Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-03 / 233. szám

1986. október 3., péntek Körkérdés: Televízió az iskolákban Eltelt egy hónap a tanév­ből. megkezdődött a komoly munka az iskolákban. A tanulással eltöltött órákat színesebbé, élvezetesebbé te­heti egy-egy tananyaghoz kapcsolódó tv-műsor. A Ma­gyar Televízió egészen új kezdeményezésként video­kazettára rögzített iskolate­levíziós adásokat is árusít. A megye néhány iskolájá­ban arról érdeklődtünk, va­jon mennyire használták ki eddig a televízió napi mű­sorai által kínált lehetősé­geket, illetve milyen terve­ik vannak a videózással? A sarkadi Ady Endre Gimnázium és Postaforgal­mi Szakközépiskolában az utóbbi időben sikerült ki­építeni az iskolai „mikro- láncot”. Minden terembe el­helyeztek egy tv-készüléket. és az irányítás diszpécser- központban folyik. Amíg nem rendelkeztek ezzel a korszerű felszerelés­sel, itt sem tudták beiktat­ni az adásokat a tanmenet­be; viszont folyamatosa» rögzítették azokat. Az isko­la pedagógusai örömmel vették, hogy ezután megvá­sárolhatók lesznek az isko­latelevízió műsorai, ezzel bővíthetik a tanítási mód­szereket. Leghasznosabbnak a bio­lógia, kéVnia és osztályfőnö­ki órák felvételeit tartják, de a földrajzadás segítségé­vel például a világ bármely részére elkalauzolhatják a diákokat. Igen nagy segítsé­get nyújt a tv a vizuális és elméleti tudás összekapcso­lásában is. A gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban még nem haladnak ilyen ütemben a televíziózás alkalmazásával. A tantárgyfelosztás ési a ke­vés idő sajnos nem teszi le­hetővé. hogy minden tan­anyaghoz kapcsolódó adást megnézzenek a tanulók. A tárgyi feltételek sem adot­tak, hiszen az iskolai tv-ké- szüléket inkább a számító- gépezéshez használják. A délelőtti tévézés megva­lósíthatatlan, akadálya a tanórák fokozott védelme. A gimnázium még nem rendelkezik videoberende- zéssel, de a TIT segítségé­vei kazettára rögzítik az ér­dekesebb műsorokat. Ezeket később megnézhetik a diá­kok szaktanáraik irányítá­sával. A Szarvasi 2. Számú Álta­lános Iskolában fél nyolckor kezdődik a tanítás, így nem tudnak-a délelőtti televíziós adásokhoz igazodni. Megol­dást itt is főként a video­kazettáról történő vetítés je­lent, amit a napköziben és a tanulószobákban haszno­sítanak. Az iskola sajnos nem tud minden terembe tv-készüléket elhelyezni, de a meglévőkön a jövő félév­től rendszeresen közvetítik felvételről az iskolatelevízi­ós adásokat. Kétsopronyban az általá­nos iskolában alsósokkal foglalkozó tanítónő elmond­ta. hogy a gyerekek élve­zettel nézik az olyan iskola- televíziós műsorokat, mely tananyagjukhoz kapcsolódik. Magyarból például megele­venednek előttük az olvas­mányokból már ismert sze­replők, környezetismeretből az erdő kerül a képernyőre, és a nagyvárosi közlekedést is könnyebb „látva” megér­teni. Nagyon szeretik a kicsik ezeket a szemléletes, játéko­san tanító műsorokat. A szlovák nyelvet is tanuló diákoknak nagyon hasznos lenne — az orosz mintájára — egy televíziós nyelvlecke­sorozat is. A fentiekből — úgy gon­dolom — kiderül, hogy mind az általános, mind a közép­iskolák pedagógusai számá­ra hasznos segítséget nyújt a televízió, s — ahol erre lehetőség van — igen jól épül be a tanítás mene­tébe. (gajdács) Országos fűtéstechnikai szeminárium Gyulán Napjainkban sokat emle­getett és időszerű energia- gazdálkodásról, az energia-, főleg a gázfelhasználás haté­konyságának növeléséről, a takarékos fűtésről tanács­koztak két napon át Gyulán, a fűtéstechnikai szakembe­rekből, tervezőkből, gyár­tókból és kutatókból álló szakemberek. A Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat közösen az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület Békés me­gyei csoportjával Köröstherm ’86 elnevezéssel rendezték meg a szemináriumot. Az ország minden részéből ér­kezett, közel 200 résztvevőt a SZOT-gyógyüdülőben szer­dán délelőtt Erdei Rezső, az ETE Békés megyei csoport­jának elnöke köszöntötte, majd dr. Moskovits Sándor, a Körös Kazángyártó Válla­lat igazgatója tartott meg­nyitó beszédet a szeminári­um feladatairól, a rendez­vény célkitűzéseiről. Megtud­tuk, hogy legfontosabb té­máik: a VII. ötéves terv energiagazdálkodási és ezzel kapcsolatos kutatási célkitű­zések megismerése, a föld- gázellátás bővítése, a biobri- kettgyártás és a szénellátás lehetőségeinek megismerése. A résztvevőket tájékoztatták a vállalatnál folyó fejleszté­si munkáról és a Körös-ka­zánok üzemelési tapasztala­tairól. Megvitatták az ener­giatakarékos fűtési rendsze­rek kérdését is, majd az igazgató bemutatta a békés­csabai vállalatot, amely or­szágosan ismert és elismert. A két napon át csaknem húsz előadás hangzott el az ágazat legjelesebb szakem­bereitől. A szeminárium teg­nap, csütörtökön a kora dél­utáni órákban konzultációval fejeződött be. A résztvevők elismeréssel szóltak a Békés megyeiek kezdeményezésé­ről. A rendezők elhatározták, hogy hasonló szemináriu­mot kétévenként rendeznek Gyulán. ß Q Balszerencsésen kezdődött a breznói Jan Chalupka amatőr színház Békés me­gyei vendégjátéka. A teher­autó körül támadt malőr miatt az együttes október el­sejei békéscsabai délutáni előadása elmaradt. A szín­játszók már itt voltak, így -alaposabban megismerked­hettünk a társulattal. Mindenféle korú emberek; a mi gondolkodásunkkal úgy vélhetnénk, hogy eljöt­tek a színjátszók szülei is. De nem. többségben vannak a harminc-negyvenesek; va­lamennyien játszanak — családi alapon is. Három­négy tagú családok vannak a társulatban, teljes lét­számmal. (Okos gyakorlat a viták elkerülésére.) A hatvankét éves múlt­tal rendelkező amatőr szín­ház komoly támogatást kap egy breznói gépgyártól. Sok mindenből úgy tűnik, mint­ha kissé nagyobb presztízse lenne arrafelé az amatőr színjátszásnak, mint nálunk. De más a természete is. Ná­luk nem annyira a vezető, a rendező személye, hatása, energiája a meghatározó, mint a hazai színpadok leg­többjénél. A breznóiak mű­vészeti irányító nélkül is összetartanak. Orvosok, mérnökök, de gyári munká­sok is; a legkülönbözőbb foglalkozásúak dolgoznak együtt, jó légkörben. A negyvenöt tagú társulatból, mint mondják tréfásan, csak az marad ki, aki meghal. Minden darabjukhoz másik, többnyire hivatásos rende­zőt hívnak. Ezúttal az újvi­déki Luboslav Majera szemé­lyére esett a választás. Egy szlovák nyelvű, bácskai te­lepülésen él, Pozsonyban ta­nult, tehát közelről ismeri a szlovák kultúrát. Jozef Gregor Tajovsky Bűn (Hriech) című darabját egy hónapig tanulták. Ez­alatt naponta egy-másfél órát próbáltak — a hétvégi napokon is! * * * Esite hét óra. Minden a helyén végre. Újra a „Ba­lassi” frissen festett-lakko- zott. megerősített emeleti nagytermében vagyunk! A csabaiak kissé megilletődve lépnek be a megszépült he­lyiségbe. Arénaszerűen, négy oldalról szemben kialakított nézőtérre tessékelnek. El­maradhatatlan, bár nem a játékhoz illő elektronikus zenei effektusokkal és né­hány mozdulatszimbólum­mal indul az előadás. Aztán végig valami különös foj- tottsággal látjuk megjelenni a szerelmi-házassági törté­net két stációját. Mintha le­lassították volna a lejátszott filmet. Ettől némileg költői hatása lehetne az egyébként Fotó: Kovács Erzsébet nem túl magasröptű törté­netnek. Igen ám! De az aré­naszínpadnak merően ellent­mond ez a merev, statikus játékmód, ahogyan a brez­nóiak azt elképzelték. Az aréna állandó forgást, sok­irányú térszervezést és já­tékot követel. Jelentésteljes pillantások, gesztusok ma­radnak fél nézőterek előtt takarásban, háttal. Viszont, mindenkinek jut szembeva­kító reflektorfény, ami szin­tén a rendező számlájára írandó hiba. Eredeti ötlet volt ugyanakkor a nézőtér­re szétszórtan ültetett kórus. A hűtlenségről, féltékeny­ségről. bűntudatról szóló egyfelvonásos nyilván nem tartozik, a szlovák dráma klasszikusának legértékesebb alkotásai közé. A breznói színjátszókat viszont őszinte elismerés és tisztelet illeti a közös ügyszeretetért, hitü­kért és az elmélyült színé­szi munkáért. Komoly érték az előadás külsőségeinek néprajzi hitelessége. Kár, hogy nem irányítja egységes rendezői szemlélet a breznóiak munkáját. Va­lószínűen ennek köszönhe­tően csúsznak be a stílusta- lanságok, és ezért van, hogy a színészi játék befelé válik intenzívvé és nem kifelé, az immár nagyon közel ülő né­zők felé. (pleskonics) Szlovák színjátszók Békésben Milyen ember Fáber lános? „A becsületemért...” Amikor Fáber János azon a hét évvel ezelőtti napon fele­séget a szomszédjával kettesben találta lakásán, gyanúsítga- tásaival elindított egy olyan láncreakciót, ami azóta is meg­keseríti mindennapjait. Az 1962-ben megkötött házasságról úgy hírlett, hogy töké­letes, ha lehet egy házasságban tökéletességről beszélni. Min­denesetre a szomszédok és rokonok nem tudtak arról, hogy a házaspár között viharos veszekedések zajlottak volna, ad­dig a bizonyos napig, amíg a férj szerint csókolózott az asz- szony meg a szomszéd, a feleség tagadott, s elviselhetetlen­nek tartotta Fáber féltékenységét. így a 19 évvel fiatalabb feleség úgy döntött, hogy kilép a házasság kötelékéből, és egyedül, párja nélkül folytatja az életútját. A kettejük között folyó válóper nem zajlott csende­sebben, mint sok más embe­ré. A zajszint emeléséhez akadt egy-két „jóindulatú” tanúvallomás is. A válópert a felperes feleség azzal az indokkal indította, hogy Fá­ber János italozó, durva, go­romba és féltékeny, ezért vele az életközösséget meg­szakítja. Persze nem volt ez eny- nyire egyszerű. Tudjuk, hogy az élet bonyolult, pláne, ha bonyolítják is körülöttünk. Akadtak tanúk, akik a bíró­ságon büntetőjogi felelős­séggel azt vallották, hogy Fáber valóban részeges. Ezek között volt a község vb-lit- kára is. Szó, ami szó, az ese­mények elején rámondták Fáberre, hogy iszákos. S ha egyszer -ezt a bélyeget rásü­tik valakire, ember legyen a talpán, aki azt eltünteti. Évek teltek el a válóper megindítása óta, de az ügy­nek azóta sincs vége. Fáber hét éve küzd az igazságáért. Először csak azért hadako­zott, hogy ne semmizzék ki. Aztán azért, hogy a gyer­mekét láthassa. A kislányt, akit imádott, dédelgetett, óvodába kísért, reggelijét ké- szítgette, s akiért már évek óta az átlagosnál magasabb tartásdíjat fizet. Aztán min­dent elvettek tőle, és em­bertelen körülmények közé sodorták. Amikor rájött, hogy szélmalomharcot vív, döbbent meg igazán, hogy mások hamis tanúskodása miatt elvesztette legféltet­tebb és utolsó kincsét; a be­csületét is. A rádöbbenés óta azon rá­gódik, hogy a becsületét ho­gyan. mi módon szerezhetné vissza... így lett e sorok írója Fá­ber János életének ismerője — mint már annyian, akik­ben reménykedett, akiktől segítséget kért, várt, hogy a községben ismét emelt fővel járhasson. — A becsületemért küz­dők — mondta és beleka­paszkodott ebbe a mondat­ba. Halomnyi beadványt, bí­rósági határozatot, ítéletet és végzést, ügyvédi felszólítást, környezettanulmányt és munkahelyi véleményt néz­tem át. Az volt az érzésem; az ügyben eljárók sorozatos hibákat követtek el, s bi­zony az iszákos emberrel még a jog is másként bá­nik. Miután a történet körvo­nalai kirajzolódtak, a hely­színen sok-sok község­belit kérdeztem meg; milyen ember Fáber János? Először az orvosát keres­tem meg. Alkoholista-e ez az ember? Látták-e része­gen ? Rászorult-e ittasság miatti kezelésre? A válasz egyértelmű volt. Senki, soha részegen nem látta. Maxi­mum arra akadt ember, aki tanúsította, látta, amint egy kisfröccsöt lehajtott. Ennyi. Megkerestem a vb-titkárt. aki — többek között — bí­róságon tanúsította Fáber iszákosságát. Szerettem vol­na megtudni, mi indokolta vallomását. — így informáltak — vá­laszolta. Tovább fagattam. — Tehát ön nem látta Fá- bert dülöngélni, netán az árokban feküdni? — Nem. Az informátorom a volt munkahelyi vezető, N. J. mondta el. hogy fe­gyelmit is adott Fábernek, sőt, hazazavarta, mert itta­san jelent meg a munka­helyén. A volt párttitkár, aki mellesleg rokona is, tá­jékoztatott, hogy ő is látta nem egyszer részegen. Ha ez elég, hogy a bíró­ságon megtegyük a vallo­mást? Hát akkor járjunk a végére! Telefonon talán utolérhetjük valamelyiket. Mondjuk N. J.-t. aki a mun­kahelyi felettese volt F. J.- nek. A már fentebb felsorolt kérdéseket tettem fel és N. J. mindenre nemmel felelt. Nem látta részegen, nem adott fegyelmit, és nem is nyilatkozta ezt a vb-titkár- nak sem. Érthetetlen! A vb-titkár- nak végképp az, miért nem erősítik meg állításában! A másik informátort laká­sán találom. A kérdések ugyanazok, a válaszok szin­tén. Nem, Fáber nem volt részeges, goromba. Nagy né­ha ugyan megivott egy fröccsöt? de ki nem? Ki nem? Ez az én kérdé­sem is. Mégis az iszákosságot rót­ták fel bűnéül! Ezért került hátrányos helyzetbe. A Köjál felügyelőjének véleménye szerint F. J. je­lenlegi lakásának levegője dohos, párás, a ház tetőszer, kezete rogyadozó. Körülmé­nyei egészségügyi szempont­ból kifogásolhatók. Az egyik környezettanul­mányból az derült ki, hogy: „F. J. a községben köztisz­teletben álló személy, igen sok társadalmi munkát vé­gez. segít a hozzáforduló­kon. Meghallgatva a párt- bizottság vezetőit, a tsz párt- szervezetének vezetőit, a társadalmi szervek vezetőit. egyértelműen megállapítha­tó, hogy F. J. becsületes tag­ja társadalmunknak...” íme egy vélemény, amit hivatalos személyek bocsá­tottak az ügyészség, bíróság rendelkezésére. A döntések­ből nem derült ki, hogy va­lahol' is figyelembe vették volna. A volt feleség pedig ab­ban a házban lakik, amit Fáber saját két kezével épí­tett fel. Abban a házban, amit 350 ezer forintra érté­keltek, holott 450 ezerért ve­vő akadt rá. A feleség kifi­zette a 175 ezer forintot, és elérte, hogy férje az utcára kerüljön. A szomszédok még most is emlékeznek arra a napra, amikor egy élet be­csületes munkájával meg­szerzett vagyonnak csak tö­redékét dobálták ki F. J. házából, akinek akkor még nem volt hova mennie... A kevéske pénzből, amit ka­pott, csak egy lerobbant, rogyadozó házra telt. Voltam ott. A körülmények valóban elszomorítóak. És akik ide­juttatták Fábert, emelt fő­vel járnak-kelnek. Pedig a bíróságon elmondott véle­ményük egy ember életét tette tönkre — visszavonha­tatlanul. S ez az ember to­vábbra sem alkoholista ... a fentiek ellenére sem az! Béla Vali Egy pillanat az előadásból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents