Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-11 / 214. szám

1986. szeptember 11„ csütörtök o Héjformákba öntik a kaparólánctag-öntvcnycket a Békéscsabai Erőműjavító és Karbantar­tó Vállalat öntödéjében Fotó: szőke Marsit Vetőmag-behozatalra kényszerül a mezőgazdaság? n Jugoszláv Gazdasági Kamara javaslatai Az őszi búzavetéshez az idei termelésből a becslések szerint 250 000—260 000 ton­na vetőmagot biztosítottak. Ez a vetőmagmennyiség 900 000—950 000 hektárra ele­gendő, a fennmaradó terüle­teket az idén is valószínűleg nem kezelt és gyengébb mi­nőségű maggal vetik be, amely nem ígér nagy hoza- mot. A magbúza nem kielégítő termelése és kínálata már évek óta meghiúsítja azokat az erőfeszítéseket, hogy kü­lönféle intézkedésekkel ösz­tönözzék a jó minőségű ve­tőmag alkalmazását. A föld­művesek gyakran legjobb akaratuk ellenére sem ké­pesek minőségi vetőmagot vásárolni, mert egyszerűen nincs belőle elegendő. Ugyan­akkor az ilyen vetőmag al­kalmazását térítésekkel is ösztönzik, vagy annak lehe­tőségével, hogy a termény­búzáért magárut adnak cse­rébe. Az idén, amikor az amúgy is alacsony vetőmagterme­lést még az időjárási viszon­tagságok, az eső és viharok is csökkentették, valószínű­leg jóval nagyobb lesz'a ke­reslet. A földművesek bir­tokain ugyanis jelentős te­rületeken károsodott a vető­magnak szánt búza, s ezek a földművesek most kényte­lenek a magáruboltokhoz fordulni. Ezek túlmenően a minőségi vetőmag alkalma­zásán, az egész országban egységes, 20 százalékos térí­téssel is ösztönzik. A térí­tésről szóló törvény ugyan nem szabja meg pontosan, hogy a nagykereskedelmi ár­ra számolják-e fel a térí­tést, s ezt sürgősen tisztázni kellene. A Jugoszláv Gaz­dasági Kamara gabonaügyi bizottságának javaslata ér­telmében a magbúza nagy­kereskedelmi ára 122 dinár kellene hogy legyen, de a kiskereskedelmi árat még nem szabták meg. Hogy ne legyen szükség vetőmag-behozatalra — \ hi­szen ehhez nincs elég devi­zánk, és esetleg valamilyen betegséget is behozhatunk az import vetőmaggal — azt ja­vasolták, ' hogy alaposan vizsgálják felül, nem ma­radt-e vetőmag raktáron a tavalyi évről. Kivételesen javasolták a vetőmag-meg­munkálás szigorú kritériu­mainak enyhítését is, hogy minél nagyobb mennyiség juthasson a piacra. Intézke­déseket tesznek annak érde­kében is, hogy a kivételesen jó minőségű termést vető­magként használják fel. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a .magáruboltokba gyengébb minőségű vetőmag kerül, hiszen ez jövőre ki­sebb hozamot eredményezne. Ha tudjuk, hogy a vetőmag 1—15 százalékban is befo­lyásolhatja a hozamot, ak­kor világos, hogy ezt nem szabad megengedni. (Tanjug) ERRŐL ÍRTUNK IFJAK A TERVKÜLCSÜ- NÉRT... A megye vala­mennyi ifjúsági réteg- és alapszervezetei részt vesznek az ötéves tervkölcsön jegy­zésében. Mind a jegyzés­gyűjtésben, mind a felvilá­gosító munkában példát mu­tatnak a fiatalok. Van olyan község, ahol különösképpen elöl jártak. Ilyen például Körösladány, ahol több munkás- és parasztfiatal vállalt jegyzésgyűjtést, amit lelkesen, jól el is végeztek. Ugyancsak Körösladányban 30 fiatalból álló rizsvágó brigád alakult, keresetükből 1000 forintot jegyeztettek az 5 éves tervkölcsönből. Tót­komlóson az EPOSZ-fiatalok 20 tagja végez felvilágosító, jegyzésgyűjtő munkát ered­ményesen, de a tervkölcsön- jegyzésben sem maradnak le. Például Éliás György, egyszerű parasztfiatal 300 fo­rintot, Baukó Mihály 500 forintot jegyzett... Meg kell még emlékezni arról, hogy az EPOSZ-nak 6 hold rici- nustermése is van, amely­nek’ jövedelméből nagy ösz- szeget fordítanak tervköl- csönre... (Viharsarok, 1949. október 4.) A ROKKÄBAN emelke­dett a termelés, csökkent a selejt. A Rokka-üzem ver­senybizottsága a napokban kiértékejte a szeptember ha­vi termelési eredményeket. Eszerint az üzem dolgozói 117 -százalékban teljesítették a szeptember hónapra eső tervelőirányzatot, szemben a tervév előző kilenc hónapjá­nak 106,6 százalékos ered­ményével. A szép termelési eredmény mellett, amivel a dolgozóknak sikerült behoz­niuk a második negyedév­ben megmutatkozott vissza­esést, az előző negyedévi 1,6 százalékos selejtátlagot 1,1 százalékra javította. A kiér­tékelés szerint a nagybuda­pesti pártválasztmány em­lékezetes felhívása óta 15 százalékkal emelkedett a termelékenység és 240-re növekedett az egyéni ver­senyzők száma az üzemben. Szeptember hónapban három újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók. Szelezsán György műszerész, Kokavecz Mátyás üzemlakatos és Ke- repeczki Pálné varrónő újí­tási javaslatainak előrelát­hatólag évi gazdasági haszna meghaladja a 40 ezer forin­tot. (Viharsarok, 1949. október 5.) VERSENY A CSABAI TE­VAN ÉS A GYOMAI KNER NYOMDA KÖZÖTT. A gyo­mai Kner Nyomda verseny­re hívta a békéscsabai Tevan Nyomdát. A háromhónapos verseny célja elsősorban a minőség megjavítása, a munkamorál megerősítése és a mozgalmi munka fokozása. Megyénk két legnagyobb nyomdája most másodízben áll versenyben. A ’49-es tervév első felében lezajlott előző páros versenyben a Tevan Nyomda ért el jobb eredményt. Most a 1 Kner Nyomda dolgozói alapos visszavágóra készülnek. A verseny állását havonként értékelik ki és december 30- án a jobb eredményt elért üzem a SZOT Békés megyei titkárságának vándorzászla­ját kapja meg. A verseny október 1-én indult és 15-én kerül sor a versenyszerző­dések ünnepélyes aláírására. (Viharsarok, 1949. október 6.) 463t FORINT MEGTAKA- RÍTAS. Orosházán, a Minő­ségi Ruházati Boltban sem zajlottak le már régóta olyan derűs hangulatban a vásár­lások, mint ezekben a na­pokban. Nemcsak a vásár­lók, hanem az eladók is örülnek, hogy olcsóbbat, jobbat adhatnak a dolgozók­nak. s olcsóbban vásárolhat­nak ők maguknak is. Itt van például az egyik kiszol­gáló, özv. Nyerges Béláné négycsaládos anya. Már a tanév megkezdése előtti he­tekben tervezgette, hogyegy- egy pár tornacipőt vásárol három iskolás gyermekének. Aztán azt is tervbe vette, hogy lódenkabátot vesz ma­gának, 18 éves lányának pe­dig cipőt és ballonkabátot. A régi árakon ezekért az árukért összesen 1808 forin­tot kellett volna kiadni. Most, az árleszállítás után 1345 forintba kerülnek a fenti cikkek. Ezen a bevá­sárláson 463 forintot takarít meg, vagyis három pár női bőrcipő és egy tornacipő árát... (Viharsarok Népe, 1953. szeptember 13.) Új készítmények _A vállalatok idei eredmé­nyei azt bizonyítják, hogy jó ütemben kezdődött meg a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás úi öt­éves központi gazdaságfej­lesztési programjának vég­rehajtása. A gyógyszeripar vállalatai — amelyek e há­rom ágazat termelésének döntő részét adják — az év első hét hónapjában az ipari átlagot többszörösen megha­ladó mértékben, a múlt év hasonló időszakához képest 11,3 százalékkal bővítettéi, termelésüket. Rubel elszá­molású kivitelük 8.4 száza­lékkal, konvertibilis szállítá- 'saik értéke pedig csaknem 20 százalékkal volt maga­sabb, mint az elmúlt eszten­dő első hét hónapjában. A növényvédőszer-ipari vállala­tok nem értek el ilyen jó eredményeket — jórészt a/ árak csökkenése és a Buda­pesti Vegyiműveknél történt baleset következtében kiesett kapacitások miatt —, az Ipari Minisztérium vélemé­nye szerint azonban hosz- szabb távon itt is megvaló­síthatók a program célkitű­zései. A programban részt vevő vállalatok 1986-ra — együt­tesen — termelésüknek 5,8 százalékos növelését irányoz­ták elő. Ez megfelel az elő­irányzatoknak. A program ugyanis azzal számol, hogy az érintett vállalatok a most megkezdett, illetve az elhú­zódott beruházások befejezé­sével, a tervezett felújítások elvégzésével a tervidőszak második felében fokozzák nagyobb mértékben kínála­tukat. A gyógyszer-, növény­védőszer- és intermedier­gyártás fejlesztését 1990-ig meghatározó program az év­tized végére — 1985-höz mérten — az ágazatok ter­melésének és a rubel elszá­molású kivitelének másfél- szeres bővítését, konvertibi­lis exportjuknak pedig meg­duplázását irányozza elő. A kapacitások bővítésére, a gyártás korszerűsítésére a VII. ötéves terv időszakában a korábbinál jóval több. mintegy 21 milliárd forint áll a vállalatok rendelkezé­sére. Ezt elsősorban a kül­földön is keresett, értéke­sebb termékek gyártásának növelésére fordítják a vál­lalatok. Ilyen beruházások­ba kezdett a közelmúltban négy nagy gyógyszeripari vállalat, amivel az a céljuk, hogy a hatóanyagok helyett minél több, jó áron eladható kész gyógyszert exportálja­nak. A fejlesztésekre fordít­ható összegekből jut ebben a tervidőszakban a korábban háttérbe szorított, úgyneve­zett járulékos, nem termelő beruházásokra, ez azonban még mindig kevesebb a szükségesnél. Üj készítmények kutatásá­ra, a meglévők továbbfej­lesztésére az előzetes számí­tások szerint ugyancsak a korábbinál több, összesen 16 milliárd forintot költhetnek öt év alatt saját és központi forrásokból a programban részt vevő vállalatok. ^Első­sorban az eredeti, saját fej­lesztésű készítmények kuta­tására koncentrálják eszkö­zeiket. Munkájukhoz jelen­tős segítséget kaphatnak majd a nemrégiben megala­pított Országos Klinikai Far­makológiái Központtól, amelynek feladata az új gyógyszerek humán' vizsgála­tainak szervezése, koordiná­lása. Az új készítmények kipróbálásának végső szaka­szait eddig általában külföl­dön végeztették el a hazai gyógyszeripari vállalatok. Az új központ megszervezi, hogy egységes elvek alapján pró­bálják ki az új gyógyszere­ket a hazai klinikákon, s ez- z<jt olyan dokumentációhoz jussanak a gyártók, amelye­ket külföldön is elfogadnak az új gyógyszer törzskönyve­zéséhez. Aszály K ókadozik a napraforgó tányérja, zörög a ku­korica levele, top­ped nek az éretlen szőlősze­mek. Mindezek a tartós szá­razság biztos jelei. A tapasz­talatot megerősítik a Meteo­rológiai Intézet- adatai is. Mint azt már az elmúlt na­pokban közzétették, Dunán­túl egyes vidékein a júliusi átlagnak számító 60—70 mil­liméter csapadék helyett mindössze 4—10 milliméter eső hullott a földekre. A du­nántúli megyékben dolgozó mezőgazdászokat az sem vi­gasztalhatja, hogy a Tiszán­túl déli részén bőséges esők áztatták a talajt. Három esztendeje a ti­szántúli megyékben nézték irigykedve az ország nyuga­ti felén gazdálkodókat, .mert akkor Tiszántúlt sújtotta a szárazság. Most a Mezőgaz­dasági- és Élelmezésügyi Mi­nisztérium adatai szerint Fe­jér és Győr-Sopron megyék az ország legaszályosabb vi­dékei. De szenvednek a nö­vények a szárazságtól Pest, Somogy, Bács-Kiskun, Szol­nok, Szabolcs-Szatmár, Ko­márom és Veszprém megyék­ben is. Rövid időn belül — ha más-más vidékeken is — kétszer kerültek nehéz hely­zetbe a mezőgazdasági nagy­üzemek. Nem volna ez tör­vényszerű, hiszen az ideihez hasonló meleg, száraz nya­rak évszázadonként tizenöt­ször—hússzor fordulnak elő. A tartós, földművelést ne­hezítő szárazság ellen bizton­ságosan nem is védekezhet­nek a gazdaságok. Az öntö­zés ugyan nagy biztonságot jelentene, de jelenleg Ma­gyarországon a szántónak mindössze öt százaléka ön­tözhető. Erre persze azt le­hetne mondani, hogy az aszá­lyos időjárásra felkészülen­dő, érdemes volna növelni az öntözhető területek csekély arányát. E kijelentés mellett adatokkal is lehetne érvel­ni: az öntözés ugyanis a vi­lág teljes termőterületének 13 százalékára terjed ki, s ezen a területen termelik a növények összes termésének 34 százalékát. Ha megduplázódna ha­zánkban az öntözött terület, még mindig alacsony ma­radna az aránya, ugyanak­kor ehhez tetemes beruházás kellene. Ráadásul hosszabb időszak meteorológiai megfi­gyelései szerint öntözésre csak egyes években, tehát feltételesen van szükség. A kihasználatlanul álló öntöző- berendezések viszont minden esztendőben terhelnék a gaz­dálkodást. növelnék az enél- kül is magas termelési költ­ségeket. Az öntözés tehát semmi­képpen nem jelenthet biz­tonságot. Bele kell törődniük a mezőgazdasági szakembe­reknek az időjárás kárté­kony hatásába? Szélsősége­sen fogalmazva, aligha tehet­nek mást, mint gazdasági­lag felkészülnek a szélsősé­ges időjárásra, s elviselik a kisebb termésekkel járó sze­rényebb bevételeket is. Per­sze mindez valóban csak sarkítva igaz, hiszen ma már közismertek a csapadékot megőrző agrotechnológiák. Osak példaként említhetjük a szántás nélküli talajműve­lést, amelynek víz- és ener­giatakarékosság a következ­ménye. A sort lehetne foly­tatni a szárazságot jobban tűrő növények termelésével, a hozamokhoz igazodó mű­trágyázással. Mindezek jól ismertek a szakemberek körében, sok helyütt élnek is e módsze­rek adta lehetőségekkel, má­sutt viszont nem alkalmaz­zák őket. Vajon az utóbbiak tudatlanságból teszik? Ez alig hihető, hiszen a magyar mezőgazdaságban mintegy 30 ezer felsőfokú végzettségű agrárszakember dolgozik, s szinte minden gazdaságba jut belőlük legalább kettő­három. A legcélravezetőbb techno­lógiák alkalmazásának ese­tenként gátja a gazdaságok anyagi helyzete. A felméré­sek szerint a termelőszövet­kezeteknek mintegy harma­da pénzügyi gondokkal küzd, nincs elég saját erejük a leg­korszerűbb technika, illetve a legcélravezetőbb gazdálko­dáshoz szükséges anyagok megvásárlásához. Az pedig már évszázados biológiai té­tel, hogy például a tápanya­gokkal jól ellátott növények jobban bírják a szárazságot, mint a tápanyaghiánnyal küszködök. Most viszont né­hány gazdaságban ez' utób­bira is van példa. A jelenlegi helyzetben per­sze mindezek csupán a jö­vőt formáló tűhődések le­hetnek, hiszen e pillanatban „kész tények” előtt áll a me­zőgazdaság. A MÉM közlé­sei szerint a kalászosok ter­méskiesése 5-6 milliárd fo­rint értékű, s a tartós szá­razság következményeként károsodtak a kapások és a gyümölcsfélék is. A kár te­hát már megvan, most az a kérdés, mit tehetnek a gaz­daságok l. o a legtöbben azt mondják, hogy az esztendő végéig pótolják a kieséseket. A szakemberek viszont visz- szakérdezhetnek: miből \ és miképpen? S ezt indokolhat­ják azzal, hogy ahol milliós károkat szeptembertől kezd­ve pótolni lehet, ott nagy a valószínűsége annak, hogy rosszul terveztek. Ilyen rö­vid idő alatt ugyanis cse­kély a valószínűsége annak, hogy más ágazatokban — például az ipari tevékeny­ségben — érdemleges lehet a termelés bővülése. Reáli­sabb az esélye a költségta­karékos gazdálkodásnak, amelyre viszont aligha kell figyelmeztetni a szakembe­reket, a kényszer úgy is rá­viszi őket. S persze az igaz, hogy nem maradnak ma­gukra az aszálykárt szenvedett gazdaságok. A MÉM-ben aszálybizottság alakult, megkezdődött a kár felmérése. Ezek pontosabb ismeretében születik majd döntés a segítség módjáról és mértékéről is. A cél min- deoképpen az, hogy az aszály miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került gazdaságok gondjait enyhítsék, illetve hogy a termelés folyamatos­ságát mindenütt megőrizzék. V. Farkas József Pályázat napházra Nemzetközi pályázatot hir­dettek egy . napenergiával működő, többlakásos ház megtervezésére a Pécsett rendezett napépítészeti vi­lágkonferencia alkalmából. A pályázatot az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um, az Ipari Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság és Pécs Vá­ros Tanácsa együttesen írta ki. 1987-ben bírálják el a terveket, s azt .követően megkezdődik a lakóház épí­tése Pécs déli városrészében. Az új napenergia-hasznosító lakóház már nem kísérleti jellegű lesz, a lakásokat az OTP útján értékesítik. A pécsi napépítészeti ta­nácskozás pénteken befejez­te munkáját. A Napenergia­hasznosító és Alacsony Ener­giaigényű Építészet elneve­zésű nemzetközi szervezet most először rendezte a nemzetközi konferenciáját szocialista országban. Meg­tiszteltetés a magyar szak­emberek számára, hogy a szervezet kilenctagú vezető­ségébe beválasztották Szász Jánost, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola adjunktus sát, a pécsi napház tervező­csoportjának vezetőjét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents