Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-25 / 252. szám

CK 1986. október 25., szombat HgNilUkfiTtj OTTHON Menstruációs fájdalmak A havi vérzéssel' járó fáj­dalom elég gyakori. A nők 10-15 százaléka szenved benne,, öt százalékuk pedig kénytelen felhagyni minden­napos aktivitásával a menst­ruáció ideje alatt. A menstruációs fájdalom okozói -szervi megbetegedé­sek is lehetnek, de az ese­tek többségében nem lehet rá magyarázatot adni. A szakemberek úgy látják, hogy az ilyen panaszok több­sége főleg a serdülőkorban pszichikai eredetű. A menstruációs fájdalmat kiváltó szervi megbetegedé­sek közül meg kell említeni a vele született rendellenes­séget: akár fejletlen méhről, akár a normálistól eltérő (zárt) szűzhártyáról van szó. Ha nincsen nyílás a szűzhár­tyán, ez megakadályozza a menstruáció alkalmával a vér eltávozását, s az a hü­velyben és a méhben gyü- lemlik fel, erős fájdalmat idézve elő. Fájdalmas a menstruáció a méh helyzet­változásakor is, amikor az megdőlt helyzetben van, és akkor'is, amikor rögzített. A gyulladásos folyamatok szin­tén fájdalmat okoznak. Bármilyen daganat megje­lenésekor — de főként a -miómánál — a menstruáció fájdalmas a környező szer­vekre, a méh izmainak _tá­g ulása és gyakori összehúzó­dása következtében. A menstruációs fájdalom a harmincéves kor után endo- metriózist is takarhat, ez a méhüreg nyálkahártya-ré­szecskéinek szétáramlása a medenceüreg szerveiben. A fájdalom erőssége függ a folyamat helyzetétől és ter­jedésének intenzitásától. Az időszakos vérzési za­varok bizonyos mértékben* előfordulnak az egészséges nőknél is. A petefészek és más belső elválasztású miri­gyek működési zavarai is ki­válthatják a menstruációs fájdalmat. Ez a serdülőkor­ban a leggyakoribb. A szak­emberek szerint az esetek többségében pszichikai ere­detű a fájdalom, amelyet szuggesztió vált ki. A vérzés kezdetekor az anyáknak tanácsos felvilágo­sítani lányukat a menstruá­ciós problémákról. Minden esetben, amikor nem szervi megbetegedésről vgn szó, a nőknek természetes módon kell reagálniuk a vérzésre, mindennapi teendőiket el­látva! Nagyon fontos az alapvető higiénia, a langyos vízzel va­ló rendszeres mosakodás. Ebben az időszakban az úszás nem ajánlatos, mert a nő ki van téve a megfázás­nak és a fertőzésnek. (Az újvidéki Szivárvány cikke nyomán) Gyöngyös virágok 0 Jó állapotban levő, régi, testhez simuló, gépi kötésű kardigánunkat divatossá te­hetjük egy szép, egyszerű hímzéssel. A rajzon látható motívumot selyemhímző fo­nallal hímezzük a kardigán egyik felére. A virágok köze­pére hófehér tekla gyöngy­szemeket erősítsünk. Szín­variációk: fekete alapra-; sár. ga-fehér-rózsaszín szirmok, kék szár. Fehér alapra: fe­kete szirmok és szár. Zöldre — piros, pirosra zöld. Na­rancshoz — fekete, citrom­sárga. Ehhez az öltözékhez jól illik a fehér szalmakalap és a most nagyon divatos, fehér csipkeszoknya. fl földimogyoró szedése Amerikai mogyoró, mirmió néven is ismert hüvelyes zöldségnövényünk termesz­tését az 1920-as évek végén kezdték meg , hazánkban, dél-alföldi tájainkon. Ma­gyarország évi földimogyoró­szükséglete 1200-1500 tonna. Ezt a mennyiséget- 1965 óta importból biztosítjuk. Hazai termesztésének növelésében az importkiváltás szempont­jából van jelentősége. Ener­giaértéke nagy (25 kJ), ma­gas jódszámú, nem száradó olajtartalma 42—55% között van, 28-34% fehérjét és sok Bt, illetve Bz vitamint tar­talmaz Jelentékeny mennyiséget használ a cukrászipar és a csokoládégyártás. Külföldön étolajat és mogyoróvajat ké­szítenek belőle. Nagy előnye, hogy äz ízét szinte mindenki szereti. Nagy fehérje- és zsírtartalma alkalmassá te­Az érés legbiztosabb jele, ha a hüvelyek elérték meg­felelő méretüket, külsőleg csontszínűek; feltörve, belső faluk fehér, nemezszerű be­vonata foltonként megbar- nul. A magvak felveszik a piros színeződést. A szedést KERT, HDZTÓII megfelelő lyukbőségű drót- szövetfonathoz dörzsölve vá­lasztjuk le a hüvelyeket, majd átválogatjuk. Fontos, hogy a tárolás szá­raz, szellős, fagy- és egér­mentes helyen történjen. Termesztése csak akkor ren­szi szénhidráttartalmú élel­miszerekkel való kiegészítés­hez; íze összefér az édessé­gekkel. ' Találhatunk csokolá­déval bevont földimogyoró­ostyát, csokoládés rizst, föl­dimogyoró-rudacskát, gril- lázst, földimogyoróvaj-hús- pástétomot és földimogyorós ropogós szendvicset az ínyencségek, nyalánkságok között. A magtermés édesipari fel- használásán túl jelentős a melléktermékként jelentkező nagy takarmányértékű lom­bozat. Kalóriaértéke, irodal­mi utalások alapján eléri a lucernaszénáét és a szarvas- marhák súlygyarapodása meghaladja a gyapotpogácsa hatását. A magvak kifejtése­kor keletkező hüvely törme­lék további felhasználásáról takarmányozási, trágyázási, sőt ipari hasznosítási lehető­ségekről is tudunk. akkor kezdjük el, ha a növé­nyek alatt kialakult termé- • sek zöme az érés említett jeleit mutatják. A bokrokat kiskertekben kézi ásó segít­ségével, nagyobb felületek esetében kormánylemez nél­küli ekével óvatosan fella­zítjuk, majd kézzel felnyű­jük. Vigyázzunk arra. hogy a hüvelyek ne szakadjanak le a növényekről. Kedvező időben a felsze­dett töveket gyökérrel felfelé állítva 8-10 nápig renden szikkasztjuk. Nagyobb meny- nyiség esetén TSzP szellőz­tető csatornákra halmozva levegőztetjük. A légjárható­ságot időnként átforgatással biztosítsuk, mert a lombozat és a még nedves hüvelyek könnyen befüllednek és pe- nészedhetnek. Az utóérlelést követően az érett hüvelyeket kézzel leszedjük, nagyobb mennyiségű termés esetén tábilis, ha a termések beéré- séig sikerül a növényt a ko­ra őszi fagyoktól megőrizni. Éghajlati adottságaink fi­gyelembevételével & hazai termesztésre javasolhatók a kiszombori és a Makó 1 faj­ták. A Makó 1 fajta — csak­úgy, mint a kiszombori — a könnyű művelésű, tápanyag­ban gazdag, gyorsan felme­legedő talajokat kedveli.. Ideális tény észterülete: 60­70x25-10 cm. Termése éretten csontsárga, hengeres hüve­lyű, benne 1-5 mag fejlődik. A magvak kerekdedek, kár- minpiros színezettel. Várha­tó hüvelyes terméshozam hektáronként 1-1,5 tonna. Néhány gyakorlati tanács a termés hasznosítására. Pörkölés: kis mennyiséget gyakori rázogatással konyhai sütőben tepsiben megpirí­tunk, időnként ellenőrizzük. Lényeges, hogy minden mo­gyorószemben a belsejétől a felszínig egyenletesen és tel­jesen alakuljon ki a szín, perzselés, túlzott olajosság és a felszíni zsírok elbomlá- sa nélkül. A magas pörkö- lési hőmérséklet nem kívá­natos. Az olaj felbomlik, a mogyoró felszíne megper- zselődik, a laza, leszakadt héjrész elszenesedik. A sózásnál: a kifejtett mag­vakat előzőleg óvatosan megpörköljük, majd finom­ra őrölt sóval behintve íze­sítjük. Halász Bálint A Magyar Posta Liszt Ferenc születésének 175. évfordulója al­kalmából október 21-én az „Év­fordulók — Események ’86" el­nevezésű sorozat keretében 4 fo­rintos névértékű bélyeget bo­csátott forgalomba. A bélyeg Lengyel György grafikusművész terve alapján, i millió 972 300 fogazott és 6300 fogazatlan pél dányban, acélmetszet- és ofszet nyomással a Pénzjegynyomdá ban készült. A bélyeg 1988. de cember 31-ig kerül árusításra fogazott és fogazatlan példányai mindenfajta postai küldemény bérmentesítésére korlátlanul felhasználhatók. Jó tudni — a hagymáról — A sütéskor használt hagy­mafejekbe tűzzünk két-három szem szegfűszeget, és egy ba­bérlevelet, amelyet a kész étel­ből úgyis kidobunk. Nagyon jó íze lesz tőle a pecsenyének. —- Maradék fél hagymát cso­magoljunk gondosan alufóliába, így eltehetjük a hűtőszekrénybe. Ha nehéz lehámozni a hagymát, mártsuk egy pillanat­ra forrásban levő vízbe (Ha­sonlóan járhatunk el a paprika és a paradicsom esetében is — a szerk.) — Szebb színe lesz a levesnek, ha héjastól főzzük bele a vörös­hagymát. (Hasonlóan szépíti a színét egy kevés paradicsom, vagy reszelt sárgarépa is.) — Az újhagyma zöld szárát, a póréhagyma zöldjét, az öreg­hagyma zöld hajtásait apróra vágva, metélőhagymaként hasz­nálhatjuk, elsősorban saláták, mártások ízesítésére. sát, ami a nyári-téli hőmérsék­let okozta hőtágulás miatt szük­séges. (7. ábra) D ház fontos kelléke: a csatorna A házról hiányzó, vagy meglévő, de rossz állagú tetőcsa­torna sok baj, bosszúság forrása lehet. A tetőről közvetlenül a falak mellé csörgő, az eséstől szinte bevágó esőcseppek rö­videsen átáztatják a talajt, az alapfalakhoz szivárognak, s a talajról visszafreccsenve a szigetelés fölött érik a vakolatot. Nemsokára megjelenik és mind följebb jut a jellegzetes ned­vességfolt, az épületek lábazatán, mállik a vakolat, nedve­sednek a bútorok. Ezért a csapadékos őszi-téli idő beállta előtt gondoskodni kell szerelésükről vagy karbantartásukról. A manapság leginkább hasz­nálatos tetöcsatorna-anyag a 0,3 mm vastagságú horganyzott acéllemez, ritkábban a 0,7 mm- es horganylemez, legújabban pedig már műanyagból is ké­szítenek tetöcsatornákat. Általá­ban az egy négyzetméternyi te­tőfelületre jutó csapadék elve­zetéséhez 1 négyzetcentiméter csatorna-keresztmetszetet számí­tanak. <1. ábra) A csatornákat és kampóikat minden évben rendszeresen be kell festeni, a horganylemezből készültek kivételével. Az egyes elemeket szegecseléssel, forrasz­tással, korcolássai erősítik ösz- sze. A csatornadarabok pere- mezése részben megakadályoz­za az éles, metsző él képződé­sét, másrészt pedig merevíti az 1-2 méter hosszúságú elemeket. Szegecseléskor az egyes darabo­kat legalább 3-4 cm-re egy­másba csúsztatjuk. (2. ábra) A csatornák a lefolyó irányá­ba lejtenek, a lejtés mértéke méterenként 2-3 mm. A lejtést a kampók megfelelő felerősíté­sével érjük el. A kampók a csatornákkal azonos íveltségűek legyenek. A csatornát úgy kell beléjük fek­tetni, hogy a csatorna belső, fal felőli része magasabban he­lyezkedjék el, s védje a falat a befelé fröcskölő víztől. A kampókat szegecseléssel, facsa­varozással erősítjük fei a sza­rugerendák felső élére. A kam­pók orrára szegecselt vékony lemezből készült „rugókkal" rögzítjük a csatomaelerheket. A rugókat úgy kell elhelyezni, hogy keresztirányban szilárdan rögzítsék a csatornát, de tegyék lehetővé a hosszirányú csúszá­A lefelé futó levezető csator­nák fél-kétharmad akkora át- mérőjüek, mint a 'vízszintes csatornák szélessége. A csöve­ket bilincses tartók erősítik a falhoz, a bilincsek fölött. a csövek palástjára kis orrot for­rasztanak (3., 4., 6. ábra) A levezetőcsatornák kanyar­jait egyes darabokból alakítják ki. Az egyenes szakaszok kö­zötti iránytörések nem lehetnek nagyobbak 30 fokosnál. Az iránytörés okozta csőszúkülés megakadályozására bővítő tol­dalékot forrasztanak az egyes darabok illesztésébe. (3. ábra) A levezetőcsatorna alsó vég­ződését úgy kell kialakítani, hogy az összegyűjtött csapadék ne folyhasson vissza az épület falához. Ezért a cső iránytöré- sévei olyan vízköpőt kell kiala­kítani, amely egyrészt elvezeti a vizet, másrészt a lezúduló csapadékot a kanyarodás révén fékezi. (S. ábra) A csatornarendszerhez tarto­zik még a tető pereme közelé­ben elhelyezett hulladék- és hófogó korlát, amely L alakú, 2-3 méterenként a tetőre erő­sített tartókból, és a tartók számára hosszában 3-4 sorban egymás fölé felszegecselt 5-8 mm vastagságú koracélokból áll. (8. ábra) Fontos megelőző munka lomb­hulláskor a többszöri tisztítás; a csatornákba hulló levelekből ugyanis rothadás közben a fes­tékréteget, a horganyzást meg­támadó anyagok termelődnek. Érdemes tehát erre a célra a csatorna belső felületéhez illesz­kedő, lapátszerü szerszámot ké­szíteni. (9. ábra) A nem horganyból készült csatornát még száraz időben .alaposan fessük át, száradás után öntsünk tiszta vizet bele, s elleúőrizzük, végigfolyik-e benne. Ha mélyedést találunk benne, emeljük meg alatta a felerősítő kampót. Ahol szük­séges, kenjük be az összeerősi- téseket zsíros, míniumos gittel, vagy forrasszuk újra őket. A függőleges csöveket is tisztít­suk meg spirálisan megcsavart huzallal. Bányai Katalin Függetlenül a munka jel­legétől, maga a tevékenység is okozhat örömöt. Termé­szetesen a munka minősíthe­tő társadalmi haszna szerint, de magának a tevékenység­nek, a munkának az öröme bármilyen munkánál egyen­lő lehet, egyenlőnek kell lennie. A nyugdíj tehát, a meg­szokott, megszeretett tevé­kenység elvesztése ezt az örömöt veszélyezteti. Tétlen­né válik az ember, új tevé­kenységet kell választania, keresnie magának. A fő probléma a köteles­ség vagy a fontosság érzé­se. Minden ember fontos akar lenni egy-több ember, vagy egy munka, ügy szá­mára. Csak ez lehet élete ér­telme. Ez nem valósítható meg tevékenység nélkül. A nyugdíjas ember krízise tehát a következő szempon­tokból közelíthető meg: elve­szítheti a munkáját és a hi­vatását, ezáltal a tevékeny­ség örömét, elveszítheti saját fontosságának éltető élmé­nyét, és nem utolsósorban megváltozhat az életkörül­ménye — általában hátrá­nyosan. Ezekkel a változásokkal egyéb változások is együtt járhatnak. Például nagyon gyakori nemcsak életkorhoz, de a nyugdíjasállapothoz is kapcsolódva a megszokott szexuális harmónia felboru­lása. Gyakori férfiaknál, nőknél egyaránt, hogy az elvesztett munka-tevékeny­ség helyett most szexuálisan törekszik teljesítményre, ön­II krízisről becsülésre. A nők erőszakol­hatják, elsősorban a külső­ségekben, a fiatalságot. Elő­fordul, hogy társaságban sem koruknak megfelelően viselkednek. A férfiak sze­xuális alkalmasságukat bi­zonyítják, jóval fiatalabb partnert keresnek, de elő­fordulhat, hogy feleségükkel akarnak az eddigiektől elté­rő szexuális kapcsolatot megvalósítani. A nyugdíjas férfi lehetősé­gei bővebbek, mint a nyug­díjas nőé, még a szabad idő eltöltésében is. Két dolgot fontos megta­nulni ebben a megváltozott helyzetben. Talán a legfon­tosabb: megtanulni az ön- szabályozást. A dolgozó em­ber ideje tőle függetlenül szabályozott, az életritmus kialakítása szinte -alig függ tőlünk, csupán néhány órát töltünk ki saját tetszésünk szerint. Egy családban még ezt a néhány órát is kötele­ző tevékenységek szabályoz­zák. Tehát bizonyos érte­lemben önállósulni kell ab­ban a korban, amikor már esetleg nehezére esik az embernek életritmusának, tu­lajdonságainak megváltozta­tása. Ugyancsak az önállóso­dással függ össze egy másik tényező is: találnunk kell önálló tevékenységet és szó­rakozást magunk számára. Már többet nem mondja senki, mit, hogyan, mennyi ideig lehet csinálnunk, ne­künk kell tudni, mire meny­nyi időt szánunk. Dr. Varjasi Edit

Next

/
Thumbnails
Contents