Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-24 / 251. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1986. OKTÓBER 24., PÉNTEK Ara: 1,8« forint XLL ÉVFOLYAM, 251. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka Csütörtökön 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. (Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke betegsége miatt nem vesz részt az őszi ülésszak munkájában.) Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az őszi ülésszakot. A törvényhozó testület tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az Országgyűlés június 26-án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. A képviselők ezuán döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: Q A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, 1952. évi IV. törvény módosftásával foglalkozó törvényjavaslat tárgyalása. Q Beszámoló a posta munkájáról, fejlesztésének lehetőségeiről. Ezután — az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően — dr. Markója Imre igazságügyminiszter emelkedett szólásra. a fiatalkorúak bűnözésének statisztikája. E. statisztika szerint a gyermekek 15 százaléka nevelkedik egyszülős családban, illetőleg szülők nélkül. Közülük kerül ki — arányukat két és félszer meghaladóan — a fiatalkorú bűnözők 43 százaléka. Az évente állami gondozásba kerülő, mintegy 4800 gyerek közül csak 1800 való olyan családból, ahol a szülők együtt élnek. Törvényünknek — P közakaratot is kifejezve — a házasság szilárdságának és tartósságának követelményéből kell kiindulnia, ezt kell szabályaival elősegítenie. A házasságok sikerének. tartósságának alapvető feltétele a helyes párválasztás. Ebben azonban a jog nem befolyásolhatja a férfiakat és nőket. Csupán annyit tehet, hogy az éretlen házasságkötési elhatározások elé korlátot állít a házasságkötési korhatár javaslat szerinti 18 évre való felemelésével. A válásra vonatkozó jogi szabályok módosításánál is az a kiindulási pont: a válás feltételeinek bizonyos fokú megszigorításával, a keresetek gyakoribb elutasításával sem érhető el az, hogy a za“ tonyra futott kapcsolatból is házasság váljon a jogi kötelék fenntartásával. Végezetül a miniszter olyan résztémákról beszélt, amelyek a törvényjavaslat előkészítésének menetében a legtöbb vitát váltották ki. A házasságkötési korhatárnak a nők esetében is 18 évre felemeléséről egyebek között azt mondta: a javasolt új szabályozónak itt az a célja, hogy akadályozza meg az éretlen fejjel, jóformán gyermekkorban kötött házasságokat. Az elváltak helyzetének, egyben a gyermekeik sorsának, nevelke- dési feltételeinek javítása a célja — mondta — a javaslat azon szabályainak, melyek a gyermeküktől válás folytán különélő szülők jogkörét szélesítik. A kiskorúakról való állami gondoskodásnak a korábbinál differenciáltabb rendszerét építi ki a javaslat, s a gyermek érdekéhez és a szülői felelősséghez igazodó, többlépcsős rendszert vezet be. (A kiskorúakról való állami gondoskodás teljes rendszerét, működési szabályait további mggas szintű jogszabályok rendezik majd.) — A tartásdíjról és a házastársi volt közös lakás használatáról szóló új szabályozással az elvált házasok — és gyermekeik — helyzetének méltányosabb rendezése a cél — hangsúlyozta Markója Imre. — A gyermektartásdíjról — folytatta — a gyermek tényleges szükségleteit, mindkét (Folytatás a 3. oldalon) zasság esetén szívesen vállalna még gyermeket. Az elvált nők nagyobb fele azonban nem köt újabb házasságot. így a családok 13 százaléka egyszülős család, s ezekben a gyermekek 15 százaléka nevelkedik. A továbbiakban a miniszter a családbomlások társadalmi következményeiről szólt. Egyebek közt elmondta: — A születések számának kedvezőtlen alakulásában a válások magas száma is közrehat. Nemcsak azzal, hogy a fiatal elvált nőik újraháza- sodásának elmaradása következtében több tízezres nagyságrendben maradnak el születések, hanem azzal is, hogy a családtervezésnél szerepet játszik a válás eshetőségének kockázata, amely a többgyermekeseket hátrányosabb helyzetbe hozza. Vitathatatlan, hogy a születések számának kívánatos növekedéséhez — az egyéb feltételek mellett — a házasság szilárdságára, tekintélyének növekedésére, az iránta való nagyobb bizalomra is szükség van. A házasság szilárdsága a gyermekek eredmény és felnevelésének is a legbiztonságosabb feltétele. Természetesen a túlzó általánosításoktól is óvakodnunk kell. Nem szabad azt állítani — mert nem így yan —, hogy minden kétszülős család kiválóan neveli a gyermekét, ezze] szemben az egyszülős családban, vagy szülő nélkül nevelkedő gyermekek mind veszélyeztetettek, helytelenül neveltek. Mindamellett gondolni kell a bírósági statisztika adataira. A gyermekek veszélyeztetettségének legdrámaibb mutatója — Családjogi törvényünk, az 1952. évi IV. törvény több mint harminc éve van hatályban — mondta a miniszter. — Alapvető elvei időtállónak, helyesnek bizonyultak. A módosítást a családi kapcsolatok további erősítése,, a gyermekek fokozottabb védelme, valamint a jelenleginél differenciáltabb, a társadalom igazságérzetét jobban kielégítő jogalkalmazási gyakorlat kialakítása teszi szükségessé. A családi otthon megteremtése, a tisztességes megélhetés, a gyermeknevelés, az idősebb generáció segítése azonban — az állam gondoskodása, növekvő erőfeszítései mellett is — fokozódó áldozatokkal jár a családok számára. Ezek a körülmények a családi életvitel, a családi munkamegosztás megszervezésében, a családi funkciók betöltésében bizonyos nehézségeket okoznak. Az, hogy a terhek az igények objektív szintjéhez képest egyenlőtlenül oszlanak meg, egyrészről a társadalom és a család, másrészről a családtagok között, megnehezíti a családtagok alkalmazkodását egymáshoz és a megszokott, hagyományos feltételektől eltérő körülményekhez, és konfliktusokat is kiválthat. Ezt, a részben negatív hatást csak fokozza a családi élettel kapcsolatos szemlélet megváltoziása, az értékrend elbizonytalanodása, amelynek következtében számos esetben kedvezőtlenül alakulnak a családok belső, erkölcsi-érzelmi kapcsolatai. A családot összetartó erőknek ez a meglazulása mindenekelőtt a válások magas számában nyilvánul meg, amely tíz év alatt, 1975-től 1985-ig ezer Iákosonként 2,2- ről 2,7-re emelkedett. A válással érintett kiskorúak száma is jelentős: az 1985-ben felbontott, mintegy 29 ezer házasság csaknem 30 ezer gyermek életére hatott ki. Ugyanakkor 1980 óta a házasságkötések száma 20 százalékkal csökkent, főleg az újraházasodások elmaradása következtében. Az elvált férfiak újraházasodása 1970 óta több mint felével, az elvált nőké pedig több mint egy- harmadával esett vissza. Az elváltak száma így évről évre nő, s 1985-re körülbelül félmillió lett. Köztük mintegy 120 ezer az olyan fiatal, 40 év alatti korban levő nő, akiknek többsége új háMarkója Imre expozéja Uj épületben az illetékhivatal Űj helyen, s végre az ügyfelek és az itt dolgozók számára is kulturált körülmények között látja el feladatát a Békés Megyei Illetékhivatal. Az intézmény Békéscsabán a Sallai utcából a Dózsa György út 2. szám alatti új épületbe költözött. Az intézmény új épületét október 23-án, tegnap délután avatták. A szerény ünnepségen Kovács Mihály, a megyei tanács vb pénzügyi osztályvezetője arról beszélt. hogy a hivatal most már megfelelő körülmények között, jobb feltételek mellett folytathatja munkáját. Jelen volt az átadáson Gyulavári Pál, Békés megye tanácselnöke és Araczki János, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Araczki János köszöntötte a kollektívát és a megyei tanács nevében egy festményt adott át dr. Vidó István hivatalvezetőnek. Fotó: Szőke Margit Kormányszintű kutatásokra üsszpontosftja erűit a szarvasi ÖKI Tegnap, október 23-án, a Szarvasi Öntözési Kutató- intézetben projektmegbeszélést tartottak abból az alkalomból, hogy a hetedik ötéves terv keretében két kormányszintű és két tárcaszintű kutatási program teljesítésére kaptak megbízást. Dr. Hanyecz Vince, az intézet tudományos titkára ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a közelmúltban Debrecenben volt egy megbeszélés, ahol az állami megbízásos kutatásokkal kapcsolatban összesen kilenc témában kérték a mezőgazdasági kutatásokkal foglalkozó intézmények hatékony közreműködését. A megbeszélés nagyon következetes volt, mert a kilenc kutatási téma élére akkor, és ott, olyan szakembereket állítottak, akik a terület legjobb ismerői, s.azt a feladatot kapták, hogy két éven belül a maguk körül szervezett és kialakított kutatócsoportban adjanak választ több fontos kérdésre. A szarvasi ÖKI-t az a megtiszteltetés érte, hogy a Vízhasznosítás és öntözés címet viselő ötödik projekt felelős intézményévé nevezték ki. Az intézet keresi azokat a szaktekintélyeket a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, a/ Debreceni Agrártudományi Egyetem szarvasi főiskolai karán, továbbá a testvér-kutatóintézetekben, akik közreműködésére számíthat a kapott feladat megoldásában. A tegnapi megbeszélésen Gödöllőről és a DATE főiskolai karáról is részt vettek. Dr. Hanyecz Vince a kapott kutatási feladat projektfelelőse. Irányításával és vezetésével egyeztették a feladatokat és összegezték a kutatás jelenlegi helyzetét, folytatásának körülményeit. Annyit mindenesetre megtudtunk, hogy a szarvasi intézet a kormányszintű kutatási programokra összpontosítja erőit. D. K. Előadás a két szintű bankrendszerről A Magyar Közgazdasági Társaság és a MTESZ Békés Megyei Szervezetének rendezésében dr. Palkovics Rezső, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese tartott előadást október 23-án Békéscsabán a két szintű bankrendszer kialakításáról. A párt Központi Bizottságának 1984 áprilisi állás- foglalása a gazdaságirányítás továbbfejlesztéséről, a hasonló szellemben született kormányhatározat egyértelművé tette a bankrendszer korszerűsítését. Ezek szerint 1987. január 1-től létrehozzák a két szintű bankrendszert Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a központi jegybankon kívül öt kereskedelmi bank lesz hazánkban. Megkezdi működését a Magyar Hitelbank, az Országos Kereskedelmi Hitelbank, a Budapesti Fejlesztési és Hitelbank, a Magyar Külkereskedelmi Bank, az Általános Értékforgalmi Bank. A gazdálkodó szervezetek az első három pénzintézet valamelyikével állhatnak kapcsolatban. A központi bank viszont a pénz- kibocsátásban, valuta- és devizaügyekben továbbra is monopóliumot élvez. Az egyéb szolgáltatásokat a kereskedelmi bankok bonyolítják le. Vezetik a vállalatok elszámolási betétszámláját, saját maguk állapítják meg a hitelfeltételeket, a kamatok nagyságát, új szolgáltatásokat vezetnek be. A kereskedelmi bankok nyereségérdekeitek lesznek, versenyt teremtenek, különböző értékpapírok vásárlásával, eladásával befolyásolják a forgalomban lévő pénz mennyiségét. S. S.
