfi Imre alelnök szólt a szövetség eddigi eredményeiről, elemezte e művészeti ág helyzetét, s az el­következő időszakban a szakma előtt álló feladatokat. / Úttörövezetők megyei értekezlete Békéscsabán Varga Sándor megyei úttörőelnök számolt be az elmúlt három év munkájáról A 10-es számú általános iskola énekkarának műsorá­val kezdődött október 25-én, szombaton délelőtt Békéscsa­bán az ifjúsági és úttörőház­ban az úttörővezetők megyei értekezlete. A 175 küldöttet, a meghívott vendégeket Marsi Katalin levezető elnök köszöntötte. Az elnökségben helyet foglalt dr. Petrovszki István, az MSZMP KB osz­tályvezetője, dr. Lovász Ma­liid, a megyei pártbizottság titkára, dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyette­se. Szabó Béla, a megyei KlSZ-bizotlság első titkára, Kőhalmi László, a Magyar Úttörők Szövetsége országos elnökségének tagja, valamint a társadalmi és tömegszerve­zetek képviselői. Varga Sándor megyei út­törőelnök beszéde jól kiegé­szítette az írásos beszámolót, amely az- elmúlf/három esz­tendő eredményeit, gondjait elemezte. Elöljáróban hang­súlyozta: a IX. országos út­törővezetői konferenciára való felkészülést segítik a különböző, ifjúságról szóló párthatározatok, amelyek megszabják az ésszerű tár­sadalmi munkamegosztás feladatait. Ez év szeptembe­rében életbe lépett az új ok­tatási törvény, ez lehetősé­get teremt az iskolákban fo­lyó tartalmi munka megúj­hodására, a demokratizmus továbbfejlesztésére. Figye­lemre méltó, hogy 1983 óta 49 tantermet. 17 tornaszobát és 12 csapatotthont építettek, illetve alakítottak ki me­gyénkben. Békéscsabán meg­kezdte működését a tanító­képző főiskola kihelyezett ta­gozata. Nőtt az úttörővezetők erkölcsi és anyagi megbecsü­lése. A városi, nagyközségi úttörővezetői értekezletek megerősítették a VIII. kon­ferencián elhatározott törek­véseket. A helyi hagyomá­nyokhoz, sajátosságokhoz igazodva utat engedtek a kísérletezőkedvnek, az újsze­rű megoldásoknak. A gyer­mekek véleményét is kikér­ve állást foglaltak az orszá­gos tanács által kiadott do­kumentumokról. Helyeselték azokat a változtatásokat, amelyeket a társadalmi fej­lődés tett szükségessé. Elle­ne voltak minden olyan ja­vaslatnak, amely szakítani akar haladó hagyományaink­kal, elbizonytalanítja a gye­rekek és a felnőttek az út­törőszövetséghez való tarto­zásának az érzését vagy for­mamegoldásokkal próbál tartalmi gondokat elodázni. Felelősség és továbblépés, ez volt a,határozatok alap- gondolata — folytatta az út­törőelnök. — Tovább erősöd­tek az úttörővezetői testüle­tek, gyarapodtak társadalmi kapcsolataik. Tevékenység- rendszerükben megtalálták a helyes arányokat. Egyre több csapat ismerte fel a közös­ségi játékokban rejlő lehető­ségeket. Az egységes próba- rendszert ötletesen, sajáto­san alkalmazták az értékelés eszközeként. A pajtások apró tetteikkel, forintjaikkal hoz­zájárultak a battonyai SOS gyermekfalu építéséhez, hát­rányos helyzetű társaik és más országok gyermekeinek megsegítéséhez. Javultak a táborozási feltételek. Társa­dalmi összefogással épül Szanazugban a megyei úttö­rőtábor és az 5 táborhelyből álló vízi útvonal a Körösök völgyében. Felújították, bő­vítették a városi, nagyközsé­gi úttörőtáborokat is. Így a táborozó gyerekek arányát illetően Békés megye orszá­A küldöttek egy csoportja gosan az előkelő harmadik helyet foglalja el. A továbbiakban kritikusan szólt a mozgalmi munka hiányosságairól. Elismerte: az utóbbi időben szerényen ugyan, de javultak az isko­lák tárgyi és személyi felté­telei. Ugyanakkor sokszor kényelmességből, hozzá nem értésből nem használják a meglevő sporteszközöket, já­tékokat, számítógépeket, vi­deókat a kisdobos- és az út­törőfoglalkozásokon. Nagy gond, hogy a csapatok egy része képtelen vonzó prog­ramokat kínálni a 7-8. osz­tályosoknak, tehát a serdülő korú gyerekeknek. Az úttö­rőszövetség politikai jellegű tömegszervezet, amely szá­mos közéleti fórumot hozott létre. Mégis kevés alkalom nyílik arra, hogy a felnőt­tek, a szülők komolyan vá­laszoljanak a gyerekek kér­déseire. A nyolc osztályt végzettek sem kapnak min­dig olyan indíttatást, hogy KISZ-tagok legyenek, nem készítik fel őket az önálló­ságra. A színvonalas vitában a legtöbben az úttörőmunka feltételeivel, az iskolai de­mokratizmus fejlődésével foglalkoztak. Gutyan Mihály (Szarvas) arról beszélt, hogy jobban oda kell figyelni a közepes tanulókra, hiszen ezek a gyerekek vannak a (Folytatás a 3. oldalon) Fotó: Gál Edit Hazánkba látogat Gustáv Husák Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására a közeli na­pokban baráti látogatásra hazánkba érkezik Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Befejeződött a szocialistabrigád-vezetök tájkonferenciája Orosházán, a Petőfi Mű­velődési Központban október 25-én, szombaton folytatta munkáját a szocialista bri­gádok vezetőinek VIII. oros­házi tájkonferenciája. A ta­nácskozáson a Dunától ke­letre eső 10 megye mintegy 250 szocialistabrigád-veze- lője, szakszervezeti tisztség­viselője vett részt. Cs. Nagy Lajos, az SZMT titkára be­vezetőjében vázolta a me­gye első kilenc hónapi gaz­dasági teljesítményét, el­mondotta, csakúgy, mint or­szágosan, lemaradás tapasz­talható a tervteljesítésben. Ezért fontos, hogy az év hát­ralévő részében növekedje­nek a teljesítmények. Búza Márton, a Szakszer­vezetek Elméleti Kutatóin­tézetének igazgatója a szo­cialista brigádok érdekeltsé­gének helyzetéről és szerepé­ről tartott előadást. Beveze­tőjében arról szólt, hogy a különböző vélemények elle­nére hazánkban a szocialis­ta brigádmozgalom mérlege alapvetően pozitív. Segítette a gazdasági folyamatok meg­valósítását. fokozta a minő­ség javítását és felébresztet­te a dolgozókban a kollektív felelősségérzetet. Napjainkban a megválto­zott körülmények közepette a szocialista brigádoknak meg kell találniuk helyüket a gazdasági életben. Fel kell tárni azokat az új forráso­kat, a munkaverseny-moz- galmon belül, amelyek segít­hetik az előrelépést. Sajnos az intézet vizsgálatai szerint nem váltak a szocialista bri­gádok a vállalatok belső mechanizmusának részévé. A jövőben összhangot kell te­remteni a kitűzött célok és a dolgozók anyagi érdekelt­sége között. Előtérbe kerül a minőség, a termelékenység. Ezeknek a kisközösségeknek az élet szokszínűségéhez, a helyi adottságokhoz kell al­kalmazkodniuk. A továbbiakban az előadó azt fejtegette, hogy olyan bérrendszerre van szükség az’ országban, amely a jelenle­ginél jobban ösztönöz a na­gyobb teljesítményekre. Is-' mertetett az igazgató néhány, már a gyakorlatban is ki­próbált új módszert (önel­számoló brigádok, minőségi körök). Jó lenne, ha az el­következő években a nyere­ségtervet kisebb egységekre bontanák le a vállalatoknál és ezek megvalósításából konkrétan vehetnék ki ré­szüket a brigádok. Ezt kö­vetően a vállalati gazdasági munkaközösségek és a szo­cialista brigádok kapcsolatá­ról esett szó. A szakszerveze­tek célja, hogy a dolgozók a főmunkaidőben keressék meg a megélhetésükhöz szükséges anyagi javakat. Ügv vélekedett az előadó, hogy a vgm-ek kedvező ta­pasztalatait hasznosítani kell a- főmunkaidőben foly­tatott tevékenységnél. / Befejezésül a hogyan to­vább kérdést elemezte. A szakszervezetek álláspontja szerint bővíteni kell az ön- kormányzati elerpeket a bri­gádmozgalomban, s meg kell honosítani a vállalkozói szellemet. Pártunk XIII. kongresszusa és a Magyar Szakszervezetek XXV. kong­resszusa megfogalmazta, hogy a szocialista brigádok valóságos közösségek, a ma­gasabb rendű munkaerkölcs hordozói 'legyenek. Ez a mozgalom nem szűkül le csak a termelési folyama­tokra. hanem részt vállal a társadalmi célok megvaló­sításából. hozzájárul a dol­gozók műveltségének emelé­séhez. Délután három szekcióban folytattak vitát a résztvevők. Megállapították, hogy az utóbbi időben kevesebb a szabadidő, emiatt háttérbe szorulnak a művelődési fel­adatok. A szekcióüléseken számos hasznosítható javas­lat, ötlet, módszer hangzott el. Szóltak arról is, hogy a közösségformálásban, a munkafegyelem erősítésében még sok a tennivaló. Élénk vita alakult ki a vállalati gazdasági munkaközösségek­ről.'' Vasárnap, a tájkonferencia harmadik napján a tapasz­talatok összegzésére került sor. A résztvevők meghall­gatták Békés, Hajdú-Bihar és Pest megye korreferátu­mait saját térségük brigád­mozgalmának helyzetéről, a további feladatokról. A VIII. orosházi tájkonferenciát a házigazdák nevében Gonda Géza, a Petőfi Művelődési Központ igazgatója zárta be. (verasztó) Másfél aranyérem Birkózó-világbajnokság, Budapest A kötöttfogású birkózó-világbajnokság mondhatni bot­rányosan folytatódott a Budapest Sportcsarnokban. Hat­ezer néző tombolt és bíztatta a két magyar döntőst, Gás­párt és Komáromit, majd a 82 kg-osok súlycsoportjának fináléja után fütyültek, szitkozódtak. De ne menjünk a dolgok elébe. Nézzük a két magyar szereplését a fi­náléban. A 100 kg-os Gáspár Ta­más a román Andreivel vet­te fel a küzdelmet az arany­éremért. Hatalmas csatában a magyar fiú 5:3-as ponto­zással bizonyult jobbnak el­lenfelénél. Ezzel az ünnepé­lyes eredményhirdetéskor aranyérmet akaszthattak a nyakába. — Jól aludtam,' nyugodtan keltem, reggel húslevest et­tem, és egy sonkás szendvi­cset — mondta a döntőt megelőzően „Gazsi”. — Volt rajtam egy kis felesleg, amit a mérlegelésig le kellett ad­nom. Nem véletlen, hogy fél­órás ugrálókötelezés követ­kezett a 100 kilós versenyző számára, mint mondta, utó­lag ez azért is jó volt, hogy rákoncentrálja ellenfelére. Nos, Gáspár Tamás már az első másodpercekben meg­fogta a román olimpiai baj­nok indítását, s letette a sző- hyegre (1:0). Majd rögtön hídba billentette (3:0), utána jött egy pörgetés, amelyért egy pont dukált (4:0). Jelen­tős előny a félidőre. A má­sodik három percben még egy Gáspár-féle pörgetés hozta számára az ötödik pontot, aztán kétszer ugyan levitte őt a román Andrei, de kevés volt ahhoz, hogy befogja a magyar fiút. Ezután következett ama bizonyos botrányos mérkőzés, Komáromi Tibor volt az egyik finalista, ellenfele pe­dig a lengyel világbajnok, Bogdan Daras. Az eddigi mérkőzéseken látszott, hogy Komáromi kitűnő erőállapot­ban küzdötte végig a 6 per­ceket, sokan a szakemberek közül úgy vélték, egyértel­mű lesz a győzelme. Igen ám, de egyik fiú sem tudott akciót végrehajtani, s a bí­rók is úgy vélték, Komáromi az aktívabb, hiszen kétszer is megintették lengyel ellen­felét. A folytatásban aztán váltottak: Komárominak járt ki két intés. Még Jócskán volt hátra a mérkőzésből, amikor a bírók kettős lelép­tetést alkalmaztak. Mint is­mert, a legújabb szabály sze­rint ilyenkor nem adható ki aranyérem, a magyar és a lengyel fiú is csak ezüstöt vehet át. De erre nem is ke­rült ekkor sor, abban a füttykoncertben nem akarták „tovább fokozni" a nézők hergelését. Bizony érdemes elgondol­kodni, hogy helyén való-e ez a szabály? Sőt, ha azt vesz- szük, hogy januártól még tovább szigorítják, akkor könnyen elképzelhető, hogy még furcsább dolgok alakul­nak ki a birkózóvilágban. A 34. kötöttfogású világ- bajnokság 48 kg-os súlycso­portjában 10. lett Vadász Csaba, az 57 kg-osok között 7. Sike András, míg a 68 (Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents