Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-22 / 249. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1986. OKTOBER 22., SZERDA Ara: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM. 249. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Megyénkbe látogatott a KISZ KB titkára Megemlékezés a nemzetközi brigádokról Domokos László látogatása Szabó Miklósnál Fotó Domokos László, a KISZ KB titkára kétnapos látoga­tást tett megyénkben. Érke­zésének napján, október 20- án a megye ifjúságáról és a KISZ tevékenységéről tájé­koztatták őt a megye ifjúsá­gi vezetői. Október 21-én, tegnap Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bi­zottságának első titkára fo­gadta Domokos Lászlót, majd ellátogattak a békés­csabai Sebes György Köz- gazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskolába. si törvény egyik célja, hogy az iskolákat demokratiku- sabbá tegye, s lehetőséget adjon a tanároknak és a diá­koknak az együttes gondol­kodásra. Csak annak van helye a KISZ-tagok sorában, aki kész cselekedni a szer­vezetért. Lehet, hogy keve­sebben lesznek egy-egy alap­szervezetben, de ők aktívan és politikusán dolgoznak majd együtt. Számos kérdés nyitott még, s ezeket az is­kolákban kell megválaszol­ni. Délután Domokos László és Bakos Sándor, a KISZ KB osztályvezetője a békés­csabai középiskolák KISZ- vezetőivel találkozott. A be­szélgetésen a diákság képvi­selői és tanárok is részt vet­tek. Domokos László el­mondta, hogy főként az új oktatási törvényről és a KlSZ-kongresszus utáni megújulási , törekvésekről szeretne véleményt cserélni a megjelentekkel. A középis­kolákban jelentkeznek talán a legégetőbb problémák, épp ezért kellene több figyelmet fordítani ezekre az oktatási intézményekre. Az új oktatá­Az egyik középiskolás KISZ-vezető elmondta, hogy náluk néhány alapszervezet a kétharmadára csökkent, ta­lán mert a kilépők megijed­tek az' új törekvésektől. Ez a példa nem általános, de a kérdés még mindig az: ho­gyan lehetne vonzóbbá ten­ni a KISZ-t? Vita alakult ki a párt ifjúsági felelősei és a diákmozgalmat 'segítő taná­rok feladatköréről; a diák­parlament és a diákközgyű­lés viszonyáról, valamint a szakkörök és az önképző di­ákkörök közötti különbség­ről is. (gém) A spanyol nép köztársa­ságvédő harcában részt vett nemzetközi brigádok megala­kulásának 50. évfordulója alkalmából koszorúzási ün­nepséget tartottak kedden a fővárosban, a XII. kerületi Gesztenyés-kertben. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesz­tő bizottságának elnöke és Varga Péter, a KB osztály- vezetője, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa kép­viseletében Kállai Gyula, az j országos tanács elnöke és Molnár Béla, az országos ta­nács titkára, a Magyar Nép­hadsereg részéről Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvé­delmi miniszter és Iforváth István altábornagy, honvé­delmi miniszterhelyettes, po- I lit i kai főcsoportfőnök he- ; lyezte el a megemlékezés és 1 a kegyelet virágait a fasiz­I mus eíleni harc hőseinek és a fasizmus áldozatainak em- I lékművén. Koszorút helyez­tek el a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, va­lamint a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség képvi­selői. Délután a Magyar Néphad­sereg Művelődési Házában ünnepségen emlékeztek meg a Spanyol Köztársaság olda­lán küzdött nemzetközi bri­gádok harcosairól. Ispánovits Márton, a Magyar Ellenál­lók, Antifasisztáié Szövetsé­gének főtitkáraX köszöntötte az emlékülés résztvevőit, köztük Hámori Csabát, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagját, a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságának első tit­kárát. Varga Pétert, Kállai Gyulát, Kárpáti Ferencet és Baranyai Tibort, a SZOT fő­titkárát. Ezután Ispánovits Márton felolvasta Kádár Já­nosnak, az MSZMP főtitká­rának az emlékülés résztve­vőihez intézett' levelét, me­lyet lapunk 2. oldalán köz­lünk. Liszt-emlékverseny az Operában A budapesti művészeti [ hetek rendezvényeinek so­rában — kapcsolódva a Bu- j dapesten zajló Liszt-szim­póziumhoz is — kedden a j Zeneakadémián Liszt Ferenc j születésének 175. évforduló- ' ja alkalmából hangversenyt í rendeztek. Az ünnepi esemé- : nyen részt vett Grósz Ká- ■ roly, az MSZMP Politikai \ Bizottságának tagja, a Bu­dapesti Pártbizottság első ' titkára és Pál Lénárd, az \ MSZMP Központi Bizottsá- | gának titkára. Az évforduló alkalmából S Köpeczi Béla művelődési I miniszter beszédet mondott. A koncertet megelőzően í adták át az idei Liszt­hanglemez nagydíjait. A Liszt szóló zongoraműveket megszólaltató legjobb le­meznek járó dijakat Kiss Kálmán, a Liszt Ferenc Tár­saság elnöke nyújtotta át. Az idei díjakat az angol Decca cég Jorge Bólét zon­goraművész közreműködésé­vel és az NSZK-beli Emi Electrola cég André Watts zongoraművész közreműkö­désével készült lemeze nyer­te el. Ugyancsak díjat ka­pott az angol Archív hangle­mezgyár. amely Simon Ba­rere zongoraművész közre­működésével, 1934—1936. kö­zött készült lemezeivel érde­melte ki az elismerést. Kunos Zoltán, az Orosházi Kazép esztergályosa a szövet­kezet által gyártásra felkarolt kerámiaipari kisgépek alkat­részeit esztergálja. A fazekaskorohgozó tőkés exportra készül Fotó: Szűke Margit Ülést tartott az MISZ Békés megyei vezetősége A Magyar Jogászszövetség Békés Megyei Szervezetének mintegy 400 tagja 6 helyi csoportban és különböző szakágazatokban tevékeny­kedik. Tegnap délután Bé­késcsabán, az Ügyvédi Ka­mata székházában ülést tar­tott a vezetőség. Dr. Fekete Antal, az MJSZ megyei szer­vezetének elnöke tájékoztat­ta a vezetőséget az országos elnöki-titkári értekezletről. Elmondta, hogy többek kö­zött szóba került a szövetsé­gen belül egy államigazga­tási tagozat létrehozása. A javaslat szerint, melyről majd a választmányi ülés dönt. nemcsak jogászok, ha­nem államigazgatási főisko­lát végzettek is lehetnek a tagjai. Mérlegelik/egy köz­jegyzői tagozat életre hívását is. Ezenkívül foglalkozott az elnöki-titkári értekezlet a tagnyilvántartás korszerűsí­tésével. Jelenleg a jogász­szövetségnek 7890 tagja van. Olyan elhatározás született, hogy ki kell szélesíteni az oktatást. A vállalati döntő­bizottsági tagok képzésén kí­vül foglalkozni kell a szö­vetkezeti döntőbizottsági ta­gok, valamint a munkavé­delmi tevékenységgel foglal­kozó dolgozók oktatásával. Második napirendi pont­ként dr. Jakó Károly, az MJSZ szeghalmi csoportjá­nak elnöke számolt be a 20 tagot számláló helyi szerve­zet munkájáról. Úgy tűnik, hogy a Szeghalomhoz tarto­zó különböző községekben dolgozó jogászok szervezeti aktivitása mintha csökkent volna. Ez részben sokrétű munkájukkal, és a növekvő szakmai feladatokkal magya­rázható. Az oktatás, a to­vábbképzés, a jogpropagan­da, valamint a sport- és kulturális megmozdulások területén viszont biztató eredményeket értek el. A Ä vezetősége elfogadta a beszámolót azzal a kiegészí­téssel. hogy úi formákat kell keresni a helyi csoport tevékenységének aktivizálá­sára. Ezt követően dr. Sás Sándor, a megyei szervezet titkára tájékoztatót adott a szervezeti élet időszerű kér­déseiről. Az MJSZ Békés Megyei Szervezetének vezetőségi ülése bejelentésekkel ért vé­Küldöttközgyülés az ipari szövetkezetek megyei szövetségében II második félévi feladatok csak újabb erőfeszítésekkel teljesíthetők Napirenden a zajcsökkentés Tíz nappal ezelőtt az ipa­ri szövetkezetek IX. kong­resszusa azt állapíthatta meg, hogy az év első felében az ország ipari szövetkezeteiben folyó munka maradéktalanul megfelelt a várakozásnak. A fejlődést jellemző fontosabb mutatók a korábbi évinél kedvezőbben alakultak. Fel­gyorsult a termelés növeke­dése, emelkedett a termelé­kenység, erőteljesen növeke­dett a konvertibilis export. A termelés folyó áron 14 százalékkal, összehasonlító áron pedig 8,4 százalékkal nőtt. Békés megye ipari szövet­kezetei hol helyezkednek el ebben a mezőnyben? Tulaj­donképpen erre a kérdésre kereste és adta meg a vá­laszt az a küldöttközgyűlés, melyet az ipari szövetkezetek megyei szövetségében teg­nap, október 21-én tartottak. Miután Havas István, a Ru- tex elnöke, a megyei szövet­ség elnökségének tagja meg­állapította a határozatképes­séget, megnyitotta a küldött- közgyűlést. Köszöntötte a küldötteket, s a megjelent vendégeket, majd felkérte dr. Sümeghy Csabát, a me­gyei szövetség elnökét, hogy az írásban közreadott anyag­hoz mondja el az elnökség szóbeli kiegészítőjét. A megyei szövetség elnö­ke a feltett kérdésre kereste a választ és mindjárt előadá­sa bevezetőjében megállapí­totta, hogy az országos ered­ményekhez képest megyénk ipari szövetkezeteiben ala­csonyabb teljesítményeket értek el az első fél évben, mint azt tervezték. Az előző évhez képest a termelési ér­téket csak 4,6 százalékkal növelték, ami összehasonlító áron számítva hozzávetőleg az előző évi szintnek felel meg. A tőkés export teljesí­tésében is sok a kívánniva­ló, ugyanakkor a kereset tö­mege 5,3 százalékkal, az át­lagkeresetek pedig 9,5 szá­zalékkal növekedtek. A ter­melési érték és a keresettö­meg alakulásában levő nagy ellentmondásra felhívta a küldöttek figyelmét. Azután azzal folytatta a sort, hogy ezek a tények ri­asztóak, mivel a háromne­gyedévi adatok szerint a szövetkezetek egyharmada bázisszint alatt teljesített, hét szövetkezetnél a növeke­dési ütem nein éri el a 3 százalékot és mindössze öt szövetkezet teljesítménye haladja meg a tíz százalékot. Kedvezőtlennek ítélte a tő­kés export alakulását is. Mi­vel a szövetkezetek évről év­(Folytatás a 3. oldalon) Gépipari tanácskozás Kedden Berlinben meg­kezdődött a KGST Gépipari Együttműködési Bizottságá­nak ötödik ülése. Hazánkat a tanácskozáson Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese kép­viseli. A bizottság munkájá­ban részt vesz Jugoszlávia képviselője is. A tanácskozáson áttekin­tik a tagországok tudomá­nyos-műszaki haladása 2000- i ig szóló komplex programjá- ! ból, illetve a KGST 41. ülé- I sének határozataiból adódó feladatok végrehajtását. Megvizsgálják a gépipari együttműködés kiemelt, el­sődleges feladatainak meg­oldását célzó egyezmények előkészítését és a megkötött megállapodások teljesítését. Tanácskoznak az élelmiszer- ipari gépgyártásról, továbbá a mezőgazdaság komplex gépesítését és az élelmiszer- ipari nyersanyagok ésszerű, I hulladékmentes feldolgozá­sát célzó géprendszerek sza­kosított gyártásáról. Kedden a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetségének székházá­ban kétnapos tanácskozás kezdődött, amelyen a gépek és a járművek zajának csökkentésében elért ered­ményeket, valamint a to­vábbi tennivalókat vitatják meg a szakemberek. Az Op­I tikai, Akusztikai és Film- _ technikai Egyesület szerve­zésében összehívott tanács­kozáson kétszáz mérnök, tu­dományos kutató, valamint környezetvédelmi szakember vesz részt. A megnyitót követő elő­adáson Czabalay László, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal osztályvezetője emlékeztetett arra, hogy a Miniszterta­nácsnak a zaj- és rezgésvé­delemről hozott rendelete 1984. január elsején lépett hatályba. Számottevő ered­ményekre azonban csak hosszabb távon lehet számí­tani. A gépkocsik, valamint a hangosan működő gépek gyarapodása miatt egyelőre csak azt a célt tűzhették ki, hogy csökkentsék a zajárta­lom növekedésének mérté­két. Hazánkban jelenleg csak­nem 500 ezer ember dolgozik olyan munkahelyen, ahol a zaj hallásromlást idézhet elő. Ezek az üzemek a kör­nyezetükben lévő épületek lakóinak nyugalmát is za­varják. A szakemberek mérések alapján is megállapították a zajkibocsátás megtűrt ha­tárértékét és megszabták a környezetre ártalmas zaj megszüntetésének időpontját. Eddig 67 vállalat nem telje­sítette a követelményeket, és ezek a vállalatok több mint ötvenmillió forint bírságot fizettek ki. A jövőben a je­lenleginél is rendszeresebben ellenőrzik a zajos üzemeket és vállalatokat. A Környezetvédelmi Szab­ványosítási Központban 19 zaj- és rezgésvédelmi szab­vány kidolgozásán dolgoz­nak, s ezek alapján mérik majd a különböző gépek zaj- kibocsátását.

Next

/
Thumbnails
Contents