Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-13 / 216. szám

1986. szeptember 13., szombat Magyar—Szíriái kapcsolatok Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének küszöbön ál­ló látogatása nagy jelentőségű eseménye lesz a Szíriái Arab Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kapcsolatainak. Az antiimperialista politikát folytató arab állam és Magyaror­szág 1954-ben létesített diplomáciai kapcsolatot; viszonyunk baráti, rendezetlen problémáktól mentes, a kétoldalú együtt­működés kereteit egyezmények rögzítik. A magas szintű politikai találkozók sorából kiemelkedik Háfez Asszad elnök 1978-ban tett magyarországi látogatása. Az államfő, aki egyszersmind a Szíriában kormányzó Arab Űjjászületés Szocialista Pártjának (Baath párt) is vezetője, Kádár János és Losonczi Pál meghívásának tett eleget nyolc évvel ezelőtt. Egyezményes alapokon fejlődő együttműködés bontakozott ki az évek során az MSZMP és a Baath párt között. Ennek éves munkatervek adnak keretet, rendszeresek a pártmun­kásküldöttségek kölcsönös látogatásai. A Szíriái Kommunista Párttal — amely a kormányban és a parlamentben egyaránt képviselteti magát — ugyancsak rendszeresek az MSZMP kontaktusai. Az 1980-as évek eleje óta megélénkültek a két ország törvényhozásának és külügyminisztériumának kap­csolatai is. A - gazdasági együttműködést az elmúlt években dinamiz­mus jellemzi. Szíria Magyarország fontos partnere: a fejlődő országok sorában — évenként eltérően — az 5—6. helyet foglalja el a kereskedelmi forgalom nagyságát tekintve; az arab országba irányuló export hazánknak számottevő devi­zát hoz. (A tavalyi kereskedelmi forgalom értéke 38 és fél millió dollár volt.) Jelenleg főként alapanyagokat, fogyasztá­si cikkeket exportálunk Szíriába, emellett híradástechnikai berendezések, gépi felszerelések szerepelnek a kiviteli listán. Több nagyszabású beruházás valósult meg magyar közre­működéssel, így Szíria egyik nagyvárosában, Aleppóban lám­pagyár épült a Tungsram részvételével. A gépipari és jármű­export ugyancsak számottevő, s a magyar fél mezőgazdasági beruházásokban is részt vesz. Szerződés szabályozza az együttműködést sok más terüle­ten, így a légi közlekedésben, az idegenforgalomban, a köz­úti fuvarozásban. Három évvel ezelőtt sportegyüttműködési munkatervet írtak alá a két ország illetékesei, és évek óta ugyancsak munkaterv segíti a kulturális együttműködést. Több száz Szíriái mezőgazdasági szakember, orvos és mér­nök végezte tanulmányait Magyarországon. Az évente meg­tartott szíriai tudomány hetén rendszeresen előadnak magyar tudósok, s magyar ösztöndííjasok — arab nyelv- és irodalom­szakosok — folytatnak tanulmányokat Damaszkuszban. Ma­gyar művészeti együttesek ugyancsak gyakran vendégszere­peinek Szíriában. Budapest pedig a közeljövőben palmyrai régészeti kiállítást lát vendégül. Véget ért a Druzsba ’86 Losonczi Pál fogadta a lengyel legfelsőbb biráság elnökét Pénteken befejeződött a Csehszlovákia területén tar­tott Druzsba ’86 hadgya­korlat, amelyen Csehszlová­kia, Magyarország és a Szovjetunió fegyveres erői­nek csapatai vettek részt. Az, Észak-atlanti Szövetség kedvezően fogadta a Varsói Szerződés „Barátság ’86.” hadgyakorlatára küldött meghívásokat — jelentette ki a brüsszeli NATO-köz- pont szóvivője. A Csehszlovákiában meg­tartott hadgyakorlatra a csehszlovák külügyminiszter megfigyelőket hívott meg kilenc NATO-tagországból (Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Kanada, Nagy- Britannia, Norvégia és NSZK). A meghívásnak azok örömmel eleget is tettek — közölte a szóvivő, aki ki­emelte, hogy 1976. óta elő­ször hívnak meg NATO-or- szágbeli megfigyelőket a VSZ hadgyakorlatára, s ez az első eset, hogy a meghí­vás nem a Szovjetuniótól, hanem a Varsói Szerződés valamely másik tagországá­tól érkezett. A szóvivő hozzáfűzte: „A meghívás megfelel a helsin­ki záróokmány szövegének és szellemének, s a NATO ezt jószándék megnyilvánulása­ként értékeli, különösen ak­kor, amikor a stockholmi ér­tekezlet a befejezés kritikus és kényes szakaszához érke­zett." Dr. Wlodzimierz Beruto- wicz, a Lengyel Népköztár­saság Legfelsőbb Bíróságá­nak első elnöke dr. Szilbe- reky Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének meghí­vására — küldöttség élén — szeptember 8—12. között tartózkodott hazánkban. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az igazságszolgálta­tás időszerű kérdéseiről, kü­lönös figyelmet fordítottak a bűnözés elleni fellépés jogi eszközeire. A küldöttség kü­lön tanulmányozta a munka­ügyi viták eldöntésének bí­rósági gyakorlatát, valamint a gazdasági bíráskodás szer­vezetét és működését. Csong­Románia és Görögország vezetői barátsági és együtt­működési szerződés megkö­téséről állapodtak meg annak érdekében, hogy újabb len­dületet adjanak a két or­szág dinamikusan fejlődő kapcsolatainak. Ezt tartal­mazza egyebek között az a közlemény, amelyet And- reasz Papandreu görög mi­niszterelnök szeptember 10— 11-i romániai baráti látoga­tásáról tettek közzé a pén­teki bukaresti lapokban. A román—görög tárgyalá­sokon hangsúlyozták az áru­csere-forgalom lényeges nö­velésének és a gazdasági, rád megyében tett látogatá­suk során tájékoztatást kap­tak a megye politikai, társa­dalmi és gazdasági viszonyai­ról. Tanulmányozták a me­gyei bíróság, a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetem jogi karának tevékenységét. Megbeszélést folytattak dr. Markója Imre igazságügymi­niszterrel és dr. Szíjártó Ká­roly legfőbb ügyésszel. A küldöttség vezetőjét fo­gadta Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke. Jelen volt dr. Szilbereky Jenő, valamint Tadeusz Czechowicz, a Len­gyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete. A delegáció pénteken el­utazott Budapestről. ipari és műszaki együttmű­ködés bővítésének szükséges­ségét — a gazdasági kapcso­latok szilárd alapjának és távlatainak megteremtése ér­dekében. Külpolitikai kérdésekről szólva a közlemény tanúsága szerint elégedetten állapítot­ták meg, hogy a két ország álláspontja azonos, vagy na­gyon közeli a konfliktusok rendezését illetően. A görög miniszterelnök Hrisztosz Szárcetakisz állam­fő nevében görögországi hi­vatalos látogatásra hívta meg Nicolae és Elena Ceau- sescut. Fidel Castro Belgrádban i Fidel Castro, a Kubai KP első titkára, a Kubai Állam­tanács és Minisztertanács elnöke, péntek délután bará­ti munkalátogatásra Jugo, szláviába érkezett. A délután folyamán meg­kezdődött jugoszláv—kubai csúcstalálkozón a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről és időszerű nemzetközi kérdé­sekről tárgyalnak. Dinárt égettek a német turisták A Német Szövetségi Köztársa­ság zágrábi főkonzulátusa élesen elítéli a nyugatnémet turisták cselekedeteit, akik jugoszláviai nyaralásuk Idején a polgárok szeme láttára ittas állapotban ju­goszláv bankjegyeket égettek el azzal a szándékkal, bogy lebe­csüljék, semmibe vegyék a Ju­goszláv valutát, írja a Vjesnik, arra az információra reagálva, amelyet tegnapelőtt közölt a DPA nyugatnémet hírügynökség. A ju­goszláv rendőrség feljelentései alapján 11 esetről szereztek tu­domást, a tettesek életkora 19— 24 év. A kilengésekre általában kávéházakban, bárakban és ha­sonló helyeken került sor, ahol szeszes italt mérnek. Perecben, Rovinjban, Medulinban, Splitben, Korculán, Dubrovnikban, Vrsec- ben, valamint Pulán és Opatijá- ban jegyeztek fel ilyen eseteket. Az NSZK zágrábi főkonzulátu­sán inkorrektnek ítélték meg a nyugatnémet állampolgárok ilyen magatartását azon ország ellen, amely vendégül látja őket. A konzulátus azért tájékoztatta az ügyről a DPA hírügynökséget, hogy ily módon a nyugatnémet közvélemény is megismerkedjen az esetekkel, s ez is — mint hangsúlyozzák — élesen elítéli őket. (Tanguj) Román—görög tárgyalások Hazánk új ausztráliai nagykövete Váltás az üvegpalotában? Ipper Pál, hazánknak az Ausztrál Államszövetségbe akkreditált nagykövete pén­Pénteken befejeződött Si­mon Peresz izraeli minisz­terelnök és Hoszni Mubarak egyiptomi államfő huszon­négy órás csúcstalálkozója. Peresz a kora délutáni órák­ban hazaérkezett. A csütör­tökön és pénteken folytatott tárgyalásokról közös közle­ményt adtak ki. Peresz megköszönte a me­leg egyiptomi fogadtatást. Méltatta Mubaraknak a kör­zeti béke megteremtése és a palesztin ügy megoldása, nemkülönben a kétoldali vi­szony javítása érdekében ki­fejtett fáradozásait, és azt mondotta, hogy a személyes találkozó hozzásegítette a feleket egymás álláspontjá­teken átadta megbízólevelét Sir Ninian Stephen főkor­mányzónak. nak jobb felismeréséhez egy rendkívül összetett kérdés megválaszolása céljából. Mubarak azt hangoztatta, hogy megvizsgálták ugyan a palesztin problémát, megol­dásra azonban nem leltek. Ennél fontosabb —■ folytat­ta — az, hogy a felek egyet­értettek egy nemzetközi ér­tekezlet összehívásának szükséges voltában, ehhez azonban időre van szükség, és közben megoldást kell találni egyéb problémákra. Közölte, hogy ebből a célból kapcsolatot tartanak a jövő­ben is. Az értekezlet ügyét a hosszas vita után megszö­vegezett közös közlemény egyébként nem említette meg. A helyszín és az időpont szigorúan tradicionális: az ENSZ New York-i székházá­ban immár több évtizede mindig szeptember harmadik keddjén nyílik meg a köz­gyűlés soros ülésszaka. A hagyományoknak megfelelő­en előbb á tagállamok elnö­kei, kormányfői, külügymi­niszterei vagy más magas­rangú képviselői fejtik ki országuk álláspontját az ál­talános politikai vitában a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról. Ezután a kü­lönböző bizottságokban, szakcsoportokban — s a számtalan két- és többoldalú tárgyaláson, folyosói és fe­hér asztal melletti tanácsko­zásokon — vitatják meg a határozati javaslatokat. Közös indítvány Viszonylag keveset válto­zik a közgyűlés napirendje Is: a Közel-Kelet, Közép- Amerika, Dél-Afrika és más válságövezetek évről évre visszatérő témái a felszólalá­soknak, szavazásoknak. Az idei, szeptember 16-án kez­dődő 41. ülésszak várhatóan különbséget jelent majd: va­lószínűleg minden eddiginél központibb helyet foglal el (jórészt a Szovjetunió és a szocialista közösség soroza­tos kezdeményezései, előter­jesztése nyomán) a világpo­litika kétségtelenül első szá­mú problémája, a fegyver­zetkorlátozás és leszerelés kérdése. Az ENSZ munkájában ak­tív szerepet vállaló magyar diplomácia e téren nemrégi­ben figyelemre méltó lépés­sel öregbíthette hazánk hír­nevét. Esztergályos Ferenc, állandó ENSZ-küldöttségünk vezetője — tíz szocialista ország külügyminisztere ne­vében — átadta Pérez de Cuellar főtitkárnak azt a le­velet, amely a világbéke megőrzése és erősítésére vo­natkozó új, közös indítvá­nyokat tartalmazta. A levél — illetve a szocialista hatá­rozattervezet kiindulópontja, hogy az emberiség történel­me igen bonyolult korszaká­hoz érkezett. A fegyverkezé­si hajsza megfékezése, az atomháború elkerülése pa­rancsoló szükséglet, amely nélkülözhetetlenné teszi a nemzetközi kapcsolatok új­szerű, az eddigiektől eltérő megközelítését a világ or­szágai számára. Ennek tudatában javasol­ta a magyar delegációvezető által átnyújtott üzenet: a közgyűlés tűzze napirendjé­re egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létreho­zását, s hozza meg az e cél érdekében szükséges intéz­kedéseket. Az ENSZ-főtitkár többször is pozitívan nyilat­kozott a levélről, s döntése értelmében a benne foglalt határozattervezetet az ülés­szak hivatalos dokumentu­maként teszik közzé. Megnyirbált keretek Akad a mostani közgyűlés vitatémái közt egy szokatlan, legalábbis ilyen élességgel ritkán felvetődő pont is: az ENSZ saját pénztárcájának lapossága, vagyis a világ- szervezet költségvetésének hiánya. A szakértők vitáz­nak, vajon 278 millió, vagy 463 millió dollár, esetleg még több lesz az ENSZ idei de­ficitje, annyi azonban két­ségtelen: egyre égetőbbek a pénzügyi gondok, s ha sür­gősen nem történnek hatásos lépések, a világszervezet igen nehéz helyzetbe kerül­het. Az okok közismertek. Szá­mos ország nem, vagy csak késve tesz eleget befizetési kötelezettségének, vagy nem járul hozzá egyes vitatott programokhoz. (Veszteséget okoz a bürokrácia, az ENSZ szerteágazó, költséges appa­rátusa, néha kevéssé haté­kony munkája is.) A leg­érezhetőbb azonban kétség­kívül az Egyesült Államok részéről indított támadásso­rozat: az amerikai törvény- hozás egyoldalú rendelkezé­sei alapján ugyanis az USA az elmúlt időben csökkentet­te, s a jövőben előrelátható­lag még inkább megnyirbál­ja a világszervezetnek szánt kereteket. Nem kis össze­gekről van szó, hiszen az ENSZ-alapokmány előírásai szerint az Egyesült Államok a legnagyobb arányban já­rul hozzá az ENSZ költség- vetéséhez. Az amerikai támadások okai főképpen politikai in- díttatásúak. „Miért támogas­sunk dollármilliókkal eo-r szervezetet, amely — a har­madik világ államainak túl­súlyba kerülése miatt — rendre Washington-ellenes indítványokat fogad el?” — hangoztatták régóta befolyá­sos körökben, s a jelek sze­rint nem is eredménytele­nül. Jelöltek és önjelöltek A felhalmozódott hiány miatt egyelőre rendkívüli takarékossági intézkedések sprát fogadták el az ENSZ illetékesei. Létszámcsökken­tés, korábbi nyugdíjazás, fel­vételi és előléptetési „fék”, kevesebb és rövidebb konfe­rencia, számos program tör­lése — és így tovább. Mind­ez aligha könnyíti meg Pé­rez: de Cuellar helyzetét, mivel számos tagállamnak változatlanul a segélyakciók szaporítása, újabb szerveze­tek létrehozása állna érdeké­ben. Ennek viszont a „köz­ponti pénztárca” alapos is­merői nem sok esélyt adnak. A főtitkár pozícióját rá­adásul tovább nehezíti, hogy idén ősszel lejár ötesztendős megbízatása, így a mostani ülésszak feladatai közé tarr tozik mandátumának meg­hosszabbítása, vagy egy új jelölt megválasztása. Cuellar eredetileg egyetlen terminust akart elvállalni, sokan még­is úgy vélik, hogy sikerrel indulhatna ismét a poszt új­bóli elnyeréséért. A találga­tások egyelőre eléggé széles­körűek, vannak, akik sze­rint marad, mások arra tip­pelnek, hogy váltás követke­zik be az üvegpalotában. Akadnak félhivatalosan tá­mogatott és titkos önjelöltek egyaránt, s világos, hogy minden személyhez különbö­ző, nemegyszer egymással üt­köző politikai szempontok kötődnek. Akárki is lesz azonban végül Földünk e globális szervezetének új ve­zetője, egy bizonyos: posztja korántsem egyértelműen irigylésre méltó. Ahogy Pé­rez de Cuellar elődje, Kurt Waldheim ismert könyvének címében elnevezte: az ENSZ főtitkárának lenni valószínű­leg csakugyan a világ egyik „legnehezebb mestersége”. Szegő Gábor Újabb merénylet Párizsban Négy nappal a városházi pos­tahivatal íelrobbantása után pénteken délben hasonló erejű és típusú pokolgép robbant Pá­rizs ultramodern külső negye­dében. a Défense-ban. Az első mérleg: két súlyos és mintegy 40 könnyebb sebesült. A robbanás délben történt a Déíense nagy bevásárlóközpont­jának második emeletén egy gyorsvendéglőben, amely tele volt ebédelőkkel. A tűzoltók fel­tevése szerint a pokolgépet a vendéglő egyik sarkában he­lyezték el. A robbanás ereje bezúzta az ablakokat, és jó tiz méteres sugarú körben min­dent összetört. Tollhegyen: Lelkiismeret Megismétlődött az Oppenhelmer-ügy, nem a képernyőn, hanem az amerikai valóságban. Peter Hagelstein, akit a csillagháborús program egyik főötletadójának tartottak, kivált a katonai munkából, és lelkiismereti okokra hivat­kozva bejelentette: a jövőben polgári területen kíván dol­gozni. • A sokszor emlegetett lelkiismeret lázadása újra végbe­mehetett, ha talán későbben is, mint kellett volna. Vagy jobb későn, mint soha? A tudósok felelősségéről gyakran szó esik, nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban szervezett formát is öltött az aggódó tudósok szövetsége. De vajon hány ügynek kell még elkövetkeznie, amíg megszűnhet az aggódás? Befejeződött az egyiptomi—izraeli csúcstalálkozó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents