Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-25 / 252. szám
1986. október 25., szombat o IgHilUt-fiW Küldöttgyűlés a Teszövben Kihasználatlan lehetőségek (Folytatás az 1. oldalról) érvényesüljön a kollektív vezetés, tisztázódjék a fejekben, hogy a szövetség a tagüzemek összessége, és hogy a szövetség munkáját az elnökség irányítja. Az volt a kifejezett céljuk, hogy a szövetségek egyesülése után is korrekt, tisztességes döntések szülessenek, hogy a termelőmunkában, a szövetkezetek és a szövetség között ne legyen széthúzás. Ez a törekvésük eredménnyel járt. Az MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottsága 19,86. július 9-i ülésén úgy minősítette a szövetség munkáját, hogy az eredményes volt, jelentősen hozzájárult a megye gazdaságának fejlődéséhez. Jól képviselte tagüzemeit és az egész szövetkezeti tagság érdekeit. Gondolatmenetének következő része is a szövetségi munkával, kapcsolatos, amikor kijelenti és megállapítja. hogy az apparátusnak nagy része volt az elismerés kivívásában. Jól szolgálták a választott testületeket. tö- rekvőek voltak a határozatok végrehajtásában, a megye javára eredményesen bővítették a szövetség kapcsolatait megyén belül és az országos szervekkel. — Szövetkezeti mozgalmunk nagy adóssága — mondotta a továbbiakban —. hogy az integrációk fejlesztésében nem tudtunk átütő sikert elérni. A Békéscsabai Agráripari Egyesülés és a Dél-Békés Megyei Tesz-ek Egyesülése alkalmas szervezet arra, hogy a jelenleginél magasabb szinten szervezze a térségek tevékenységét, összetett probléma ez. Minden bizonnyal a körülmények sem kedveznek, hiányaik egy nagyobb anyagi indítóerő, de mondjuk meg őszintén, hiányzik a legfontosabb. az egységes akarat is. Ha előbbre akarunk lépni a gazdaságszervező munkában, a szövetségi munkában és az élet minden más területén, akkor a közös akarat és cselekvés fegyelmét magasabb szintre kell emelnünk. Ezt követően a kongresz- szusi irányelvek kerültek megvitatásra, Györfi Károly szövetségi titkár előterjesztésében. A szövetség titkára az írásban közreadott anyaghoz , szóbeli kiegészítést is 1952-ben pedig Békéscsabára küldik az I. számú téglagyár élére. Közben tanul, képezi magát. Szorgalommal, odaadó munkával tesz eleget a rábízott feladatnak. Az ellenforradalom alatt elsők között szervezi meg a karhatalmat. 1957-ben kormány- biztos. Álljunk meg ennél a dátumnál! Erről az eseményről a sajtóban alig esett szó, noha helytállásának egyik bizonyítéka, s tanulságát a mai napig őrzi. Pergessük hát vissza az emlékezés filmjét! — 1957 januárjában még karhatalmista voltam itt, Békéscsabán, amikor a forradalmi munkás-paraszt kormány kinevezett a Csillaghegyi Téglagyárba kor- mánvbiztosnak. A gyárban sztrájkoltak. Nem akarták felvenni a munkát. A vezetőket elzavarták. Felutaztam Budapestre, a feleségem nő-" véréhez, aki Kispesten lakott. — Hogyan ment a Csillag- hegyi Téglagyárba? — Villamossal. — Gondolom, nem egyedül. — De -egyedül. Egy aktatáskával, melyben ott volt a kormánybiztosi kinevezésem. — Hogyan fogadták? — Ellenségesen. Éppen ülésezett a munkástanács. Kijelentették, nem ismerik el a kormányt, sem az én kormánybiztosi kinevezésem. — Mit csinált? — Tárgyaltam velük. Megmondtam, hogy csak az én fűzött, majd Fülöp Sándor bejelentette, hogy Hovorka Jánosné, a nőbizottság elnöke és Ijadnyik Mihály, az ellenőrző bizottság elnöke a küldöttgyűlésnek írásban állította össze a munkáról készített jelentését. Ezután Bagi János, a jelölőbizottság elnöke a munka során szerzett főbb tapaszfalatokat ismertette, Petényi Szilárd, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke pedig a küldöttek életkorának alakulásáról, felkészültségéről, az eredményes munkáért kapott kitüntetések számáról mondott nagy elismerést kiváltó szavakat. A beszámolók feletti vitában tizenketten szólaltak fel. Sótyi János, a Gyulai Munkácsy Tsz küldötte a felsőbb szervek bizalmát kérte a szövetkezeti ügyek üzemi intézéséhez. Buka Lajos, a Bi- harugrai Szabó Pál Tsz küldötte a térségben végzett meliorációs munkák hatását elemezte szövetkezetük gazdasági helyzetére. Kiláboltak a hullámvölgyből, de most újabb gondjaik vannak, eszközállományuk leromlott, s az általuk képzett nyereségből szeretnék fejleszteni azokat. Dr. Debreczeni Gizella, a Gyomaendrődi Győzelem Tsz küldötte a jog- szabályzattengerrel kapcsolatban fejtette ki véleményét. Dr. Tóth József, az ÖKl kutatója az intézet jobbját nyújtotta a kutatásban elért eredmények gyakorlati alkalmazásához. Dr. Csorna Antal, a Gyomaendrődi Viharsarok Halászati Szövetkezet küldötte a piac és a termelés kapcsolatának üzemi tapasztalatait elemezte. Csatári Béla, a szövetkezeti és a szövetségi munka eredményeiért a megyei pártbizottság köszönetét tolmácsolta. Nagy Imre, a Köröstarcsai Petőfi Tsz küldötte a műszaki fejlesztés és fejlődés gondjairól beszélt. Dr. Eleki János felszólalásában értékelte a közgyűlés elé terjesztett anyagokat. Megállapította többek között, hogy az V. kongresszus irányelveiről készült Békés megyei állásfoglalás két kongresszus főzött is bőven adna munkát. Ezért azt javasolta, a szövetség súlyozza, rangsorolja állásfoglalásait, és ezek így kerüljenek a TOT testületéi elé. Bozó József, az Űjkígyósi Aranykalász Tsz aláírásom ellenében lehet bért fizetni. Ugyanakkor felajánlottam egy 25 százalékos bérfejlesztést. Aki felvette a munkát, annak teljesítmény után azonnal fizettem. — Milyen volt a csillag- hegyi munkástanács összetétele? — Voltak közöttük szélsőséges elemek, kezdetben ők voltak a hangadók, de akadtak becsületes munkás emberek is, sőt párttagok is. A munkások sérelme elsősorban a megélhetési gondokból fakadt. — Mi volt a legnehezebb feladat? — Mint említettem, én korábban a Kőbányai Kerámiagyárban dolgoztam. A csillaghegyi gyár nincs messze. Ismerték munkásmúltamat, tudták, ki vagyok. Ám újra meg kellett nyerni az embereket, vissza kellett adni a bizalmat. Lassan mellém álltak. Felvették a munkát. Másfél hónap múlva a gyár már a korábbi szintű eredményt produkálta. Hogy mi volt a legnehezebb? — ismétli meg a kérdésemet. — Talán az az út, amit egyedül tettem meg a gyárba. Ezért igyekeztem minél több embert magam mögé állítani. Mikor 1957 szeptemberében kineveztek Békéscsabára igazgatónak, akkor sem feledkeztem meg erről a tanulságról. Ha egy ember -mond valamit, oda kell figyelni, ^ha többen mondják, cselekedni kell. Egy igazgató nemcsak gazdaküldötte a termelés emberi tényezőinek jelentőségére, fontosságára hívta fel a figyelmet. Kiss Lajos, a Gyulai Húskombinát vezérigazgató-helyettese további jó együttműködést kért a szövetkezetektől és a szövetségtől. Papp Károly körösladá- nyi küldött a szövetkezetben termelt nyereség felosztásához nagyobb üzemi érdekeltséget sürgetett. Nagy várakozás előzte meg Váncsa Jenő miniszter felszólalását. Nehezítő és enyhítő körülmények játszottak közre az 1986. évi feladataink jó teljesítésében — mondta többek között. Az aszály, amely immár negyedik éve sújtja ezt a megyét, ez évben az egész országra kiterjedt. Ennek ellensúlyozására az országban, de különösen Békésben számos üzemi intézkedés történt. Elismeréssel szólt a megye szövetkezeteinek gabonatermesztési sikereiről, s arról, hogy a szigorú szabályozást ebben az évben több intézkedéssel igyekeztek oldani, aminek a hatása a jövő évi termelés alapjainak megteremtésén már látható. Növendék sertésből 700 ezerrel több van az országban, mint egy évvel korábban. A tenyészállat-kihelyezési akció tehát jónak bizonyult, de dicsérni kell azokat az intézkedéseket is, melyek a nagyüzemi termelés ösztönzésére születtek. Ilyen volt többek között: azokat a nagyüzemeket, melyek a sertéstenyésztés fejlesztésére vállalkoztak, mentesítették a felhalmozási adó fizetésétől. Ezt követően a miniszter részletesen beszélt arról, hogy a szabályozók javító hatására lehet számítani a jövő évi termelés során. A küldöttközgyűlést pedig úgy értékelte, hogy őszinte, kritikus, cselekvésre mozgósító volt. Ezután a küldöttgyűlés megválasztotta a szövetség testületi szerveit: 19 tagú elnökséget, 7 tagú ellenőrző bizottságot és 8 TOT-tagot. A termelőszövetkezetek V. kongresszusán megyénkből 49 küldött vesz részt. A tanácskozás vitaösszefoglalóval és különböző határozatok meghozatalával ért véget. A szövetség elnöke ismét Kovács János lett, titkára pedig Győrfi Károly. Dupsl Károly sági vezető, politikai feladatai is vannak. Mikor a vállalatunk a tröszthöz tartozott, volt olyan felső vezetőm, aki azt mondta, nagy „sleppel” dolgozom. Ugyanis arra törekedtem, hogy a döntésekbe minél több embert vonjak be. Vallom a mai napig, egy vezetőnek arra kell törekednie, hogy a többség mögötte álljon. A téglaipar nagyarányú fejlesztése a ’60-as években kezdődött. Ojabb és újabb feladatok követték egymást. Korszerűsítések, beruházások. Több százmillió forint értékben. A Békéscsabai Téglagyárból Békés Megyei Téglagyár lett. Majd ide csatolták a Csongrád megyei gyárakat is, s végül a 24 gyárat tömörítő Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalattá vált. — A feleségem a megmondhatója, hány álmatlan éjszakám volt. Sokszor a napi munka után éjszaka is bementem a gyárba. Beszélgettem a munkásokkal. Ezek a beszélgetések mindig erővel töltöttek el. Szó szót követ. Beszél a beruházásokkal járó nehézségekről, a sikerekről, a kitüntetésekről, meg arról is, hogy egy lexikonban is szerepel a neve. A nap délutánba hajol. Lomha fénye ott matat az asztalon, lágy, puha színnel bearanyozza a szőlőszemeket. Olyan, mint az emlékezés. Elsimítja, ki- egyengeti a rég volt gondokat. Serédi János Sok fórumon elhangzik a gazdaság megújulásának, a műszaki fejlesztésnek az igénye, mint a gazdasági, társadalmi célok elérését szolgáló olyan komplex tevékenység, amely az innováció valamennyi összetevőjét hivatott fokozni. A termelés a gazdálkodás megújulásának, a műszaki, haladásnak a segítője lehet az újítómozgalom, a dolgozók tudatos alkotó tevékenységének szervezett formája, segítheti a gazdálkodás hatékonyságának és versenyképességének növelését. Az újítómozgalmat a gazdálkodó szervezetek kötelesek szervezni és gondoskodni az újítások bevezetéséről és széles körű elterjesztéséről, az újítók erkölcsi és anyagi elismeréséről. n vállalati érdek ellentmondásossága A politikai és irányító szervezetek oldaláról tehát megjelenik az igény a dolgozók alkotókészségének fogadására, a szándék erkölcsi, anyagi elismerésére, de a gyakorlatban az újítómozgalom mutatói az országoshoz hasonlóan megyénkben is romlanak. Szűkül azoknak a gazdáíkodó szervezeteknek a száma, ahol ezzel intenzíven foglalkoznak, és a passzív vállalati magatartás nem eredményezhet aktív dolgozói magatartást. Azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, ahol aktív újítói tevékenység folyik, a gazdálkodás eredményének 5-10 százalékát az újítások révén érikel. A szabályozási, gazdálkodási lehetőségek közel azonosak, tehát kézenfekvő az a következtetés, hogy a mozgalom irányításának, szervezésének, hasznosításának gyakorlatában van a probléma. Nem akarom vitatni, hogy az okok között szerepe van a vállalati érdekeltség ellentmondásosságának, a gazdasági és társadalmi környezet hatásának, amely bizonyos tekintetben behatárolja a vállalati és egyéni érdekek érvényesülését, így talán nem ösztönöz kellően az újítói tevékenység szorgalmazására. Az innovációs láncban szerepet játszó emberek nem mind érdekeltek. A legaktívabb, legfelkészültebb emberek más forrásokból, külön munkákból gyorsabban és nagyobb jövedelemhez juthatnak. Nem akarok azonban most ezekkel a problémákkal foglalkozni, inkább azt szeretném bemutatni, hogy melyek azok a módszerek, amelyek eredményre vezettek, az objektív és szubjektív gátló tényezők ellenére. A jó újítási eredményeket felmutató gazdálkodó egységek példája bizonyítja, hogy az előzőekben jelzett ellentmondások feloldhatók a mozgalom irányítottságának javításával, a mozgósító módszerek széles skálájának alkalmazásával, az újítási ügyintézés gyorsításával, az újítók jobb erkölcsi, anyagi elismerésével ott. ahol az újítómunka szerves része a vállalati politikának, az egész innovációs folyamatnak, ahol a politikai, gazdasági mikroklíma támogató szemléletű. Ahol az újítási feladattervet minden dolgozóval ismertetik, de a többszörös újítókkal, a szocialista brigádokkal, műszakiakkal, esetenként a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsával külön is megtárgyalják. Hz újítókedv ébren tartása * Az újítókedv ébren tartása, az újítómozgalom eredményességeinek, problémáinak számba vétele és az érintettekkel való megbeszélése is sokat segít a mozgalom irányításában. Ezt a célt valósítják meg az újítási ankétok, amelyek vállalati, ágazati, illetve megyei szervezésben is igyekeznek előmozdítani az újítási mozgalmat, ahol a résztvevők tájékoztatást kaphatnak az újítómozgalom jogi és szervezési kérdéseiről is. Az újítók mozgósítását segítik a vállalatoknál, az iparágakban, illetve a megyében folyó újítási versenyek. Ezek a versenyek az előzetesen meghirdetett célokon keresztül a mozgalom irányítottságát segítik egyrészről, másrészről a kiemelkedő eredményeket felmutató újítókat, vállalati kollektívákat ismerik el erkölcsileg és anyagilag egyaránt. Ezekben a versenyekben több megyei vállalat ér el az iparági versenyekben tartósan kiemelkedő eredményt. Az alkotó fantáziát serkentő módszer az „ötletnap”. Ez a gyors, közvetlen értékelésen és jutalmazáson keresztül vonzó módon mozgósít a feladattervben nem szereplő, de a mindennapok gyakorlatában megjelenő problémák megoldására. Az ilyen ötletnapokon a jó ötletért adott ötszáztól ezer forintig terjedő jutalmon túl több esetben az ötlet újításkénti kezelésével is elismerik az újítót. Az újítóknak az újítási díjban megvalósuló anyagi elismerésén túl nagyon fontos áz erkölcsi megbecsülés, amely kifejezi a társadalom elismerését. Ennek egyik formája, amikor a fejlesztési elképzelések kialakításába, a technika, technológia telepítésébe bevonják a többszörös újítókat, akik ötleteikkel segíthetik a jobb megvalósítást, illetve a jobb tájékozottságon keresztül az újdonságok gyorsabb bevezetését. a környezettel való elfogadtatását. Itt az újító nem „nehéz” ember. Érdekvédelmi feladatok Az általánostól eltérő, de nagyon eredményes elismerési fonna, amikor az újítókat a munkáltató a különböző kiállításokra, vásárokra utaztatja, mert az újító ezzel elismerést kap, -de ezt bőven kifizeti az itt születő ötleteiből származó újításokból. Az újítók fontos elismerési formája az is, ha a munkahelyi kollektívával megismertetik és hangsúlyozzák az eredményekhez való hozzájárulásukat. Segítette az eredményes újítási tevékenységet az elbírálásban, hasznosításban részt vevők érdekeltségének megteremtése, amely azt jelenti, hogy a szakvéleményezőket, a gazdasági számításokat előkészítőket, a közreműködőket a munkával arányos elismerésben részesítik. így az újításokkal való munka nemcsak többletfeladatot, hanem többletjövedelmet is ad. A közhangulat formálásában, a mozgalmi jelleg erősítésében az érdekképviseleti szervek fontos szerepet tölthetnek be a gazdasági vezetéssel együttműködve. A legfontosabb feladat az, hogy növekedjék az újítómozgalomban részt vevők száma, az irányítottság. Az érdek- képviseleti szervek támogassák a jól bevált mozgósító módszerek alkalmazását, átvételét, az újítások elbírálásában megjelenő bürokratikus elemek megszüntetését. Kiemelt figyelmet szükséges fordítani a műszakiak fokozottabb bevonására, a moz- galomtól való távolmaradó- \ suk okainak megismerésére, és a feltárt okok megszüntetésére. Az érdekvédelmi feladatok körében igen fontos, hogy karolják fel az újítási ötletek felvetőit, segítsék az újítások megszületését és javítását, az újítók érdekvédelmét. Különösen fontos közreműködni egy olyan közhangulat kialakításában, amely az újítókat támogatja, segíti. Az elmúlt évek újítási adatai azt jelzik, hogy szükség van az újítómozgalomban rejlő lehetőségek jobb feltárására, kihasználására, és általa a gazdálkodás eredményeinek fokozására. Az elmúlt évben 2 ezer 289 újító 2 ezer 37 benyújtott újítással — amelyből 1138 hasznosult — 88 millió forint hasznos eredményt ért el, és ezért 5,1 millió forint újítási díjban részesült. Balázs János, az SZMT politikai főmunkatársa Jelentős importkiváltó újítást alkalmaznak a Békéscsabai Kötöttárugyár textilfestő gépein. Az eddig az NSZK-ból vásárolt hőcserélő berendezés immár saját kivitelezésben, hazai alapanyagokból készül Fotó: Fazekas László
