Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-14 / 242. szám

1986. október 14., kedd o Ház rizshéjbetonból Az elmúlt években a fel­lendülő magánerős lakásépí­tést számos intézkedéssel is segítette a kormányzat. Eb­ben az időszakban több tég­lagyári rekonstrukció való­sult meg, s egy-egy üzleti vállalkozás is igyekezett eny­híteni a már-már krónikus­sá váló falazóanyag-hiá­nyon. Napjainkban aztán már van falazóanyag, az építkezők válogathatnak is. Igaz, ebbe beleszólt és szól az új hőtechnikai szabvány, ami lényegesen szigorúbb a korábbinál. így aztán a gyártók újabb fejlesztésekbe kezdtek, hogy termékeik megfeleljenek az előírások­nak. A közelmúltban a Bízol Gt. keretében, a Békéscsa­bai Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz-ben a 23. számú Ál­lami Építőipari Vállalat szolgálati szabadalma alap­ján megkezdték a Bízol hő­szigetelő rizshéjbeton gyár­tását. Ez egy olyan falazó­anyag, vagyis váz, amit monolitbetonnal töltenek ki. A kéregblokkból — a be­ton minőségétől és a vasa­lástól függően — két eme­letig építhető családi ház. Az alapra helyezett, ha­barcs nélkül, szárazon egy­másra rakott elemekből ké­szült fal hőhídmentes, nem kell külön áthidaló a nyílás­zárók fölé. A kész fal az új hőtechnikai szabványban meghatározott 0,7-es „K” ér­tékkel szemben kedvezőbb, utólagos hőszigetelést nem igényel. A Magyar—Szovjet Barát­ság tsz mezőmegyeri telepén a 23 dolgozót foglalkoztató kis üzemben ez évben kezd­ték meg az elemek gyártá­sát. Az idei esztendő a pró­bálkozás éve volt. Mészáros László, a gt. igazgatója el­mondta, hogy a jövő évtől évi száz lakáshoz szükséges elem gyártásával számolnak, gyártókapacitásukat az igény szerint tovább bővítik. A ter­mék iránt van érdeklődés és igény, belőle már több la­kóépület készült. Ez az épí­tési mód az átlagosnál gyor­sabb, ugyanakkor olcsóbb a hagyományos téglánál, mi­közben a szigorú hőtechni­kai előírásoknak is megfe­lel. — sz — Fotó: Szőke Margit Autósoknak Jön az új típusú Yugo A kragujevaci Crvena Zastava Művekben megkez­dődött az amerikai piacra szánt Yugo GV 1987-es mo­delljének gyártása. Az első, 2 ezer 500 gépkocsiból álló szállítmány nemrég indult útjára a bari kikötőből, a korábbi változatot szállító utolsó hajó néhány nappal azelőtt hajózott ki. Elsősorban a motoron haj­tottak végre változtatásokat, olyképpen, hogy a vásárló, ha nincsenek egyéb észrevé­telei, nem köteles elvinni el­ső szervizre kocsiját. A tí­pus árusítása hamarosan a hazai piacon is megkezdő­dik. A tervek szerint decem­berben újabb változtatások várhatók a Yugo GV jövő évi típusán, erről most folynak a tárgyalások a Yu­go America cég képviselői­vel. Ugyanakkor tárgyalnak az 1988. évi modellekről, va­lamint az új árakról is. (Tanjug) giek és a kispolgárok köré­ben. E rétegek társadalmi súlya nagyobb, mint szám­arányuk, megnyerésük a né­pi demokrácia, a szocializ­mus számára az ellenforra­dalmi események után fon­tos feltétele előrehaladá­sunknak.” A szövetségi politika érvé­nyesülését segítették az ál­lam és az egyházak viszo­nyának és együttműködésé­nek érdekében tett lépések. Ez a katolikus egyház ese­tében lassabban ment, hiszen a Mindszenty-ügy és a Va­tikán álláspontja akadályoz­ta a hazai papságot abban, hogy az e tekintetben mind pozitívabb törekvéseit érvé­nyesítse. De azért fokról fokra előre lehetett lépni, hiszen a vallásos tömegek megbékülését a rendszerrel, majd mind erőteljesebb tá­mogatásukat, nemcsak az alsóbb papság, de a főpap­ság is érzékelte, és ezekkel számolniuk kellett. A val­lásszabadság alkotmányos jogának biztosítása egyrész­ről, másrészről a párt- és állami vezetésnek az az el­vi álláspontja, hogy a szo­cialista építés érdekeit ille­tően hívők és nem hívők tökéletes egységben lehet­nek, mindmáig szilárd alap­ját képezik az állam és az egyházak együttműködésé­nek. A szövetségi politikának kifejezési formája volt, hogy 1962 őszén az MSZMP veze­tése elhatározta, és a VIII. kongresszus el is fogadta az egyetemi és főiskolai felvéte­leknél a származás szerinti kategorizálás megszünteté­sét. A származás szerinti ka­tegorizálás, amely korábban a történelmi igazságszolgál­tatást és késés behozását szolgálta a munkásosztály és parasztság tehetséges gyer­mekeinek érvényesülésében, az adott pillanatban társa­dalmi szempontból már ár­talmas volt. Igazságtalanul korlátozta szüleik egykori osztályhelyzete miatt az olyan, arra alkalmas fiatal emberek továbbtanulását, akik már a felszabadulás után születtek, és a a szo­cialista társadalomban élték életüket. A származás sze­rinti kategorizálás megszün­tetése a szövetségi politika előremutató lépése volt a szocialista nemzeti egység megteremtéséhez. A 60-as évek elején Kádár János egy beszédében, ame­lyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsában mon­dott el, kifejtette, hogy az MSZMP szövetségi politiká­ját e jelszóval lehetne egy­szerűen jellemezni: „Aki nincs ellenünk, az velünk van!” Utalás volt ez arra, hogy a Rákosi-féle pártveze­tés, „az osztályharc a szocia­lizmusban egyre éleződik” felfogás értelmében, a sze­rint a jelszó szerint járt el, hogy „aki nincs velünk, az ellenünk van”. Azóta Kádár Jánosnak az ezzel merőben ellentétes álláspontja és jel­szava már szinte szállóige lett, bejárta az egész világot, és mindenütt jellemzésül szolgál a szocialista beren- dezkedési rend magyarorszá­gi formájának. Kifejezi a szocializmus megújulásának politikáját, azt az emberek iránti humánus bizalmat, amely meggyőződéssel vall­ja, hogy jó ügyek támogatá­sára a lakosság túlnyomóan nagy többsége megnyerhető, hogy a szocializmus csak az egész nép, az egész nemzet érdekeinek megfelelően, egyetértő cselekvésükkel építhető fel. Nagy győzelme az MSZMP- nek, a szocializmus ügyé­nek, hogy napjainkban olyan burzsoá orgánumok, amelyek 1956-ban csak na- pokat-heteket adtak a for­radalmi munkás-paraszt kormánynak, már az elmúlt 30 év eredményeit elismer­ve, teszik fel a kérdést (a Time című nagy befolyású amerikai magazin 1986 au­gusztusában Kádár Jánossal készített interjújában): „KÉRDÉS: Mi a garancia arra, hogy az elmúlt har­minc év eredményeit a jö­vőben meg tudják őrizni? KÁDÁR JÁNOS VÁLA­SZA: Hiszek abban, hogy a magyar nép értékeli az el­múlt harminc év eredmé­nyeit: azt, hogy van törvé­nyesség, hogy mindenki, aki dolgozni akar, dolgozhat, hogy az életszínvonal javult. Népünk tudja ezt. Nem be­szélnek erről mindennap, ehelyett azt reklamálják in­kább, amit hiányolnak. Ez érthető. De ha népünk ve­szélyben látná eddigi vívmá­nyait, megvédené azokat.” Nemes János (Vége) Segítség égető gondjainkra Az utóbbi időben hozott minisztériumi intézkedések azt tanúsítják, hogy a MÉM igen jelentős erőfeszítéseket tesz a nagyüzemi sertéste­nyésztés fellendítésére. Min­den oka megvan erre, hi­szen az elmúlt öt évben a nagyüzemek telepfelújításra, rekonstrukcióra, a számot­tevő hízókibocsátás növelé­sére az országban nem vál­lalkoztak. Itt a mi megyénk­ben is beszorult ez az ága­zat. A MÉM-ben és azoktól is, akiktől ehhez véleményt kértek, a fejlesztést igye­keztek a praktikus oldalról megközelíteni. Kovács Ist­ván MÉM-főosztályvezető a múlt heti mezőkovácsházi bemutatón elmondta, hogy a minisztérium három csoport­ba sorolta az ösztönzésre, támogatásra érdemes fej­lesztési elképzeléseket. Ezek közül az egyik a sertéste­nyésztés költségeinek és a felhasznált anyagoknak a csökkentésére irányul. A másik: az anyaga és eszköz­takarékos programok cso­portja, a harmadik pedig a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari üzemek hulladékainak, melléktermékeinek felhasz­nálását öleli fel. Ezekre a fejlesztési célok­ra a minisztérium 50 száza­lékos támogatást biztosít, de nem emelt szót az ellen sem, ha egy üzem egyszerre kétirányú fejlesztésre vállal­kozik. Tehát még a kettős támogatás is elképzelhető! Vállalkozás kérdése az egész. A meglévő nagyüzemi ser­téstelepek rekonstrukciója iránt tehát nem véletlenül nőtt meg az érdeklődés. A MÉM vezetői összesen 30 te­lep felújítására, a termelés növelésére, gazdaságosságá­nak fokozására, a tartáskö­rülmények javítására, kor­szerű technológia beszerelé­sére nyitottak lehetőséget. Ehhez a világbanki hiteltá­mogatás is biztos alapot je­lent. Eddig az országban 17 üzem vállalkozott a Kovács­házi Üj Alkotmány Tsz-hez hasonlóan sertéstelepének felújítására, bővítésére, a hízókibocsátás jelentős nö­velésére. A sorban tehát akad még egy-két hely, a Békés megyei vállalkozók számára is. Meg kellene gondolni ezt a lehetőséget, hiszen 50 százalékos állami támogatással már jelentősen csökkenhetnek az üzemekre jutó felújítási, fejlesztési ter­hek. Megyénkben a sertéste­nyésztési és -hizlalási ágazat korszerűsítésére az épületek építése óta nem sok helyen költöttek számottevő ösz- szeget. A telepek elhaszná­lódtak. felújításuk elkerül­hetetlen, bármilyen nehéz is az üzemek anyagi helyzete. Ha a felújításra, a rekonst­rukcióra most 50 százalékos .támogatást kínálnak, meg kellene pályázni, mert ilyen lehetőség a közeli években valószínű nem lesz. Gondol­junk csak vissza azokra az évekre, amikor ezeket a te­lepeket építették. Az első vállalkozók igen jelentős ál­lami támogatást kaptak, s akik később szánták rá ma­gukat, a korábbinál több sa­ját erőt kellett letenniük, mert csökkent a támogatás mértéke. Senkit sem szeretnénk a MÉM három kategóriájába, a fejlesztések valamelyik csoportjába sorolni — ezt a főosztályvezető fejtegette, majd kiegészítette azzal: — akinek jobb ötlete, egyéni elképzelése van a nagyüze­mi sertéstenyésztés és -hiz­lalás fejlesztésére, a helyi lehetőségek feltárására, ki­használására, vesse gondola­tait papírra és pályázzon. Minden kezdeményezést ala­posan megvizsgálnak, felül­bírálnak, támogatnak. Egy cél vezérel: korszerű körül­mények között, a természet adta körülmények igénybe­vételével, a korábbinál több sertés előállítása magasabb üzemi jövedelmezőség biz­tosításával, mint eddig. Szépen hangzanak ezek a szavak. Igaz, kissé megkés­ve, de még mindig jobb ezekről kissé megkésve be­szélni, mint tovább kendőzni a mezőgazdasági termeléssel összefüggő égető gondjain­kat. Dupsi Károly hírek k vilHggbzdbsbgböl Los Angelesben befejezte munkáját a magyar—amerikai kereskedelmi tanács XII. plenáris ülése. A megbeszélések során a részt vevő ma­gyar és amerikai üzletemberek a keres­kedelmi és gazdasági kapcsolatok bővítésé­nek lehetőségeit, a tanács munkájának to­vábbfejlesztését vizsgálták. Külön mun­kacsoportokban vitatták meg az elektro­nika, az élelmiszer-feldolgozás, a turiz­mus, a magyarországi tőkebefektetés és a vegyesvállalatok alapításának kérdéseit. A magyar küldöttség tagjai az üléshez kapcsolódóan tárgyalásokat folytattak ame­rikai partnereikkel. Az ülésen megfigye­lőként részt vett Ballal László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezető­je és dr. Házi Vencel, hazánk nagykövete az Egyesült Államokban. Lörincze Péter, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkára és John Jacobs, a San Franciscó-i Kereskedelmi Kamara elnöke kamaraközi együttműködési megállapodást írt alá, amelynek célja a kaliforniai és a magyar vállalatok kapcsolatépítésének, üz­leti munkájának segítése. Országos búzavetési bemutató Október 16-án figyelemre méltó ese­mény színhelye lesz a Békésszentandrási Zalka Tsz. A búza szórt vetésének orszá­gos szervezésű bemutatóját tartják meg Hrabovszki Mihály tsz-elnök, a módszer felkarolójának és továbbfejlesztőjének irá­nyításával. Ebben az évben — hallottuk a tsz-szö- vetség szakembereitől — mindenhol, a Szabolcs-Szatmár megyei tsz-ektől és ál­lami gazdaságoktól, a kiváló minőségű és mennyiségű búzát termő Fejér megyei tsz- ekig. Sőt Csehszlovákiában a szlovákiai részen is kiválóra vizsgázott és a termesz­tésben kevesebb energiát igényelt, a gépi vetésűnél azonos, de inkább többet ter­mett, ezáltal olcsóbbá is vált a Hrabovsz- ki-féle eljárással termesztett búza. Az új vetési módot már 400 ezer hek­tárnál is nagyobb területen kamatoztatják az ország termelőszövetkezeteiben és álla­mi gazdaságaiban. Az októberi bemutató­tól a vetési mód továbbterjedését várják a szakemberek. D. K. flz Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat felvételre keres: — vizsgázott gépészt í — vizsgázott kazánfűtőt — női segédmunkásokat — férfi segédmunkást Érdeklődni részletes felvilágosítás iránt a vállalat igazgatási és munkaügyi osztályán lehet. Orosháza Orosháza, Október 6. utca 8. szám Telefon: 46/125-ös mellék.

Next

/
Thumbnails
Contents