Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-20 / 247. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egvesüljetek! > MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TANÁCS LAPU 1986. OKTÓBER 20., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM Meg kell gyorsítani a tudományos-műszaki haladást fl MTESZ XIV. küldöttközgyűlése Szombaton Budapesten az MSZMP XIII. Kerületi Bizott­ságának székhazában rendezték meg a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetségének XIV. küldöttköz­gyűlését. A 170 ezer műszaki, agrár-, természettudományi és gazdasági szakember képviseletében 500 küldött tanácsko­zott. A közgyűlésen részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja; Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Ott volt a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, valamint a társadalmi és tömegszervezetek számos vezető képviselője. A Dombegyházi Petőfi Tsz ipari ágazatában 1979 óta foglal­koznak különböző típusú villanymotorok tekercselésével. A főként nőket foglalkoztató üzemrészben már 150-en dolgoz­nak. Termékeik kifogástalan minőségűek — állítják róluk a budapesti és a ceglédi EVIG-nél, ahová szállítják azokat Fotó: Szőke Margit Elutaztak hazánkból az űrhajóskongresszus résztvevői Fock Jenőnek, a MTESZ elnökének megnyitója és a munkabizottságok megvá­lasztása után Tóth János, a MTESZ főtitkára fűzött szó­beli kiegészítést az Országos Elnökség beszámolójához. Elmondotta, hogy a MTESZ 33 tagegyesületében és 22 területi szervezetében tevé­kenykedő szakemberek nagy többsége az eltelt öt eszten­dőben jól dolgozott. A szö­vetség a beszámolási idő­szakban közreműködött a műszaki fejlesztés szüksé­gességének és meggyorsítá­sának elfogadtatásában, to­vábbá a szelektív műszaki fejlesztési koncepció kialakí­tásában és annak végrehaj­tásában. A főtitkári beszámolót, majd az ellenőrző bizottság és az alapszabály-szerkesztő bizottság jelentését vita kö­vette. A vitában felszólalt Pál Lénárd is. Elöljáróban tolmácsolta a küldötteknek az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács üdvözletét, valamint Kádár János sze­mélyes jókívánságait, majd így folytatta; — A MTESZ jelentős be­folyással rendelkező, nagy hatású társadalmi szervezet, amely annak köszönheti el­ismertségét és megnöveke­dett szerepkörét, hogy ered­ményes munkát végzett, sokoldalúan segítette a párt és a kormány előtt álló fel­adatok végrehajtását. Széles körben elismerést váltott ki a szövetség jól ismert konst­ruktív kritikai tevékenysé­ge és kezdeményezőkészsége. A gazdaság dinamizálásá­nak, a hatékonyság javításá­nak egyik meghatározó té­nyezőjévé vált a műszaki fejlesztés, amelynek fő irá­Megyei, de nyugodtan mondhatjuk, országosan is jó hírű a Kondorosi Egyesült Tsz zöldségkertészete. Ez a megállapítás azon alapul, hogy 1979 óta, ahogyan Sző­ke Gyulánéra bízták az ága­zat vezetését, eddig még minden évet kiadós nyere­séggel zártak. Tavaly 12 mil­liót tettek a szövetkezet asz­talára. Ezzel a több éve tar­tó aszály következtében ke­letkezett terméskieséseket el­lensúlyozták, megmentették a szövetkezetét a szanálás­tól. A tsz vezetése nagyra ér­tékelte a kertészek odaadó és áldozatos munkáját. Pedig gond, évközi feladat itt is volt bőven, csakhogy Szóké­né és a körülötte dolgozó lányok, asszonyok, s a mun­nyát a jövedelmezőséget nö­velő, átfogóan értelmezett technológiakorszerűsítés je­lenti. A helyes stratégia ki­alakításához a társadalmi, a közgazdasági és a műszaki tényezők együttes figyelem- bevételére és összehangolt fejlesztésére van szükség. Hangsúlyozni kell, hogy a műszaki fejlesztés megvaló­sításának igazi színtere a vállalati szféra, és ezt szem előtt kell tartani mind az irányítási rendszerben, mind a közgazdasági és a műszaki feltételek kialakítá­sában. A vállalati műszaki fejlesztés felgyorsításához nélkülözhetetlen — többek között — a hosszú távú ér­dekeltség kialakulását támo­gató gazdasági környezet. Az ennek létrehozását szolgáló intézkedések kidolgozása megkezdődött. A Központi Bizottság tit­kára ezután arról szólt, hogy beruházások nélkül nehéz. technológiakorszerűsítést megvalósítani, azonban az előrelépés gátja ma mégsem elsősorban a felhalmozás szintjében keresendő. — Ez a szint nálunk nemzetközi mércével mérve nem ala­csony. A gondot a beruhá­zási források nem megfelelő, nem eléggé intenzív felhasz­nálása, a beruházási folya­matok alacsony hatékonysá­ga, s főként az jelenti, hogy a megvalósult beruházások nagy hányadával csupán a kapacitást bővítették, a régi technikát és termelést kon­zerválták a vállalatok. Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnö­ke arra hívta fel a figyel­met, hogy a műszaki és a gazdasági szemléletnek egy­idejűleg kell érvényesülnie, enélkül ugyanis nem lehet eredményesen gazdálkodni. kában oly sokat segítő 1500 diák, és azok, akiket időköz­ben ide, a pénzes növények betakarítására csoportosítot­tak, átgondolt, jó szervezés­sel. az érdekeltség növelésé­vel mindent a maga idejé­ben sikeresen megoldottak. Kondoroson az emberek szeretik a kertészetet. Bizo­nyítja ezt az az 50 körüli nyugdíjas példája is, akik az ágazatvezető kérésére ebben az évben is rendszeresen munkába álltak. Csak velük, az ő segítségükkel oldhatták meg a paprikavetőmag ter­mesztését úgy, hogy a papri­ka húsát konzervgyári fel­dolgozásra értékesítették. Növeli kiemelkedő jövedel­mezőségi szintjük értékét az is, hogy a 12 milliós nyere­Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia fő­titkára a MTESZ és az Aka­démia kapcsolatrendszerérői szólt. Kapolyi László ipari mi­niszter hozzászólásában el­ismeréssel szólt a MTESZ- ben dolgozó szakemberek te­vékenységéről. Munkájuknak nagy része volt abban, hogy hazánkban az ismereteknek olyan rendszere alakult ki, amelyre alapozva — szelek­tív iparfejlesztéssel — elér­hetők a párt XIII. kongresz- szusa, valamint a VII. ötéves terv által megfogalmazott célok. A MTESZ XIV. küldött­közgyűlése, a korábbi kül­döttválasztó közgyűléseken megválasztott 56 egyesületi és területi szervezeti elnök­höz titkos szavazással to­vábbi 90 tagot választott az új országos elnökségbe. A MTESZ elnöke ismét Fock Jenő, főtitkára újból Tóth János lett. Végezetül a Központi Bi­zottság titkára a népgazda­ság helyzetét elemezve kér­te a MTESZ segítségét az ország előtt álló feladatok végrehajtásához. — Ismeretes, hogy a gaz­dasági fejlődés élénkülése 1985-ben és 1986-ban nem következett be, az eddigi eredmények nem kielégítőek. Alapvető nehézségeink ab­ból származnak, hogy többet fogyasztottunk, mint ameny- nyit megtermeltünk. Ebben a helyzetben arra van szük­ség, hogy munkánkat az anyagi javak gazdaságos megtermelésére összpontosít­suk. Az elosztás- és fogyasz­táscentrikus gyakorlat he­lyébe a gazdaságos termelés fokozását, az anyagi alapok létrehozását szolgáló mun­kát kell állítani. Ennek a követelménynek akkor tu­dunk megfelelni, ha minden erőt — így a műszaki-tudo­mányos haladásban rejlő hajtóerőt is — a gazdaságos anyagi termelés szolgálatá­ba állítjuk. Ebben a mun­kában nagy feladatok hárul­nak a MTESZ-re és egyesü­leteire, s kívánom, hogy öt év múlva, a következő köz­gyűlésen eredményes tevé­kenységről számolhassanak be — mondotta befejezésül Pál v Lénárd. séget állami támogatás nél­kül — korábban ez is volt 3 milliós nagyságrendben — érték el. Ezek után nem vé­letlen esett a megyei tanács elnökének döntése erre a kertészetre, így az idei Mo- hácsy Mátyás-díjat október­ben a kondorosiaknak ítél­ték. Nagy a szorgalom most is. Szezont zártak és egyben szezont nyitottak. Október derekán, a múlt hét végén, már a jövő évi palántaneve­lés előkészítésén dolgoztak. A fóliatekercsek végeit for­rasztották, mert a fagyos tél beállta előtt valamennyi fó­liasátort felhúzzák, hogy tél végén, kora tavasszal ismét elkezdhessék a palántaneve­lést. D. K. Magyar—brit tárgyalások Veress Péter külkereske­delmi miniszter meghívására október 16-tól 18-ig látoga­tást tett Budapesten Alan Clark brit kereskedelem- és iparügyi államminiszter. A brit minisztert fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Faluvégi Lajos és Mar­jai József miniszterelnök-he­lyettesek. Megbeszélést foly­tatott Várkonyi Péter kül­ügyminiszterrel, Kapolyi László ipari miniszterrel és Veress Péterrel. A megbeszé­léseken — amelyeken részt vett Leonard Appleyard, bu­dapesti brit nagykövet — a magyar—brit politikai és gazdasági kapcsolatok alaku­lását tekintették át. Egyetér­tés volt abban, hogy az el­múlt években lezajlott köl­csönös, magas szintű láto­gatások jelentősen hozzájá­rultak a két ország közötti kapcsolatok fejlődéséhez. A brit miniszter és magyar tár­gyalópartnerei pozitívan ér­tékelték, hogy a két ország között az áruforgalom az el­múlt három évben több mint másfélszeresére, ezen belül a magyar kivitel közel kétsze­resére nőtt, de egyúttal meg­állapították, hogy még szá­mos lehetőség van a gazda­sági kapcsolatok szélesítésé­re. Ehhez bővíteni szükséges a vállalatok közötti együtt­működést, valamint a brit tőkével Magyarországon ala­pítandó vegyes vállalatok számának növelését. A brit miniszter szomba­ton elutazott Budapestről. Az első lehetőség az eg­riek előtt adódott, amikor a 7. percben Smuczer szök­tette Kisst a jobb oldalon.de a kifutó Leboniczky az ol­dalvonalon túlra tisztázott. A békéscsabaiak „első ese­ménye”: a 15. percben Csa- nálosi buktatta Vojtekovsz- kit, amiért a békéscsabai középpályás sárga lapot ka­pott. S a valós békéscsabai esemény: a 24. percben Var­ga I. lökött — szabadrúgás, amelyet Pásztor csavart a kapu elé, de Kurucz az ötösről a jobb kapufa mel­lé fejelt. Két perc múlva a békéscsabai csatár kissé ki­sodródva a bal oldali oldal­hálóba lőtte a labdát. A 28. percben Smuczer, Kiss, Smuczer adogatás után az Az Űrhajósok Nemzetközi Szövetsége — amely jelenleg 16 ország mintegy 40 űrha­jósát fogja össze — október 13. és 17. között a kormány és Farkas Bertalan mérnök- ezredes, az első magyar űr­hajós meghívására Budapes­ten tartotta 11. kongresszu­sát. Czinege Lajos miniszterel­nök-helyettes, a kongresszus fővédnöke a résztvevők tisz­teletére adott fogadáson — a kormány nevében — kife­jezte azt a meggyőződését, hogy a szervezet a további­akban is arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy a világ­űrt az emberiség boldogulá­utóbbit buktatták, a 20 mé­teres szabadrúgást Fodor fölé lőtte. A másik oldalon Pásztor lapos szabadrúgását vetődve hárította Bodolai. Jócskán benne voltak már a félidőben, amikor az egye­dül álló Kiss kapott egy labdát a bal oldalon, 18 méterre a kaputól, fejjel maga elé tette a labdát, meg is célozta a kaput, de az utolsó pilalnatban Megyesi oda ért, és szögletre mentett. Egy perccel később Fodor cselezte át magát a védő­kön, de hosszan szöktette magát, így Leboniczky zsákmánya lett a labda. A 38. percben Csanálosi távol­ról kísérletezett, 35 méteres bombáját Bodolai a jobb al­só sarok előtt tudta elcsípni. sának szolgálatába állítsák, és ne engedjék a pusztítás színterévé tenni. A konresszuson a résztve­vő 32 űrhajós és több világ­hírű űrhajózási szakértő az űrhajózás tapasztalatairól és jövőjéről, valamint szerveze­ti kérdésekről tárgyalt. Meg­tekintették fővárosunk törté­nelmi, kulturális, építészeti és egyéb nevezetességeit, is­merkedtek zenei és tánckul­túránkkal, és egri kirándu­láson vettek részt. Az Űrhajósok Nemzetközi Szövetsége 11. kongresszusá­nak résztvevői elutaztak ha­zánkból. A szünet után, az 57. percben Takács Z. cselezge­tett a 16-oson belül, lövésé­be Varga J. belelépett, így végül a labda Bodolai kezé­ben halt el. A 60. percben újabb Pásztor-szabadrúgás, ezúttal 20 métftről, de vala­mennyi csatár lemaradt a labdáról. Csanálosi előtt adódott helyzet a 63. perc­ben, de messze a kapu mellé lőtt. Ezután már semmilyen feljegyezni való esemény nem történt a pályán. „Fogáskereséssel” kezdő­dött meg a mérkőzés, aztán a vendégek kaptak hama­rabb lábra, s vezették az ef- ső lendületesebb akciót. Mindezt megkönnyítette, hogy a békéscsabai közép­pályás sor uralta a közép­mezőnyt, Pásztorék rendre szervezhettek, míg az egriek visszahúzódtak kapujuk elé, átadva a terepet. Jóllehet, ekkor még láthattak a né­zők akciókat is, főleg a bé­késcsabaiak jóvoltából, de mindezek eredménytelenek voltak, hiszen ha be is ju­tottak a 16-oson belülre, ott már elfogyott a gólra törési vágy. A fordulás után is hasonló volt a játék képe, (Folytatás a 8. oldalon) Tavaszra készülnek a kondorosi kertészek Dobóék várát nem tudták bevenni Eger SE—Békéscsabai Előre Spartacus 0—0 NB I-es lagdarúgó-mérkőzés. Eger, 5000 néző. V.: Fekete M. (Drigán, Kovács II. L.). EGER: Bodolai — Szert, Fegyverneki, Varga L, Jávorszky — Vojtekovszki, Smuczer, Csepregi (Hodur, 46. p) — Fodor (Lechncr, 77. p), László, Kiss. Edző: Kiss Tibor. BÉKÉSCSABA: Leboniczky — Ottlakán, Megyesi, Varga J„ Fabulya — Adorján (Kelemen, 73. p), Pásztor, Takács J., Csanálosi — Kurucz, Szekeres (Takács Z., 46. p). Edző: Csank János. Sárga lap: Csanálosi (15. p). Szögletarány: 6:1 (1:1) a Békéscsaba javára.

Next

/
Thumbnails
Contents