Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-22 / 249. szám

1986. október 22., szerda

o

A Békéscsabai Hajtóművek és Festőberendezések Gyárában fogazott tengelyt csiszolnak fel villanymotorokra fi,tó: Szóke Margit

jjjjlíjl tMm.1 ÜM. t . 'JJJ Öl

KÜZDELMES EXPORT. A

szakmában úgy fogalmaznak : országos túlkínálat van, több cipőt gyártanak, mint amennyit megvesznek. A vásárló pedig az árcédulák láttán sokszor megalkuszik önmagával — még bírja néhány hónapig kitaposott lábbelije, esetleg kivárja a legközelebbi szezonvégi kiárusítást. Hasonló a helyzet az exportnál is. A Szabolcs Cipőgyár tőkés exportra is szállít. Az NSZK-ba irányuló. 70 ezer pár cipő utolsó tétele október közepére készül el. Am a részhatáridőket nehezen tudták tartani, előfordultak egy-kéthetes csúszások, miközben minőségi problémák is adódták. A váltás most elkerülhetetlen. Az új típus a Szabolcs Cipőgyár márkával a sportos utcai cipők sora lesz, melyek jobb kényelmi tulajdonságokkal rendelkeznek. A közelmúltban megállapodásra jutottak a nagy hírű Puma céggel. A Szabolcs Cipőgyár és a Ra- kamazi Cipőipari Szövetkezet a City sportcipőcsaládból 100 ezer párat készít. November közepén indulnak és márciusig tart a gyártás.

(Kelct-Magyarország)

értettünk egyet néhányan. En hangot is adtam ennek, és ez lett a vesztem. Pártfegyelmit varrtak a nyakamba. Szigorú megrovás, utolsó figyelmeztetés! Gondolhatja, mit jelentett ez akkor. Sok minden nem tetszett, kétségek gyötörtek. Már előtte elbizonytalanodtam. Emlékszem, jöttem haza a katonaságtól, hónom alatt a kenyérrel, vajjal. Itthon pedig jegyrendszer volt, alig került valami az asztalra. A politikai oktatásokon mást mondtak.

— Akkor aligha lepték meg az 1956-os események.

— Tudtam, éreztem: készül valami, de ilyen felfordulásra, vérengzésre nem számítottam. Az ellenforradalom a tanácsnál ért. mint volt padlássöprögetőt. Képzelheti! Rákerültem a feketelistára. Viszont nem bántottak, mert a kulákok- kal is megpróbáltam emberséges lenni. Voltunk néhányan, akik tenni akartunk valamit, kerestük a megbízható embereket. Megszerveztük a polgárőrséget. Persze, volt itt mindenféle náció. A nagygyűlésen a nyilas múlttal rendelkező munkástanács elnöke han- dabandázott. Az egyik zsidó orvost megverték. Amikor felléptünk e szélsőséges megnyilvánulások ellen, ki- ebrudaltak közülük, mondván: kommunistáknak itt

nincs helyük, távozzanak! Ekkor kinyílt a szemünk. Láttuk, hogy mire megy ki a játék.

Elhallgat. Kiegyenesedik, jelezvén: ezután jön a neheze.

— A párt nem halhat meg, élnie kell! — határoztuk el maroknyiam KözELÉK1K A MILLIÁRDOT.

Hajdani szocialista brigádvezető ismerőseim közül néhányan roppant szótlanokká válnak, amikor a mellék- munkára terelődik a beszélgetésünk. Tíz-tizenöt éve dolgoznak eredményesen munkahelyükön. Mostanában mégis, mintha zavarban lennének. Homlokegyenest ellenkező véleményeket hallanak arról, hogy kik ők „mellékesen”. Elrettentő példaként pedig ott a Kék fény legutóbbi adása, ahol a gmkvezető üzelmeit részletesen is bemutatták. Mintegy 100 millió forintról nem tudott elszámolni a gyanúsított, és ennek a hatalmas összegnek egy tetemes része munka nélküli jövedelem. A konkrét ügyhöz két apró hozzászólásom van. Nem foglalkozik a Kék fény és más sem nagyon azokkal az ügyekkel, amikor mondjuk egy 80 milliós munkát 100, vagy 120 millió forintért nyer el egy vállalat versenytárgyaláson. Ez a pénz szikinek sem fáj? A másik pedig az el nem végzett munka kérdése. A beruházók a megmondhatói, hogy hány millió forintra

ponti irányításra nem számíthattunk, öntevékenyen cselekedtünk. Litauszki András lőtt a helyi pártszervezet intéző bizottságának a vezetője. A legfontosabb teendőnk a fegyveres csoport létrehozása, és a hatalom átvétele volt.

— Ekkor került előtérbe Huszárik György ., .

Elnyújtott hangon kezdi:

— I... igen. Fiatal voltam, és nemrégen egy fegyveres testület tagja. Körülnéztem, kikre lehet számítani. Közben megtudtam, hogy Bagi Istvánék csoportja is szervezkedik a párt, a munkáshatalom védelmében. Összefogtunk legalább húszán, fegyvert szereztünk a kiegről, a rendőrségtől. A rendőrőrs épületében tartózkodtak az ellenforradalmárok. Egyik éjjel rajtuk ütöttünk, léfegyvereztük őket, vezetőiket őrizetbe vettük. Másnap éppen piac volt Szarvason. Kihirdettük, hogy visszavettük a hatalmat. Ezután Békésen segítettünk rendet teremteni. Parancsnoknak kerültem a karhatalomhoz. Békéscsabára.

— Legyünk pontosak: 1956 decemberét írtuk. Felvette a pufajkát .. .

Gyérülő, ősz haján megcsillan a fény. Erős kezét a térdére teszi.

— December 9-én éjjel kaptuk a feladatot, hogy Dobozon az ellenforradalmárok megszerezték a hatalmat. Mennünk kell! Megkezdődött a csetepaté. Éppen a sorainkat rendeztem, futottam át az úton, amikor közelről, vadászfegyverrel rám lőttek. A testem elborította a sörét és a vér. Még mindig van bennem jó nérúghat a számlába beépített, s a valóságban el sem végzett tevékenység. S akkor hol van az első osztályúnak számlázott, s a valóságban pedig osztályon aluli munka?

(Kis-Alföld)

VESZTESÉG HELYETT NYERESÉG. A Tompa és

Vidéke Áfész bezárta a vá- góhídját, mert veszteséges volt. Több évi útkeresés után felvették a kapcsolatot _ az Állatforgalmi és Húsipari Szolgáltató Vállalat bélgyárával, amely a tőkés piacokra szállít. A volt vágóhíd épülete és berendezései némi átalakítással alkalmassá váltak sertésbél feldolgozására. Tíz dolgozóval kezdték, ma már 36-an vannak, zömmel lányok, asszonyok. Először Hollandiába szállították a tompaiak által feldolgozott árul, jelenleg Franciaországba exportálják. A közvetítő vállalat és a külföldi partnerek is elégedettek a precíz munkával. Ezért a tompaiak elhatározták, hogy tovább bővítik a feldolgozóüzemet. Várható évi bevételük 32 millió forint, a nyereség 2 millió forint lesz az idén.

(Petőfi Népe)

hány fémgolyóbis. Nem

mernek megoperálni. Élek valahogy, néha befekszem a honvédkórházba. Ezért kellett elmennem rokkantságira.

— Mégsem nyugodott, 1957 tavaszán bábáskodott a munkásőrség születésénél.

— Nem is lehetett ez másként. Megszoktam, hogy

mindig ott vagyok az élet

sűrűjében. Járási munkás- őrparancsnok lettem 1959 végéig.

— Miért csak addig?

Elkomorul a tekintete.

Végtelen szomorúságot látok a szemében.

— Nem szívesen beszélek erről. Megtettem a magamét. távoznom kellett. Igaz, mehettem volna Zalába, szintén munkásőrparancs- noknak. De én a fizikai munkát választottam. A talajjavítóknál gépkezelő, gépkocsivezető voltam, megbecsültek. Most is dolgozom: az állami gazdaságban üzemrendész vagyok.

— Sértődött?

— Nem. Szó sincs erről. Egyes emberekre valóban haragszom, de nem a pártra, a társadalomra. Ez nagyon fontos! A feleségem nemrégen halt meg, ez fáj a legjobban.

Elcsuklik a hangja, de erőt vesz magán.

— Három fiam.. van, mind becsületes szakmunkás, jól élnek. A négy unoka is kárpótol sok mindenért.

Az egykori parancsnok álldogál a kapuban, az őszi verőfény megvilágítja az arcát. Tenyerében ott lapul a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemrend.

Seres Sándor

Fotó: Gál Edit

Munkásarcok

fl dombegyházi villanyszerelő

Búza István, a Dombegyházi Petőfi Tsz villanyszerelője ezekben a napokban a szárítónál tevékenykedik. A bajuszos fiatalember 11 esztendővel ezelőtt került a Petőfi Tsz-be. Békéscsabán szerzett szakmunkás-bizo- nyitvánvt, majd felismerve, hogy a tudásra szükség van, tovább képezte, magát, és megszerezte az érettségi bizonyítványt. Az első kérdésre: hogy érzi magát? — így válaszol:

— Elégedett vagyok a körülményeimmel. Ügy érzem, a szövetkezetben megbecsülnek a munkám után. Most lassan már négy hete itt, a szárítónál dolgozom két kollégámmal. A kukoricatermés nálunk igen jó, a hektáronkénti hozam tíz tonna fölötti. Folyamatosan két műszakban termelünk. Reggel 6-től este 6-ig vagyok ügyeletes ezen a héten. Szerencsére minket legalább is a kukoricánál nem érintett az aszály, de hallottam. hogy a környező üzemekben és országszerte jelentős kieséseket okozott a nagy szárazság. Mivel igen-száraz a termény, így kevesebb energiával tudjuk megszárítani a kukoricát. A becslések szerint a tervezettnek egynegyede lesz a gázfelhasználás. Mindez jelentős költségmegtakarítást jelent.

— Dombegyházán egy 30 év körüli szakember hogyan látja a magyar gazdaság helyzetét? A fiatalok hogyan dolgoznak a termelőszövetkezetben?

— Azzal kezdeném, hogy mindig is érdekeltek a gazdasági, társadalmi dolgok. Hét esztendővel ezelőtt, 1979-ben lettem tagja az MSZMP-nek. Azóta még inkább igyekszem tájékozódni hazánk helyzetéről. Ügy látom, hogy az év elején gyengén kezdtük a VII. ötéves terv megvalósítását. Határozatok, intézkedések születtek, ám ezek csak annyit érnek, amennyi megvalósul belőlük. Én itt a Petőfi Tsz- ben úgy érzékelem, * hogy országosan lassan, körülményesen haladunk a tervek

k teljesítésével.

A fiatalok helyzete rend- I kívül bonyolult, összetett I probléma. Véleményem sze- I rint saját munkájukban a I fiatalok tudnak annyit ten- ! ni, mint az idősebb kollégá- I ik. Természetesen mindeh- I hez szükség van a vezetők I iránymutatásaira, bátorításaira. Nálunk, Dombegyházán úgy érzem, az egyén és a közösség érdeke egybeesik, ezt felismertük, és így valamennyien. akik tesszük a

'.dolgunkat, boldogulhatunk. Nálunk probléma volt a lakosság csökkenése a korábbi esztendőkben, most úgy látom, a tsz egy biztos megélhetési alapot ad a tagságnak. Van víz, most vezetik a gázt a faluba. így egy kicsit közelebb kerülhetünk a városhoz. Mindez azt is jelenti. hogy erősödött a falu népességmegtartó ereje. A közösben végzett munka mellett marad idő a háztájira. Nekem is van otthon 10 hízóm és az átadás után az egy összegben kapott pénz egészíti ki a havi keresetet.

— Napjainkban egyre bonyolultabb a nemzetközi helyzet. Az USA és a Szovjetunió vezetői le'gutóbbi izlandi találkozójukon nem tudtak számottevő eredményt elérni. Hogyan látja a béke megőrzésének lehetőségét?

— Optimista vagyok, s ürülök, hogy békében élünk. Pozitívan értékelem, hogy a két nagyhatalom vezetői leülnek egymással megvitatni a béke ügyét. Ügy érzem, a Szovjetunió a jövőben újabb javaslatokat tesz majd a leszerelés érdekében, s reméljük, a józan ész felülkerekedik a tőkések profitszerzési vágyain. Csak a tárgyalások vezethetnek a mindkét fél érdekeit szolgáló megegyezéshez.

— A munka, a társadalmi

Fotó: Szőke Margit

megbízatások teljesítése mellett mivel foglalkozik szívesen szabad idejében?

— Bizony szabad időről az én esetemben csak ritkán lehet beszélni. A mezőgazda- sági munka jellege megköveteli a napi 10-12 órás tevékenységet. A hobbim már néhány év óta a vasútmodellezés. Kitartó, szorgalmas munka révén sikerült egy terepasztalt barkácsolnom, amelyen ma már kilenc mozdony fut. A kislányom, aki 7 éves, most első osztályos, nem nagyón érdeklődik e technikai játék iránt. De remélem, a születendő gyermekünk, akit most várunk, jobban vonzódik majd a vasútmodellezéshez. Ezzel már azt is elárultam, hogy szeretnénk, ha fiú lenne, persze az sem baj, ha kislány lesz, csak egészséges legyen, és békében éljen az elkövetkező évtizedekben.

Búza Istvánt a’ Petőfi Tsz- ben megbecsülik. A fiatalember a közösség bizalmából lett a Mezőkovácsházi Városi Pártbizottság tagja, és későbh. a megyei pártbizottság tagjai sorába is beválasztották. A szerény, bajuszos. cséndes. halk szavú fiatalember véleményére odafigyelnek mind a szövetkezetben, mind annak határain túl.

Verasztó Lajos

jefútóseket 20 dolgozóval kevesebben értük el. Dolgozóink keresetnövekedése meghaladta a 9 százalékot.

Az aránylag kedvező helyzetkép ellenére sem vagyunk teljesen elégedettek. Rendkívül gyorsan kell igazodni a változó piac igényeihez, és főleg ebben látjuk fejlődésünk lehetőségeit. Svédországba és az NSZK-ba szállítunk termékeinkből, az idén több mint 5 ezer széket, de persze ezek mellett a belföldi piacot sem hanyagolhatjuk el. A Domus Aruháznak törzsszállitói vagyunk, és a bajai TK-nak is nagyobb mennyiségben küldünk székeket és asztalokat. Ezeknek az értéke eléri a 4 és fél millió forintot. Az Otthon Áruházba 50 garnitúrát küldtünk negyedmillió forintért. Nemrégiben létesült Budapesten a Szikra Szövetkezet bemutatóterme, ahol bemutattuk kollekciónkat, és máris kaptunk megrendeléseket. Továbbra is nagy tételben gyártjuk a Hollywood fotelágyat, és szállítjuk a Skála és Domus Áruházakba, mintegy 10 millió forintos értékben. Jelenleg tárgyalást folytatunk egy NSZK-beli céggel kárpitozott székek gyártására, amiből a minta megérkezése után két hónap múlva már szállítani kell. Ez rendkívül rövid idő, de úgy érezzük, a jó üzlet reményében mindent meg kell tennünk a teljesítésért.

Ezenkívül a vasipari részlegünk tovább gyártja a MÁV részére a jelzőlámpákat, gázvezeték-építőink Sarkadon kívül dolgoznak Gyulán és Gyomán, építőink pedig Gyulán készültek el egy ötlakásos házzal.

Kép, szöveg: Béla Ottó

Pácolt és nyers székek készülnek exportra és belföldre

l

Gyorsan alkalmazkodni a kereslethez

Okozott-e törést az elnökváltás? Megtorpant-e a termelési kedv? Hogy sikerült az első kilenc hónap? Milyen kilátások vannak még az idei évre? Ezekre a kérdésekre kerestünk válaszokat nemrégiben Sarkadon, az építőipari szövetkezetben.

Augusztus 1-től új elnök irányítja a munkát Sarkadon az építőipari szövetkezetben. Szilágyi János:

— Ügy értzem, sikerült zökkenőmentesen a munkát tovább

folytatni. Legalábbis erre utalnak azok az adatok, amelyek ezekben a napokban készültek el, s még „melegek”. Termelési értékünk a tervezett 36 helyett 40 millióra sikerült. Harminc- nyolcról 41 millióra teljesítettük az árbevételi tervet, tőkés exportunkat pedig a várt 4,5 helyett 6,8 millióra. A tervezett nyereséget nem értük el, de a lemaradás oly csekély, hogy év végére túl is teljesítjük. Ami még örvendetesebb, ezeket a telBúza István munka közben