Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-21 / 248. szám
NÉPÚJSÁG 1986. október 21., kedd Kétegyháza VII. ötéves terve A nemzetiségi nagyközség tanácsa a VII. ötéves tervidőszakban 142,8 millió forint bevétellel és 139,5 millió forint kiadással számol. A fejlesztésre jutó pénz 54 százalékkal több, mint a korábbi öt esztendőben volt. A kétegyházi intézmépyek felújítására is 3 millió forinttal többet tudnak fordítani. Az új tervidőszakban 104 közművesített telek áll az építkezők rendelkezésére. Négy új, elsősorban a helyi iskolák pedagógusainak otthont nyújtó szolgálati lakás építését is tervezik. 1988 és 1990 között négy tantermet (kettőt-kettőt a magyar, illetve a román tanítási nyelvű általános iskolánál) is építenek. A kétegyházi napközikonyha műszaki állapota annyira elavult, hogy felújítása nem gazdaságos. Két ütemben a régi román iskola területén bővítéssel építenek legalább napi 470 adag előállítására alkalmasat. A belterületi utak kiépítettsége igen alacsony. Az első ütemben a Béke utat. a Rákóczi és a Kossuth utcákat, a második ütemben pedig a Batthyány, az Erkel, a Verőfény és a Filimon utcákat építik ki. Az új tervidőszakban kerülhet sor az orvosi rendelő mellett levő lakás minimális költséggel történő átalakításával egy üzemkörzeti orvosi rendelő és egy védőnői szolgálati hely kialakítására. A kétegyházi idősek ellátását ma még biztosítani tudja a jelenlegi öregek napközi otthona. Mivel a településen is nőni fog az átlagos életkor, ezért a tervidőszak végéig az otthon bővítését tervezik. Kétségkívül a legizgatot- tabban a távhívási hálózatba való bekapcsolást és a kétegyházi telefonok és -vonalak számának lényeges gyarapodását várják a helybeliek. Erre is sor kerül a következő években. Ahogyan a nagyközséget Békéscsabával összekötő — központi erőforrásból finanszírozott beruházásként — út építését is nagyon várják a kétegyháziak. (ni) Vidovszkv-emlékkiállitás nyílt Gyomán Pogány ö. Gábor nyitotta meg az állandó emlékkiállítást Fotó: Kovács Erzsébet A múzeumi és műemléki hónap egyik megyénkbeli rangos eseményeként tegnap délelőtt nyitották meg az Endrőd és Vidéke Takarék- szövetkezet gyomai, Kossuth utcai kirendeltségében Vi- dovszky Béla (1883—1973) festőművész állandó emlék- kiállítását. A megjelenteket — köztük a magyar polgári festészet jeles alkotójának családját — Jenei Bálint, a városi jogú nagyközségi tanács elnöke köszöntötte, majd méltatta a pénzintézet segítő készségét az emlékszoba megvalósításában. A tíz nagyméretű festményt bemutató emlékszobát — amelyben a művész néhány személyes használati tárgya is helyet kapott — Pogány ö. Gábor művészettörténész avatta föl. Megemlékező beszédében részletes műelemzést is adott a kiállított alkotásokról. A család nevében Vidovszky Ferenc, a művész unokaöccse, a legidősebb leszármazott szólt a megjelentekhez, s egy felajánlást is tett: szeretné Gyomaendrődnek ajándékozni a Vidovszky Bélával kapcsolatos irat- és fotótárat. Az állandó emlékkiállítást a nagyközönség a gyomai takarékszövetkezet nyitva tartási idejében tekintheti meg a Kossuth utca 30. szám alatt. <N. L.) * * * A Budapesti Művészetbarátok Egyesületének Vidovszky Béla- emlékblzottsága régóta tervezi egy emlékszoba berendezését, Gyomán, a festőművész szülőfalujában. Most jelentkezett a helyi takarékszövetkezet, amely nemcsak helyiséget ajánlott fel, hanem vállalta a kiállítás őrzésével, fenntartásával kapcsolatos költségeket Is. Vidovszky művészetének ma Is sok lelkes híve van az országban, így egyesült erővel indult meg a szervezés munkája. Sikerült egy alapot létrehozni, amelyet a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum további képekkel egészített ki. Megkerült a művész egykori Íróasztala is, amit több vásznán megörökített. A most bemutatott képek között szerepel a művész egyik első tájképe, amelyet 1907-ben Gyomán festett; egy nagyszabású vászna az első világháborúból, amelyben Vidovszky hadifestőként vett részt; láthatjuk a Szüleim című zsánerképet, ami már bővelkedik enteriőr- elemekben; a Halászbárka a Tiszán című alkotását, amely a húszas évek elején Szolnokon készült. (Mint Ismeretes, Vidovszky a szolnoki müvészte- lepnek törzstagja volt.) Látunk további hangulatos zsánerképeket és Ismét tájképeket, például Nedec váráról. Sajnos, az „igazi” Vidovszky-enterlörök, amelyek nyomán például Gere- vich Tibor a művészt Európa legjobb enteriőristájának nevezte, egyelőre nincsenek Itt képviselve. Hosszú élete során mintegy háromezer képet festett Vidovszky Béla. Népszerűségének főleg a két világháború között állt a tetőpontján, amikor alkotásait a nagyközönség minden jelentősebb kiállításon láthatta. Munkái külföldi tárlatokra is elkerültek, így Oslóba, Stockholmba, Velencébe, Bécsbe, Berlinbe, Drezdába, Moszkvába, Belgrádba, Párizsba, Brüsszelbe, Varsóba, Bukarestbe. A Magyar Nemzeti Galéria húsz képét ői- zi, de vannak alkotásai az Országházban és számos országos közintézmény székházában, múzeumainkban is. Az életét és munkásságát elemző kismonográfia 1983-ban jelent meg Békéscsabán. Születésének centenáriumi évében négy rangos kiállításra is sor került; utcát neveztek el róla, néhány alkotásának reprodukcióját levelezőlapon is megjelentették, egykori budapesti lakóházának falára emléktáblát helyeztek el. Láng Miklós, az emlékbizottság vezetője II családjogi törvény megújulása Interjú dr. Markója Imre igazságügy-miniszterrel Az Országgyűlés őszi ülésszakán vitatják meg a családjogi törvény módosításának tervezetét. Az előkészítést alapos társadalmi vita segítette. Az előkészítésről és a tervezetről adott interjút dr. Markója Imre igazságügyminiszter Miklós Évának, a Központi Sajtószolgálat munkatársának. — Miért szükséges módosítani a családjogi törvényt? — Népesedési gondjaink, az egyre több veszélyeztetett gyermek, egy sor társadalmi beilleszkedési zavar arra késztetett bennünket, hogy keressük az összefüggést ezek, valamint a családi kötelékek meglazulása között. A válások száma évek óta 28-29 ezer, és csaknem 30 ezer kiskorút érint. Az elváltak újraházasodása azonban évek óta csökken; nő a gyermeküket egyedül nevelő szülők, főleg az anyák száma, akik, ha szívesen vállalnának is gyermeket, többségükben rhár nem fognak szülni. A 40 év alatti elvált nők száma ma százezren felül van. A családok mintegy 10 százalékában csak az egyik szülő él együtt kiskorú gyermekével. Az elváltak és gyermekeik helyzete anyagiakban és érzelmekben is általában hátrányosabb, mint a házasoké. Sokan elmagá- nyosodnak, az élet perifériájára sodródnak. A veszélyeztetett gyermekek több, mint harmada szétbomlott családból kerül ki; a fiatalkorú bűnelkövetők csaknem felét egy szülő nevelte, vagy szülők nélkül nevelkedett. A bűnelkövetők között három- szor-négyszer több az elvált, mint a házasságban élő; ön- gyilkosságot két és félszer több elvált követ el, mint házas. A nyilvántartott alkoholisták között is háromszor annyi az elvált, mint a családban élő. Családpolitikánk ezért központi feladatnak tekinti a családi élet megszilárdítását, s az erre irányuló, komplex intézkedések között kerül sor a családi viszonyok belső rendjét szabályozó családjogi törvény módosítására is. — A kiegyensúlyozott házasság és családi élet az egyéni és a társadalmi érdekek szempontjából is fontos számunkra. A társadalmi gyakorlat mégis más. Mi ennek az oka? — Társadalomtudományi kutatások eredményei szerint lakosságunk nagy többségének eszménye a szilárd és tartós házasságon alapuló, szép családi élet. A válást rossz dolognak tartják. A házasságok csaknem háromnegyede sikeres. A közvélemény azonban évek óta nem a jól sikerült házasságok tapasztalatairól kap tájékoztatást, hanem olyan nézetek kaptak nyilvánosságot, amelyek a házasság és a családi élet nehézségeit, fonákságait eltúlozva a családbomlást elkerülhetetlennek, természetes folyamatnak tüntetik fel. Ezzel családellenes hangulatot, kételyt, bizonytalanságot keltenek. A házasság tekintélye megtépá- zódott. Ebben szerepe volt az értékrend általános elbizonytalanodásán, a túlzó önérvényesítési törekvések elterjedésén kívül annak is, hogy a házasok az egyedülállókhoz képest hátrányban vannak. Ez számos esetben válásra, sokszor látszatválásra és házasságkötés helyett rövidebb-hosszabb ideig tartó élettársi viszonyra ösztönöz. Kétségkívül a harmonikus családi élet megszervezése napjainkban sokkal nehezebb, mint korábban volt. A kétkeresős családokra háruló terhek nagyok. Szükséges, hogy a társadalom e terhek egy részét átvállalja, illetőleg könnyítse; családpolitikánk számos folyamatban lévő szociálpolitikai, foglalkoztatáspolitikai, lakáspolitikai és egyéb intézkedéssel ezt is tette. Szükséges továbbá az, hogy a családi terhek a családtagok közt is arányosabban osztódjanak meg. Ezt nehezíti, hogy a családi szerepekről kialakult hagyományos felfogás makacsul tovább él, és sok esetben a házastársak közt feszültségeket, konfliktusokat, meg- hasonlottságot vált ki. — A társadalmi gyakorlat jelenlegi alakulásában van-e része a jognak, és mit várhatunk a családjogi törvény módosításától? — A törvénymódosítástól túlzás lenne a problémák gyökeres megoldását várni. Mindamellett a jognak le nem becsülhető szervező és nevelő szerepe van a családi viszonyok alakulásában. A bírói gyakorlat, különösen a családjogi törvény hatályba lépését követő évtizedekben sokat tett az új típusú, demokratikus házasságmodell magatartási követelményeinek elterjedéséért. Később a megegyezéses válás bevezetése után, ez a nevelő szerep beszűkült. Ennek következtében is elterjedt az a téves nézet, hogy az állam érdektelen a házassági magatartásokkal szemben, nem is avatkozhat be a házastársi konfliktusba, hiszen a házasság „magánszerződés”, nem intézmény. A válás könnyű lehetősége, a ' bírói békítés formalizmusa is hozzájárult a házassággal kapcsolatos nézetek elbizonytalanodásához. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a családjogi törvény módosításától elsősorban az várható, hogy egyértelművé tegye a házassági-családi viszonyokban szükségszerű értékrendet, fejezze ki társadalmunk érdekeltségét, a házastársicsaládi viszonyok megszilárdításában. — A törvénymódosítás tehát megszigorítja a válás feltételeit? — Nem a válás feltételeinek megszigorításáról van szó. Következetesen érvényt kell szereznünk azonban annak az elvnek, hogy csakis a véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott házasságok bonthatók fel. Emellett a bíróságnak a jelenleginél hatékonyabb segítséget kell nyújtania a válni szándékozóknak ahhoz, hogy — ahol ennek megvan a lehetősége — nézeteltéréseiket, sérelmeiket békésen rendezzék. A megegyezéses válást ugyanis fenn kívánjuk tartani, de csak azok vehetik majd igénybe a bontóper e formáját, akik az úgynevezett származékos kérdések mindegyikében, így a vagyoni kérdésben is meg tudnak egyezni. Akik pedig legalább három éve külön lakásban élnek, csupán a gyermekkel kapcsolatos kérdések rendezéséről lesznek kötelesek a bíróságnak számot adni. — Mit tehet még az új törvény a családi élet megszilárdításáért? — Fontos a házastársi és a szülői felelősség erősítése. A házasságkötési korhatár nők esetében is 18 évre való felemelése, a házastársak jogainak és kötelességeinek új megfogalmazása a felelő- sebb házastársi magatartásokat és döntéseket kívánja ösztönözni. A módosítás a házasok megegyezésének akkor is jelentős szerepet tulajdonít, ha a házasság közöttük megszűnt; az elváltak megegyezése lesz irányadó elsősorban a gyermekük sorsát érintő döntésekben, a gyermek elhelyezésében, tartásában, a vele való kapcsolattartásban. Saját sorsukat és gyermekük sorsát rontják azok az elvált szülők, akik képtelenek személyes indulataikon felülemelkedve elősegíteni a másik szülővel való kapcsolattartást. Ezen csak a társadalmi gyakorlat megváltoztatásával, józan ésszel és emberi tisztességgel lehet segíteni, hiszen a jog eszközei e probléma megoldásához nem elégségesek. A szülői felelősség növelését célozza, hogy a gyermekétől külön élő szülő nemcsak a gyermek sorsdöntő kérdéseiben kap majd együttműködési jogot a gondozó szülővel, s hogy az eddiginél szélesebb körű kapcsolattartásra is igénye lehet. Ezeknek a jogainak a gyakorlása egyben kötelessége is lesz. — Kevesebb lesz-e az új törvény életbe lépésével a vagyonjogi vita a bíróságokon? — Házassági vagyonjogi szerződés kötését jogunk eddig kifejezetten tiltotta. A módosítás lehetővé teszi, hogy a házasfelek határozzák meg, hogy mi fogja közös vagyonukat képezni, s mi tartozik majd külön vagyonúkba. A házasok azt is kiköthetik, hogy válásuk esetén az egyikük tulajdonát, vagy önálló bérletét- képező lakást a másik házasfél térítési és elhelyezési igény nélkül el fogja hagyni. Ügy vélem, ez a lehetőség az új- raházasodásokat is segítheti. — Az újraházasodást milyen további rendelkezésekkel kívánják ösztönözni? — Bármilyen nehéz is a gyermekét egyedül nevelő szülő helyzete, a lakásviszonyok, a tartásdíj-fizetési kötelezettség, valamint a gyermekkel való kapcsolattartás nehézségei miatt a másik fél sokszor még hátrányosabb körülmények közé kerül. A gyermektartásdíj megállapításánál a gyermek tényleges szükségleteiből kell kiindulni. Figyelembe kell venni mindkét szülő jövedelmi-vagyoni viszonyait, tartási terheit, s az eset körülményeit mérlegelve a tartásdíj a kötelezett keresetének 15—25 százaléka lehet. A közös lakás használatáról szóló új szabályozásnak pedig az a lényege, hogy a meg nem osztható lakásból távozásra kötelezett félnek reális, elvesztett használati jogának megfelelő értékű térítést nyújtson a bennmaradó volt házas társ. —Változnak-e az apaság megállapításának szabályai? — Igen. A származás biztonságához fűződő jelentős egyéni és társadalmi érdekek azt kívánják: a bíróság minden vitatott esetben tüzetesen vizsgálja meg, hogy ki a gyermek apja. Ezért élettársi viszony, illetőleg huzamos szexuális kapcsolat esetén is meg kell győződni a bíróságnak a származás bizonyosságáról. Az apaság megállapításához továbbra sem lesz elégséges a vércsoportvizsgálat. Megszűnik viszont, hogy nemi érintkezés tényének bizonyítottsága esetén a férfit a bíróság tartásdíj fizetésére kötelezhette anélkül, hogy az apasága megállapítható lett volna. Ez visz- szaélésekre, a szóba jövő férfiak közötti válogatásra adott lehetőséget. A módosítás szerint tartásdíj fizetésére csak az kötelezhető, aki megállapíthatóan a gyermek apja. — Megváltozik-e a módosítás következtében az örök- befogadás eddigi rendje? — Az örökbefogadási eljárás egyszerűsítése érdekében módosulnak az örökbefogadásra vonatkozó szabályok. Így például a jelenlegi hathónapos várakozás helyett a szülő a jövőben a gyermek születését követő két hónap eltelte után már hozzájárulhat a gyermek örökbefogadásához. Mivel pedig a jövőben a gyermek nevelésére alkalmatlan, a szülői felügyeleti joggal súlyosan visszaélő szülő felügyeleti joga gyakrabban megszüntethető, az érintett gyermekek közül is többen kerülhetnek majd örökbefogadással megfelelő családi környezetbe, mert ilyen esetben a szülő hozzájárulására az örökbefogadáshoz nem lesz szükség. — A házassági-családi viszonyok megszilárdításénak a jogokon kívül vannak-e más feltételei is? — Véleményem szerint kiemelkedő jelentőségű a közvélemény, a szemlélet formálása. A családi életre nevelésnek az iskolai és egyéb formáit ehhez elengedhetetlenül fontosnak tartom. Szükséges a ■ házasságkötés előtti tanácsadás új, gazdagabb jogi, etikai és életviteli ismereteket is nyújtó tartalmának kialakítása, továbbá olyan szakszerű mentálhigiénés tanácsadó szolgálat, amelyhez válási krízis esetén is irányíthatná a házastársakat a bíróság. S végül, de nem utolsósorban az új, megnövekedett feladatok elviselésére alkalmassá kell tenni a jelenleg túlterhelt, nehézségekkel küszködő bíróságokat és gyámhatóságokat.
