Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-25 / 252. szám

1986. október 25., szombat o IgHilUt-fiW Küldöttgyűlés a Teszövben Kihasználatlan lehetőségek (Folytatás az 1. oldalról) érvényesüljön a kollektív vezetés, tisztázódjék a fe­jekben, hogy a szövetség a tagüzemek összessége, és hogy a szövetség munkáját az elnökség irányítja. Az volt a kifejezett céljuk, hogy a szövetségek egyesülése után is korrekt, tisztességes döntések szülessenek, hogy a termelőmunkában, a szövet­kezetek és a szövetség kö­zött ne legyen széthúzás. Ez a törekvésük eredménnyel járt. Az MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottsága 19,86. július 9-i ülésén úgy minősí­tette a szövetség munkáját, hogy az eredményes volt, je­lentősen hozzájárult a me­gye gazdaságának fejlődésé­hez. Jól képviselte tagüze­meit és az egész szövetkeze­ti tagság érdekeit. Gondolatmenetének követ­kező része is a szövetségi munkával, kapcsolatos, ami­kor kijelenti és megállapít­ja. hogy az apparátusnak nagy része volt az elismerés kivívásában. Jól szolgálták a választott testületeket. tö- rekvőek voltak a határoza­tok végrehajtásában, a me­gye javára eredményesen bővítették a szövetség kap­csolatait megyén belül és az országos szervekkel. — Szövetkezeti mozgal­munk nagy adóssága — mondotta a továbbiakban —. hogy az integrációk fejlesz­tésében nem tudtunk átütő sikert elérni. A Békéscsabai Agráripari Egyesülés és a Dél-Békés Megyei Tesz-ek Egyesülése alkalmas szerve­zet arra, hogy a jelenleginél magasabb szinten szervezze a térségek tevékenységét, összetett probléma ez. Min­den bizonnyal a körülmé­nyek sem kedveznek, hiány­aik egy nagyobb anyagi in­dítóerő, de mondjuk meg őszintén, hiányzik a legfon­tosabb. az egységes akarat is. Ha előbbre akarunk lépni a gazdaságszervező munkában, a szövetségi munkában és az élet minden más területén, akkor a közös akarat és cse­lekvés fegyelmét magasabb szintre kell emelnünk. Ezt követően a kongresz- szusi irányelvek kerültek megvitatásra, Györfi Károly szövetségi titkár előterjesz­tésében. A szövetség titkára az írásban közreadott anyag­hoz , szóbeli kiegészítést is 1952-ben pedig Békéscsabára küldik az I. számú téglagyár élére. Közben tanul, képezi magát. Szorgalommal, oda­adó munkával tesz eleget a rábízott feladatnak. Az el­lenforradalom alatt elsők között szervezi meg a kar­hatalmat. 1957-ben kormány- biztos. Álljunk meg ennél a dá­tumnál! Erről az eseményről a sajtóban alig esett szó, noha helytállásának egyik bizonyítéka, s tanulságát a mai napig őrzi. Pergessük hát vissza az emlékezés film­jét! — 1957 januárjában még karhatalmista voltam itt, Békéscsabán, amikor a for­radalmi munkás-paraszt kormány kinevezett a Csil­laghegyi Téglagyárba kor- mánvbiztosnak. A gyárban sztrájkoltak. Nem akarták felvenni a munkát. A veze­tőket elzavarták. Felutaztam Budapestre, a feleségem nő-" véréhez, aki Kispesten la­kott. — Hogyan ment a Csillag- hegyi Téglagyárba? — Villamossal. — Gondolom, nem egyedül. — De -egyedül. Egy akta­táskával, melyben ott volt a kormánybiztosi kinevezésem. — Hogyan fogadták? — Ellenségesen. Éppen ülésezett a munkástanács. Kijelentették, nem ismerik el a kormányt, sem az én kormánybiztosi kinevezésem. — Mit csinált? — Tárgyaltam velük. Meg­mondtam, hogy csak az én fűzött, majd Fülöp Sándor bejelentette, hogy Hovorka Jánosné, a nőbizottság el­nöke és Ijadnyik Mihály, az ellenőrző bizottság el­nöke a küldöttgyűlésnek írásban állította össze a munkáról készített jelentését. Ezután Bagi János, a jelölő­bizottság elnöke a munka során szerzett főbb tapaszfa­latokat ismertette, Petényi Szilárd, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke pedig a küldöttek életkorának ala­kulásáról, felkészültségéről, az eredményes munkáért ka­pott kitüntetések számáról mondott nagy elismerést ki­váltó szavakat. A beszámolók feletti vitá­ban tizenketten szólaltak fel. Sótyi János, a Gyulai Mun­kácsy Tsz küldötte a felsőbb szervek bizalmát kérte a szövetkezeti ügyek üzemi in­tézéséhez. Buka Lajos, a Bi- harugrai Szabó Pál Tsz kül­dötte a térségben végzett meliorációs munkák hatását elemezte szövetkezetük gaz­dasági helyzetére. Kiláboltak a hullámvölgyből, de most újabb gondjaik vannak, esz­közállományuk leromlott, s az általuk képzett nyereség­ből szeretnék fejleszteni azokat. Dr. Debreczeni Gi­zella, a Gyomaendrődi Győ­zelem Tsz küldötte a jog- szabályzattengerrel kapcso­latban fejtette ki véleményét. Dr. Tóth József, az ÖKl ku­tatója az intézet jobbját nyújtotta a kutatásban elért eredmények gyakorlati al­kalmazásához. Dr. Csorna Antal, a Gyomaendrődi Vi­harsarok Halászati Szövetke­zet küldötte a piac és a ter­melés kapcsolatának üzemi tapasztalatait elemezte. Csa­tári Béla, a szövetkezeti és a szövetségi munka eredmé­nyeiért a megyei pártbizott­ság köszönetét tolmácsolta. Nagy Imre, a Köröstarcsai Petőfi Tsz küldötte a mű­szaki fejlesztés és fejlődés gondjairól beszélt. Dr. Eleki János felszólalásában érté­kelte a közgyűlés elé ter­jesztett anyagokat. Megálla­pította többek között, hogy az V. kongresszus irányel­veiről készült Békés megyei állásfoglalás két kongresszus főzött is bőven adna mun­kát. Ezért azt javasolta, a szövetség súlyozza, rangso­rolja állásfoglalásait, és ezek így kerüljenek a TOT tes­tületéi elé. Bozó József, az Űjkígyósi Aranykalász Tsz aláírásom ellenében lehet bért fizetni. Ugyanakkor fel­ajánlottam egy 25 százalé­kos bérfejlesztést. Aki fel­vette a munkát, annak tel­jesítmény után azonnal fi­zettem. — Milyen volt a csillag- hegyi munkástanács összeté­tele? — Voltak közöttük szélső­séges elemek, kezdetben ők voltak a hangadók, de akad­tak becsületes munkás em­berek is, sőt párttagok is. A munkások sérelme elsősor­ban a megélhetési gondok­ból fakadt. — Mi volt a legnehezebb feladat? — Mint említettem, én ko­rábban a Kőbányai Kerá­miagyárban dolgoztam. A csillaghegyi gyár nincs messze. Ismerték munkás­múltamat, tudták, ki vagyok. Ám újra meg kellett nyerni az embereket, vissza kellett adni a bizalmat. Lassan mellém álltak. Felvették a munkát. Másfél hónap múl­va a gyár már a korábbi szintű eredményt produkálta. Hogy mi volt a legnehe­zebb? — ismétli meg a kér­désemet. — Talán az az út, amit egyedül tettem meg a gyárba. Ezért igyekeztem minél több embert magam mögé állítani. Mikor 1957 szeptemberében kineveztek Békéscsabára igazgatónak, akkor sem feledkeztem meg erről a tanulságról. Ha egy ember -mond valamit, oda kell figyelni, ^ha többen mondják, cselekedni kell. Egy igazgató nemcsak gazda­küldötte a termelés emberi tényezőinek jelentőségére, fontosságára hívta fel a fi­gyelmet. Kiss Lajos, a Gyu­lai Húskombinát vezérigaz­gató-helyettese további jó együttműködést kért a szö­vetkezetektől és a szövetség­től. Papp Károly körösladá- nyi küldött a szövetkezetben termelt nyereség felosztásá­hoz nagyobb üzemi érdekelt­séget sürgetett. Nagy várakozás előzte meg Váncsa Jenő miniszter fel­szólalását. Nehezítő és eny­hítő körülmények játszottak közre az 1986. évi feladata­ink jó teljesítésében — mondta többek között. Az aszály, amely immár negye­dik éve sújtja ezt a megyét, ez évben az egész országra kiterjedt. Ennek ellensúlyo­zására az országban, de kü­lönösen Békésben számos üzemi intézkedés történt. El­ismeréssel szólt a megye szövetkezeteinek gabonater­mesztési sikereiről, s arról, hogy a szigorú szabályozást ebben az évben több intéz­kedéssel igyekeztek oldani, aminek a hatása a jövő évi termelés alapjainak megte­remtésén már látható. Nö­vendék sertésből 700 ezerrel több van az országban, mint egy évvel korábban. A te­nyészállat-kihelyezési akció tehát jónak bizonyult, de di­csérni kell azokat az intéz­kedéseket is, melyek a nagyüzemi termelés ösztön­zésére születtek. Ilyen volt többek között: azokat a nagyüzemeket, melyek a ser­téstenyésztés fejlesztésére vállalkoztak, mentesítették a felhalmozási adó fizetésétől. Ezt követően a miniszter részletesen beszélt arról, hogy a szabályozók javító hatására lehet számítani a jövő évi termelés során. A küldöttközgyűlést pedig úgy értékelte, hogy őszinte, kri­tikus, cselekvésre mozgósító volt. Ezután a küldöttgyűlés megválasztotta a szövetség testületi szerveit: 19 tagú el­nökséget, 7 tagú ellenőrző bizottságot és 8 TOT-tagot. A termelőszövetkezetek V. kongresszusán megyénkből 49 küldött vesz részt. A ta­nácskozás vitaösszefoglalóval és különböző határozatok meghozatalával ért véget. A szövetség elnöke ismét Ko­vács János lett, titkára pe­dig Győrfi Károly. Dupsl Károly sági vezető, politikai felada­tai is vannak. Mikor a vál­lalatunk a tröszthöz tartozott, volt olyan felső vezetőm, aki azt mondta, nagy „sleppel” dolgozom. Ugyanis arra tö­rekedtem, hogy a döntések­be minél több embert von­jak be. Vallom a mai napig, egy vezetőnek arra kell tö­rekednie, hogy a többség mögötte álljon. A téglaipar nagyarányú fejlesztése a ’60-as években kezdődött. Ojabb és újabb feladatok követték egymást. Korszerűsítések, beruházá­sok. Több százmillió forint értékben. A Békéscsabai Téglagyárból Békés Megyei Téglagyár lett. Majd ide csa­tolták a Csongrád megyei gyárakat is, s végül a 24 gyá­rat tömörítő Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vál­lalattá vált. — A feleségem a meg­mondhatója, hány álmatlan éjszakám volt. Sokszor a na­pi munka után éjszaka is bementem a gyárba. Beszél­gettem a munkásokkal. Ezek a beszélgetések mindig erő­vel töltöttek el. Szó szót követ. Beszél a beruházásokkal járó nehéz­ségekről, a sikerekről, a ki­tüntetésekről, meg arról is, hogy egy lexikonban is sze­repel a neve. A nap délután­ba hajol. Lomha fénye ott matat az asztalon, lágy, pu­ha színnel bearanyozza a szőlőszemeket. Olyan, mint az emlékezés. Elsimítja, ki- egyengeti a rég volt gondo­kat. Serédi János Sok fórumon elhangzik a gazdaság megújulásának, a műszaki fejlesztésnek az igé­nye, mint a gazdasági, tár­sadalmi célok elérését szol­gáló olyan komplex tevé­kenység, amely az innováció valamennyi összetevőjét hi­vatott fokozni. A termelés a gazdálkodás megújulásának, a műszaki, haladásnak a segítője lehet az újítómozgalom, a dolgo­zók tudatos alkotó tevékeny­ségének szervezett formája, segítheti a gazdálkodás ha­tékonyságának és versenyké­pességének növelését. Az újítómozgalmat a gazdálkodó szervezetek kötelesek szer­vezni és gondoskodni az újí­tások bevezetéséről és szé­les körű elterjesztéséről, az újítók erkölcsi és anyagi el­ismeréséről. n vállalati érdek ellentmondásossága A politikai és irányító szervezetek oldaláról tehát megjelenik az igény a dol­gozók alkotókészségének fo­gadására, a szándék erkölcsi, anyagi elismerésére, de a gyakorlatban az újítómozga­lom mutatói az országoshoz hasonlóan megyénkben is romlanak. Szűkül azoknak a gazdáíkodó szervezeteknek a száma, ahol ezzel intenzíven foglalkoznak, és a passzív vállalati magatartás nem eredményezhet aktív dolgo­zói magatartást. Azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, ahol aktív újítói tevékeny­ség folyik, a gazdálkodás eredményének 5-10 százalé­kát az újítások révén érikel. A szabályozási, gazdálko­dási lehetőségek közel azo­nosak, tehát kézenfekvő az a következtetés, hogy a moz­galom irányításának, szerve­zésének, hasznosításának gyakorlatában van a problé­ma. Nem akarom vitatni, hogy az okok között szerepe van a vállalati érdekeltség ellentmondásosságának, a gazdasági és társadalmi kör­nyezet hatásának, amely bi­zonyos tekintetben behatá­rolja a vállalati és egyéni ér­dekek érvényesülését, így talán nem ösztönöz kellően az újítói tevékenység szor­galmazására. Az innovációs láncban szerepet játszó em­berek nem mind érdekeltek. A legaktívabb, legfelkészül­tebb emberek más források­ból, külön munkákból gyor­sabban és nagyobb jövede­lemhez juthatnak. Nem aka­rok azonban most ezekkel a problémákkal foglalkozni, inkább azt szeretném bemu­tatni, hogy melyek azok a módszerek, amelyek ered­ményre vezettek, az objek­tív és szubjektív gátló ténye­zők ellenére. A jó újítási eredményeket felmutató gaz­dálkodó egységek példája bi­zonyítja, hogy az előzőekben jelzett ellentmondások fel­oldhatók a mozgalom irányí­tottságának javításával, a mozgósító módszerek széles skálájának alkalmazásával, az újítási ügyintézés gyorsí­tásával, az újítók jobb er­kölcsi, anyagi elismerésével ott. ahol az újítómunka szer­ves része a vállalati politi­kának, az egész innovációs folyamatnak, ahol a politikai, gazdasági mikroklíma támo­gató szemléletű. Ahol az újí­tási feladattervet minden dolgozóval ismertetik, de a többszörös újítókkal, a szo­cialista brigádokkal, műsza­kiakkal, esetenként a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsával külön is megtár­gyalják. Hz újítókedv ébren tartása * Az újítókedv ébren tartá­sa, az újítómozgalom ered­ményességeinek, problémái­nak számba vétele és az érintettekkel való megbeszé­lése is sokat segít a mozga­lom irányításában. Ezt a célt valósítják meg az újítá­si ankétok, amelyek vállala­ti, ágazati, illetve megyei szervezésben is igyekeznek előmozdítani az újítási moz­galmat, ahol a résztvevők tájékoztatást kaphatnak az újítómozgalom jogi és szer­vezési kérdéseiről is. Az újí­tók mozgósítását segítik a vállalatoknál, az iparágak­ban, illetve a megyében fo­lyó újítási versenyek. Ezek a versenyek az előzetesen meg­hirdetett célokon keresztül a mozgalom irányítottságát se­gítik egyrészről, másrészről a kiemelkedő eredményeket felmutató újítókat, vállalati kollektívákat ismerik el er­kölcsileg és anyagilag egy­aránt. Ezekben a versenyek­ben több megyei vállalat ér el az iparági versenyekben tartósan kiemelkedő ered­ményt. Az alkotó fantáziát serken­tő módszer az „ötletnap”. Ez a gyors, közvetlen értékelé­sen és jutalmazáson keresz­tül vonzó módon mozgósít a feladattervben nem szereplő, de a mindennapok gyakorla­tában megjelenő problémák megoldására. Az ilyen öt­letnapokon a jó ötletért adott ötszáztól ezer forintig terje­dő jutalmon túl több eset­ben az ötlet újításkénti ke­zelésével is elismerik az újí­tót. Az újítóknak az újítási díjban megvalósuló anyagi elismerésén túl nagyon fon­tos áz erkölcsi megbecsülés, amely kifejezi a társadalom elismerését. Ennek egyik for­mája, amikor a fejlesztési elképzelések kialakításába, a technika, technológia telepí­tésébe bevonják a többszörös újítókat, akik ötleteikkel se­gíthetik a jobb megvalósí­tást, illetve a jobb tájéko­zottságon keresztül az új­donságok gyorsabb bevezeté­sét. a környezettel való elfo­gadtatását. Itt az újító nem „nehéz” ember. Érdekvédelmi feladatok Az általánostól eltérő, de nagyon eredményes elisme­rési fonna, amikor az újító­kat a munkáltató a különbö­ző kiállításokra, vásárokra utaztatja, mert az újító ez­zel elismerést kap, -de ezt bőven kifizeti az itt születő ötleteiből származó újítások­ból. Az újítók fontos elisme­rési formája az is, ha a munkahelyi kollektívával megismertetik és hangsúlyoz­zák az eredményekhez való hozzájárulásukat. Segítette az eredményes újítási tevé­kenységet az elbírálásban, hasznosításban részt vevők érdekeltségének megteremté­se, amely azt jelenti, hogy a szakvéleményezőket, a gaz­dasági számításokat előké­szítőket, a közreműködőket a munkával arányos elisme­résben részesítik. így az újí­tásokkal való munka nem­csak többletfeladatot, hanem többletjövedelmet is ad. A közhangulat formálásá­ban, a mozgalmi jelleg erő­sítésében az érdekképvisele­ti szervek fontos szerepet tölthetnek be a gazdasági ve­zetéssel együttműködve. A legfontosabb feladat az, hogy növekedjék az újítómozga­lomban részt vevők száma, az irányítottság. Az érdek- képviseleti szervek támogas­sák a jól bevált mozgósító módszerek alkalmazását, át­vételét, az újítások elbírálá­sában megjelenő bürokrati­kus elemek megszüntetését. Kiemelt figyelmet szükséges fordítani a műszakiak foko­zottabb bevonására, a moz- galomtól való távolmaradó- \ suk okainak megismerésére, és a feltárt okok megszün­tetésére. Az érdekvédelmi feladatok körében igen fontos, hogy karolják fel az újítási ötle­tek felvetőit, segítsék az újítások megszületését és ja­vítását, az újítók érdekvé­delmét. Különösen fontos közreműködni egy olyan köz­hangulat kialakításában, amely az újítókat támogat­ja, segíti. Az elmúlt évek újítási adatai azt jelzik, hogy szük­ség van az újítómozgalom­ban rejlő lehetőségek jobb feltárására, kihasználására, és általa a gazdálkodás ered­ményeinek fokozására. Az elmúlt évben 2 ezer 289 újí­tó 2 ezer 37 benyújtott újí­tással — amelyből 1138 hasz­nosult — 88 millió forint hasznos eredményt ért el, és ezért 5,1 millió forint újítá­si díjban részesült. Balázs János, az SZMT politikai főmunkatársa Jelentős importkiváltó újítást alkalmaznak a Békéscsabai Kötöttárugyár textilfestő gépein. Az eddig az NSZK-ból vásárolt hőcserélő berendezés immár saját kivitelezésben, hazai alapanyagokból készül Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents