Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-02 / 232. szám
o NÉPÚJSÁG IflSfi. október 2„ csütörtök Jól haladnak az őszi munkák Sajtótájékoztató a MÉM-ben Tegnap Budapesten a MÉM-ben dr. Magyar Gábor miniszterhelyettes tartott tájékoztatót az őszi mezőgazdasági munkák állásáról. Bevezetőjében a mezőgazda- sági munkák végzését befolyásoló időjárási és talajviszonyokról szólt. Elmondotta, már negyedik éve tart az aszály, az idén inkább a Dunántúlon és az ország középső területein okozott jelentősebb károkat. Megemlítette, hogy a nagv szárazságnak kedvező hatása is volt. gyorsította az érést, így előbbre jött a növények betakarítása. A kukoricánál az alacsonyabb nedvességtartalom azt jelenti, hogy kevesebb fűtőolajra van szükség a szárításhoz. A negatív hatások között a miniszterhelyettes elmondotta, hogy a talajok igen kemények, emiatt több menetre van .szükség a megfelelő magágy kialakításához. Mindez növeli a költségeket. Ezt követően az őszi betakarítási helyzetről adott átfogó képet dr. Magyar Gábor. Az idei őszön a gazdaságokban 2 és fél millió hektárról kell a terményt betakarítani. Mindez azt jelenti, hogy a különböző anyagok, termények szállítása jelentős terheket ró a nagyüzemekre. A várható elszállítandó mennyiség országosan mintegy 40-45 millió tonna, a fent jelzett termékekből. A továbbiakban sorra elemezte az egyes kultúrák jelenlegi betakarításának helyzetét. Napraforgóból várhatóan a hét végére már valamennyi termés bekerül a földekről. Gondot okoz jelenleg a felvásárlás, a feldolgozás szervezése, mivel a nagyüzemek a tervezettnél mintegy 50 ezer hektárral nagyobb területen vetettek napraforgót az idén. A kukorica betakarítása 30 százaléknál tart, a nedvességtartalom 18-25 százalék körüli, mindez azt jelenti, hogy várhatóan ebben az évben mintegy 50-60 ezer tonna fűtőolajat tudnak megtakarítani a szárításkor a gazdaságok. A több mint 100 ezer hektár cukorrépa betakarítása még csak a Tiszántúlon kezdődött meg, a dunántúli gyárak várhatóan a jövő hét elején indulnak. A szárazság miatt nagy a betakarítási veszteség, törik a répa, gyakori a gépek meghibásodása. A hazai cukorszükséglet biztosítottnak látszik. Ezt követően a zöldségfélék helyzetét elemezte a miniszterhelyettes. Elmondotta, hogy a feldolgozó üzemek igényeit ki tudják elégíteni a termelők. A téli alma 65 százaléka már a tárolóhelyre került, az idei termés minősége jó, és az elmúlt napokban már megkezdődött az exportszállítás. Az elmúlt években kiépült almalényerő-kapacitás biztosítja a hazánkban megtermett alma feldolgozását és így almalésűrítmény formájában kerül külpiacra. Befejezésül az őszi talajmunkák, vetések állásáról hallhattak a jelenlévők. Az idei őszön 1,8 millió hektár talajművelés a feladat az őszi vetésű növények alá. Mindemellett 2 és fél millió hektáron el kell végezni a tavaszi vetések alá a talaj munkákat. Már földbe került a repce, a lucerna és a fűfélék magja, jó ütemben halad a rozs és az őszi árpa vetése, és a napokban kezdődik meg a búza vetése. Befejezésül a miniszterhelyettes elmondotta, hogy országosan biztosított az állat- állomány takarmányszükséglete, a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályai koordinálják a takarmányellátási feladatok megoldását. V. L. A MacyarSiö ban. olvastuk: Megdrágultak a személygépkocsik Szeptember 25-töI megdrágult több típusú Zastava gyártmányú személygépkocsi is. A drágulás híre előtt az előző napokban többen is befizettek a népszerű Jugóra, valamint a Zastava 101- esre. Az áremelés várható volt, hiszen már hosszabb ideje nem lehetett autót vásárolni Vajdaságban. A Zastavában elmondták, hogy az áremelés elkerülhetetlen volt, következményei egyelőre azonban beláthatatlanok, hiszen a lakosság zömének már így is csökkent a vásárlóereje, és nem lehet tudni, hogy a jövőben ki vesz majd új személy- gépkocsit. A vásárlási kölcsönről, amit már hosszabb ideje kilátásba helyeztek, még semmi konkrétat nem tudtak mondani Zombbrban, a Zastava autó központjában. A Jugo 45-ös E új gyári ára 1 500 000 dinár (a régi 1 200 000), a Jugo 45-ös A 1 550 000 (1 300 000), a Jugo 55-ÖS E 1 600 000 (1 250 000), a Jugo 55-ÖS A pedig 1 850 000 dinár (1 650 000). A népszerű Zastava 101-es család minden típusa megdrágult, így például a Zastava 101 GTL 55-ös háromajtós személygépkocsi ezentúl gyári áron 1 600 000 dinárért szerezhető be (korábban 1 360 000), a Zastava 101-cs GTL 55-ös ötajtós gyári ára 1 650 ooo dinár (1 370 000), a 128-as Zastava személygépkocsi, 1100 ccm-es motorral 1 700 000 dinár (1 4000 000). A közkedvelt 126-os, lengyel gyártmányú, PGL személygépkocsi, amely a korábbi Zastava 750-est helyettesíti a piacon, gyári ára most 1100 OOO dinár (900 000). Megdrágultak a Fiat személygépkocsik is. A Regata 100 típusú kocsi, amelynek 1600 ccm-es motorja van, ezentúl 4 200 000 dináros áron szerezhető be (3 500 000). A Lancia Thema 2000-es 6 900 000 dinár (6 000 000), a 101-cs T féltehergépkocsi 2 000 000 dinár (1 600 000). A Lada típusú személygépkocsik, valamint a Zastava 850-es kombik és furgon típusú jármüvek ára nem változott. A Jugo 45-ös A kiskereskedelmi ára az eddigi 1 570 000 dinár helyett 1 900 000 dinár. A legnépszerűbb kocsik közé tartozó Zastava 101-es GTL 55-ös ötajtós jármű kiskereskedelmi ára az eddigi 1 740 ooo dinár helyett ezentúl 2 100 000 dinárba kerül. A 126 PGL-re a forgalmi adó községenként átlag 20 százalék, a többi említett és megdrágult járműre pedig 26. Az alapárra kell fizetni még a szállítási költséget is. zetek sajátosságainak jelentőségét, vagyis óvott a szovjet gyakorlat mechanikus másolásától. Tendenciaként és a szocialista országokban is alkalmazható gyakorlatként értékelhetők a gazdasági intézkedések, különösen ami a mezőgazdaság fejlesztését, az anyagi érdekeltség elvének fokozott érvényesítését, a lakossági szükségletek kielégítését illette. Általában a XX. kongresszus bátor kérdésfeltevéseivel, elemzésével, a dogmatikus gondolkodás és gyakorlat elleni fellépéssel, a szocializmus eszméi és gyakorlata megújulásával biztatott. E tekintetben korszakalkotó jelentőségű, hogy feltárta a személyi kultusz okozta hibákat, a Sztálin vezetése idején elkövetett törvénysértéseket, és intézkedéseket foganatosított a pártélet lenini normái helyreállítására, a kollektív vezetés lenini elvének érvényesítésére. A kommunista pártokat a történelmi tapasztalatok elemzésére, ideológiai megalapozásuk átgondolására, és politikai irányvonaluk felülvizsgálatára biztatta a kongresszus. A magyar pártot felkészületlenül és váratlanul, érte a kongresszus, hiszen egy évvel ezelőtt, szektás megfontolások alapján, éppen azzal ellenkező szellemű fordulatot hajtott végre. Rákosi Mátyás, aki a magyar küldöttséget a moszkvai tanácskozáson vezette, ezért igyekezett a XX. kongresszus jelentőségét kisebbíteni. Az első politikai bizottsági ülésen, ahol a kongresszusról beszámolt, az ő szájából különösen hamisan hangzó „mi nem másolhatjuk a Szovjetuniót” érveléssel igyekezett az MDP-t a tanulságok levonásától visszatartani. A Központi Vezetőségnek 1956. március 12—13-i ülésén, amelynek napirendje a XX. kongresszusból adódó magyar teendők meghatározása volt, odáig ment, hogy kijelentette: „A kongresszus határozatai és egész munkája azt bizonyítják, hogy a Magyar Dolgozók Pártja, annak Központi Vezetősége helyes úton jár, jól látja a feladatokat, és helyesen szabja meg e feladatok megoldására a rendszabályokat. Minden részében helyesnek és iránymutatónak bizonyultak a Központi Vezetőség múlt év márciusi határozatai.” Bár a plénum felszólalói szinte kivétel nélkül vitatták ezt a megállapítást, és a politikai irányvonalnak a XX. kongresszus szellemében való felülvizsgálatát szorgalmazták, végül elfogadták a semmitmondó határozatot, és újra megtámogatták Rákosit és politikai vonalát. Nem így a párttagság és a közvélemény politizáló része. A kongresszus olyan élénkülést, politikai aktivitást váltott ki, amilyenre sok-sok éve nem volt példa Magyarországon. Ezekben kifejezésre juttatták a pártvezetéssel szembeni elégedetlenséget, és egyre több helyen Rákosi Mátyás alkalmasságát a vezetésre is kétségbe vonták. S különösen nagy erővel követelték nemcsak a rehabilitáció befejezését, hanem feszegetni kezdték azt is, hogy kik és miért rendezték meg a koncepciós pereket. Nagy Imre és csoportja kihasználta azt, hogy Rákosiék nem vonták le a megfelelő tanulságokat, és ennek nyomán is a pártban eszmeipolitikai elbizonytalanodás bontakozott ki. Önmagukat kiáltották ki a XX. kongresszus eszméi letéteményesének, és a magyar viszonyokra alkalmazandó szocializmus megvalósítását tűzték zászlójukra. A dolog természeténél fogva nem egy kérdésben közös platformra kerültek a hibákat egészen más célzattal ostorozó különböző reakciós, burzsoá res- taurációs körökkel. Ezek természetesen előszeretettel húzódtak meg a „jobboldali”, „nemzeti” kommunistáknak a „szektás”, „dogmatikus”, „sztálinista” kommunisták elleni harca árnyékában. Rákosi kezdte elveszteni a talajt a lába alól, és kapkodott. Egyrészt egyre hatástalanabb adminisztratív intézkedésekkel próbálkozott a jobboldallal szemben, másrészt rákényszerült, hogy egy májusi nagy-budapesti nagyaktíván elismerje felelősségét a súlyos törvénytelenségekért. De ezzel már elkésett, helyzete tarthatatlanná vált. A párt és az ország válsága sürgősen változást követelt. (Következik: Kétfrontos harccal a válság leküzdéséért) Nemes János Tenni közösen A közelmúltban Szarvason az Öntözési Kutató Intézetben egész napos találkozón ismerkedtek a legújabb, gyakorlatban mielőbb hasznosítható kutatási eredményekkel megyénk mezőgazdasági szakemberei. A tanácskozáson Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese tartott bevezető előadást megyénk mezőgazdaságának VII. ötéves tervi feladatairól. Érdemes kiemelni néhány gondolatot az elhangzottakból. Békés megye hazánk legnagyobb agrárárutermelő térségei közé tartozik. Itt állítják elő a hazai szántóterület 6,2 százalékán a mezőgazdaság évente megtermelt termelési értékének 8 százalékát. A gabona 10 százalékát, a cukorrépa 15 százalékát adja Békés megye évente a népgazdaságnak. A legutóbbi két középtávú terv időszakában megtorpant az agrárágazat növekedési üteme. Míg az V. ötéves tervben — változatlan áron számolva — 39 százalékkal nőtt a mezőgazdaság termelési értéke, addig a VI, ötéves tervben mindössze 13,3 százalékkal emelkedett a termelés Békésben. Az okokat vizsgálva megállapítható, 1981 óta több alkalommal sújtotta aszály térségünket, csökkent a nagyüzemek nyeresége, mindez lényegesen mérsékelte a beruházások arányát. Már-már egyes gazdaságokban az egyszerű újratermelést akadályozza a géppark elhasználódoftsága. Csökkent a nyugati gépek aránya, s az anyagiak hiányával magyarázható, hogy megyénkben használják fel a legkevesebb műtrágyát a búza alá. Az évek óta tartó csapadékhiány miatt szükség lenne az összetömődött talajok mélylazítására, ám a korszerű külföldi lazítok megvásárlására nincs pénze a nagyüzemeknek. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy néhány gazdaságban a kényelmesség, s valljuk be őszintén, a szakmai hozzá nem értés is hozzájárult a gyenge eredményekhez. Gondoljunk csak a búzatermesztésben az egyes üzemek közötti 3-4-szeres hozameltérésekre. Az alacsony termés- eredményt elérő termelőszövetkezetekben alapos, körültekintő elemzés után kutatni kell az okokat, s változtatni a korábbi gyakorlaton. Figyelemre méltó, hogy a VI. ötéves terv időszakában megyénkben kedvezőtlen irányba változott meg a mezőgazdasági termelés szerkezete. Megnőtt az állattenyésztés részaránya, s mivel köztudomású, hogy ennek a főágazatnak kisebb a nyereségtermelő képessége, így csökkent az üzemek jövedelme. Meg kell vizsgálni — kutatóknak és termelőknek — közösen azokat a lehetőségeket, amelyek a növény- termesztés termelési értékének gyarapodásához vezethetnek. Elgondolkodtató ugyanis, hogy az utóbbi egy évtizedben megyénkben évről évre nem sikerült teljesíteni a növénytermesztésben kitűzött célokat. örvendetes, hogy tervszerűen folytatódik Békésben a meliorációs program, jelentős állami támogatással. Szarvason létrejött az ország meliorációs kutatásainak, gyakorlati kivitelezéseinek egyik központja. Most a legfontosabb feladat arra a kérdésre választ adni, hogy a meliorációs beavatkozások milyen tartós változásokat idéznek elő a talajéletben, s mindehhez hogyan igazodjon a növénytermesztés. (Kultúra- és fajtamegválasztás, stb.) Óriási gondot okoz a nagyüzemekben a tömegesen elszaporodó rezisztens gyomfajok megjelenése (vadzab, stb). Ennek a problémának a megoldásához is segítségül kell hívni a kutatókat, de természetesen nem mondhatunk le a gyakorlati szakemberek tapasztalatairól sem. Megyénk adottságai kiválóan alkalmasak a vetőmag- termesztésre. Az itt kínálkozó lehetőségeket — a magasabb jövedelmek miatt — a jövőben az eddiginél jobban ki kell használni.. Bőven van tennivaló az állattenyésztésben is. Az állattartó telepek nagy része elhasználódott, szükség van a rekonstrukcióra, az új technológiák bevezetésére. Mindehhez az állam igyekszik támogatást adni a vállalkozó gazdaságoknak. Törni kell a -fejüket a kutatóknak azon is, hogyan hasznosítsák a keletkezett hígtrágyát az üzemekben. A kérdés megválaszolását nehezíti, hogy a megoldások kereNégymillió forint vasútra. Dobozon 558 család oltotta el örökre a petróleumlámpát és helyette villany világít a házakban. A múlt rendszerben a dolgozók nemhogy házat építhettek volna, de még a meglévők sem voltak biztonságban, állandóan rettegni kellett, mikor árverezik el. Most 47-en építettek szép új házat az állam által folyósított hitelből. A dolgozók kulturális nevelését, szórakozását is elősegítette a terv. Százhúszezer forint beruházással kultúrház épült, rádió, sportfelszerelések, 500 kötetes könyvtár várja munka után a szórakozni vágyó dolgozókat. Október elsején kezdenek hozzá a népfürdő építéséhez. A Terv ajándéka: a vasúthálózatba való bekapcsolása a községnek. Négymillió forintot fordítanak erre a célra, a vasúti híd megépítésére pedig hatmilliót. A Dobozhoz tartozó Gerla bekötő utat kapott, és a közeljövőben a tanyaközpontban két tantermes iskola, két tanítói lakással együtt épül. (Viharsarok Népe, 1951. szeptember 30.) Huszonhét család lépett be az Endrődi Béke Tsz-be. A közös munkával elért bőséges termés, a csoporttagok növekvő életszínvonala egyre inkább kiváltotta az érdeklődést a kívülálló dolgozó parasztokból. Nap mint nap saját maguk győződnek meg, milyen előnyökkel jár a közös gazdálkodás. Endrő- dön, a Béke Termelőszövetkezetbe eddig 27 dolgozó parasztcsalád lépett be. Ezek között 17 középparaszt 134 hold földdel és teljes gazdasági felszereléssel. A szovjet parasztküldöttség látogatása napján két családdal gyarapodott a szövetkezet tagsága. (Viharsarok Népe, 1951. október 2.) Cj sertéshizlalási akció indult október 1-én. Október 1-én új sertéshizlalási akció indult. Ebben részt vehetnek a termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és állami gazdaságok, valamint a termelőszövetkezetek és csoportok tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok. Hizlalási szerződést lehet kötni a beadási kötelezettség alá eső sertésre is. Ha hizlalási szerződéssel köti le a termelő a beadási kötelezettség alá eső sertést, a beadás alá eső súly után is megkapja a szerződés árát. A beadási kötelezettségen felüli súly után a súlykategóriának megfelelően kilónként 20 fillértől 2 forintig terjedő prémiumot kap a szerződő termelő. Ha a beadási kötelezettségén felüli sertésre köt hizlalási szerződést a termelő, a sertés telsésénél figyelembe kell venni a szigorú környezetvédelmi előírásokat. Megyénkben a VII. ötéves terv során jelentős állami támogatással folytatódik az intenzív regionális vízrendszer kialakítása. Ennek megvalósításánál figyelembe kell venni a talajba juttatott növényvédő szer, műtrágya és hígtrágya hatását, hiszen ezek szeny- nyezhetik a talajt és a vizet, márpedig el szeretnénk érni, hogy megyénkben mindenütt tiszta, egészséges ivóvizet fogyasszanak az emberek. A takarmánygazdálkodásban a jelenlegi alacsony szintről jelentősen emelni kell a mércét. Napjainkban — a laboratóriumi vizsgálatok szerint — a takarmányok több mint fele valamely oknál fogva kifogásolható. Pedig tisztában kell lenni azzal, hogy csak jó minőségű takarmánytól várható kiváló minőségű, a világpiacon is értékesíthető állati termék. Javítani kell a növényi termékek hasznosulását, transzformációját az egyes állatfajoknál. A termelés során évente keletkezett nagy mennyiségű melléktermék (szalma, kukoricaszár stb.) hasznosításában is előrelépésre van szükség. A kezdeti szakaszban járó, s egyre terjedő bio- brikett-előállítás egy módja lehet mindennek, ám a kutatóknak arra is választ kell adniuk, a területről elvitt szerves anyag nem okoz-e a későbbiekben kárt a talajéletben. A növénytermesztési melléktermékek visszajuttatása a* talajba ma még nem megoldott kérdés. Keresni, kutatni kell ezen a területen is a legjobb eljárásokat, módszereket. A Szarvason megtartott tanácskozás és párbeszéd kutatók és a gyakorlati szakemberek között valamit elindíthat megyénkben az agrártermelés dinamikusabb fejlesztése irányában, A feladatok, célok ismertek, s ezek megvalósítása csak közös összefogással érhető el. Napjainkban a csökkenő anyagi erőforrások mellett még inkább szükség van az olcsó, új, a gyakorlatba gyorsan átültethető kutatási eredmények hasznosítására. Ma mindennel takarékoskodhatunk, csak szellemi erőtartalékainkkal nem. Ügy érzem, megyénk agrárértelmiségének megvan a kellő tudása, felkészültsége a tervek megvalósításához. Verasztó Hajós jes súlya után kapja meg az érvényben lévő prémiumot. (Viharsarok Népe, 1951. október 4.) Traktorosaink az őszi tervért. MegyénlT őszi szántási tervének minél hamarabb és minél jobb munkával való teljesítése döntő mértékben függ attól, hogy gépállomásaink vezetői, brigádjai és traktorosai mennyire tekintik harci feladatuknak a jövő évi bőséges termés biztosítását. Az őszi terv teljesítésében a legjobb munkát a békéscsabai gépállomás végezte, mely őszi tervét eddig 72 százalékban teljesítette. Ezzel az eredménnyel nemcsak a megye gépállomásait előzte meg, hanem az ország első gépállomása lett. A brigádok jól megszervezték a munkájukat. Az Előre brigád 68,8, a Micsurin brigád 55,4 százalékra teljesítette őszi tervét. (Viharsarok Népe. 1951. október 12.) A sarkadi járásban a gyapotszedésből az összes általános iskolák felső tagozata kivette részét. Az úttörőpajtások munkája különösen ki-• emelkedő volt Sarkadon. A Sarkadi 1-es számú Általános Iskola úttörőpajtásai a Kossuth Tszcs összes gyapottermését leszedték. Jó munkát végeztek, s valóságos verseny alakult ki közöttük. De nemcsak a sarkadi úttörők végeztek jó munkát, hanem a járás területén levő valamennyi iskolások. (Viharsarok Népe, 1951. október 17.)
